Világgazdaság, 2022. június (54. évfolyam, 104-124. szám)
2022-06-01 / 104. szám
Májusban még nagyobb lehet az infláció, de az árstopoknak erős fékező hatásuk van Lassított a jegybank, pattogott a forint ELEIN ROM A tervezettnél később érhet össze az alapkamat és az egyhetes betéti ráta, azaz addig szigorodik a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája, amíg nem áll meg a pénzromlás növekedése. A forint árfolyama a döntés hatására a rekordmélypont felé tartott, de időben visszafordult. Lassított a szigorítási ütemen a Magyar Nemzeti Bank, ám az alapkamat 50 bázispontos emelésével így is 5,90 százalékra nőtt a ráta, ami 2012 novembere óta a legmagasabb érték. A forint már a bejelentés előtt gyengülő pályára került az euró ellenében, a döntés után pedig 397 közelébe jutott, de a 400-as szintet és az azon túli rekordmélypontot végül nem érte el, egy éles fordulattal 394 közelében kötött ki. Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője rámutatott: az árfolyamot most alapvetően nem a kamatszint mozgatja, jelentősebb szerepe van az orosz-ukrán konfliktusnak, a kockázatkerülésnek, valamint az Európai Unió embargóra vonatkozó és forráskifizetési vitái kimenetelének. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az árfolyammal kapcsolatban azt mondta, a pénzpiaci folyamatokat nem szabad egy-egy pillanatfelvétel alapján megítélni, és bár a tankönyvi példák szerint erősödnie kellene a magyar fizetőeszköznek, a szomszédban háború dúl, a rendkívüli időkben pedig a pszichológiai tényezők is számítanak. Az MNB monetáris politikájáról kiemelte, hogy az év második felében is folytatódik a szigorítás, amíg az inflációs kilátások nem stabilizálódnak a jegybanki célon. A szervezetnél most úgy számolnak, májusban 10,5 százalékos lehetett a pénzromlás, amelyet felfelé hajt az élelmiszerek átárazása, és mivel van még költségnyomás a rendszerben, valószínűleg a közeljövőben sem csökken a mutató. Az alelnök hangsúlyozta: a lassítás valójában azt jelenti, hogy a holnaptól 6,75 százalékra emelkedő egyhetes betéti ráta és az alapkamat a tervezettnél később és magasabb szinten ér össze. A gazdaság szempontjából az előbbi ráta az irányadó, ennek emelése a korábbi ütemnek megfelelően zajlik, azaz havi 30 bázisponttal. Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője úgy számol, a két kamatszint szeptember végén tetőzhet 7,9 százalékon. Az áremelkedésről azt mondta, a bevezetett árstopoknak erős fékező hatásuk van, ezért különösen fontos, hogy meddig és milyen formában fenntarthatók. „Itt nincs gyors győzelem” - mondta Virág Barnabás az infláció elleni küzdelemről. Megjegyezte, hogy az MNB folyamatosan figyeli a nagy jegybankok intézkedéseit, a háború állását és az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, a belső tényezők közül pedig az Európai Unióval fennálló kérdések rendezését és a költségvetési egyensúly helyreállítását célzó döntéseket. Az utóbbi kapcsán fontos üzenet a kormány részéről, hogy elkötelezett a költségvetési célok tartása mellett 2022-re és 2023- ra vonatkozóan is, az extraprofitadót magában foglaló intézkedések kapcsán pedig hozzáfűzte, az infláció elleni harcban sokat számíthat, hogy a forrás 60 százaléka a kiadási oldalon jelentkezhet. Az alelnök arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése az európai rangsor élmezőnyében lehet, a gyors, 8,2 százalékos első negyedéves bővülés után valószínűleg a második negyedévben sem lassult. A kamatemelési ciklus meghost A JEGYBANKI ALAPKAMAT ALAKULÁSA százalék szabbítására szükség van a vártnál tartósabb infláció és a forint gyengülő trendje miatt - jelentette ki Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki úgy számol, hogy 2023 végéig megmaradhat az a kamatszint, ahol összeér a két ráta. „Az egyhetes betéti ráta és az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második fél évétől számítunk, ha az inflációs folyamatok arra utalnak, hogy visszatérhet a 2-4 százalékos toleranciasávba. A jövő év végére 6,25 százalékra csökkenhet az egyhetes betéti ráta és az alapkamat annak érdekében, hogy a lassuló gazdasági környezetben kevésbé fékezze a növekedést, miközben az infláció egy jelentős része amúgy is kínálati oldali” - mondta Horváth András. Bár az MNB szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni az állampapírpiac stabilitásának fenntartására - tette hozzá a szakember -, az eseti vásárlások nem jelentik a monetáris politikai irányultság megváltozását. Virág Barnabás: fontos, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési célok tartása mellett p rr M .2, ^ -12 rsi E Forrás: MNB, VG-grafika Tovább emelkedtek az ipari termelői árak K. R. O. Áprilisában az ipari termelői árak átlagosan 28,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítés árai 42,6, az exportértékesítésé 21,8 százalékkal nőttek, az áremelkedés ütemét elsősorban az alapanyag- és energia-árak, a munkabérek növekedése, valamint a forint árfolyamának gyengülése befolyásolta - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónap óta a belföldi értékesítés 3,9, az export 2,5 százalékkal drágult, az ipari termelői árak 2,9 százalékkal nőttek. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai átlagosan 42,6 százalékkal nőttek, ezen belül a 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 31,5, a 33 százalékos súlyú energiaiparban 71,3 százalékos volt a drágulás. Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 56,3, a beruházási javakat gyártókban 12,8, a fogyasztási cikkeket előállítókban 22,3 százalékkal emelkedtek az árak. Az ipari exportárak 21,8 százalékkal nőttek, ezen belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 16,2, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban - a világpiaci árak növekedése következtében - 199 százalékos volt a drágulás. Az év első négy hónapjában a belföldi értékesítés árai 38,3, az exportértékesítéséi 18, az ipari termelői árak pedig összességében 24,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2021 azonos időszakában. AZ IPAR TERMELŐI ÁRINDEXEI* 2018. január ► 2022. április (százalék) 200 ...................................... 190 felföldi feldolgozóipari árindex * 180 ye Az ipar termelői árindexe J 176 .7?“ Export termelői árindex f . 160 ^“Belföldi villamosenergia-,gáz-, l . 150 . i gőzellátás, légkondicionálás árindex / A 90 .................i...........f..........j....... • • • • • 2018 2019 2020 2021 2022 Forrás: KSH, VG-grafika * 2015. év havi átlaga : 100 Beindult a turizmus, nőtt az aktívum K. R. D. Az első negyedévben a szolgáltatások euróban számított exportja 28, az importja 19 százalékkal nőtt az előző év azonos negyedével összevetve. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 1418 millió euró volt, 552 millióval több a 2021. első negyedévinél. Az előző negyedévhez mérten az export 6, az import 7,8 százalékkal csökkent, miközben az egyenleg majdnem azonos szinten maradt - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az export értéke 5,7 milliárd euró (2,1 ezermilliárd forint), az importé 4,3 milliárd euró (1,6 ezermilliárd forint) volt. A szolgáltatáscsoportok közül a turizmus 553, a szállítás 435, a bérmunka-szolgáltatások pedig 326 millió eurós többlettel járultak hozzá 2022 első negyedévének aktívumához. A szolgáltatásexport 63, a szolgáltatásimport 71 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolította le Magyarország, ebben a viszonylatban 580 millió eurós többlet keletkezett. A legfontosabb kereskedelmi partner továbbra is Németország, amellyel az összforgalom 19 százalékát bonyolítottuk le. A második helyen álló Amerikai Egyesült Államok 8,9, a harmadik, Ausztria 8,5 százalékos arányban részesedett a kereskedelemből. A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 45 százalék (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 24 százalék) volt, ezt követték a szállítási szolgáltatások 28, majd a turizmus 16 százalékkal. Az importon belül a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részesedése volt 58 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 34 százalékot tett ki), miközben a szállítás 27, a turizmus 8,8 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból. Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva a szolgáltatásexport euróban számított értéke 28 (forintban 29), az importé 19 százalékkal (forintban 21) nőtt. Az aktívum 552 millió euróval (204 milliárd forinttal) lett több, mint az előző év azonos időszakában. Az első negyedévet tekintve az aktívum jelentős növekedése elsősorban a turizmus és az üzleti szolgáltatások egyenlegének 236 és 218 millió eurós javulásával magyarázható. Az aktívum az európai uniós forgalomban 114 százalékkal, 308 millió euróval nőtt, amihez leginkább a Belgiummal folytatott kereskedelem egyenlegének 182 milliós javulása járult hozzá. Az EU-n kívüli országok esetében az egyenleg 243 millió euróval, 41 százalékkal vált kedvezőbbé, ezt legnagyobbrészt az Egyesült Királysággal lebonyolított kereskedelem egyenlegének 56 százalékos (71 millió eurós) javulása eredményezte. VILÁGGAZDASÁG t