Világgazdaság, 2022. május (54. évfolyam, 82-103. szám)
2022-05-05 / 85. szám
MAGYAR GAZDASÁG Májusban minden tulajdonos megkapja az egyeztetett és előkészített szerződést Zajlik a magyar MotoGP-pálya építésének előkészítése, 2024-ben lehet az első verseny HELMECZI ZOLTÁN ! A szakemberek több lépcsőben dogoznak a Hajdúnánáson épülő MotoGP-pálya helyszínén, először a régészeti feltárások és a lőszermentesítés munkálatait végzik el. A tervek szerint május második felében, a kivitelezést előkészítő munkálatok következő fázisában megkezdődhetnek a régészeti feltárások a hajdúnánási MotoGP-pálya helyszínén - közölte a Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) a VG-vel. A régészeti feltárás azokon a területeken indulhat meg, amelyekre már rendelkezésre áll az úgynevezett rálépési engedély. A munkálatokat tehát több lépcsőben végzik majd el a szakemberek. A kivitelezés-előkészítő fázis következő lépése a régészeti feltárás mellett a lőszermentesítés. A Közbeszerzési Értesítőben megjelentek szerint ezt a Tornádó Trade 2000 Műszaki Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. végzi el. Műszeres talajvizsgálatot is lefolytatnak, a lőszermentesítés ugyanis alapvetően a robbanószerkezetek felderítésével kezdődik. A beruházáshoz kapcsolódóan ötszáz hektáron kell elvégezni ezeket a munkálatokat. „A mentesítésre kijelölt terület felszínét talajszondával fogják átvizsgálni, és felkutatják a felszín alatti feltételezett robbanószerkezetek helyét” - részletezte a tennivalókat a HUMDA, megjegyezve, hogy a közbeszerzést a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írta ki, a szerződést pedig április év múlva rendezhetnek először MotoGP-futamot a hajdúnánási pályán 14-én kötötték meg. Az ügynökség tájékoztatása szerint a területszerzés már az utolsó szakaszban tart, a beruházás helyszínéül szolgáló ingatlanok ügyletei vannak még folyamatban. Ennek részeként májusban várhatóan minden tulajdonos megkapja a korábban egyeztetett és előkészített szerződést a csereföldekre vonatkozóan, illetve a kötelező érvényű ajánlatot az adásvétel vagy a kisajátítás esetében. „Tiba István miniszteri biztosnak, egyben a térség országgyűlési képviselőjének a közbenjárására a gazdák tulajdonában lévő és a magyar állam által csereföldként felajánlott ingatlanok forgalmiérték-különbözetével kompenzálják a földtulajdonosokat” - közölték. A folytatásban a versenypálya nyomvonalához kapcsolódó nagy volumenű földmunkák a második fél évben kezdődhetnek, a magasépítési kivitelezés pedig 2023 első negyedévében indulhat el, és az azt követő év nyarán fejeződhet be. Emlékeztettek, hogy a kormány korábbi döntése szerint a projekt előkészítését és megvalósítását a BMSK Zrt. vette át, ugyanakkor a HUMDA feladatai között továbbra is szerepel a szakmai koordináció, a sportdiplomáciai kapcsolattartás, valamint az autó-motor sportot érintő komplex szemléletmódváltás. Mint hangsúlyozták, az utóbbi azért is fontos, mert a GDP jelentős hányadát kitevő autóiparhoz kapcsolódó új beruházások mértékét tekintve Magyarországnak ez a terület kitörési pontként szolgálhat a koronavírus-járvány okozta válság után is. A társaság kiemelte továbbá, hogy számos egyéb fejlesztési lehetőséget nyújt az invesztíció a keleti országrésznek. Elkezdődött például az M3-M35-ös autópálya egyik csomópontjának az építése, és további három is létesül a beruházáshoz kapcsolódóan. Lehajtó épül Görbeházánál, lehetővé téve, hogy a megnövekedett forgalom ne a községen és Hajdúnánáson haladjon keresztül. A projekt része az említett települések közötti útszakasz felújítása és szélesítése is - sorolták. Idézték egyúttal a HUMDA elnök-vezérigazgatójának, Weingartner Balázsnak a Figyelőben januárban megjelent interjúját, amelyben jelezte: a MotoGP jogtulajdonosával, a spanyol Dorna céggel kötött megállapodásnak az is része, hogy az első verseny időpontja 2023-ról opcionálisan 2024- re halasztható. „Jelenleg úgy látjuk, hogy a ring jövőre elkészülhet, s 2024-ben rendezhetünk MotoGP-futamot” - mondta akkor az elnök-vezérigazgató. 2 A kiskereskedelem minden várakozást túlszárnyalt K. R. 0. Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt a várakozásokat túlszárnyaló mértékben, 16,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben lényegében nem változott, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 29,7, az üzemanyagkiskereskedelemben - a hó közepi többletvásárlások miatt - 51,4 százalékkal emelkedett az értékesítés - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben kirobbanó mértékben, 238,7 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 320,4 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyár/tászatitermék-, illat- texJytJ szerüzletekben 8,3 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 59,4 százalékkal nőtt. Az első három hónapban 10,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ami szignifikáns gyorsulás a tavalyi utolsó negyedéves 5,5 százalékos növekedéshez képest, az árbevétel az infláció miatt 27,9 százalékkal 1375,3 milliárd forintra emelkedett. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint is kiugróan magas növekedést produkált a kiskereskedelem. A két számjegyű bővülés mögött részben a tavalyi alacsony bázis áll, ugyanakkor az előző hónaphoz mért 7,3 százalékos növekedés jól jelzi, hogy a bázishatásnál többről van szó. A szakember két fontos tényezőt említett: egyrészt a háztartások jelentős mértékben támogatták az ukrán menekülteket, ami megemelhette a fogyasztást, másrészt az egyre magasabbra szökő infláció is motiválhatta a vásárlókat abban, hogy előrehozzák a tervezett fogyasztásukat, nagyobb kiadásaikat. Az elemző úgy véli, a márciusi kiskereskedelmi teljesítmény inkább kivételnek tekinthető, mint strukturális változásnak. „A növekedés ilyen tempója kétségtelenül fenntarthatatlan, ám az is biztosra vehető - jelezte Virovácz Péter -, hogy az első negyedévben a fogyasztás megugrásán keresztül ez rendkívüli mértékben emeli majd a GDP növekedését.” százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben * r t V VILÁGGAZDASÁG t t üzleti napilap www.vg.hu A szakértő szerint több GDP-arányos költésre lenne szükség Növelni kell az egészségügyi közkiadást K. R. Magyarország is benyújtotta az Európai Unió Tanácshoz és az Európai Bizottsághoz a konvergenciaprogramját, amely a 2022-től 2026-ig tartó időszakot öleli fel. A hosszú távú előrejelzés szerint az egészségügyi kiadások a GDP arányában 2019 és 2070 között 4,8 százalékról 5,6 százalékra, a tartós ápolásra fordított kiadások 0,6 százalékról 1,2 százalékra nőnek. A magyar központi költségvetés évente kétezermilliárd forintot költ olyan egészségügyi ellátásra, amelyet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszíroz. A teljes magánegészségügyi kiadás 950 milliárd forintra becsülhető. A GDP-arányos egészségügyi közkiadások Nyugat-Európában 7 százalék felett vannak, az 5 százalék alatti állami egészségügyi költés nagyon alacsonynak számít - mondta Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a VG-nek. Hozzátette: itthon az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát a háztartások saját zsebből finanszírozzák, az EU-átlag 15 százalék körüli. Az egészségre fordított magánköltés GDP-arányosan 2 százalék körül alakul Magyarországon. Magánzsebből fizeti a lakosság egyebek között a vitamint, a gyógyászati segédeszközt és a társadalombiztosító által nem támogatott gyógyszereket, valamint jó néhány szűrővizsgálatot, magánorvost és fogorvost. Külön probléma, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony az egészségcélú magánmegtakarítások aránya. Ha nem lesz magasabb GDP-arányos egészségügyi közkiadás, mint amit terveznek a konvergenciaprogramban, az még inkább a magánegészségügy felé fogja terelni a betegeket, erősíti a társadalom további kettészakadását és a közfinanszírozott egészségügy nehézségeit -véli Rékassy Balázs. Ugyanakkor a magánegészségügy jellemzően epizódszerű ellátásokat nyújt, erre 400 milliárd forintot költ a lakosság évente. Az onkológiai betegek kezelésével vagy a magas vérnyomás okozta stroke ellátásával jellemzően nem a magánegészségügyben keresik a megoldást a betegek. Az állam is hagy pénzt a magánegészségügyi szolgáltatók egy zárt körénél. Bizonyos szolgáltatásokat az állam veszi a magánegészségügytől, ennek mértéke 350 milliárd forint, amit a NEAK fizet ki a szerződött magánszolgáltatóknak, laboroknak, diagnosztikai központoknak, például egynapos szemészeti ellátásért, fül-orr-gégészeti beavatkozásért vagy ortopédiai és gerincműtétekért - sorolta a szakember. A konvergenciajelentésben is kitérnek az idősödő társadalom problémájára. Amíg 2019-ben a 65 évnél idősebbek aránya a teljes lakosságban 19,6 százalék volt, 2030-ra 22 százalék, 2070- re pedig 30 százalék 65 évnél idősebb lesz. Rékassy Balázs szerint az idősödő társadalmakban megfigyelhető jelenség, hogy az egészségügyi közkiadások aránya gyorsabban emelkedik, mint a GDP. A szakértő úgy véli, az egészségügyi közkiadások alacsony növekedési tervezete nem jó előjel, ha a cél egy egészségesebb, versenyképesebb nemzet elérése. A KONVERGENCIAPROGRAMBAN SZEREPLŐ GDP-ARÁNYOS EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK 2019 2030 2040 2050 2060 2070 Egészségügy, tartós ápolás és oktatás 8,8 8,7 9,2 9,7 10,1 10,1 Egészségügy 4,8 5,1 5,3 5,6 5,7 5,6 Tartós ápolás 0,6 0,6 0,8 0,9 1,1 1,2 Forrás: Magyarország Konvergencia Programja ►