Világosság, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-30 / 175. szám

ASZÓDY JÁNOS: Petőfi, a népuralom költője 1818-19.es magyarországi és erdélyi forradalom és szabadságharc az állami könyvkiadó ünnepi kiadványa A forradalom vihara, mely 1848-ban Európa legtöbb országát megrázta és Magyarországon még a következő évre is áthúzó­dott, újra és újra foglalkoztatja íróinkat. Petőfi halálának száz­éves évfordulója alkalmából Aszódy János könyvet írt román nyelven a forradalom lángolósza­­vú költőjéről, a Habsburg-mon­archia, a főpapság és a főne­­messég hármas igájában nyögő magyarországi népek igazi szó­szólójáról. Petőfi szabadságharcos művé­nek és életének bemutatásával egyidőben a szerző feltárja mind­azokat az anyagi okokat is, ame­lyek Magyarországon az 1848. évi forradalomra vezettek. Komoly történelmi felkészültséggel és az események marxista értékelésével a szerző hűen mutatja be a fél­feudális berendezkedésű orszá­got, amelyben két osztály állt egymással szemben: a nagybirto­kos nemesség és a végletekig el­nyomott és kizsákmányolt job­bágyság. Kimutatja, hogy a Habsburg-ház gyarmati politiká­ja megakadályozta a kapitaliz­mus kifejlődését Európa eme ré­szén, ahol emiatt az ipari mun­kásság nagyon kisszámú volt és ezt is gúzsba kötötte a középkori céhek reakciós szabályzata. Ilyen társadalmi viszonyok kö­zepette jelentkezik Petőfi. A ha­­ladó szellemű ifjúságtól támogat­va és rendületlenül bízva a népi erőkben, élesen szembefordul a császári udvarral, mely minden áron fenntartani igyekezett a ré­gi állapotokat és elfojtotta az el­nyomott milliók szabadságtörek­véseit. A könyv megrajzolja e forra­dalmi idő összes kimagasló alak­jait: Kossuth Lajos, Táncsics Mi­hály, Varga Katalin, Bem József harcos egyéniségeit, majd a ro­mán népi mozgalom vezetőivel foglalkozik, Balcescu Nicolae, Ba­­ritiu Gheorghe, Murgu Eftimiu és Bolliac Cézár alakjaival, akik kö­zösen azon fáradoztak, hogy megteremtsék a román és magyar forradalmi erők szövetségét. A marxista-leninista történel­mi szemlélet alkalmazásával a szerző elemzi a magyarországi szabadságharc vezetői által elkö­vetett hibákat, akik nem ismer­ték fel a román és magyar népi erők közös harcának szükségessé­­gét és a nacionalizmus lejtőjére csúsztak, így győzedelmeskedhe­tett a császári udvar, a magyar főnemesség és a román földes-­­urak ármánya a szétforgácsolt népi erőkkel szemben, ami a for­radalom bukásához vezetett. Petőfi a magyar szabadságharc egyik központi alakja. Az ő sza­va lelkesítette az elnyomott népet, szívének minden hevével buzdí­totta a forradalomra, felvilla­nyozta a tömegeket és fegverrel kezében vette ki részét a forra­dalmi hadsereg hősies küzdelmé­ből. Haláláig helytállt forradalmi eszményeiért, a köztársaságért, a népkormányért, a hűbéres Ma­gyarország nemzeti függetlensé­géért, a népi szabadságért és jó­létéért. A cári despotizmusssal szövet­kezett hűbéri reakció 1849-ben azért győzedelmeskedhetett a for­radalom felett, mert a magyaror­szági nemzetiségek nem tudták megteremteni forradalmi szövetsé­güket és mert a népi erők szer­vezetlenek voltak és hijján a for­radalmi taktikának. A magyar nép azonban ma