Világgazdaság, 2017. november (49. évfolyam, 212-232. szám)
2017-11-02 / 212. szám
magyar gazdaság ■ Jön a nyugdíjprémium Egy új kormányrendelet előírja a már kilátásba helyezett, egyszeri nyugdíjprémium és a nyugdíj-kompenzáció kifizetését. Az összeget az érintettek a novemberi nyugdíjukkal együtt kapják meg. Az egész évre vetített kompenzáció nagysága 9,6 százalék lesz, a prémium felső határa pedig húszezer forint lehet. A kompenzáció során 18 különböző járandóság lesz magasabb. A kiegészítés jövőre már beépül a nyugdíjba, ezzel a további emeléseknek is az alapjává válik. Mintegy 2,7 millió nyugdíjas jut ezzel pluszpénzhez. IVG A NAV ismét vesz valamit a cigarettacsempészek elleni harchoz Elektronikus adatgyűjtő eszköz beszerzésére kért ajánlatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Uniós forrásból egy nagy teljesítményű, minden frekvencián működő IMEI/IMSI bemérőt venne. A készülékkel mobiltelefonok és SIM-kártyák mérhetők be. A NAV két éve nettó 15 millió forintért már vett hasonlót. A cigarettacsempészet elleni harchoz beszerzett 20 millió forintért pilóta nélküli repülő eszközöket, és közel 60 millióért légpárnás hajót. Honlapja szerint tavaly 696 bűncselekmény kapcsán csaknem 187 millió szál dohányterméket foglalt le, több mint 6,78 milliárd forint értékben. K. G. FELMÉRÉS Tovább javult az itt működő német vállalatok üzleti optimizmusa Tartanak a szakemberhiánytól KÁROLY GÁBOR Minden második, Magyarországon működő német vállalkozás aggódva figyeli az itteni béremelkedést. Magyarországon működő német érdekeltségű vállalatok vezetői kitűnőnek értékelik a gazdasági helyzetüket - derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) felméréséből. Üzleti optimizmusuk tovább javult a legutóbbi, áprilisi felmérés óta. A kamara mintegy száz vállalkozást kérdezett meg: 68 százalékuk jónak ítélte meg saját üzleti helyzetét, 29 százalékuk kielégítőnek, 3 százalékuk rossznak. Ezek a 2005 óta mért legjobb értékek. Tavasz óta is érezhetően javultak az eredmények: akkor a válaszadók 55 százaléka jónak, 7 százaléka rossznak minősítette a helyzetét. A vállalkozások a jövőt illetően is optimistábbak: a tavaszi felmérés 46 százaléka után most 52 százalékuk számít saját helyzetének további javulására, míg 4 százalék vár romlást. Ennél sem mértek még jobb arányt. A magyarországi konjunktúra javulását illetően ugyanakkor már nem ilyen derűlátók a cégek: a tavaszi felméréshez hasonlóan 35 százalékuk vár javulást, míg az áprilisi 10 százalék után már csak mindössze 3 százalék vár romlást. A DUIHK 2017-re és 2018-ra egyaránt körülbelül 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A fő hajtóerőt Németországhoz hasonlóan itt is a bővülő beruházások, az erőteljes export és a lendületes lakossági kereslet jelenti. A megkérdezettek 65 százaléka növelné a beruházásait a következő 12 hónapban, míg tavasszal csak a 40 százalékuk nyilatkozott így. A vállalkozások 61 százaléka létszámbővítést is tervez - tavasszal még csak 45 százalék válaszolta ezt a következő 12 hónapban, és csupán a válaszadók 2 százaléka közölte azt, hogy csökkenteni fogja alkalmazottai számát - ez utóbbi tavasszal még 11 százalék volt. A kamara rákérdezett a cégek fejlődését érintő üzleti kockázatokra is: a legtöbben, 75 százalék a szak-MIT TARTANAK LEGINKÁBB KOCKÁZATNAK A KÖVETKEZŐ 12 HÓNAPBAN A NÉMET HÁTTERŰ CÉGEK? 