Világosság, 1961. január-május (2. évfolyam, 1-6. szám)

1961 / 2. szám - TUDOMÁNY ÉS VALLÁS - Ponori Thewrewk Aurél: Napfogyatkozás és babona (Tudomány és vallás)

Napfogyatkozás és babona Ez év február 15-én reggel érde­kes és ritka természeti jelenségnek lehetünk tanúi : derült idő esetén csaknem teljes napfogyatkozás lesz látható hazánk egész területéről. Legutóbb 1954. június 30-án lát­hattunk jelentősebb mérvű nap­­fogyatkozást. Teljes fogyatkozásra pedig még sokáig kell várnunk: 1999. augusztus 11-ig. Ekkor­­— sok évszázad után — Budapest is megismerkedik ezzel az igen ritka és felejthetetlen benyomáso­kat nyújtó természeti jelenséggel. A napfogyatkozás okai és sajátosságai A napfogyatkozások okait és ter­mészetét ma már pontosan is­merjük : a Hold a Föld felszíné­nek egyes részei elől eltakarja a Napot, vagyis a holdárnyék a Föld felszínére vetődik. E jelenség bekövetkezése több körülmény egybeesését feltételezi. Földünk napkörüli pályájának sík­ja egy kör mentén szeli át az éggömböt. Ezt, a csillagos égre képzelhető egyik legnagyobb kört — régi görög eredetű szóval — ekliptikának nevezzük. Ezen kör mentén történik a Napnak a Föld keringését visszatükröző évi látszólagos mozgása. A Hold pá­lyája nem esik az ekliptika sík­jába, hanem azzal mintegy 5°-os szöget zár be. Mivel Holdunk átmérője tőlünk nézve csupán kb. fél fok, nem minden újhold idején van napfogyatkozás, mert a Hold által vetett árnyék többnyire a Föld felett vagy alatt vetül ki a térbe. Napfogyatkozás csak akkor jöhet létre, ha a Hold újhold idején a holdpálya és ekliptika valamelyik metszéspontjában, az ún. csomópontokban, vagy leg­alább is ezek közelében tartóz­kodik. (A régiek épp ezért nevez­ték a látszó nappálya égi körét ekliptikának. Ez kb. fogyatkozás­körnek fordítható. Ők már észre­vették, hogy fogyatkozások csakis akkor következnek be, ha a Hold égi helye megközelíti vagy eléri az ekliptikát.) A Hold mintegy 400-szor kisebb átmérőjű a Napnál, de kb. 400-szor van hozzánk közelebb. Így a Nap és Hold látszó átmérője csaknem megegyezik. Némi látszólagos át­mérő-ingadozást mindkét égitest­nél tapasztalhatunk : a Föld a Nap körül, illetve a Hold, a Föld körül ellipszispályán kering. A Föld—Nap és ugyancsak a Föld—Hold távolság ezért kisebb mértékben szüntelenül változik. Előfordul, hogy a Föld épp nap­közelben van a napfogyatkozás idején, a Hold viszont földtávol­ban. A Hold látszó átmérője akkor valamivel kisebb a Napé­nál, ezért nem tudja teljesen letakarni. Ekkor áll elő az ún. gyűrűs napfogyatkozás, melynél a Földről nézve a Napból egy keskeny gyűrűalakú sáv kilátszik a Hold mögül. Ha a Hold látszó átmérője épp akkora, mint a Napé, vagy annál nagyobb, teljes napfogyatkozás jön létre a többi feltétel teljesülése esetén. A Földre eső árnyékfolt átmérője a 269 km-t is elérheti. Minthogy a Hold a fogyatkozás tartama alatt elmozdul a pályáján, Földünk pedig napkörüli keringő mozgásán kívül tengelyforgást vé­ tudomány*wMs 44 A Föld- és Holdpálya viszonya napfogyatkozás alkalmával

Next