Petőfi eszményeinek beteljesülé­sét ünnepelheti. Újain évszáza­­­dos harc és áldozat után a Szov­jet Hadsereg által felszabadított magyar nép végre széttörhette láncait és megkezdhette boldo­gabb jövője felépítését, amelyről Petőfi álmodott. Aszódy János könyve mindvé­gig lebilincselően érdekes és ta­nulságos. Olvasását rendkívül élvezetessé teszi színes, mégis világos nyelvezete, lendületes előadása, mely a könyvet nép­szerű olvasmánnyá avatja. Országos tehetségkutató körútra indulnak a művészeti intézetek tanárai A középfokú művészet­ oktatást is megszervezik a tanügyi reform keretében KOLOZSVÁR.­­ A Művészeti- és Tájékoztatásügyi Minisztérium művészeti oktatási osztálya évzá­ró értekezletre hívta össze az or­szágban működő felsőfokú intéze­tek rektorait, dékánjait és tanul­mányi igazgatóit. A nagy hordere­jű megbeszéléseken részt vett a Közoktatásügyi Minisztérium kép­viselője is. A kolozsvári Magyar Művészeti Intézet kiküldöttei most érkeztek vissza ezekről a megbeszélésekről. Népi demokráciánk e fiatal intéz­ménye nem vallott szégyent ezen az országos találkozón. Beszámo­lóját nagy tetszéssel hallgatták és elismeréssel emlékeztek meg, külö­nösen a képzőművészeti és zenei fakultás teljesítményeiről. Rövid négyhónapos tanulmányi idő alatt a munkás és szegényparaszt szár­mazású hallgatók kiváló eredmé­nyeket mutattak fel. — Legfontosabb feladatunk az új tanévben — hangsúlyozzák a rektori hivatalban, — hogy inté­zetünk hallgatói sorában a tehet­séges munkás és szegényparaszti elemeknek túlnyomó többséget biztosítsunk. Az első tanévben nem volt elég idő, hogy a munkás és szegényparaszt szülőket kellő alapossággal felvilágosítsuk, bi­zalmatlanságukat eloszlassuk a művészi pályák iránt, melyre biza­lommal küldhetik gyermekeiket, hiszen a művészeti intézetek, épp úgy, mint más szakmai főiskolák, elsősorban érettük, nekik létesül­tek. A nép állama elöljár a művé­szetek támogatásában és olyan művészkáderekre van szüksége, melyek szakmai és ideológiai fel­­készültséggel, valamint osztály­harcos öntudattal veszik ki részü­ket a szocializmus építőmunkájá­­ból. Egyébként a tanügyi reform az új tanévben ezen a téren is to­vább megy. A KÖZÉPFOKÚ MŰVÉ­SZETI OKTATÁST IS MEGSZERVEZIK s az országnak ipari és mezőgaz­dasági központjaiban művészeti középiskolákat létesítenek. Ezek­ben a középiskolákban zenei, tánc­művészeti és képzőművészeti elő­képzést kapnak a növendékek e rendes középiskolai tanulmányok mellett. Az iskolákból érettségi bizonyítvánnyal mehetnek tovább a növendékek a felsőfokú Művé­szeti Intézetekbe, vagy bármilyen más főiskolába. Sőt: szó van ar­ról, hogy az állam már az elemi oktatásban gondoskodik a művészi nevelés előkészítéséről. Az eddigi tervek szerint Marosvásárhely kap majd magyar tannyelvű művészeti középiskolát. Kolozsváron pedig ez az újszerű iskola román és ma­gyar tagozattal fog működni. Megoldódnak az új tanévben a a Magyar Művészeti Intézet, mely­nek első, selejtező vizsgáin komoly és szigorú munkát végzett a vizs­gabizottság, úgy, hogy a jövő mű­­vésznemzedéke valóban minden tekintetben megfelelő élcsapata lesz szocialista kultúránknak. Eze­ket a kereteket akarja kibővíteni