Világgazdaság, 2021. november (53. évfolyam, 211-231. szám)

2021-11-01 / 211. szám

KÉT HÉT MÚLVA ÉRKEZNEK A KIEMELT NYUGDÍJAK Kevesebb mint két hét múlva érkezik meg a kiemelt összegű novemberi nyugdíj az arra jo­gosultak számára. A maximális nyugdíjprémium 80 ezer forint, ez a költségvetésnek nagyjából 200 milliárd forintos kiadás. Ezenfelül érkezik még a ma­gas infláció miatt járó nyugdíj­kompenzáció is, amely egy ös­­­szegben, a novemberi nyugdíj­jal kerül a számlákra. A teljes összeg, vagyis egy átlagnyug­díjas esetében százezer forint­tal magasabb nyugdíj novem­ber 12-én érkezik meg a jogo­sultakhoz.­­ F. A. NAGYOT NŐTT AZ ÁTLAGKERESET MAGYARORSZÁGON Augusztusban a teljes mun­kaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426500, a kedvezmények nél­kül számolt nettó átlagkere­set 283600 forint volt, mind­kettő 8,9 százalékkal maga­sabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisz­tikai Hivatal. Az év első nyolc hónapjában a pénzügyi, bizto­sítási tevékenységeknél volt a legmagasabb a bruttó át­lagkereset (751700 forint), a szálláshely-szolgáltatás, ven­déglátás területén a legalacso­nyabb (259600 forint). A teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak esetében 467200, a nőknél 392300 forint volt az átlag, ez a férfiaknál 8,7, a nőknél 8,1 százalékos növeke­dés egy év alatt.­­ K. R. 0. A HEPA közlése szerint négyszeres a cégek túljelentkezése a programra Ráharaptak a külpiaci támogatásra FERENTZI ANDRÁS­­ Már értékelik a tízmil­­liárd forint keretössze­gű külpiaci növekedési programra benyújtott koncepciókat. A prog­ram egyik lebonyolító­ja, a HEPA Magyar Ex­portfejlesztési Ügynök­ség tájékoztatása sze­rint a beérkezett pályá­zatok támogatásigénye 500 millió és közel 3,5 milliárd forint közötti. N­agy az érdeklődés a szep­temberben elindult kül­piaci növekedési támo­gatási program iránt, amelyet még a nyáron hirdetett meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A VG értesü­lései szerint négyszeres a túlje­lentkezés. A támogatás beruhá­zás megvalósítására, meglévő vállalkozás bővítésére vagy be­zárásra ítélt létesítmény megvá­sárlására és fejlesztésére fordít­ható. A VG akkor arról írt, hogy a programra szánt 10 milliárd forintos keretösszeg, hamar el­fogyhat. A program egyik kri­tériuma volt, hogy a támogatás a beruházási összegnek maxi­mum a felét érheti el, de nem le­het több 4 milliárd forintnál. Az a cég kaphatja meg, amelyik vál­lalja, hogy magyarországi árbe­vétele a külföldi terjeszkedésből adódóan legalább annyival nö­vekszik, mint amennyi támoga­tást kap a programból. A programot többek között a HEPA Magyar Exportfejlesz­tési Ügynökség bonyolítja le. A szervezet a VG érdeklődésé­re elárulta: eddig 28 koncepciót nyújtottak be, amelyek területi illetékesség alapján a CED Kö­zép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat és a HEPA kezelése alá tartoznak. A CED a határon túli gazdaságfejlesztési stratégák ál­tal érintett területekre, a HEPA az ezeken kívüli területekre irá­nyuló kérelmeket kezeli. Az ügy­nökség lapunknak küldött tájé­koztatása szerint számos írásos megkeresés is érkezett a prog­rammal kapcsolatban, amelyek alapján további koncepciók beér­kezésére számítanak. „A benyújtott beruházási kon­cepciók jelenleg értékelés alatt állnak. A koncepciók elfogadá­sát követően a CED vagy a HEPA együttműködési megállapodást köt a beruházóval, ezáltal a be­ruházás a pályázatfejlesztési sza­kaszba