Világgazdaság, 2010. november (42. évfolyam, 212/10474-232/10494. szám)
2010-11-02 / 212. (10474.) szám
2 VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD RÖVIDEN A földtani intézet is vizsgálódik A Magyar Állami Földtani Intézet (MAFI) is tagja annak a munkacsoportnak, amely az ajkai-kolontári vörösiszap-katasztrófa okait vizsgálja - közölte pénteken Fancsik Tamás, a MAFI október 15-ével kinevezett új igazgatója. A Szaló Péter belügyminisztériumi helyettes államtitkár vezette bizottság mellett a Magyar Tudományos Akadémia is kérte a MÁFI-tól és vele együtt az Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézettől, hogy a két állami háttérintézmény segítse a katasztrófa körülményeinek feltárását. A vizsgálatokban való részvételhez szükséges forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium biztosítja. VG Sóskúti cég vezeti az adóslistát Egy sóskúti kereskedelmi cég vezeti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) friss adóslistáját, a kimutatás szerint a vállalkozás összesen közel négymilliárd forinttal tartozik az államkasszának. Az APEH minden negyedévben közzéteszi azon adózók nevét, adószámát és székhelyét, akik magánszemélyek esetén - tízmillió vagy cégek esetén - százmillió forintnál nagyobb tartozást halmoztak fel. A VG Tervek minőségi gyógyturizmusra Kihelyezett ülést tart Gyulán a parlament egészségügyi bizottsága november 3-án, miután Mikola István elnök elfogadta a Békés Megyei Közgyűlés elnökének, Farkas Zoltánnak és Kovács József országgyűlési képviselőnek a felkérését. A bizottság kiemelten foglalkozik a hazai egészségturizmus fejlesztési lehetőségeivel. A kisváros a jövőben a minőségi egészségturizmus fejlesztését kezeli prioritásként, azon belül is a gyógyturisztikai szolgáltatásokat, i VG HIRDETÉS Küszöbugrás válságadókkal Jövőre meglehet a 3 százalék alatti hiány Matolcsy: A munkahelyteremtés és a gyermekvállalás a cél TERVEK. Hét éve vállalt kötelezettségét teljesíti Magyarország jövőre, 2011-ben ugyanis a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá süllyed az államháztartás hiánya, legalábbis a szombaton a T. Háznak benyújtott 2011- es költségvetési törvényjavaslat szerint. Az, hogy az önkormányzatok nélküli deficit valóban 688,8 milliárd forint lesz-e, mint ahogy azt a kabinet tervezi, elsősorban a válságadókon, a magán-nyugdíjpénztári járulékok sorsán, valamint a közszféra tervezett karcsúsításán áll vagy bukik. . Ismeretes: a kormány összesen mintegy 350-360 milliárd forintot remél éves szinten a bankokat, a távközlési, energiaipari és kereskedelmi cégeket terhelő különadóktól, míg az 1998 óta a magánnyugdíjkasszákba befolyó járulékok 14 hónapra szóló átirányítása még legalább ugyanennyivel gyarapítja a büdzsé bevételi oldalát. A kiadási oldalon a közszféra lassan immár hagyományossá váló bérbefagyasztása mellett 5-10 százalékos leépítés, valamint a dologi kiadások 5 százalékos lefaragása egészíti ki a képet. Ezek a megtakarítások mintegy 25-30 ezer fő elbocsátását vetítik előre, a szombati kormányszóvivői tájékoztatón azonban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a leépítés jelentős részét teszik ki a nyugdíjazások, a létszámszűkítés pedig nem az olyan hagyományos közfeladatokat érinti, mint az oktatás vagy az egészségügy, hanem a közigazgatást, elsősorban pedig az annak árnyékában működő háttérintézményeket. A személyi jövedelemadózás átalakítása - a hároméves átmenet első fázisaként - mintegy 450-500 milliárd forintot von el a büdzsétől 2011-ben, az egyensúlyjavításához azonban a kabinet számítása szerint hozzájárul a gazdasági bővülés megindulása is: a kormány 2011-re 3 százalékos GDP-növekedéssel számol, ezt Matolcsy György ambiciózus, de reális célkitűzésnek nevezte. Elemzők ugyanakkor éppen ezt a számot tartották a törvénytervezet legbizonytalanabb várakozásának. A büdzsétervezet fogadtatása egyébként meglehetősen vegyes képet mutat. Ennek oka, hogy a javaslat több, jelentős érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportot is negatívan érintett, ám például Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője e negatív hallások többségét érthetőnek és elviselhetőnek ítélte. Vannak azonban keményebb vélemények is. Míg a szakszervezetek a leépítéseket kifogásolják, a GKI elemzése szerint a jövő évre bejelentett adóátcsoportosítás biztosítja ugyan az államháztartási hiány 3 BÜDZSÉCÉLOK 2011-RE százalék alá csökkenését, de rövid és hosszú távon egyaránt hátrányos a gazdasági növekedés tekintetében. Az Erste Bank együttműködésével kiadott anyag szerint egyébként 2011-ben 2,5 százalék körüli gazdasági növekedés várható, de a lakosság fogyasztása legfeljebb 1 százalékkal bővül, miközben a megtakarítások tovább emelkednek. Némileg tehát borúlátóbb a kutatóintézet a növekedés tekintetében, mint a kormány, és inkább az állami prognózis lóg ki a sorból, a szakértők többsége ugyanis nem számít 3 százalékos bővülésre. A legfőbb hiányossága a büdzsének, hogy abban nem szerepelnek a szerkezeti átalakításokkal járó többletkiadások, noha ezeket közgazdászok elengedhetetlennek tartanák. Felhívta emellett a Nomura londoni elemzőház a figyelmet arra is, hogy irreális a kormány feltételezése, miszerint a magánnyugdíjpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe, igaz, a büdzsében nem is szerepel ekkora összeg 2011- re. A visszalépések egyébként az államadósságot közel 10 százalékponttal, 70 százalék közelébe tudnák vinni a GDP arányában. Hosszabb távon azonban a demográfiai folyamatok miatt jó eséllyel fenntarthatatlannak bizonyulna a rendszer - áll a londoni feltörekvő piaci elemzők helyzetértékelésében. Annak viszont várhatóan kedvező piaci fogadtatása lesz, hogy a tervezett hiánycél 2,9 százalékos, még ha ez hajszálnyival meg is haladja a konvergenciaprogramban lefektetett 2,8 százalékos GDP-arányos hiányt. A túlzottdeficit-eljárás alól azonban az EU-csatlakozás óta először kerülhet ki Magyarország, mivel első ízben teljesítheti a növekedési és stabilitási paktumban vállalt 3 százalék alatti hiányszintet. Ennek kedvező hatása lehet egyébként az ország uniós érdekérvényesítő képességére is, hiszen a tagországok többsége ezt a következő években nem mondhatja majd el magáról. Emellett a külső finanszírozási igényre is kedvezően hat az alacsony hiány, magyarán nem kell majd annyi állampapírt piacra dobni, igaz, számolni kell a magánnyugdíjpénztárak eddigi, durván 150 milliárd forintnyi keresletének kiesésével is. Ugyanakkor a várhatóan növekvő belső megtakarítások nyomán összességében lényegesen nagyobb lesz majd a belső kereslet, így a gazdaság sérülékenysége kedvezően változhat a következő években, és az IMF-EU-hitel törlesztése sem fog akkora gondot okozni. BD-KR Államháztartási hiány (a GDP százalékában, eredményszemléletben) VG-GRAFIKA * Előirányzat. Forrás: NBM Forrás: VG-gyűjtés (egyenleg, a GDP százalékában) Pénzforgalom szerint -2,8 Eredményszemlélet szerint -2,9 Elsődleges egyenleg* ♦0,8 * A kamatkiadások, vagyis az államadósság terhe nélküli egyenleg. ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA Forrás: a 2010-es adat a Költségvetési Tanács előrejelzése, a 2011-es a friss költségvetési törvényjavaslatban szerepel (milliárd forint) 2010 2011 Szem. jöv. adó 1821,6 1359 Társasági adó 421,8 362 Bankadó 190,1 187 Éva 184,3 196,1 Válságadók 160 161 Áfa 2339,7 2498,3 Jövedéki adó 839,5 878 Regadó 27,2 32,3 MAKROPÁLYA 2011-RE Forrás: a 2011-es költségvetési törvényjavaslat (változás, százalék) GDP-bővülés3 Infláció 3,5 Háztartások fogy. 2,6 Háztartások fogy. kiadása 3,9 Közösségi fogy. 7,6 Beruházások 6,9 Export- Import 9,3 ELSZÁNTSÁG. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter érkezik a költségvetés tervezetével. A kormányzati lépéseket több elemző bátornak, ám kockázatosnak nevezte FOTÓ: DARNAY KATALIN A QUANTIS Investment Management Zrt. (székhely: 1051 Budapest, József nádor tér 5.; a továbbiakban: Alapkezelő) ezúton tájékoztatja a tisztelt Befektetőket, hogy 2010. november 5. napján az Alapkezelő által kezelt QUANTIS India USD Részvény Alapok Alapja befektetési alap valamennyi sorozatába tartozó befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása szünetel. A szüneteltetés oka, hogy nevezett nap Indiában bankszünnap, így az Alapkezelő által alapok alapja konstrukcióban kezelt alap portfoliójában nyilvántartott befektetési alapok meghatározó részére vonatkozóan - előzőek okán - nem lehet üzletet kötni, illetve árfolyam nem kerül megállapításra. Az intézkedés a befektetésijegy-tulajdonosok érdekeit szolgálja. Erre a napra az érintett alap vonatkozásában a nettó eszközérték és az egyes befektetésijegy-sorozatokba tartozó befektetési jegyekre jutó nettó eszközértékadatok sem kerülnek meghatározásra. Az érintett alapra kibocsátott valamennyi befektetésijegysorozat folyamatos forgalmazása 2010. november 8. napján újraindul és folytatódik. AZ ÁTALAKÍTÁSOK ÜTEMEZÉSE Megkezdi működését a Nemzeti Eszközkezelő A Nemzeti Eszközkezelő Társaság jövőbeli működését is felvázolta szombaton Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. E szerint első lépésben a bajba jutott jelzáloghitellel rendelkező tulajdonos belső banki mentőprogramban vesz részt. A második lépéssel bekerül a Nemzeti Eszközkezelő nyilvántartásába, ahol a kormány állami garanciát vállal arra az adósságtörlesztési részre, amelyet az adós nem képes fizetni. A harmadik „fázisban", szociális alapon, ha az adós egyáltalán nem tud fizetni, elveszíti a tulajdonát, és bérlakásra lesz jogosult. Karácsonykor kerül pecsét a büdzsére A nyáron módosított államháztartási törvény szerint a büdzsé tervezetét október 31-ig kell benyújtani a T. Háznak, e dátumot az idén tehát sikerült betartani. A törvényjavaslat általános vitáját november 16. és 18. között tartják az Országgyűlésben, a részletes vita után pedig a főszámokról (vagyis az egyes fejezetek kereteiről) december 7-én döntenek a honatyák. A módosító javaslatokról szóló december közepi szavazás után az egész törvényjavaslat zárószavazására december 23-án kerül sor. A tehetősek nem kapnak családi pótlékot A magas jövedelmű családok jövőre nem kapják meg a családi pótlékot - szögezte le Soltész Miklós szociális államtitkár a hét végén. A pontos összeghatár még kérdéses, de az már biztos, hogy milliós jövedelmi körről van szó - tette hozzá az államtitkár. Lassuló áremelkedés Jelentősen fékeződött az ipari infláció szeptemberben TRENDFORDULÓ. Inflációs szempontból kedvező fordulat következett be a termelői árakban szeptemberben. Az előző évhez képest 7,9 százalékosra csökkent az ipari drágulás az augusztusi 9-ről. Ezzel egy öt hónapja tartó dinamikus gyorsulás tört meg. Mind a belföldi, mind az exportárak kisebb mértékben nőttek az előző havinál, előbbiek 9,7 százalékkal ismét visszatértek az egy számjegyű tartományba. Ebben főként az energiaárakban bekövetkezett őszi árcsökkenésnek volt szerepe. Eközben a belső kereslet még mindig a mélypont közelében van, és ez nem kedvez az áremeléseknek termelői szempontból. Az exportárak is lassabban nőttek az augusztusinál: 7,6 helyett 6,2 százalékkal. Ebben pedig a forintárfolyam játszott nagyobb szerepet, mivel éves öszszehasonlításban már kevésbé mutatkozik gyengének a hazai fizetőeszköz, mint nyáron. Az euróval szemben 3,8 százalékos leértékelődést láthattunk az első őszi hónapban, igaz, a dollárral szemben tetemes, 15 százalék feletti volt az értékvesztés, amely rövid távon kedvező helyzetbe hozta a tengerentúli valutában elszámoló exportőröket. BD Az ipari árak változása (százalék) 10 VOGRAFIKA Forrás: KSH 01 Megpecsételődik a kasszák sorsa? BEJELENTÉS: Rövid idő alatt kikerülnek a nyugdíjrendszerből a magánkasszák, és a szisztéma kétpilléressé alakul - fogalmazott a múlt hét végén Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök. Az uniós csúcs utáni sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő leszögezte: semmi kétsége nincs afelől, hogy tömeges visszalépések történnek a következő egy-másfél évben a második pillérből az állami tbkasszába. Emlékezetes: a miniszterelnök három hete jelentette be, hogy az állam 14 hónapon keresztül „visszafordítja” a nyugdíjjárulék magánpénztárakat illető 8 százalékos részét. VG 2010. november 2., kedd