az intézet most, amikor tanárait hármas csoportokba osztva orszá­gos tehetségkutató körútra küldi. A tömegszervezetek és kulturott­­honok segítségével akarják megis­merni és meghallgatni a szakem­berek mindazokat a fiatalokat, akik a helyi kulturversenyeik, mű­kedvelői előadások szereplői közül magukra vonták a figyelmet és vonzódást éreznek a művészi pá­lyák iránt. Ugyanezt a módszert választotta jövendő hallgatói fel­kutatására a Román Művészeti Intézet is. Mindkét intézet tanárai a helyszínen fogják felvilágosítani a jelentkezőket a tennivalókról. kolozsvári művészeti főiskola hall­gatóinak elhelyezkedési nehézségei is. A Vörösmarty­ utcában évek óta befejezetlenül álló hatalmas háztömböt minisztertanácsi hatá­rozattal diákotthonnak foglalták le a Román és Magyar Művészeti Intézetek hallgatói rész­ére. E cél­ra rövidesen kiutalják az építke­zésre és berendezésre előirányzott összeget. Mindezekről a legközelebbi napok­ban megjelennek majd az Intéze­tek hivatalos közleményei is. Azonban a Művészeti Intézet la­punk útján már jóelőre felhívja az üzemek, szakszervezeteik és kultúr­­otthonok vezetőit, hogy a körze­tükben feltűnt tehetséges ifjakat idejében figyelmeztessék arra a nagy lehetőségre, mely eze­ken a tehetségkutató vizsgá­kon megnyílik előttük művészi ké­pességeik továbbfejlesztésére. A Román Munkáspárt és a kor­mány minden segítséget megad, hogy a múltban a legjobban elha­nyagolt osztályok fiai előtt kitá­ruljanak a legmagasabb művészi kiképzést nyújtó intézetek kapui. Rajtunk áll, hogy birtokba vegyük ezen a területen is a vezető mun­kásosztályt és a vele szövetséges szegényparasztságot megillető he­lyeket ... Országos tehetség­kutató körútra küldi tanárait S­z utolsó S Petőfi levél Maros-Vásárhelyen, júl. 29., 1849. Kedves édes Julis­kám, e szempillantás­ban érkezem ide visz­­sza hat napi szakadat­lan utazás után. Fá­radt vagyok, kezem úgy reszket, alig bí­rom a tollat... El­mondom röviden uta­mat. Itt hallottuk, hogy Bem egy csapat­tal Moldvába ment U­tánarugaszkodtunk Udvarhely, Csik-Nagy­­szereda, Kézdi-Vásár­­hely, Bereck felé, már visszajött Moldvából, hová lázító proklamá­­ciókat vitt be .. . Berecken jön hozzá a tudósítás, hogy Szász­­régennél megverték a mieinket . . . vágtatott tehát ide, a bajt hely­rehozni, Kézdi-V­ásár­­helyen Sepsi-Szent­­györgyön . . . keresz­tül, és vele. Rohan­tunk szinete megállás nélkül. Iszonyú itt volt. Most vagy két napig itt leszünk, írtig a sereget kissé rendbe szedik, aztán mit te­szünk? — ő tudja. Előbbeni levelemben írtam, hogy Csíksze­redának és Kézdi-Vá­­sár­helynek gyönyörű vidéke van . . . Majd körülményesebben megvizsgáljuk, ha együtt utazzuk be Háromszéket, mint a fészket rakni akaró fecskék. Bemmel Be­­recken találkoztam, megadtam hintája mel­lett, s köszöntem­ néki. Ő odapillantott, meg­ismer, elkiáltja magát és kinyújtja felém kar­jait, én felugrom, nya­kába borultam, össze­öleltük és csókoltuk egymást, „mon fils, mon fils, mon fils“ (fiam, fiam, fiam) — szólt ez öreg sírva. A körülálló népség azt kérdezi Egressy Gá­bortól, hogy „fia ez a generálisnak!