lép. Ez a szakasz biztosít­ja, hogy a cégek is megkapjanak minden számukra szükséges in­formációt, és az állami támoga­tást is olyan projektek kapják, amelyek kellőképpen előkészítet­tek és megalapozottak. Támoga­tási szerződés megkötésére még nem került sor” - írta a HEPA, amely arra is kitért, hogy milyen összegekre pályáztak a cégek. A benyújtott beruházási kon­cepciók keretében igényelt legki­sebb támogatási összeg 500 mil­lió forint, a legnagyobb pedig csaknem 3,5 milliárd forint. Mi­vel azonban eddig még nem írtak alá támogatási szerződést, így a 2021-re meghirdetett 10 milliárd forintos keretösszeg még tel­jes egészében rendelkezésre áll. A pályázó cégek az ügynökség tá­jékoztatása szerint több terület­ről érdeklődnek, így rendkívül színes a vállalati paletta. „A benyújtott koncepciókból azt látjuk, hogy a cégek többsé­ge a feldolgozóiparban (fém-, mű­anyag-, vegy-, papír-, gépiparban) tervez beruházást, de építőipari, kereskedelmi és turisztikai fej­lesztési célú beruházás is szere­pel a tervek között” - közölte a Magyar Exportfejlesztési Ügy­nökség. Hogy a magyar gazda­ság sikeresen kilábalt a korona­­vírus-járvány okozta válságból, azt a nagy érdeklődés is jól jelzi. A támogatással a magyar cégek nagy segítséget kapnak ahhoz, hogy betörjenek a külföldi pia­cokra, ezáltal még több bevételt generáljanak. Különösen abban az esetben, ha hasonló programok a jövőben is lesznek. Márpedig a HEPA a VG-nek küldött válaszá­ban úgy fogalmazott, hogy mivel az érdeklődés a cégek részéről fo­lyamatos, a 2021-es évre rendelke­zésre álló keret négyszerese lesz a 2022-es, így a tervek szerint a kül­piaci növekedési támogatási prog­ram folytatódik. MAGYARORSZÁG EXPORTJA 2021-ben (milliárd forint) I. II. III. IV. V. VI. VII. Vili. Forrás: KSH, VG-grafika A jogosultak 13 százaléka nem lépett ki a moratóriumból F. A.­­ A hitellel rendelkező ügyfelek mindössze 6,5 százaléka vesz részt no­vember 1-jétől a hitelmoratóriumban - derült ki a Magyar Bankszövetség VG- hez eljuttatott sajtónyilatkozatából. Mint ismert, október 31-ig lehetett igé­nyelniük a moratóriumban maradást azoknak, akik a kormány rendelkezése szerint jogosultak voltak rá, azaz töb­bek között a nyugdíjasok, a gyermeket várók, gyermeket nevelők, a közfoglal­koztatottak és azok, akiknek a jövedel­me csökkent a járvány alatt. A moratóriumból kiszállóknak érdemes újragondolniuk törlesz­téseik ütemezését A bankszövetség tájékoztatása sze­rint a bankfiókokban nem volt felfoko­zott érdeklődés a moratórium záró kö­re iránt. A bentmaradáshoz szükséges ügyfélnyilatkozatok 70-80 százaléka on­line érkezett a bankokhoz. Az előzetes adatok szerint november 1-jén az összes hitelezett ügyfél 6,5 százaléka maradt a moratórium hatálya alatt. A hosszab­bításra jogosult ügyfélkör mintegy 13 százaléka jelezte, hogy továbbra is élni kíván a moratórium lehetőségével. Ez az arány megerősíti a korábbi - a bank­számlaforgalmi adatokból előrejelzett - szakértői véleményt, miszerint a mora­tóriumban lévő ügyfelek egytizedének lehetnek fizetési nehézségei. „Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy aki a moratóriumban marad, annak a tartozása kamatozik. Ezért mindenkit arra biztatunk, hogy amikor teheti, tér­jen vissza a szerződésében vállalt koráb­bi törlesztőrészlet fizetésére. A gazdasági helyreállítás és az EU-s átlagot meghaladó növekedés alapján bízunk abban, hogy a 2022. június 30-ig a moratóriumot válasz­tók közül időközben