Világosság, 1977. január-június (18. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 1. szám - Miklós Imre: Új típusú kapcsolatok: Az állam és az egyházak kapcsolatának alakulása Magyarországon

1977. JANUÁR • XVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Közismert, hogy napjainkban két világnézet gya­korolja a legkiterjedtebb hatást a széles tömegekre világszerte : a marxizmus—leninizmus és a különböző vallások. Ez a tény megköveteli viszonyuk figyelmes, elmélyült vizsgálatát és az adódó politikai-gyakorlati lehetőségek realizálását,­­ mind a szocialista orszá­gokban, mind Nyugat-Európában (Olaszország, Fran­ciaország, Portugália stb.), sőt a harmadik világ terü­letén is, különös tekintettel Latin-Amerikára. A marxizmus és a kereszténység lehetséges viszonyá­nak vizsgálata során be kell látnunk, hogy az alapve­tő világnézeti ellentétek kizárják a filozófiai konver­gencia lehetőségét. A kommunisták nem mondanak le tudományos világnézetük terjesztéséről, de azt sem kívánják, hogy a keresztények ne gyakorolják vallásu­kat. Viszont a gyakorlati összefogás a sürgető életkér­désekben parancsoló szükségszerűség, amely ismét bo­nyolult, sokoldalú folyamat, amely a történelmi, a po­litikai és a társadalmi viszonyoknak megfelelően más­más formát ölt a különböző területeken. A szocialista országok között is vannak különbözőségek az egyhá­zak és az állam viszonyának rendezése terén. A világméretű osztályharcban a vallást gyakran ideo­lógiai fegyverként használják fel. Két nagy veszéllyel kell szembenézni ezen a téren: egyrészt látnunk kell, hogy a vallásos hitet politikai eszközként igyekeznek felhasználni a szocializmus és a haladás ellenségei; a marxistáknak, szocialistáknak viszont szüntelenül tudatosítaniuk kell, hogy az ideológiai különbözősé­gek, ellentétek adminisztratív és politikai-hatalmi esz­közökkel sohasem oldhatók meg. A Magyar Népköztársaság állama és a területén élő egyházak viszonyát alapvetően két dokumentum szabályozza: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, valamint az állam és az egyházak között (1948—1950- ben) létrejött egyezmények. Az Alkotmány külön­választja az egyházat az államtól és biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. Az egyezmények meg­határozzák azokat az elveket és kereteket, amelyek alkalmasak arra, hogy az állam és az egyházak közötti kapcsolatok rendezett voltát biztosítsák. E dokumentumokon kívül más törvények is szabá­lyozzák az állam és az egyházak viszonyát. Ilyen pl. a törvényesen elismert vallásfelekezetek egyenlőségét kimondó, vagy az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról szóló jogszabály. A szocialista társadalomban az állam és az egyházak viszonyának alakulását mindig konkrétan és reálisan kell szemlélnünk. Nem feledhetjük azt a lenini igaz­ságot, hogy „A szocializmus építését nem képzeletbeli és általunk külön e célra teremtett emberanyagból le­het és kell megkezdenünk, hanem abból az anyagból, amelyet a kapitalizmus hagyott ránk örökül.” Ezért államunk elvhűen és a tényleges adottságokat figye­­lembe véve, a türelem, a felelősség és a bizalom lég­körében alakítja viszonyát az egyházakhoz és a vallá­sos dolgozókhoz. Szem előtt tartjuk, hogy a fő válasz­tóvonal a szocializmus építése során nem a hívők és nem hívők között, hanem a szocializmus hívei és ellen­ségei között húzódik. A második világháború után Magyarországon ked­vező feltételek teremtődtek azoknak a politikai, társa­dalmi és gazdasági célkitűzéseknek a megvalósításá­hoz, amelyekért már a háború előtti évtizedekben —­­különösen az 1919-es Tanácsköztársaság idején —­ küz­döttek a haladó társadalmi erők, élükön a kommunis­tákkal. Az egyházak azonban szerkezetükben, ideoló­giájukban, társadalmi kötöttségeikben mindenestől a régi társadalmi rend kifejezői voltak, a feudál­­kapitalista rendszer alap­pilléreinek számítottak. Ezt akkor is meg kell jegyeznünk, ha akadtak tiszteletre­méltó papi személyek, különösen a protestáns egyhá­zakban, akik részt vettek a haladás és a nemzeti fel­­emelkedés céljaiért küzdő társadalmi mozgalmakban. Közvetlenül a második világháború után az egy­házak, de mindenekelőtt a magyar római katolikus . Új típusú kapcsolatok Az állam és az egyházak kapcsolatának alakulása Magyarországon

Next