Világgazdaság, 2003. július (35. évfolyam, 126/8635-148/8657. szám)
2003-07-07 / 130. (8639.) szám
14 VILÁGGAZDASÁG 2003. július 7. hétfő MAKROGAZDASÁG A háztartások anyagi helyzetéről KSH: tovább nyílik az olló a jómódúak és a szegények fogyasztása között A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai 1996 óta rendszeresen felmérik a magyar háztartások anyagi helyzetét. A feldolgozás azoknak a háztartásoknak az adataira épül, amelyek a KSH felkérésére bevételeikről és kiadásaikról naplót vezetnek. VARGA ZSUZSA A véletlenszerűen kiválasztott és adatszolgáltatásra felkért háztartások közül 9879 vállalkozott 2002-IV. negyedévében a háztartási napló egy hónapon át tartó vezetésére és jövedelmi elvárásainak közlésére. Ezen adatok alapján a statisztikában széles körben alkalmazott becslési eljárások segítségével az ország megközelítően 3,8 millió háztartásáról kaptak képet a szakemberek. Növekednek a fogyasztási kiadások A háztartások összes folyó fogyasztási kiadása 2002-ben a háztartás-statisztika évközi előzetes adatai alapján számítva 7,5-8 százalékkal volt nagyobb, mint 2001- ben. Az első félévi mintegy 7 százalékos fejlődést a második fél évben 8,5 feletti követte, összefüggésben a jövedelmek - a közalkalmazotti béremelés, a nyugdíjasoknak folyósított egyszeri 19 000 forint, az iskolakezdéshez biztosított kétszeres családi pótlék révén - felgyorsult növekedésével. Az élelmiszer-fogyasztás 1998 óta - a 2000-ben bekövetkezett átmeneti megtorpanást nem számítva - évről évre növekszik. 1988-1997 között leginkább a húsfélék, továbbá a zöldség, a gyümölcs, a tej, a tejtermékek, vagyis a táplálkozás-élettanilag igen értékes élelmiszerek fogyasztása csökkent, mennyiségük 1997-ben csak 71-85 százaléka volt az 1987. évinek. 2002-re a friss és feldolgozott gyümölcsök egy főre jutó mennyisége meghaladta, a tejtermékeké, a húsféléké, a zöldségeké 95-99 százalékra közelítette meg az 1987-es szintet. A tej, valamint a tojás fogyasztása 2002- ben is csak 73, illetve 85 százaléka volt az 1987. évinek. A 80-as évek második felétől folyamatosan javul a tartós fogyasztási cikkek kínálata és árszínvonala. Személygépkocsija 2001-ben a háztartások 40, 2002-ben 44 százalékának volt. Az arány az aktív háztartásoknál 60, a nyugdíjasoknál 20 százalékos. Teljesnek mondható a televízióval való ellátottság, ebben az aktívak és a nyugdíjasok között szinte nincs különbség. Gyorsan emelkedik a második, harmadik készülékek száma. Az aktívak háztartásainak 72, a nyugdíjasokéinak csupán 22 százalékában volt videó. CD-lejátszóval, videokamerával, DVD-vel a háztartások csekély, de növekvő mértékben bírnak. A legdinamikusabb a személyi számítógép és a mobiltelefon terjedése. (Lásd táblázatunkat.) Gyermekes és gyermek nélküli háztartások A gyermekes családok anyagi viszonyai javultak, de helyzetük a nem gyermekesekéhez képest továbbra is kedvezőtlen. A legroszszabbul az inaktív családok, az aktívak közül pedig a három vagy több gyermekesek élnek. Az inaktív családok felnőtt tagjai munkanélküli, gyermekgondozási ellátáson lévő, nyugdíjas, illetve eltartott személyek. Munkajövedelmük minimális, az adókedvezményt és a gyedet adóköteles jövedelem híján nem tudják igénybe venni. Számuk az 1990-es években a korábbi 100- 150 ezerről 1996-1997-ig 750 ezerre emelkedett. Jelenleg mintegy 600 ezer személy - közülük 300 ezer gyermek - él ilyen háztartásban. A háztartási költségvetési felvétel adatai szerint 2002-ben a gyermektelen aktív háztartások folyó fogyasztási kiadásainak egy főre jutó