Világgazdaság, 2017. november (49. évfolyam, 212-232. szám)

2017-11-02 / 212. szám

magyar gazdaság ■ Jön a nyugdíjprémium Egy új kormányrendelet előírja a már kilátásba helyezett, egyszeri nyugdíj­prémium és a nyugdíj-kompenzáció kifizetését. Az összeget az érintet­tek a novemberi nyugdíjukkal együtt kapják meg. Az egész évre vetített kompenzáció nagysága 9,6 százalék lesz, a prémium felső határa pedig húszezer forint lehet. A kompenzáció során 18 különböző járandóság lesz magasabb. A kiegészítés jövőre már beépül a nyugdíjba, ezzel a továb­bi emeléseknek is az alapjává válik. Mintegy 2,7 millió nyugdíjas jut ezzel pluszpénzhez. I­VG ­ A NAV ismét vesz valamit a cigarettacsempészek elleni harchoz Elektronikus adatgyűjtő eszköz beszerzésére kért ajánlatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Uniós forrásból egy nagy teljesítményű, minden frekven­cián működő IMEI/IMSI bemérőt venne. A készülékkel mobiltele­fonok és SIM-kártyák mérhetők be. A NAV két éve net­tó 15 millió forintért már vett hasonlót. A cigarettacsem­pészet elleni harchoz beszerzett 20 millió forintért pilóta nélküli repülő eszközöket, és közel 60 millióért légpár­nás hajót. Honlapja szerint tavaly 696 bűncselekmény kapcsán csaknem 187 millió szál dohányterméket fog­lalt le, több mint 6,78 milliárd forint értékben.­­ K. G. FELMÉRÉS Tovább javult az itt működő német vállalatok üzleti optimizmusa Tartanak a szakemberhiánytól KÁROLY GÁBOR Minden má­sodik, Magyarországon működő német vállalko­zás aggódva figyeli az it­teni béremelkedést. Magyarországon működő német érdekeltségű válla­latok vezetői kitűnőnek ér­tékelik a gazdasági helyzetüket - derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) fel­méréséből. Üzleti optimizmusuk to­vább javult a legutóbbi, áprilisi fel­mérés óta. A kamara mintegy száz vállalkozást kérdezett meg: 68 szá­zalékuk jónak ítélte meg saját üzleti helyzetét, 29 százalékuk kielégítő­nek, 3 százalékuk rossznak. Ezek a 2005 óta mért legjobb értékek. Ta­vasz óta is érezhetően javultak az eredmények: akkor a válaszadók 55 százaléka jónak, 7 százaléka rossz­nak minősítette a helyzetét. A vállalkozások a jövőt illetően is optimistábbak: a tavaszi felmé­rés 46 százaléka után most 52 szá­zalékuk számít saját helyzetének további javulására, míg 4 százalék vár romlást. Ennél sem mértek még jobb arányt. A magyarországi kon­junktúra javulását illetően ugyan­akkor már nem ilyen derűlátók a cégek: a tavaszi felméréshez ha­sonlóan 35 százalékuk vár javulást, míg az áprilisi 10 százalék után már csak mindössze 3 százalék vár rom­lást. A DUIHK 2017-re és 2018-ra egyaránt körülbelül 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A fő hajtóerőt Németországhoz ha­sonlóan itt is a bővülő beruházások, az erőteljes export és a lendületes lakossági kereslet jelenti. A megkérdezettek 65 százaléka növelné a beruházásait a követke­ző 12 hónapban, míg tavasszal csak a 40 százalékuk nyilatkozott így. A vállalkozások 61 százaléka lét­számbővítést is tervez - tavasszal még csak 45 százalék válaszolta ezt­­ a következő 12 hónapban, és csupán a válaszadók 2 százaléka közölte azt, hogy csökkenteni fog­ja alkalmazottai számát - ez utób­bi tavasszal még 11 százalék volt. A kamara rákérdezett a cégek fej­lődését érintő üzleti kockázatokra is: a legtöbben, 75 százalék a szak-M­IT TARTANAK LEGINKÁBB KOCKÁZATNAK A KÖVETKEZŐ 12 HÓNAPBAN A NÉMET HÁTTERŰ CÉGEK? 