1 százalék emberhiányt jelölte meg a következő 12 hónap egyik legnagyobb kockázatának. A DUIHK szerint ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy szükség van a szakképzés további fejlesztésére. A vállalatvezetők majdnem fele a bérköltség alakulásától, közel harmada pedig a kereslet alakulásától is tart. Mint a kamara is kiemeli, a bérek alakulásával kapcsolatos aggodalom érthető, hiszen az aktuális adatok szerint január és augusztus között a bruttó keresetek bő 11 százalékkal nőttek a versenyszférában az előző évhez képest. A DUIHK szerint az ilyen ütemű tartós növekedés számos vállalatnak súlyos gond lehet - még a társadalombiztosítási járulékoknál már megvalósult és még tervezett könnyítés tükrében is. Minden negyedik cégvezető megjelölte a jogbiztonságot, valamint a gazdaságpolitikai keretet is, mint lehetséges kockázatot. A 75 26 ^1 valutaárfolyam 16 kereskedelmi korlátok, protekcionizmus , energia- és nyersanyagárak 11 Forrás: DUIHK, VG-grafika Több pénz jut tűzifára KONCSEK RITA ! Az idei télen 4 milliárd forintból támogatható a települések tüzelőanyag-ellátása. Eddig 2055 önkormányzat kapott együtt 3,58 milliárd forintot - válaszolt Pintér Sándor belügyminiszter Sneider Tamás jobbikos képviselő kérdésére. A júniusi pályázatban hárommilliárd forint állt rendelkezésre a törvény szerint. A legfeljebb ötezer fős önkormányzatok 2011 óta pályázhatnak szociális célú tüzelőanyag-vásárlásra. Minden önkormányzat csak egyfajta tüzelőanyaghoz igényelhetett támogatást, és maximum annyi fő számára, amennyit az előző évben átlagosan közfoglalkoztatottként alkalmazott. Az önkormányzatoknak már október elején átutalták az elnyert összeget, azaz összesen közel 3,6 milliárd forintot. 2011-ben 858 millió forint pályázati forrás állt rendelkezésre, a keret 2014-től évi 3 milliárd forint. Az idén valamivel kevesebben pályáztak. Akkor keménylombos tűzifa vásárlására 2023 önkormányzat kapott 3,5 milliárd forintot, lágylombosra 32 önkormányzat 76 milliót. A tűzifát csak a kormányhivatalok által nyilvántartott erdőgazdálkodóktól lehet megvenni. Barnakőszén vásárlására 200 önkormányzat nyert el 410 millió forintot. Szénre ott lehetett pályázni, ahol problémás a tűzifa beszerzése, a szén viszont kis távolságból beszerezhető. 2014 óta évi milliárd forintra lehet pályázni . Bevezetik a vörös kódot Novemberben kezdődik a hajléktalanok téli ellátása. Az érdekükben bevezetett „vörös kód" intézménye azt jelenti, hogy extrém hidegben a bentlakásos szociális intézményeknek el kell látniuk azokat a hajléktalanokat is, akiket a diszpécserszolgálat jelzése szerint - adott szükségleteiknek megfelelően - a hajléktalanellátó rendszer már nem tud fogadni. I K. R. A HAJLÉKTALANOK ELLÁTÁSA 1 f0 Férőhelyek az országban 9600 Ezen belül új 1500 Nappali melegedőhelyek 7500 Forrás: VG üzleti napilap | www.vg.hu ■ Új feladatokat kapott a Magyar Államkincstár Egy új kormányrendelet új feladatokat ró a Magyar Államkincstárra. A kincstár önálló szervezeti egysége működteti az önkormányzatoknál bevezetett informatikai megoldást, amely megkönnyíti a települések gazdálkodási, adózási és ingatlankataszteri rendszerének működtetését. A kincstár vezeti a központi költségvetés nyilvántartási rendszerét, előirányzati fedezetvizsgálatot, és más ellenőrzési feladatokat