Világgazdaság, 2011. június (43. évfolyam, 105/10620-125/10640. szám)
2011-06-24 / 121. (10636.) szám
121 VILÁGGAZDASÁG TELEEIT Pénzre váltott lehetőségek Tömegesen készülnek tőzsdére a webkettes korszak menő technológiai cégei „Lufi vagy nem lufi?” - akár ez is lehetne a mottója a technológiai ipar legújabb generációjába tartozó vállalkozások tőzsdei megjelenésének. A cégek menedzsmentje természetesen a hatalmas lehetőségekről beszél, miközben a szakértők óvatosságra intenek, és egy második dotkom buborék kialakulásának, majd kidurranásának veszélyére figyelmeztetnek. Telebit-összeállítás Az elmúlt hetekben nem új, látványos megoldásokkal, összeolvadásokkal vagy éppen adatkezelési botrányokkal kerültek a nemzetközi sajtóban előkelő helyre a webkettes technológiai cégek, hanem a tőzsdei megjelenésükkel. A legújabb hullámot a LinkedIn indította el, és a közösségi oldal első eredményei még az akció sikerében bízókat is meglepték. A társaság papírjainak első kereskedési napján a 45 dolláros induló árról 114-re ugrott a részvények árfolyama, majd 95 dollár körül stabilizálódott. Az első nap eufóriájának köszönhetően hirtelen 8,9 milliárd dollárra szökött a társaság piaci értéke, ez jócskán meglepte az elemzőket, akiknek többsége még az eredeti részvényár alapján számított 4,5 milliárdos értéket is sokallta. Ez annak fényében érthető is, hogy a LinkedIn 2010-ben 243 millió dolláros bevételt ért el, igaz, a munkavállalók és munkaadók egymásra találását segítő szolgáltatás - amelyhez világszerte már mintegy 100 millióan csatlakoztak - a legtöbb webkettes, illetve közösségi szolgáltatástól eltérően már nyereséget is termelt, 15 millió dollárt. A tőzsdére lépés, vagyis május 19-e óta azonban jócskán megcsappant a lelkesedés, június közepén már csak 60 dollár körüli áron cseréltek gazdát a társaság papírjai. Kevésbé rózsás egy másik webcég, a Pandora helyzete, az online rádiós szolgáltatásokat kínáló vállalkozás papírjai ugyanis már az eredeti kibocsátási ár alatti értéken forognak. Pedig a június közepi tőzsdére lépés előtt a társaság képviselői még büszkén jelentették be, hogy a tervezett 10-12 dollár helyett 16 dollár lesz a részvények induló ára, ez 2,6 milliárdos piaci értéket jelentett volna. A Pandora Mediának ugyan több mint 90 millió regisztrált felhasználója van, de mindössze 140 millió dolláros bevételt ért el tavaly, miközben vesztesége 1,8 milliót tett ki. Bár az első nap komoly eredményeket hozott, még 24 dollár körül is volt a társaság papírjainak értéke, végül 17 dollárig gyengült vissza, igaz, ez még így is jócskán négymilliárd feletti piaci értéket jelentett. A következő napokban azonban folytatódott a gyengülés, és lapzártánkkor már úgy tűnt, hogy az eredeti, 10-12 dolláros kezdő ár lett volna a reálisabb, hiszen 14,6 dolláron zártak a Pandorapapírok. Bár ez a két tőzsdei bevezetés is jócskán megmozgatta az üzleti világot, a közeljövőben valószínűleg ennél is nagyobb port kavaró eseményeknek lehetünk szemtanúi. A „parkettre” vágyók sorában ugyanis ott van a Groupon és napjaink legnépszerűbb közösségi szolgáltatása, a Facebook is. A világ legnagyobb webes kuponszolgáltatója, a Groupon néhány hete tette egyértelművé, hogy a tőkepiacokon igyekszik pénzhez jutni - reményeik szerint legalább 750 millió dollárhoz - a további fejlesztésekre és terjeszkedéshez, igaz, időpontot még nem közöltek. A tőzsdére készülődve az elmúlt évek üzleti eredményeiről is közzétett adatokat a cég, amelyek alapján a kuponszolgáltató elképesztő mértékben növekedett az elmúlt időszakban. A 2010-ben elért 713 millió dolláros bevétel például több mint 23-szorosa a 2009-esnek. Persze ebben benne van az is, hogy két éve még jórészt ismeretlen volt a kuponos szolgáltatás