Világosság, 1977. január-június (18. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 1. szám - Miklós Imre: Új típusú kapcsolatok: Az állam és az egyházak kapcsolatának alakulása Magyarországon
1977. JANUÁR • XVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Közismert, hogy napjainkban két világnézet gyakorolja a legkiterjedtebb hatást a széles tömegekre világszerte : a marxizmus—leninizmus és a különböző vallások. Ez a tény megköveteli viszonyuk figyelmes, elmélyült vizsgálatát és az adódó politikai-gyakorlati lehetőségek realizálását, mind a szocialista országokban, mind Nyugat-Európában (Olaszország, Franciaország, Portugália stb.), sőt a harmadik világ területén is, különös tekintettel Latin-Amerikára. A marxizmus és a kereszténység lehetséges viszonyának vizsgálata során be kell látnunk, hogy az alapvető világnézeti ellentétek kizárják a filozófiai konvergencia lehetőségét. A kommunisták nem mondanak le tudományos világnézetük terjesztéséről, de azt sem kívánják, hogy a keresztények ne gyakorolják vallásukat. Viszont a gyakorlati összefogás a sürgető életkérdésekben parancsoló szükségszerűség, amely ismét bonyolult, sokoldalú folyamat, amely a történelmi, a politikai és a társadalmi viszonyoknak megfelelően másmás formát ölt a különböző területeken. A szocialista országok között is vannak különbözőségek az egyházak és az állam viszonyának rendezése terén. A világméretű osztályharcban a vallást gyakran ideológiai fegyverként használják fel. Két nagy veszéllyel kell szembenézni ezen a téren: egyrészt látnunk kell, hogy a vallásos hitet politikai eszközként igyekeznek felhasználni a szocializmus és a haladás ellenségei; a marxistáknak, szocialistáknak viszont szüntelenül tudatosítaniuk kell, hogy az ideológiai különbözőségek, ellentétek adminisztratív és politikai-hatalmi eszközökkel sohasem oldhatók meg. A Magyar Népköztársaság állama és a területén élő egyházak viszonyát alapvetően két dokumentum szabályozza: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, valamint az állam és az egyházak között (1948—1950- ben) létrejött egyezmények. Az Alkotmány különválasztja az egyházat az államtól és biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. Az egyezmények meghatározzák azokat az elveket és kereteket, amelyek alkalmasak arra, hogy az állam és az egyházak közötti kapcsolatok rendezett voltát biztosítsák. E dokumentumokon kívül más törvények is szabályozzák az állam és az egyházak viszonyát. Ilyen pl. a törvényesen elismert vallásfelekezetek egyenlőségét kimondó, vagy az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról szóló jogszabály. A szocialista társadalomban az állam és az egyházak viszonyának alakulását mindig konkrétan és reálisan kell szemlélnünk. Nem feledhetjük azt a lenini igazságot, hogy „A szocializmus építését nem képzeletbeli és általunk külön e célra teremtett emberanyagból lehet és kell megkezdenünk, hanem abból az anyagból, amelyet a kapitalizmus hagyott ránk örökül.” Ezért államunk elvhűen és a tényleges adottságokat figyelembe véve, a türelem, a felelősség és a bizalom légkörében alakítja viszonyát az egyházakhoz és a vallásos dolgozókhoz. Szem előtt tartjuk, hogy a fő választóvonal a szocializmus építése során nem a hívők és nem hívők között, hanem a szocializmus hívei és ellenségei között húzódik. A második világháború után Magyarországon kedvező feltételek teremtődtek azoknak a politikai, társadalmi és gazdasági célkitűzéseknek a megvalósításához, amelyekért már a háború előtti évtizedekben —különösen az 1919-es Tanácsköztársaság idején — küzdöttek a haladó társadalmi erők, élükön a kommunistákkal. Az egyházak azonban szerkezetükben, ideológiájukban, társadalmi kötöttségeikben mindenestől a régi társadalmi rend kifejezői voltak, a feudálkapitalista rendszer alappilléreinek számítottak. Ezt akkor is meg kell jegyeznünk, ha akadtak tiszteletreméltó papi személyek, különösen a protestáns egyházakban, akik részt vettek a haladás és a nemzeti felemelkedés céljaiért küzdő társadalmi mozgalmakban. Közvetlenül a második világháború után az egyházak, de mindenekelőtt a magyar római katolikus . Új típusú kapcsolatok Az állam és az egyházak kapcsolatának alakulása Magyarországon