havi értéke átlagosan 51 800, az egygyermekes aktívaknál 40 600 (ami a gyermektelenekhez képest 78 százalék), a kétgyermekeseknél 35 100 (68 százalék), a három vagy több gyermekeseknél 28 900 (56), ám a gyermekes inaktív háztartásokban csupán 21 900 forint (42) volt. A gyermekes háztartások jövedelmük nagyobb hányadát fordítják élelmezésre, bár ezen költségeik összege sokkal kisebb: a gyermek nélküli aktívak egy főre jutó havi 15 800 forintjával szemben a három vagy több gyermekes aktív háztartásoké 10 500, az inaktív gyermekeseké 9600 forint. A többgyermekes aktív és a gyermekes inaktív háztartások hátrányos helyzete különösen a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges tej, tejtermék és gyümölcs fogyasztásánál érhető tetten. E három termékcsoportban a három vagy több gyermekes aktívaknál az egy főre jutó átlag 85, 67, illetve 82 százalék volt, a gyermekes inaktív háztartásokban pedig csupán 75, 51, illetve 53. A lakásfenntartásra fordított költségek a gyermekes háztartások folyó fogyasztási kiadásaiból 18-19, a gyermek nélküli háztartásokéban átlagosan 23 százalékos arányt képviselnek. A gyermekes aktívak a gyermek nélküli aktívakhoz képest valamivel nagyobb alapterületű lakásokban élnek, a gyermekes inaktív háztartások tagjai valamivel kisebbekben. A gyermekes háztartásokban azonban sokkal több személy lakik együtt: a gyermek nélküli aktívakban 100 szobára 104, az egy-, a két-, a három vagy több gyermekesek közül az aktívaknál 142, 166, 202, az inaktívaknál pedig 146, 194, 260 személy jut. Villany gyakorlatilag mindenütt van. Folyó víz az aktív háztartások 96-97, a gyermekes inaktív háztartáscsoportok 74-86 százalékában található. A fürdőszobával, WC-vel való felszereltség az aktívak közül a gyermek nélkülieknél, az egy- és a kétgyermekeseknél hasonló a folyóvízzel való ellátottsághoz, de a háromgyermekeseknél néhány százalékkal alacsonyabb, a gyermekes inaktívaknál 68-79 százalék közötti. Az élelmezésre és lakásfenntartásra felhasznált ráfordítások után az összes többi szükségletre a gyermek nélküli aktív háztartásokban a folyó fogyasztási kiadásoknak 49 százaléka jut, ez az arány a három vagy több gyermekes aktívaknál 46, a gyermekes inaktívaknál 36 százalék. Hűtőberendezéssel (hűtőgép, mélyhűtő, kombinált hűtő) 2002- ben az aktív háztartások minden csoportjának 99, a gyermekes inaktívak 92-99, mosógéppel az aktív háztartások 98-99, a gyermekes inaktívaknak 95-100 százaléka rendelkezett. Gyakorlatilag minden háztartásban található valamilyen rádió. Színes televíziója a gyermekes aktív háztartások 99, a gyermekes inaktívak 90 százalékának van. Telefonja 2002-ben a gyermekes aktív háztartások 93-94 százalékának volt, a gyermekes inaktív háztartásokban is viszonylag magas, 68 százalékos az ellátottsági szint. Számítógéppel a gyermektelen aktív háztartások 29 százalékával szemben a gyermekes aktívaknak 36-45, a gyermekes inaktívaknak 13 százaléka bír. A gyermektelen és a három vagy több gyermekes aktív háztartások 57 százaléka gépkocsi-tulajdonos. Száz gyermekes inaktív háztartás közül átlagosan csak 19 tart gépkocsit. Az autók átlagos kora 10-12 év. Az inaktív gyermekes háztartásoknak gondot okoz lakásuk fenntartása. A gyermekes aktívak közül a gyermek nélküli aktívakhoz képest sokkal magasabb azok aránya, amelyeknek lakbérhátralékuk van: a gyermek nélküliek 9, a gyermekesek 20-22 százalékának. Az inaktív gyermekes háztartásoknál még roszszabb a helyzet: 35 százalék. A villanyszámla kifizetésével a gyermek nélküli aktív háztartások 5, a