az internetezők körében. Azonban figyelemre méltó, hogy az idei első negyedben is már 644 millió dolláros forgalomról számolt be a cég, vagyis közel annyiról, mint tavaly egész évben. A társaságnak március végén 83,1 millió előfizetője volt, míg egy évvel korábban még csak 3,4 millió. Persze a rendkívül intenzív növekedésnek megvan az ára, a szükséges fejlesztések, beruházások miatt a jövőbeni tőzsdei befektetők sem várhatnak gyors nyereséget a cégtől. A múlt évben a webes kuponszolgáltató 456 millió dolláros veszteségről számolt be. Az első negyedévben sem javult sokat a helyzet ebből a szempontból, január-március között 147 millió dollár volt a vesztesége. Emellett arra is érdemes odafigyelniük a befektetőknek, hogy bár jól mutatnak a növekedési adatok, a bővülés nem organikus, főként felvásárlásoknak köszönhető. Kedvezőbb helyzetben lehet a Facebook, ha hinni lehet a becsléseknek, a társaság üzleti eredményeiről pontos adatok ugyanis eddig nem láttak napvilágot. Az MSNBC becslése szerint tavaly 600 millió dolláros profitot termelt a szolgáltatás. A cég értéke már most is 80 milliárd dollár körül van, egyes jóslatok szerint a tőzsdére lépéssel a 100 milliárdot is meghaladja majd. A 700 millió felhasználó mindenesetre jó alapot teremt a Facebook számára, hogy továbbra is hatalmas szeletet hasítson ki a közösségi oldalak ez évben várhatóan hatmilliárd dolláros hirdetési bevételeiből. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Facebook menedzsmentje és jelenlegi tulajdonosai mikor döntenek a parkettre lépés mellett a hírek szerint a jövő év elején várhatók konkrétumok ebben a témában. A Facebook börzén való megjelenését már most sokan a Google 2004-es hasonló lépéséhez hasonlítják. Napjainkban a webvilágban talán ennek a két szolgáltatónak van a legnagyobb befolyása, és a Google már bizonyította, hogy rendkívül nyereséges tud lenni az internetes üzlet, kérdés, ez a Facebooknak és társainak is sikerül-e, vagy pedig - ahogy néhány elemző figyelmeztet - újabb nagy pukkanásnak lehetünk tanúi a tőkepiacokon. BEVEZETÉS. A jól ismert közösségi portál vezetői lelkesen üdvözlik a társaság megjelenését a New York-i tőzsdén ! RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (dollár) Forrás: Telebit-gyűjtés Tőzsdei 2011. bevezetési ár június 20-i ár Google 85,0 484,58 Linkedln 45,0 63,71 Pandora 16,0 14,61 Az újfajta szolgáltatások iránt nő az igény Mire jók még a közösségi portálok? A Facebook átvehetia kézbesítők szerepét is a hivatalos iratok célba juttatásában FEJLŐDÉS. Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a Facebook újabb és újabb felhasználásának „leleményeiről” hall. Azt már szinte megszoktuk, hogy ez a globális közösségi portál komoly szerepet játszott olyan események kirobbantásában, mint az észak-afrikai felkelések, miként azt is, hogy a politikusok ezen a felületen szondázzák szavazóikat, potenciális; vagy hogy a cégek is egyre gyakrabban választják a partnereikkel, ügyfeleikkel, fogyasztóikkal való kapcsolattartásra a világhálónak ezt a szeletét - ám arra még kevesen gondolnak, hogy a Facebook lassan talán átveszi a kézbesítések, a posta szerepét is a hivatalos iratok, dokumentumok célba juttatásában. Miközben a Facebook Inc.