“ .. . Ma az útban mondta­, hogy neked itt Maros-Vá­­sárhelyen csináljunk szállást, idehozzalak. Nekem is ez a fővá­gyam, de mig erőseb­ben lábra­­nem ál­lunk. . . addig ezt tenni nem merem. Csak két mérföldnyire vannak innen (az el­lenséges csapatok) s az idevalók a napok­­ban is szétfutottak, mint a csirkék. De mihelyt némileg biz­tosítva lesz e hely, az lesz első dolgom, meg lehetsz felőle győ­ződve. Hogyan vagy­tok, kedves imádott lelkeim? Szopik-e még a fiam? Válasszátok el minél előbb, tanítsd meg beszélni, hogy meglepjen. Csókolom a lelketeket és szive­teket, milliomszor, számtalanszor imádó férjed Sándor M.­ Petőfi utolsó levele, melyet két nappal a segesvári csata előtt in­tézett feleségéhez, is azt mutatja, hogy Petőfi nem „meghalni ment"’ Erdélybe, mint ahogy a polgári történészeik akarták elhitetni, hanem harcolni, élni a forradalomért Erdélybe azért mert, mert amíg Görgey harc nélkül vonult vissza az Alföldön, addig Bem helytállt és a helyt­állásnál nem ismert tréfát. Kolozsvári művészek hangversenyt adtak Bitemben BUSTENI.­­ A szakszer­veze­tek nyaraló dolgozói között vannak az Lók, Újságírók és Művészek Vegyes Szakszervezetének tagjai is. Busteniban az ott nyaraló mű­vészek hangverseny rendezésével akarták kifejezésre juttatni hálá­­u­kat a dolgozók nyaraltatási ak­cióját megrendező Román Mun­káspárt iránt, s ugyanekkor ezzel a hangversennyel akarták szoro­sabbra fűzni a kapcsolatot a dol­gozók és a színházak tagjai kö­zött. A hangverseny nagyszerűen sikerült. A busteni-i papírgyár kultúrterme, a­mely valóságos színházterem — zsúfolásig meg­telt. A koncert szereplői nagyobb­részt Busteniben nyaraló kolozs­vári művészek voltak. A hangver­senyt Stefanescu N., az Országos Szakszervezeti Tanács kiküldöttje vezette be néhány keresetlen szó­­val. Victor Demian Mozart műve­ket zongorázott, Virginia Dragoi Majakovszkij Szovjet útlevél című költeményét szavalta, Nikolaj Ivanov gitárművész orosz és szov­jet dalokat játszott, Nemecz Annia hangversenyénekesnő Grecsaninov dalokat énekelt nagy sikerrel. A rendkívül jól sikerült, meleg han­gulatú előadást Victor Popescu­ bukaresti színművész konferálta. Tanügyi Tájékoztató Legkésőbb augusztus 25-ig leg­het beiratkozni a Kolozsvári Me­zőgazdaságtudományi Intézet ma­gyar tanítási nyelvű Növényter­mesztési karra. Lapunk július 23-i számában részletesen ismertettük a közok­tatásügyi minisztérium rendele­tét a felsőfokú tanintézetek fel­vételi vizsgáinak szabályozásá­ról. A felvételi vizsgálat tananyaga a Növénytermesztési Karon a kö­vetkező: írásbeli: 1. Román nyelv és irodalom. 2. Magyar nyelv és irodalom. 3. Természet, rajz (Növénytan, Állattan, Benc- és Élettan, Biológia és Földtan)]. Szóbeli: 1. RNK Alkotmánytan. 2. Természetrajz. 3. Vegytan (szervetlen és szerves). A felvételi vizsgák tantárgyá­ból az IMSz kezdeményezésére előkészítő tanfolyamokat szervez a Kar. Augusztus 16-tól szeptem­ber 3-ig. A tanfolyamokon való részvétel ingyenes. I PETŐFI EMLÉKÜNNEPEIT RENDEZŐDI ZOTTSIGH­EI KÖLTŐ HILAMNAK ÍOO. ÉVFORDULÓK* PETŐFI-ÜNNEPÉLYT RENDEZ, július 31.-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a DIÁKHÁZ NAGYTERMÉBEN. R­­áadás: Eu'eb u Cömi'ar és Csehi Gyula Ez előadás után művészi műsor következik

Next