1 százalék emberhiányt jelölte meg a követ­kező 12 hónap egyik legnagyobb kockázatának. A DUIHK szerint ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy szükség van a szakképzés to­vábbi fejlesztésére. A vállalatvezetők majdnem fele a bérköltség alakulásától, közel har­mada pedig a kereslet alakulásától is tart. Mint a kamara is kiemeli, a bérek alakulásával kapcsolatos ag­godalom érthető, hiszen az aktuális adatok szerint január és augusztus között a bruttó keresetek bő 11 szá­zalékkal nőttek a versenyszférában az előző évhez képest. A DUIHK sze­rint az ilyen ütemű tartós növeke­dés számos vállalatnak súlyos gond lehet - még a társadalombiztosítá­si járulékoknál már megvalósult és még tervezett könnyítés tükrében is. Minden negyedik cégvezető meg­jelölte a jogbiztonságot, valamint a gazdaságpolitikai keretet is, mint le­hetséges kockázatot. A 75 26 ^1 valutaárfolyam 16 kereskedelmi korlátok, protekcionizmus , energia- és nyersanyagárak 11 Forrás: DUIHK, VG-grafika Több pénz jut tűzifára KONCSEK RITA ! Az idei télen 4 mil­liárd forintból támogatható a te­lepülések tüzelőanyag-ellátása. Eddig 2055 önkormányzat kapott együtt 3,58 milliárd forintot - vála­szolt Pintér Sándor belügyminiszter Sneider Tamás jobbikos képviselő kérdésére. A júniusi pályázatban három­­milliárd forint állt ren­delkezésre a törvény szerint. A legfeljebb ötezer fős önkormányza­tok 2011 óta pályáz­hatnak szociális célú tüzelőanyag-vásár­lásra. Minden önkor­mányzat csak egyfaj­ta tüzelőanyaghoz igényelhetett támogatást, és maximum annyi fő számára, amennyit az előző évben átlagosan közfoglalkoztatottként al­kalmazott. Az önkormányzatoknak már október elején átutalták az el­nyert összeget, azaz összesen közel 3,6 milliárd forintot. 2011-ben 858 millió forint pályá­zati forrás állt rendelkezésre, a keret 2014-től évi 3 milliárd forint. Az idén valamivel kevesebben pályáztak. Ak­kor keménylombos tű­zifa vásárlására 2023 önkormányzat kapott 3,5 milliárd forintot, lágylombosra 32 ön­­kormányzat 76 milliót. A tűzifát csak a kor­mányhivatalok által nyilvántartott erdő­­gazdálkodóktól lehet megvenni. Barnakő­szén vásárlására 200 önkormányzat nyert el 410 millió fo­rintot. Szénre ott lehetett pályázni, ahol problémás a tűzifa beszerzése, a szén viszont kis távolságból besze­rezhető. 2014 óta évi milliárd forintra lehet pályázni . ­ Bevezetik a vörös kódot Novemberben kezdődik a hajlékta­lanok téli ellátása. Az érdekükben bevezetett „vörös kód" intézménye azt jelenti, hogy extrém hidegben a bentlakásos szociális intézmé­nyeknek el kell látniuk azokat a haj­léktalanokat is, akiket a diszpécser­­szolgálat jelzése szerint - adott szükségleteiknek megfelelően - a hajléktalanellátó rendszer már nem tud fogadni. I K. R. A HAJLÉKTALANOK ELLÁTÁSA 1 f0 Férőhelyek az országban 9600 Ezen belül új 1500 Nappali melegedőhelyek 7500 Forrás: VG üzleti napilap | www.vg.h­u ■ Új feladatokat kapott a Magyar Államkincstár Egy új kormányrendelet új feladatokat ró a Magyar Állam­­kincstárra. A kincstár önálló szervezeti egysége működte­ti az önkormányzatoknál bevezetett informatikai meg­oldást, amely megkönnyíti a települések gazdálkodási, adózási és ingatlankataszteri rendszerének működteté­sét. A kincstár vezeti a központi költségvetés nyilvántartási rendszerét, előirányzati fedezetvizsgálatot, és más ellenőr­zési feladatokat is ellát. Közreműködik az államháztartás alrendszereinek finanszírozásában, ellátja a számlaveze­tési és pénzforgalom-lebonyolítási feladatokat. Működte­ti a központosított illetményszámfejtést. A kincstár szerve a nyugdíjfolyósító igazgatóság. Ellátja a nyugdíjbiztosítási alappal kapcsolatos tervezési feladatokat. A kincstár a mezőgazdaság kifizető ügynöksége. I­VG Megdrágult az olajfinomítás R. P.