három vagy több gyermekes aktív családok 19, az inaktív gyermekes háztartások 34 százalékának van elmaradása. A gázszámlával - az előbbi sorrendben - 5,11, 19, a víz- és csatornadíjnál 3, 10, 26, a távfűtésnél 6,7,36 százaléknál van elmaradás. A háztartások jövedelemelvárásai A KSH háztartási költségvetési felvételében 2002 IV. negyedévében részt vevő 2431 háztartás által a nagyon szűkös megélhetési szinthez szükségesnek vélt összegeknek egy főre számított havi értéke 32 300 forint, ami 13 százalékkal magasabb a 2001. IV. negyedévi 28 700-nál. A szűkös megélhetéshez 42 400, az átlagoshoz 59 600, a jóhoz 88 300, a nagyon jóhoz 136 100 forintos egy főre jutó havi értéket tartanak szükségesnek 2002. IV. negyedévben a háztartások. Az átlagosnál kisebb létszámúak válaszaiban a korábbiaknál magasabbak, a nagyobb létszámúakban pedig alacsonyabbak az értékek. Ez azzal is összefügg, hogy a lakásfenntartási (lakbér-, közüzemi, energiafelhasználási, lakáskarbantartási és -javítási stb.) költségek nem arányosak a háztartás nagyságával. 2002 IV. negyedévében a nagyon szűkös szinthez szükségesnek tartott összeg egy főre jutó átlagosan 32 300 forintos havi értékén belül az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint sorba rendezett 1. népességötödbe - a legalacsonyabb jövedelmű ötödbe - tartozók átlagosan 20 700, míg az 5. - a legmagasabb jövedelmű - ötödbe tartozók 45 600 forintot jelöltek meg, ami mintegy 2,2-szeres érték. A szakemberek megállapították, hogy a háztartások véleményei nem tükröznek saját helyzetükhöz képest irreális elvárásokat. Különösen az alacsony jövedelműek véleménye figyelemre méltó: e népességötöd háztartásai a nagyon szűkös megélhetési szinthez 2002. IV. negyedévben is a saját bevallott jövedelmükhöz hasonló összeget tartanak szükségesnek. A véleményfelmérés adatai szerint a lakosság a ténylegesnél kisebb jövedelmi különbségeket tart kívánatosnak. Az elvárások az évek során folyamatosan emelkednek, a szintekhez megjelölt összegek közötti arányok ugyanakkor többnyire állandóságot mutatnak. Az átlagoshoz képest a nagyon szűkös szinthez elvárt összeg 1996 óta mindig 50-60 százalék közötti arányú, ugyanakkor a nagyon jó szinthez elvárt mindig 3,8-4,4-szerese a nagyon szűkös szintnek. A nagyon jó szintnek tartott összegek aránya felfelé mozog. 1997-ben ez a nagyon szűköshöz képest átlagosan 376 százalékos volt, az utóbbi két év minden negyedévében 400 százalék feletti. A lakossági jövedelemelvárások dinamikája 1998 közepéig hasonlóan alakult a KSH ugyanarra az időszakra vonatkozó fogyasztóiár-indexeihez, ettől kezdve gyakorta nagyobb azoknál. E dinamikái azért módosultak így, mert a reálmutatók kedvező alakulásának megfelelően a jövedelmek és a kiadások nominális növekedése nagyobb a fogyasztói árakénál. A fogyasztási minta jövedelemfüggő A különböző szinten lévő háztartások közül 2002. IV. negyedévben a nagyon szűkösen élők jövedelmük 35 százalékát élelmezésre fordították, lakásfenntartásra mintegy 20, egyéb célokra - úgynevezett szabad rendelkezésű hányadra - 45 százalék maradt. A jóléti skálán felfelé haladva egyre kisebb az élelmezési kiadások aránya (a nagyon jó szinten már csak 16-17 százalék), és csökkennek a lakáskiadások is. A jövedelem fennmaradó, egyéb célokra fordítható hányada a jóléti skálán folyamatosan növekedve a felső szinteken már kétharmad-háromnegyed. Ez azt jelenti, hogy 2002. IV. negyedévben egy főre számítva a nagyon szűkös szinten mintegy havi 14 000, a nagyon jón mintegy 92 000 forint szabad rendelkezésű jövedelem