többen tudnak majd visszatérni a hiteltörlesztéshez” - írta a VG-nek a bankszövetség, és kiemelte: fon­tos, hogy akik most nem igényelték a foly­tatást, mérlegeljék, hogy mi a pénzügyi teljesítőképességük. A bankjuk segítsé­gével ennek figyelembevételével újragon­dolhatják a törlesztéseik ütemezését. Jegy­banki és bankszövetségi ajánlás alapján a bankszektor most eltekint az előtörlesz­tési, illetve a szerződésmódosítási banki díjak felszámításától a moratórium alatt felhalmozódott kamat- és díjtartozás meg­fizetésekor. A bankszövetség szerint az ügyfelek - például az eredeti futamidőhöz való vis­­­szatérés érdekében - vállalhatnak maga­sabb összegű törlesztőrészlet-fizetést. Ennek során figyelembe kell venni az adósságfékszabályokat. A lehetőségek fel­tárásában a hitelező bank segítséget nyújt ügyfeleinek. Tavaly is maradt az influenzaoltásokból KONCSEK RITA­­ A 2020-2021-es influ­enzaszezonban több mint egymillióan vették fel a térítésmentes védőoltást, míg a pandémiát megelőző években 550-700 ezer ember kérte a vakcinát a háziorvosától - közölte a VG-vel a Nem­zeti Népegészségügyi Központ (NNK). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint Magyarországon egy­­egy influenzaszezon előtt mintegy 3 millió influenza elleni védőoltás be­adása lenne indokolt. Az NNK a WG kérdésére azt válaszol­ta, hogy a hazai influenza elleni oltó­anyag felhasználása az elmúlt években nem érte el a 90 százalékot, még tavaly sem, amikor szintén térítésmentesen állt rendelkezésre minden magyar ál­lampolgár számára. Kiemelték: az idei influenzaszezonra a korábbi évekhez hasonlóan a 3 évesnél idősebbek számá­ra 1,3 millió adag térítésmentes 3Fluart vakcina, a 3 év alattiak számára négy­ezer adag térítésmentes Vaxigrip Tetra oltóanyag áll rendelkezésre. A patikai forgalomban kétezer adag Sanofi által gyártott, receptköteles inf­luenza elleni védőoltás is elérhető, ezt a vakcinát az egészségbiztosító nem tá­mogatja, a vakcina ára így ötezer forint körül alakul - közölte a gyógyszercég. A pandémia előtti években a gyógyszer­­tárakban az ideinél jóval több, jellemzően évente 80-90 ezer négykomponensű fran­cia oltóanyagot vásárolt a lakosság, kivé­ve a tavalyi évet, amikor szinte az összes elfogyott, valamint az NNK a patikai for­galomnak szánt 110 ezres készletet is fel­vásárolta azért, hogy a kockázati csopor­tok jussanak hozzá elsődlegesen - írta a Sanofi a VG-nek. A francia gyógyszercég szerint a tavalyi évet alapul véve elkép­zelhető, hogy idén akár jóval több vakci­na is fogyhat, mint az előző években, ez azonban függ az állami oltási kampány hatékonyságától is. A Sanofi késő tavaszi közvélemény­kutatása szerint a Covid-19-világjárvány miatt a lakosság nagy része jócskán ki­képezte magát virológiából, ezért jelentő­sen nőtt a védőoltások elfogadottsága. A felmérés szerint a háziorvosok többsége több embert szándékozik oltani influen­za ellen, mint eddig. Kiemelték: már most nagyon nagy az érdeklődés az inf­luenza elleni oltásokra, a pandémia alatt számos egészségügyi szakember, vállalat és magánember jobban megértette a vé­dőoltások nyújtotta előnyöket. A top 200 foglalkoztató többsége térítésmentesen biztosítja dolgozói számára az influenza elleni vakcinát - írta a Sanofi. Ezek közé a cégek közé tartozik a Sanofin kívül töb­bek között a Videoton, a Mol, a Richter, a Bosch, az Auchan, a Tesco és a SPAR is. millió adag in­­gyenes vakcina áll rendelkezés­re az idén is

Next