Világgazdaság, 2019. október (51. évfolyam, 188-209. szám)

2019-10-09 / 194. szám

magyar gazdaság ­ Felfutás előtt a magyar-brazil viszony Magyarország és Brazília gazdasági együttműködésének fejlesztése nagy lehetőség előtt áll - mondta Szijjár­­tó Péter külgazdasági és külügymi­niszter a Sao Paulóban tartott brazil­magyar üzleti fórumon. Dél-Ameri­­kában Brazília Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere. A két ország 430 millió dollár forgal­mat bonyolít egymással, ötven ma­gyar tulajdonú vállalat működik Bra­zíliában, és az EU-ba irányuló ottani befektetések közül az ötödik legtöbb Magyarországra érkezett. I­NG ­ MONETÁRIS POL­IKA A jegybank egyelőre kivárhat, könnyen lehet, hogy jövőre sem kezdődik meg a normalizáció Benézett a tervezett cél alá az infláció RÁSKI PÉTER ! Ellentétes irányba mozdultak a drá­gulás ütemét jelző muta­tók szeptemberben. S­zeptemberben 2,8 száza­lék volt az éves alapon mért infláció, ami az augusztusi adathoz képest 0,3 százalékpontos mérséklődés - derült ki a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH) jelen­téséből. A szeptemberi fogyasztói árindex 0,1 százalékponttal ke­vesebb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisánál, és 0,2 szá­zalékponttal marad el a Világgaz­daság konszenzusától. A maginf­láció azonban 0,2 százalékponttal erősödött, a KSH közlése szerint 3,9 százalék volt az év kilencedik hónapjában. Ez azt jelenti, hogy megközelítette az inflációs célsáv 4 százalékos tetejét. Az MNB által kalkulált adószűrt maginfláció szin­tén 0,2 százalékponttal emelkedett, a mutató értéke 3,4 százalék volt szeptemberben. Az év végére az üzemanyagok bázishatása miatt felgyorsulhat az infláció - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az elmúlt hetekben meggyengülő fo­rintárfolyam is begyűrűzhet a fo­gyasztói árakba, és a bérdinami­ka is pörgeti az inflációt. Jövőre a gyors bérkiáramlás, a szolgáltatá­sok áremelkedése és a dohányt ter­helő adó emelése határozhatja meg a fogyasztói árindex alakulását. Né­meth Dávid szerint idén 3,4, jövő­re pedig 3,5 százalék lehet az éves átlagos infláció. Nyeste Orsolya, az Erste bank vezető elemzője is az év utolsó két hónapjában felfutó ár­nyomásra figyelmeztet, hozzátéve, hogy a hatás várhatóan átmeneti lesz, és 2020 második negyedévé­től a 3 százalékos jegybanki cél kö­zelébe süllyedhet a drágulás üteme. Idén 3,3 százalék lehet az éves átla­gos pénzromlás. Az alacsony impor­tált infláció és az erős belső keres­let kettőssége várhatóan jövőre is meghatározó marad. Nyeste Orso­lya hozzátette: a maginflációs ada­tok várhatóan a toleranciasávon belül alakulnak, így a monetáris po­litika tartósan támogató maradhat. A fogyasztói árindextől elváló maginfláció továbbra is erős ár­­nyomást jelez - figyelmeztetett Jobbágy Sándor, a CIB Bank elem­zője. A pénzromlás üteme az idén a 3,2 és 3,5 százalék közötti sáv­ba kerülhet, az utolsó negyedév­ben a mutató erős ingadozása vár­ható. Jobbágy Sándor rámutatott, hogy a hazai monetáris politikát az Európai Központi Bank követ­kező döntései határozhatják meg, az MNB továbbra is adatvezérelt üzemmódban működhet. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a maginfláció a 3,5-4 százalékos sávban mozoghat idén, a fogyasztói árindex 3,4 szá­zalékos lehet. Jövőre a bázishatás és az alacsony importált infláció a 3 százalékos cél körül tarthatja a drágulás ütemét. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az internetszolgáltatás és a külföldi nyaralások drágulásának számlá­jára írja a maginfláció 3,9 száza­lékra emelkedését. Ez utóbbiban a forint gyengülésének is fontos sze­repe van. Virovácz Péter aláhúzta, hogy mivel a jegybank előrejelzésé­vel összhangban alakultak az inflá­ciós mutatók, ezért nem várható a monetáris politika változása. Szakértők szerint az év végére­ az üzemanyagok bázishatása miatt felgyorsulhat az infláció . A MONETÁRIS DÖNTÉSHOZÁS SZEMPONT­JÁBÓL LÉNYEGES INFLÁCIÓS MUTATÓK*­­ 2016. január ► 2019. szeptember (százalék) B p® ■ HB Infláció 2,8 M ................................­­0.5..................................................... 2016 2017 2018 2019 Forrás: MNB, VG-grafika *az előző évhez képest ■Van elég földgáz a tárolókban Magyarország felkészült a fűtési szezonra, a hazai földgáztárolók teljesen fel vannak töltve - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisz­térium (ITM) parlamenti államtitkára. Hangsúlyozta: azért, hogy az ellátás ne kerülhessen veszélybe, mint­egy 20 százalékkal, 1,45 milliárd köbméterre emelték a biztonsági készlet szükséges mértékét idén tavasszal. Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitiká­ért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy év végén lejár az orosz-ukrán gáztranzitszerződés, és a helyzet feszült a felek között. Minden lehetőségre ké­szülni kell, ezért is fontos a gáztárolók teljes töltöttsé­­gi szintje. A teljes tárolói mennyiség 126 napra lenne ele­gendő az egész ország és 263 napra a lakossági fogyasz­tók ellátására. I­VG A BKIK kitüntette Tarlós Istvánt, a főpolgármester a Főváros Gazdaságáért Nagydíjat vette át Nagy Elektől, a szervezet elnökétől TRENDEK A GDP-növekedést most 4,6 százalékra teszi a PM Faragott az adósságon a MÁP Plusz A magyar gazdaság több mutató szerint is igen kedvező helyzetben van - értékelt a Pénzügyminisztérium (PM) miniszterhelyettese. Tállai András elmondta, hogy a költségvetési hiányt 1,3 százalékra sikerült leszorítani, és miközben a reálkeresetek 2009-ben még csökkentek, 2018-ban már 8,3 százalékkal nőttek. Az idei legfrissebb adatok további 7 százalékos bővülésről szólnak. A foglal­koztatottsági ráta 2011-ben 14,9 százalék volt, most 70 százalék felett áll, miközben a munkanélküliek száma a 2011-es 470 ezerről 156 ezerre apadt. A miniszterhelyet­tes külön kiemelte: míg 2011-ben 80 százalék feletti volt a GDP-arányos államadósság, ez június végére a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 68,2 százalékra csökkent. Az államadósság szerkezetében a 2011 év végi 52 százalék­ról 21 százalékra csökkent a devizaarány mértékre, a kül­földi befektetők része pedig 65 százalékról 35 százalékra zsugorodott. A MÁP Plusz kibocsátását a PM amiatt is si­keresnek ítélte, mivel ez az instrumentum is hozzájárult ahhoz, hogy az első fél évben 23-ról 21 százalékra mérsék­lődjön a devizakitettség az államadósság tekintetében. A GDP-növekedés a 2011. évi 0,6 százalékról az idei második negyedévben 5,2 százalék fölé emelkedett, ez azt jelenti, hogy a gazdasági bővülés a nyolcadik egymást követő ne­gyedévben volt magasabb, mint 4 százalék. A kiemelkedő növekedés elsősorban a béremelkedés hajtotta lakossági fogyasztásnak és a beruházásoknak tudható be. A PM szá­mításai szerint a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései 1,6 százalékkal javították a GDP egyenlegét. Tállai And­rás szerint az már látható, hogy a tervezett 4,1 százalék­nál nagyobb lesz a GDP növekedése, most 4,6 százalékra teszi