maradt. Az élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása a nagyon szűkös szinten 11 300 forint volt, a jónál 17 200, a nagyon jónál 21 700. A jó és nagyon jó szinthez képest a nagyon szűkösen leginkább a gyümölcs, zöldség és a tejtermékek fogyasztása alacsony: 3,7, 3,2 és 1,2 kg az egy főre jutó havi átlag. Ez mintegy fele a jó, illetve a nagyon jó szintnek. Az egészségügyi, testápolási költségek, a háztartással kapcsolatostakarítási, mosási, konyhafelszerelési, és így tovább folyó kiadások vizsgálatakor - a jövedelmi skálán felfelé haladva - az egy főre jutó jövedelemhez hasonló, vagy kisebb ütemben növekvő összegeket jelöltek meg. Ugyanakkor a jövedelem függvényében gyorsabban bővülnek az oktatásra, művelődésre, szórakozásra, üdülésre fordított öszszegek, valamint a jármű-üzemeltetési kiadások, amelyekre együttesen 2002-ben a nagyon szűkös szinten élő háztartásokban fejenként átlagosan havi 2700, a jó és a nagyon jó szinten lévők pedig 10 900, illetve 15 500 forintot fordítottak. A háztartások által szükségesnek tartott összegek a különböző megélhetési szintekhez (ezer forint) ■[1 2002 2001 szűkös átlagos nagyon jó VMAFIKA Forrás: KSH A FOLYÓ FOGYASZTÁSI KIADÁSOK ÉRTÉKÉNEK ÉS VOLUMENÉNEK ALAKULÁSA (egy főre jutó volumenindexek 2001 azonos negyedévének százalékában) 2001 2002 egy főre jutó összeg Ft/hó 1. II. 2002 III. IV.-IV. Élelmezés 12 416,0 13 592,0 106,3 101,7 106,5 103,7 104,5 Lakásfenntartás 7 318,0 8 568,0 109,8 104,6 115,6 112,9 110,6 Élelmezés és lakásfenntartás 19 734,0 22 160,0 107,7 102,8 109,6 107,2 106,8 Egyéb folyó fogyasztási kiadás 16 421,0 18 816,0 106,3 111,7 107,9 109,8 108,9 Ebből ruházkodás 2 184,0 2 341,0 98,7 109,1 109,3 96,7 103,0 egészségügy, testápolás 2 267,0 2 417,0 94,6 96,4 99,3 104,6 98,8 közlekedés és hírközlés 5 371,0 6 403,0 111,3 122,3 112,9 118,8 116,2 oktatás, művelődés, szórakozás 2 241,0 2 665,0 121,0 119,3 105,0 106,9 111,9 Folyó fogyasztási kiadás összesen 36 155,0 40 976,0 107,1 106,7 108,8 108,4 107,8 Forrás: KI ARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEKKEL RENDELKEZŐK ARÁNYA (százalék) 2001* 2002 Összes Ebből Összes Ebből háztartás aktív nyugdíjas háztartás aktív nyugdíjas háztartások háztartások Személygépkocsi 40,2 56,2 17,2 43,9 59,8 20,1 Hűtőszekrény 81,4 78,4 86,3 80,3 77,0 86,0 Fogyasztógép 55,6 59,8 51,0 57,5 61,1 53,9 Hűtő- és fagyasztógép 21,8 26,4 15,4 23,1 28,0 15,6 Mikrohullámú sütő 53,2 68,7 32,2 59,6 74,0 38,2 Automata és félautomata mosógép 63,3 78,2 42,7 67,0 80,9 46,8 Színes televízió 92,1 94,9 88,6 95,4 97,9 92,1 CD-lejátszó 10,7 16,7 2,0 13,9 20,9 2,9 Képmagnó, videó 48,9 69,1 18,6 52,3 71,8 22,0 Videokamera 4,1 6,2 1,0 5,4 8,2 1,2 Személyi számítógép 17,3 27,5 2,4 22,5 34,7 3,6 Mobiltelefon 35,7 53,7 8,4 54,2 74,0 18,3 * Éves feldolgozás adatai. Forrás: KSH A GYERMEKES ÉS GYERMEK NÉLKÜLI HÁZTARTÁSOK FOLYÓ FOGYASZTÁSI KIADÁSAI___________ (egy főre jutó havi összegek, forint, 2002-ben) Gyermek Gyermekes aktív háztartások Gyermekes nélküli aktívak egy két gyermekkel 3 vagy több inaktív háztartások Élelmezés 15 847 12 794 11 607 10 490 9 563 Lakásfenntartás 10 418 7 806 6 471 5 030 4 450 Egyéb folyó fogyasztási kiadás 25 561 20 038 16 992 13 350 7 901 Ebből ruházkodás 3 114 2 645 2 637 1 8411 282 egészségügy, testápolás 2 670 2 064 1 594 1 583 1 287 közlekedés és hírközlés 9 497 7 276 5 724 3 9192 001 oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás 3 247 3 137 3 0232 816 867 Folyó fogyasztási kiadás összesen 51 826 40 639 35 070 28 870 21 914 Forrás: KSH