Világgazdaság, 2000. március (32. évfolyam, 42/7806-63/7827. szám)

2000-03-22 / 56. (7820.) szám

4 VILÁGGAZDASÁG A 23. alkalommal megrendezendő Utazás nemzetközi idegenforgalmi kiállítás március 22— 26. között várja látogatóit a Budapesti Vásárközpontban. Az idén 42 ország 847 kiállítója hozta el utazási ajánlatát a turisztikai seregszemlére. A belföldi utakat kínáló cégek a tava­lyihoz képest 700 négyzetméterrel nagyobb területet kötöttek le. A Hungexpo Rt. a kiállítás hazai díszvendégeként a négy magyar királyi várost, Esztergomot, Székesfehérvárt, Veszp­rémet és Visegrádot kérte fel. A külföldi díszvendég Németország. A kiállítással egy időben rendezik meg a Sport nemzetközi sport- és szabadidő-kiállítást, a Budapest Boat Show ha­jókiállítást, valamint a FeHoVa fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítást. Az Atlasz Biztosító Rt. — amely a mintegy 3,5 milliárd forint forgalmú piac 35-40 szá­zalékát birtokolja—tapaszta­latai szerint még mindig túl ki­csi azoknak a száma, akik kül­földi utazásaikhoz biztosítást kötnek — hangzott el egy teg­napi sajtóbeszélgetésen. A ta­valyi, közel 10,5 millió határ­átlépő közül csupán 2,5 milli­óan tartották fontosnak meg­kötni e biztosítást. A szakem­berek szerint ennek minimum a duplájára lenne szükség. Az Atlasznál a tavalyi évben nullszaldós volt az utasbiztosí­tási üzletág. A legtöbb káreset Görögországban volt, ám ezt a kiutazások csökkenése miatt — jóval alacsonyabb mértékű volt, mint a korábbi években. A társaság az idén háromféle új­donságot is kínál az utazóknak. Január elejétől már megtérítik — bizonyos feltételek mellett — a síbalesetek során megsé­rült felszerelés árát is, míg áp­rilistól az extrém sportokat űzőknek is kínálnak biztosítá­si konstrukciót. Mint Sárközy Péter, a Kül­ügyminisztérium konzuli fő­osztályának helyettes vezetője elmondta, a magyar állam csak csekély segítséget tud adni a bajba került magyar állampol­gároknak külföldön. Az anyagi segítség összege tavaly eseten­ként átlagosan 50 dollár körül volt. E célra 1999-ben több mil­lió forintot fordított a külügyi tárca. Ám ezt a pénzt az állam­polgároknak vissza kell fizetni­ük; ha ezt nem teszik meg, az összeg köztartozásnak minősül. A királyvárosok bemutatkoznak Százmilliós ajándék Kevesebből többet nyújtani A történelem kötelez Fehérvár együttműködést tervez Esztergom város önkor­mányzata, az utazási irodák és a három Tourinform-iro­­da 216 rendezvénnyel ked­veskedik az idén a millenni­um évében a városba látoga­tóknak. A turisztikai szezon nyitánya április 30-án lesz, s ezt követően számos kul­turális, egyházi programot kínálnak a vendégek­nek. A város erre az évre nemcsak programokkal, hanem maradandó értékeket jelentő létesítmé­nyekkel, felújításokkal is készül. Pályázaton 5,5 millió forintot nyertek például a II. világhábo­rú után politikai és vallási okokból megrongá­lódott szobrok rekonstrukciójára. December végén adják át az ország legnagyobb millenni­umi emlékművét, Melocco Miklós 12 méteres szobrát a bazilika mellett, a dunai rondellán, amely István király koronázását örökíti meg. A dunai rondella régészeti feltárása, statikai meg­erősítése és az alkotás összesen százmillió fo­rintba kerül, amit állami forrásból finanszíroz­nak. A millenniumi programokra, létesítmények­re 35 millió forintot fordít Esztergom saját költ­ségvetéséből, ehhez jön még a pályázatokon el­nyert mintegy 30 milliós állami támogatás. Új­donság lesz az Esztergomi városnéző című al­bum, elkészült az új, reprezentatív városplakát, valamint az Esztergom 2000 című fotóal­bum, amely hét helyi fotóművész alkotásait tar­talmazza. Veszprémet történel­mi múltj­a és elhelyezke­dése