­­ Az ipari termelői árak 4,1 szá­zalékkal haladták meg szeptember­ben az előző év azonos időszakáét a Központi Statisztikai Hivatal gyors­­jelentése szerint. A belföldi eladási árak 4,8 százalékkal emelkedtek, az ezen belül kétharmados súlyt képviselő feldolgozóipar árai 6,2, a közel 30 százalékos súlyú energia­ipari árak csupán 1,6 százalékkal emelkedtek. Az exportárak erősö­dése kicsit elmaradt a belföldiek­től. A kiviteli árak 3,7 százalékkal voltak magasabbak, ezen belül a 95 százalékos súlyú feldolgozóipar 3,6 százalékkal, a 4,6 százalékos súlyú energiaipar 5,9 százalékkal emel­kedett. Ágazati szinten a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás vitte a prí­met 12,2 százalékos áremelkedés­sel, ezeket a vegyipari termékek kö­vették 10,3 százalékkal. A kohászat, fémfeldolgozás áradatai 7,8 száza­lékkal nőttek, miközben a gép-, gé­­piberendezés-gyártási szektorban 0,2 százalékkal csökkentek az árak, míg a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásánál 1,4 százalékkal. AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK VÁLTOZÁSA­­ Forrás: KSH, VG-grafika az előző év azonos időszakához képest százalék 2013. január ► 2017. szeptember 2013 2014 2015 2016 2017 ÁTLAGOS RÁTA • Magyarországon a második legalacsonyabb volt az arány Tovább csökkent a régiós munkanélküliség szeptemberben RÁSKI PÉTER ! Szeptemberben 4,9 százalékra mérséklődött a régió átlagos munkanélküliségi rátája. A legjobban Csehország állt 2,7 százalékkal, míg Magyarországon a második legalacsonyabb, 4,1 szá­zalékos volt az arány az Eurostat szerint. A visegrádi országok kö­zött Lengyelországban 4,6, Szlo­vákiában 7,2 százalék a munka­nélküliségi ráta, míg Romániában 4,8 százalék, Szlovéniában pedig 6 százalék. Ezzel a környező orszá­gok messze jobb arányt értek el az eurózóna 8,9 százalékos, sőt, az EU 7,5 százalékos átlagánál is. A munkanélküliség az év elején még 6 százalékon állt, azóta jelen­tősen, 1,1 százalékponttal csökkent, ami 18 százalékos javulásnak felel meg. A ráta jelentős esése elsősor­ban a magasabb munkanélküliség­gel bíró országok felzárkózásának köszönhető, de az uniós szinten ve­zető Csehország is 0,9 százalékpont­tal csökkentett az arányon. Magyar­országon csupán 0,2 százalékponttal esett a mutató, vagyis Máltával holt­versenyben a harmadik legalacso­nyabb a munkanélküliségi rátánk. Az Eurostat előzetes GDP-becs­­lése szerint a harmadik negyedév­ben az előző évhez képest mért ada­tok esetében az EU és az eurózóna is javított a második negyedévhez képest. Mindkét adat 2,5 százalék körül alakulhat, vagyis úgy tűnik, hogy az eurózóna kezd felzárkózni régiónk növekedési üteméhez. Vi­szont a negyedéves adatok enyhe dinamizmusvesztést sugallnak: míg a második negyedévben 0,7 száza­lék volt a bővülés, addig a harma­dik negyedévben 0,6 százalékos le­hetett. A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ALAKULÁSA 1 százalék 2016. december ► 2017. szeptember Forrás: Eurostat, KSH, VG-grafika

Next