is ellát. Közreműködik az államháztartás alrendszereinek finanszírozásában, ellátja a számlavezetési és pénzforgalom-lebonyolítási feladatokat. Működteti a központosított illetményszámfejtést. A kincstár szerve a nyugdíjfolyósító igazgatóság. Ellátja a nyugdíjbiztosítási alappal kapcsolatos tervezési feladatokat. A kincstár a mezőgazdaság kifizető ügynöksége. IVG Megdrágult az olajfinomítás R. P. Az ipari termelői árak 4,1 százalékkal haladták meg szeptemberben az előző év azonos időszakáét a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint. A belföldi eladási árak 4,8 százalékkal emelkedtek, az ezen belül kétharmados súlyt képviselő feldolgozóipar árai 6,2, a közel 30 százalékos súlyú energiaipari árak csupán 1,6 százalékkal emelkedtek. Az exportárak erősödése kicsit elmaradt a belföldiektől. A kiviteli árak 3,7 százalékkal voltak magasabbak, ezen belül a 95 százalékos súlyú feldolgozóipar 3,6 százalékkal, a 4,6 százalékos súlyú energiaipar 5,9 százalékkal emelkedett. Ágazati szinten a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás vitte a prímet 12,2 százalékos áremelkedéssel, ezeket a vegyipari termékek követték 10,3 százalékkal. A kohászat, fémfeldolgozás áradatai 7,8 százalékkal nőttek, miközben a gép-, gépiberendezés-gyártási szektorban 0,2 százalékkal csökkentek az árak, míg a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásánál 1,4 százalékkal. AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK VÁLTOZÁSA Forrás: KSH, VG-grafika az előző év azonos időszakához képest százalék 2013. január ► 2017. szeptember 2013 2014 2015 2016 2017 ÁTLAGOS RÁTA • Magyarországon a második legalacsonyabb volt az arány Tovább csökkent a régiós munkanélküliség szeptemberben RÁSKI PÉTER ! Szeptemberben 4,9 százalékra mérséklődött a régió átlagos munkanélküliségi rátája. A legjobban Csehország állt 2,7 százalékkal, míg Magyarországon a második legalacsonyabb, 4,1 százalékos volt az arány az Eurostat szerint. A visegrádi országok között Lengyelországban 4,6, Szlovákiában 7,2 százalék a munkanélküliségi ráta, míg Romániában 4,8 százalék, Szlovéniában pedig 6 százalék. Ezzel a környező országok messze jobb arányt értek el az eurózóna 8,9 százalékos, sőt, az EU 7,5 százalékos átlagánál is. A munkanélküliség az év elején még 6 százalékon állt, azóta jelentősen, 1,1 százalékponttal csökkent, ami 18 százalékos javulásnak felel meg. A ráta jelentős esése elsősorban a magasabb munkanélküliséggel bíró országok felzárkózásának köszönhető, de az uniós szinten vezető Csehország is 0,9 százalékponttal csökkentett az arányon. Magyarországon csupán 0,2 százalékponttal esett a mutató, vagyis Máltával holtversenyben a harmadik legalacsonyabb a munkanélküliségi rátánk. Az Eurostat előzetes GDP-becslése szerint a harmadik negyedévben az előző évhez képest mért adatok esetében az EU és az eurózóna is javított a második negyedévhez képest. Mindkét adat 2,5 százalék körül alakulhat, vagyis úgy tűnik, hogy az eurózóna kezd felzárkózni régiónk növekedési üteméhez. Viszont a negyedéves adatok enyhe dinamizmusvesztést sugallnak: míg a második negyedévben 0,7 százalék volt a bővülés, addig a harmadik negyedévben 0,6 százalékos lehetett. A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ALAKULÁSA 1 százalék 2016. december ► 2017. szeptember Forrás: Eurostat, KSH, VG-grafika