egyaránt kiemelt idegenforgalmi szerep­hez juttatja, de az adott­ságokhoz egyelőre szű­­kös lehetőségek társul- PR mílál­nak- A város történelmi múltja és elhelyezkedé­se miatt is jelentős szerepet tölt be mind a ma­gyarországi, mind pedig a Balaton turizmusá­ban. A borongós napokon ugyanis igen szép számmal látogatják meg Veszprémet a Balaton partján pihenő kül- és belföldi vendégek. A városi közgyűlés a két millenniumi évre — 2000. május 7-től 2001. augusztus 20-ig—vár­hatóan mintegy 68 millió forintot biztosít a fel­adatok finanszírozásához. Ennek kétharmad ré­szét az idei költségvetés már tartalmazza, míg a városatyák határozatot hoztak, hogy a következő évi költségvetésben is biztosítják a szükséges fedezetet. Ehhez különböző sikeres pályázatokon még 30 millió forint társul — tájékoztatott Asztalos István alpolgármester. A kiegészítő források egyértelműen a millenniumi kormánybiztos hi­vatalához kötődnek, mivel az NKÖM a királyi várostól érkezett egyetlen pályázatot sem érté­kelt sikeresnek. Az idei év egyik legnagyobb projektje a régen messze földön híres, ma már inkább megkopott fényű Kittenberger Kálmán Növény- és Vadas­park átalakítása költségvetési intézményből köz­hasznú társasággá. Történelmi múltját akarja bemutatni és reklámozni Vi­­segrád az utazási kiállításon, ahol a Salamon-torony és a királyi palota “falai” között várják az érdeklődőket. A 100 négyzetméteres standon nemcsak Visegrád, hanem vonzáskörzete, így Szent­endre és Vác is bemutatkozik. . Ma még Visegrádra nem a tartózkodó turiz­mus jellemző. A látogatók többsége egy-egy napra érkezik. Elsősorban a történelmi neveze­tességek vonzzák a városba a látogatókat, de nyáron népszerű a lepencei termálfürdő és a bob­pálya is. Májustól az ősz elejéig naponta 20-30 ezren váltanak jegyet a fellegvárba — mondta Kalotai Árpád alpolgármester. Az iskolai kirán­dulások egyik legkedveltebb célpontja Viseg­rád. A történelmi nevezetességek azonban önma­gukban még nem elegendőek ahhoz, hogy a tu­ristát több napig a városban tartsák. Éppen ezért bizonyos területeken fejleszteni kell, hiszen igazi bevétele a helységnek a tartózkodó turizmusból lehet—véli az alpolgármester, így a tervek sze­rint téliesítik és gyógyfürdővé minősítik a lepencei strandot. Ezenkívül a nagymarosi víz­lépcső területén a helyreállítás után egy turisz­tikai centrumot építenének fel. Ez azonban an­nál később valósul meg, minél később dönt a há­gai bíróság — mondta Kalotai. Csak ezen fej­lesztések után várható, hogy komolyabb befek­tetők is megjelennek a városban. Székesfehérvár törté­nelmi hagyományait fő­leg az írásos emlékek őrizték meg, valódi, tu­risztikai szempontból is értékesíthető műemléke vagy más attrakciója ko­ronázóváros korából csak elvétve található, ezért az Utazás 2000 kiállításon főleg a ma is egységes barokk belváros értékeit próbálják a kiállítók bemutatni. Mi­vel a B­alaton és a főváros között félúton fek­vő várost önmagában nem lehet eladni, a turisz­tikai szakemberek egy ideje főleg olyan prog­ramok készítésén fáradoznak, melyek az átuta­zó turistákat maradásra bírják — mondta Lőrinczy Attila, a város kulturális alpolgármes­tere. Ahhoz, hogy a vendégek csillagtúrájuk köz­pontjául a várost válasszák, a kiállítók—az ed­digi gyakorlattól eltérően—nem turisztikai cél­pontokat, hanem egész termékcsoportokat kínál­nak az érdeklődőknek. Martonvásár a nyári zenei rendezvényekkel, Nagykarácsony pedig a helyi Mikulás-postával és -házzal a falusi turizmus, a Vértes és a Sárvíz vidéki települések pedig a természet szerelme­seit várják. A 29 méteres, kétemeletes — s egy ötméteres, stilizált toronnyal díszített— standon önállóan mutatkozik be a megye