Világosság, 1961. január-május (2. évfolyam, 1-6. szám)
1961 / 2. szám - TUDOMÁNY ÉS VALLÁS - Ponori Thewrewk Aurél: Napfogyatkozás és babona (Tudomány és vallás)
Napfogyatkozás és babona Ez év február 15-én reggel érdekes és ritka természeti jelenségnek lehetünk tanúi : derült idő esetén csaknem teljes napfogyatkozás lesz látható hazánk egész területéről. Legutóbb 1954. június 30-án láthattunk jelentősebb mérvű napfogyatkozást. Teljes fogyatkozásra pedig még sokáig kell várnunk: 1999. augusztus 11-ig. Ekkor— sok évszázad után — Budapest is megismerkedik ezzel az igen ritka és felejthetetlen benyomásokat nyújtó természeti jelenséggel. A napfogyatkozás okai és sajátosságai A napfogyatkozások okait és természetét ma már pontosan ismerjük : a Hold a Föld felszínének egyes részei elől eltakarja a Napot, vagyis a holdárnyék a Föld felszínére vetődik. E jelenség bekövetkezése több körülmény egybeesését feltételezi. Földünk napkörüli pályájának síkja egy kör mentén szeli át az éggömböt. Ezt, a csillagos égre képzelhető egyik legnagyobb kört — régi görög eredetű szóval — ekliptikának nevezzük. Ezen kör mentén történik a Napnak a Föld keringését visszatükröző évi látszólagos mozgása. A Hold pályája nem esik az ekliptika síkjába, hanem azzal mintegy 5°-os szöget zár be. Mivel Holdunk átmérője tőlünk nézve csupán kb. fél fok, nem minden újhold idején van napfogyatkozás, mert a Hold által vetett árnyék többnyire a Föld felett vagy alatt vetül ki a térbe. Napfogyatkozás csak akkor jöhet létre, ha a Hold újhold idején a holdpálya és ekliptika valamelyik metszéspontjában, az ún. csomópontokban, vagy legalább is ezek közelében tartózkodik. (A régiek épp ezért nevezték a látszó nappálya égi körét ekliptikának. Ez kb. fogyatkozáskörnek fordítható. Ők már észrevették, hogy fogyatkozások csakis akkor következnek be, ha a Hold égi helye megközelíti vagy eléri az ekliptikát.) A Hold mintegy 400-szor kisebb átmérőjű a Napnál, de kb. 400-szor van hozzánk közelebb. Így a Nap és Hold látszó átmérője csaknem megegyezik. Némi látszólagos átmérő-ingadozást mindkét égitestnél tapasztalhatunk : a Föld a Nap körül, illetve a Hold, a Föld körül ellipszispályán kering. A Föld—Nap és ugyancsak a Föld—Hold távolság ezért kisebb mértékben szüntelenül változik. Előfordul, hogy a Föld épp napközelben van a napfogyatkozás idején, a Hold viszont földtávolban. A Hold látszó átmérője akkor valamivel kisebb a Napénál, ezért nem tudja teljesen letakarni. Ekkor áll elő az ún. gyűrűs napfogyatkozás, melynél a Földről nézve a Napból egy keskeny gyűrűalakú sáv kilátszik a Hold mögül. Ha a Hold látszó átmérője épp akkora, mint a Napé, vagy annál nagyobb, teljes napfogyatkozás jön létre a többi feltétel teljesülése esetén. A Földre eső árnyékfolt átmérője a 269 km-t is elérheti. Minthogy a Hold a fogyatkozás tartama alatt elmozdul a pályáján, Földünk pedig napkörüli keringő mozgásán kívül tengelyforgást vé tudomány*wMs 44 A Föld- és Holdpálya viszonya napfogyatkozás alkalmával