a PM. A magasabb gazdasági növekedés és a vártnál alacsonyabb államadósság miatt felszabaduló új források felhasználásáról a kormány később dönt. A miniszterhe­lyettes azzal a lépéssel kapcsolatban, hogy az Államadós­ság Kezelő Központ (ÁKK) tegnap megtiltotta a lakossági állampapírok fedezetként való felhasználását más ügyle­tekben, elmondta: az ÁKK a lépést a forgalmazókkal törté­nő szerződésmódosítással oldja meg, a későbbiekben majd jogszabályban is rendelkezhetnek a kérdésről. A gazdasági bővülés a nyolcadik egymást követő negyedévben volt magasabb, mint négy százalék A MÉRLEG ! Közel ezermilliárdos uniós forrás érkezett Csökkent az ÁHT hiánya L. B. Az államháztartás közpon­ti alrendszere 207,2 milliárd fo­rint többlettel zárt szeptember­ben. Ezzel 303,6 milliárd forintra csökkent az idei hiány a harmadik negyedév végére, ami az idei év­re tervezett deficit 30,4 százaléka - tájékoztatott a Pénzügyminiszté­rium. A központi alrendszer több­lete 207,2 milliárd forint volt. Ja­nuár 1-jétől szeptember végéig az államháztartás központi alrendsze­re összesítve 303,6 milliárd forin­tos hiánnyal zárt. Szeptemberben összesen 464,4 milliárd forintnyi uniós bevétel érkezett a költség­­vetésbe, ezzel az év első kilenc hónapjában 931,7 milliárd forint európai uniós támogatás folyt be. Az uniós kiadások megközelítették az 1077,4 milliárd forintot. A költ­ségvetés bevételi oldalán szeptem­ber végéig az általános forgalmi adóból az éves előirányzat, vagyis a 2019 egészére tervezett bevétel 77,5 százaléka, a személyi jövede­lemadóból az éves előirányzat 75,2 százaléka, míg szociális hozzájáru­lási adóból és a nyugdíj-, egészség­­biztosítási és munkaerőpiaci járu­lékokból az éves előirányzat 73,5 százaléka teljesült. Idén az első ki­lenc hónapban a hazai fejlesztési kiadások közül továbbra is számot­tevő nagyságrendet képviseltek a kiemelt közúti projektekre, a Mo­dern városok programra, a közút­hálózat felújítására, a vasúthálózat fejlesztésére fordított, továbbá a beruházásösztönzési célelőirányzat terhére és a Magyar falu program alprogramjainak támogatására kifi­zetett összegek. A Pénzügyminisz­térium jelentésében leszögezte: a költségvetés helyzete stabil, így az idei év egészére kitűzött európai uniós módszertan szerinti 1,8 szá­zalékos GDP-arányos hiánycél to­vábbra is teljesíthető. A reálgaz­dasági folyamatok­­ kiemelten az első két negyedév 5 százalék feletti GDP-növekedése, a keresetek emel­kedése és az, hogy a munkanélkü­liség a nyári hónapokban már 3,4 százalékra csökkent - biztosítják a költségvetés egyensúlyát. üzleti napilap! www.vg.hu ­ Felpörgött a főváros Tarlós vezetésével Soha nem látott ütemben fejlődik Budapest, a magyar gaz­daság motorja a főváros, főleg 2015 óta, amikor elfogad­ták a gazdaságélénkítő és munkahelyteremtési stratégiát - mondta Tarlós István a Budapesti Kereskedelmi és Iparkama­ra (BKIK) 74. küldöttgyűlésén. A főpolgármester szerint fontos célkitűzés, hogy Budapest 2030-ra Közép-Európa vezető gaz­dasági térsége legyen. Tarlós István szerint az általános gaz­dasági fellendülés aligha tagadható a stratégia elfogadása óta eltelt időszakban. Mindezt adatokkal is alátámasztotta: 2010-ben sem Magyarországon, sem Budapesten nem volt GDP-növekedés, míg 2019 második negyedévében a magyar növekedés Európában az egyik legmagasabb volt 5,1 száza­lékkal. Budapesten termelik meg a magyar GDP mintegy 37 százalékát, és 2010-hez képest 127 ezerrel többen dolgoznak a fővárosban. I­VG

Next