Világirodalmi lexikon 12. Rjab–Sez (1991)
R (folytatás) - Rocenka slovenskej chudoby - Rocha, Jofre; Roberto António Victor Francisco de almeida - Roche, Denis - Roche, Maurice
ROCEN Rocenka slovenskej chudoby [rocsenka szlovenszkej hrdobi] (szlovák: 'a szlovák szegénység évkönyve'). A Pravda chudoby c. szlovák hetilap népi kalendárium jellegű kiadványa. 1923-tól 1938-ig jelent meg. Helyet kaptak benne a munkásmozgalom jelentős eseményeinek ismertetése mellett a K. Gottwald által szerkesztett Szlovák kommunista könyvtár c. sorozat kiadványairól írott recenziók is. Az évkönyvben rendszeresen publikált a cavista E. Urx, J. Ponican és P. Jilemnicky. Szerkesztői között megemlíthetjük J. Vereikot, L. Novomeskyt, E. Urxot, E. Klingert és Major I.-t. A munkásmozgalmi és marxista elméleti írások mellett megismertették az olvasóval a munkások jogi és szociális követeléseit, a dél-szlovákiai agrárproletariátus helyzetét, de a szerzők figyelme kiterjedt a Franciaokban és Belgiumban robotoló bányászok életkörülményeinek bemutatására is. Az évkönyv célja és küldetése a munkásosztály és a parasztság osztályöntudatának erősítése volt. O írod.: J. Darmo: Slovenská zurnalistika 1918—1938 (1966). Orosz Márta Rocha [rosa], Jofre (írói név). Roberto António Victor Francisco de Almeida (családi név), (Cachimane, 1941. feb. 5.—), portugál nyelven alkotó angolai költő, író. A líceum elvégzése után banktisztviselőként dolgozott. Angola függetlenné válása után a külkereskedelmi miniszter posztját töltötte be. Ő írásai folyóiratokban és újságok irodalmi mellékleteiben jelentek meg. Az angolai mindennapokban gyökerező költészetében és prózájában a ruandai szegénynegyedek, a ,,musseque"-k lakóinak élete jelenik meg. Prózai művein erősen érezhető az angolai irodalom élő klasszikusának, L. Vieirának a hatása. Művei szerepelnek az Angola, Poesia — 71 ('Angola, Költészet — 71', 1972) c. reprezentatív antológiában. Egyéb művei: Tempo de Cicio ('A suttogás ideje', költ.-ek, 1973); Estórias do Musseque ('Történetek a mussequeből', elb.-ek, 1976); Assim se Fez Madrugada ('így lett hajnal', költek, 1977); Estória de Kapangombe ('Kapangombe históriája', próza, 1978). Pál Ferenc Roche [ros], Denis (Párizs, 1937. nov. 21.—): francia író, újságíró. Gyermekéveit Venezuelában és Brazíliában töltötte. 1962-től 1968-ig a Tel Quel munkatársa, 1965-től a Le Nouvel Observateurnek dolgozott, majd visszatért a Tel Quelhez, s újra szakított velük 1973-ban. Meggyőződése, mely műveinek alapját képezi, az, hogy a régi költészet és írásmód akadálya a fejlődésnek, akadálya az igazi irodalmi kifejezésnek. Az értelem ráerőszakolt keret az irodalmi művön, álruha, amit le kell szaggatni. Az eddigi költészeti forradalmak egyetlen esetben sem tudtak igazán elszakadni a polgári valóságtól, minden esetben annak kifejezői maradtak (Mallarmé, Rimbaud éppúgy, mint a szürrealista költők). Fel kell bomlasztani az eddigi írásmódot, meg kell szüntetni a mű képviselte koherenciát — véli Roche. Ennek megfelelően antiregények, antielbeszélések írója. 1972-ben eljut a következetes végkifejletig: Le mécrit ('Az írástalanság', versek) c. művével felhagy a versírással. Ennek egyik sora: ,,A költészet megengedhetetlen, no meg nem is létezik". O Fordított E. Poundtól. Egyéb művei: Récits complets ('Teljes elbeszélések', 1963); Les idées centésimales de miss Elanize ('Miss Elanize százfokos elvei', versek, 1964); Eros énerguméne ('Őrjöngő eresz', versek, 1969); Carnac ou les mésaventures de la narration ('Carnac avagy az elbeszélés pechjei', 1969); Louve basse ('Nőstényfarkas alatt', anti-reg., 1976); Note antéfixe ('Zárójegyzet', fényképreg., 1978). Magyarul: 2 versrészlet (Somlyó Gy., Hallomás, 1971); 1 versrészlet (uő, Szélrózsa, 1973); 2 vers (uő, Az utazás, anto., 1984). ( írod.: Ch. Prigent, Denis Roche (1977); Textuerre különszáma (1977, 3 —4.). Dévényi Levente Roche [ros], Maurice (Clermont-Ferrand, 1924. nov. 4. —): francia író, újságíró. Zenei tanulmányokat folytatott, első műve egy zenei monográfia: Monteverdi (1960). Újságíró, rádiómunkatárs, 1951-ben saját lapot (Eléments) is alapított. Compact ('Egyesség', 1966), Circus (1972) és Codex (1974) c. regénynek jelzett műveivel a cselekményt, jellemábrázolást, hagyományos elbeszélőmódot stb. elvető modern irányzatok áramába sorolódik, számos új elemmel kibővítve és módosítva ezek eszköztárát. E műveiben sokféle eljárást (képvers, montázs, szófacsarás, kecskerímek, szójáték) alkalmaz, de ezek alapvető problémák, témák felvetését szolgálják. Főbb művei még: Mémoire ('Emlékirat', 1976); Camar(a)de (szójáték a camardei halál és a camarade , elvtárs, bajtárs szóval, 1980); Maladie mélodie ('Betegség zene', 1980); La vie n'est la que pour mémoire ('Az élet csak az emlékezésért van', 1984); Je ne vais pas bien mais il faut que j'y aille ('Én nem mennék, de mennem kell', 1987; Xavier Forneret feketehumor-díj), Bíró Péter 30