két legjelesebb borvidé­ke, a móri és az etyeki, valamint a Tác határá­ban található, római leleteket bemutató Gorsi­­um is. f Kedvező pozícióban az Atlasz Rt. Új kínálattal a piacon Az idén több újdonsággal is szolgál a külföldre utazóknak az Atlasz Biztosító Rt., hiszen — egyebek mellett — áprilistól az extrém sportokat űzőknek is kínálnak biztosítást. Az At­lasz szakemberei szerint még mindig kicsi azoknak az uta­zóknak a száma, akik biztosítási kötvénnyel a zsebükben in­dulnak külföldre. «««. Térképek turistáknak A turisztikai szezon kezdetére időzítette két új kiadványa, a Pi­lis és a Visegrádi-hegység turis­taatlasza, valamint a Budapest és környéke atlasz megjelente­tését a Cartographia Kft. A tu­ristaatlasz szerkesztői gondol­tak a téli és a vízi sportok ked­velőire és a sziklamászókra is. A Cartographia Kft. 1997-től foglalkozik turistaatlaszok ki­adásával. Ezek közül az első a Mátra hegységet bemutató ki­advány volt, majd ezt követte a Börzsöny-atlasz. A sorozat legújabb tagja a Pilist és a Vi­segrádi-hegységet mutatja be. A kötet, azon túl, hogy ismer­teti a terület földrajzi elhelyez­kedését, földtani felépítését, le­írja az éghajlatot, a vízrajzot, és bemutatja a térség növény- és állatvilágát. Az atlasz a túrázás sokféle formájához is segítsé­get nyújt. A kerékpárosok rész­letes útitervet kapnak az oda­utazástól kezdve a hegyek kö­zötti ajánlott útvonalakig. A szerkesztők gondoltak a téli sportok kedvelőire és a szik­­lamászókra is, hiszen számuk­ra készült egy ajánlati lista. A vízi túrázók részére a folyamki­lométerek pontos megadásával készült túraajánlat. Az atlasz egyik legnagyobb egysége a gyalogos turistáknak írt, 28 út­vonalat tartalmazó túraajánlat. Az oldalt szerkeszti: Lázár Ildikó •.. .■ . ■ mmm *. TURIZMUS ÜZLETI HAPILAP M­egkezdődött a pozícióharc (Folytatás az 1■ oldalról) Ez elsősorban annak köszön­hető, hogy Ausztria helyett — a kiélezett politikai helyzet mi­att —az oda tervezett konferen­ciák 40 százalékát a budapesti 4-5 csillagos szállodákban tart­ják meg (60 százalékukat pedig Prágában). Sok esetben az idén olyan budapesti színhelyen is megszerveznek valamilyen nemzetközi rendezvényt, ahol egyébként korábban soha nem volt ilyen. Ennek oka, hogy a bécsi le­mondások miatt megnőtt a ma­gyar főváros értéke — véleke­dik Kraft Péter. Hóka Péter, a Chemol Travel ügyvezető igaz­gatója úgy véli, a mostani oszt­rák belpolitikai helyzetet Ma­gyarország saját javára ki tud­ná használni, bár az is igaz, hogy a Távol-Keletről és a ten­gerentúlról egy-egy ország kedvéért nem indulnak útnak a turisták. A Turisztikai Világszervezet hosszú távú előrejelzése szerint a kelet-közép-európai térség or­szágai a következő húsz évben az érdeklődés középpontjába kerülnek. Egy másik nemzetkö­zi szervezet szerint 2010-re a turizmus bevétele Magyaror­szágon eléri a 7,7 milliárd eurót, s a GDP-részesedése 12 száza­lékra emelkedik. A hazai szakemberek úgy vélik, Magyarországnak oda kellene figyelni az érdeklődés várható növekedésére, s ver­senyben kellene maradni a tér­ség országaival, illetve főváro­saival . Főként Prágára vonatko­zik ez. Kurucz János, a Vista Utazási Központ ügyvezető igazgatója úgy látja, Prága és Budapest küzdelmében a ma­gyar főváros vesztes helyzetbe került. Ahhoz, hogy ezen for­dítani lehessen, több pénzt kel­lene fordítani a főváros turiz­musára. Kurucz szerint a követ­kező öt évben lépni kell, hiszen ha ez nem történik meg, akkor Budapest végérvényesen lema­rad. A Vistához betérő egyéni vendégek véleményét össze­gezve a szakember úgy nyilat­kozott: kevés az igazán izgal­mas fővárosi program, ki kel­lene találni az országot és a fő­várost. Ráadásul e gondokat