-et alapos vizsgálatnak vetették alá az Egyesült Államokban, Dél-Koreában és Németországban amiatt, hogy nem volt képes megvédeni 694 millió felhasználójának az adatait, több helyütt precedensügyekben vizsgálják annak a lehetőségét, hogy ezen a közösségi hálón keresztül lehessen bírósági, jogi értesítéseket, dokumentumokat eljuttatni az érintetteknek. Van, ahol engedélyezik, van, ahol nem - de ahol engedélyezik, egyelőre ott is csak pozitív példákon keresztül igyekeznek ezen ügy szószólói elérni, hogy legális, jogilag százszázalékosan elfogadott lehetőséggé váljon. Vannak támogatói és vannak ellenzői az ügynek. Ez utóbbiak például arra hivatkoznak, hogy a kézbesítés ilyen módja a magánélet megsértésének a veszélyét hordozza magában. Mindez a Bloomberghírügynökség egyik közelmúltban megjelent összeállításából derül ki, amelyben szakértőket, jogászokat, hivatalos döntéshozókat és ügyfeleket kérdeztek meg az ötlet megvalósíthatóságáról. Természetesen csak ott nyílhat erre lehetőség, ahol eleve elfogadott az elektronikus postázás. Mint a körképből kiderül, emiatt a világ több vezető országában szóba sem jöhet a jogi dokumentumok facebookos kézbesítése. Ilyen Németország vagy Franciaország, ez utóbbiban például törvény írja elő a személyes kézbeadást. Ugyanakkor másutt tágulóban vannak a keretek. Élenjáró e tekintetben Ausztrália, amelyet követve Új-Zélandon, Kanadában és Nagy-Britanniában is elkezdték alkalmazni a Facebookot e célra olyan esetekben, amikor egy-egy jogi eljárás rövidebb-hosszabb időre megakadt, mégpedig azért, mert kézbesíthetetlennek bizonyultak a dokumentumok, felszólítások stb. Jogászok szerint jó esély van arra, hogy az Egyesült Államok is lassan felsorakozik a példaként felsorolt országok mögé. Vannak ugyanis olyan emberek, akik tulajdonképpen csak online léteznek - indokolta a Bloombergnek az igény jogosságát egy amerikai szakértő. Hozzátette: a közösségi hálón keresztül történő értesítés hasznos eszköz lehet - mondta. Természetesen - s erről már más szakértők beszéltek a hírügynökségnek - bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. Be kell bizonyítani a jogi szereplők számára - beleértve a bíróságot is -, hogy megfelelő személynek szándékoznak a közösségi oldalon keresztül kikézbesíteni az adót dokumentumot, felszólítást. Ha ez sikerül, akkor arra is megdönthetetlen bizonyítékokat kel felmutatni, hogy az illető megfelelő rendszerességgel fellép az oldalra és ellenőrzi az értesítéseit, postáját. Ugyanis - ahogy a Socialbakers.com felmérése mutatja - a statisztikák szerint a Egyesült Államokban például 150 millió Facebook-használ közül csak 145 millió volt a egyedi látogató. Nagy-Britanniában - amely a Facebook harmadik legnagyobb piaca - 29,5 millió használó közül 27,8 millión rúgott a látogatások száma. Átalakulóban. Újabb és újabb felhasználási ötletek születnek oKOSTELEFON-PIAC. Manapság az okostelefonok a mobilszolgáltatók kínálatában központi szerepet kapnak. A szolgáltatók számára ugyanakkor egyszerre lehetőség és komoly kihívás is ezeknek a készüléktípusoknak a térnyerése, mivel önmagukban az eszközök egy idő után veszítenek vonzerejükből, ha nem társulnak hozzájuk újszerű szolgáltatások - mutatnak rá a Bell Research elemzői. A fogyasztók számára vonzó, új mobilos megoldások között az egyik legígéretesebb az érintésen alapuló rádiófrekvenciás kommunikáció, a Near Field Communication (NFC). Három szempontból kifejezetten perspektivikusnak tűnik: a mobilfizetés, a beléptetés és a kódfelismeréssel megvalósuló információlehívás terén. Itthon a 15-45 éves korosztályban 93 százalékos a mobilpenetráció. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a készülékek alkalmasak is az NFC-re, hiszen ma még csupán néhány, viszonylag drága modell támogatja a megoldást. A mobiltelefon-állomány döntő hányada néhány év alatt lecserélődik, így a gyártók ígéretei alapján három-négy éven belül a hazánkban értékesített készülékek jelentős része már NFC-csippel ellátott lehet. ■ VG 2011. június 24., péntek Érvek Mellette • van, akit csak így lehet elérn • gyorsaság • visszajelzés • „megbízható, biztonságos és egyéni kommunikációs médium” (ausztrál bírósági vélemény) Ellene • a privát szféra megsértésének az aggálya