te­tézik a külföldi turistákat érő napi apró kellemetlenségek. Ezek között van például a zseb­­tolvajlás, a taxis szabálytalan­ságok vagy éppen a BKV turis­tákkal szembeni nemtörődöm magatartása. A térség helyze­tét elemezve Kraft Péter nem látja ilyen borúsan a magyar főváros helyzetét Prága mellett. Szerinte ugyanis Budapest nincs vesztes helyzetben. Kraft szerint az utóbbi időben az ágazat elismertsége jelentő­sen javult. Ezt támasztja alá az is, hogy ez évben összesen több mint 100 százalékkal nőtt tavalyhoz viszonyítva az álla­mi támogatás összege. Ez egy­részt a központi költségvetés megemelt támogatásából ered, másrészt pedig a januári átcso­portosításból. Ez utóbbi azt eredményezte, hogy további 2 milliárd forint értékű pályáza­tokat írnak ki a Gazdasági Mi­nisztérium nem turisztikai jel­legű célelőirányzataiból az ága­zat számára. Ezt Kraft megfe­lelő elismerésnek véli, ám hangsúlyozza, hogy jövőre a tá­mogatások további emelését tűzik ki célul. Wolf Péter szerint az ágazat elismertsége még mindig nem akkora, mint amekkora mérték­ben a turizmus hozzájárul a GDP-hez. Tavaly 3,4 milliárd dollár bevétele volt az idegen­­forgalomnak, ami 8-9 százalé­kos hozzájárulást jelent a hazai össztermékhez. (Más adatok szerint ez a mérték már eléri a 10 százalékot.) Wolf szerint túladóztatja az állam ezt az üzletágat, és nehe­zíti a munkát az is, hogy nem is­merik el a turizmust mint kül­kereskedelmi tevékenységet. Pedig a forgalom 80 százaléka valutában jelentkezik, mégsem nyithatnak és fizethetnek devi­zaszámláról az idegenforga­lomban dolgozók. Azok a kitörési pontok, ami­ket a kormány meghatározott, segíthetik a turizmus további fejlődését. Azonban a gyakor­lat azt mutatja, hogy mindez csak elmélet, és nem párosul hozzá semmilyen támogatás— állítja Molnár Gabriella, a Ma­gyar Utazási Irodák Szövetsé­gének elnöke. Pályázatokra, további ösztönző támogatások­ra van szükség. Még akár a visszatérítendő támogatási for­ma is segítség lehet az elnök asszony szerint, például a kas­télyrekonstrukcióknál. A kiutaztatás területén a tu­rizmus konjunktúraindexe, a TUX alapján a lakossági keres­let élénkülésére lehet számíta­ni. A felfutásban a több eladott út mellett jelentős szerepet kap­nak majd a vállalati utaztatások. Ez egybecseng az utazási iro­dák várakozásaival. Eszerint ugyanis nemcsak a beutazás, de a kiutazás és a belföldi forga­lom is élénkülni fog az idén. Petrus György, a West Travel ügyvezető igazgatója számítá­sai szerint a kiutazó forgalom 20 százalékkal nő ebben az év­ben. Ennek az ügyvezető sze­rint nem az az oka, hogy az em­bereknek több pénzük van, ha­nem az, hogy hazánk déli szom­szédainál véget értek a fegyve­res konfliktusok. így aki példá­ul tavaly emiatt nem merte el­hagyni Magyarországot (Petrus szerint ilyenek sokan voltak), az ez évben elutazik külföldre, akár Jugoszlávián át valame­lyik távolabbi országba. Hasonlóak a Vista várakozá­sai is. Kurucz szerint ugyanis a rendszerváltás után tíz évvel a magyarok még mindig nem utaztak eleget, igaz, az utóbbi évben sokan inkább a belföldi pihenést választják. Azzal kap­csolatban nincsenek pontos adatok, mi az oka annak, hogy a ’90-es évtized közepén meg­torpant a korábbi növekedési ütem a kiutazás területén. Az utazási kedv ma is tapasztalha­tó, ám ennek üteme mérséklő­dött. A cégek szerint bár idén is— hasonlóan az elmúlt évekhez­­ — nehezen indul a turiszti­kai főszezon, az utazók várha­tóan ismét későn foglalnak uta­kat. Ám, ha az utolsó pillanat­ban is, de beindul majd a forga­lom. 1995 1996 1997 1998 1999 Forrás: MNB 1990 1991 1992 1993 1994­­® VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA 2000. MÁRCIUS 22.

Next