Világosság, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-01 / 202. szám

ZSDÁNOV TANÍTÁSA gy év telt el, amióta meg­halt a Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Párt­jának s a nemzetközi munkás­mozgalomnak nagy harcosa, An­­drej Alexandrovas Zsdánov. A halála óta eltelt esztendő esemé­nyei egyre nyilvánvalóbban ha­ladnak azon az úton, melyet Zsdánov megjósolt, s újabb bi­zonyítékait szolgáltatják anna­k a ténynek, hogy a marxizmus­­leninzmus birtokában az esemé­nyeket előre lehet látni. Az erő­viszonyok napról-napra a szo­cializmus javára alakulnak. Az imperialista háborús politikával, az észak­atlanti blokk­al s a­ mar­­challizálással szemben hatalma­san növekedik a Szovjetunió gazdasági és politikai vonalon, mint tekintetben s ezzel együtt ujabb és újabb eredményeket ének­el a népi demokráciáit or­szágai s erősödik a nemzetközi munkásmozgalom s a világ ösz­­szes népeinek demokratikus tá­bora. A helyzet ilyen alakulását Zsdanov már 19111-ben jelezte, A nemzetközi helyzet" címmel tartott beszámolójában. Az im­perialista tábor gyöngéiről, a gazdasági fejetlenségről, a kü­lönböző imperialista kormányok ellentéteiről, az egyre fenyege­tőbbé váló gazdasági válságról s a ma már nyilvánvaló ellent­mondásokról Zsdanov két évvel ezelőtt lerántotta a leplet, egy­­szersmint hatalmas fegyvert adott a nemzetközi munkás­mozgalmak kezébe, tétovázás nélkül rajzolva fel a két tábor kilátásait s megmutatva azt a nagy különbséget, ami az im­perialisták háborús vágyai s ilyen irányú kilátásai között fennáll­ó világuralomra (tőre impe­­rializmus elleni harc nagy­mértékben kiterjedt az ideológiára is: fi­lozófiára, iro­dalomra s a művészet minden ágára. Zsdanov ezen­ a téren is hatalmas tevékenységet fejtett ki. Beszédeiben, jelentéseiben s beszámolóiban kimutatta, hogy az imperialista irodalom és mű­vészet már képtelen megmenteni az alapjaiban rothadt, szétbomló polgári kultúrát, s hogy első­sorban a szovjet művészet fel­adata felvenni s teljes erőből folytatni ellene a harcot. Meg­mutatta, hogy a dollár ideológu­sainak — nemkevésbbé a jobb­oldali szociáldemokratákénak — „európai unió" és „világunió“ elmélete az Egyesült Államok vllággyarmatosító politikájából fakadnak, akárcsa­k a nemzeti kultúrákat támadó s az osztály­viszonyokat elleplező ,kozmopo­litáné. Zsdanov tanításai ezen a téren is hathatósan támogat­ták azt a harcot, melyet a Szov­jetunió vívott és­ vív, s mely­nek első összecsapásain már a mi irodalmunk is túl van. K­íméletlenül leleplezte a nyu­gati dekadens művészet előtti hajbókolást s a nem­zeti művészet megvetésének koz­mopolita jellegét, megmutatva egyúttal, hogy csak az lehet valóban nemzetközi, aki ugyan­akkor jó hazafi is. A zene kér­déseiről tartott előadásában töb­­bek között a következőket mond­ta: „A nemzetköziség ott szüle­tik, ahol a nemzeti művészet vi­rágzik. Ennek az igazságnak az elfeledése az irányvonalnak, az egyéniségnek az elvesztését, ha­zátlan kozmopolitává válást je­lent." A marxizmus nagis továbbfej­lesztője, Sztálin nyomán, Zsda­nov a marxizmus-leninizmus egy sereg kérdésének a kifejleszté­séhez járult hozzá. G. F. Ale­xandrov trA nyugateurópai filo­zófia története" című könyvének bírálótában első ízben adta a fi­lozófia történetének tudományos meghatározását s kielemezte a filozófiának a marxizmus meg­jelenése által okozott minőségi ugrásai. Lenin és Sztálin elvé­ből kiindulva az osztálynélküli­­társadalom fejlődéstörvényét a kritika- és önkritikában hatá­rozta meg. Az elvszerű bírálat és önbírá­lat egész működésének központi helyét foglalja el. Rámutat arra, hogy a termékeny vita a a pár­tos bírálat a művészeti fejlődés elengedhetetlen feltétele. A fa­­inularizmus, az indokolatlan dic­csérgetés és az önelégültség le­hetetlenné teszik a haladást, minthogy a szocialista társada­lomban az egészséges elvszerű és pártos bírálat és önbírálat a fejlődés motorja. Hogy milyen hatalmas segítséget nyújtott Zsdanov ezen a téren nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a népi demokráciák országainak, így nekünk is, arra elég ha példa­­képpen a Román Munkáspárt Központi Vezetségének agitációs és propaganda osztályán, az elv­szerű és pártos műbírálatról le­zajlott vitát említjük meg. Az irodalom és művészet pártos vol­táról, a politikamentesség elleni küzdelemről, az új szocialista művészi tartalmak értékeléséről, a művészet hatalmas mozgósító erejéről és ezzel kapcsolatban az írók és művészek feladatairól szóló tanítása, a szocialista re­alizmus megvalósításáért küzdő fiatal irodalmunknak megbecsül­hetetlen kincsei. Zsdanov tuda­tában volt ennek a ténynek. Egyik beszédében a következő­ket mondja: „A háború hamvai­­ból keletkeztek az új demokrá­cia államai s a gyarmati népek felszabadító mozgalmai. A szo­cializmus napirendre került a népek életében. Ki segítsen hát, ha nem mi, a győztes szocializ­mus országa és annak filozófu­sai, határon túli barátainknak és testvéreinknek, azzal, hogy meg­világítjuk az új társadalomért vívott harcukat a tudományos szocialista tudat fényében. Ki világosítsa és fegyverezze fel őket, ha nem mi, a marxizmus eszmei fegyvereivel." JM hazánkban végbemenő po­*■* litikai és irodalmi esemé­nyek azt igazolják, hogy a Zsda­nov tanítása nálunk is él, hogy nagy barátunk és szövetsége­sünk, a Szovjetunió, valóban fel­fegyverzett és állandóan felfegy­verez a marxizmus-leninizmus­­nak azokkal az eszmei fegyve­reivel, melyekre az élet minden területén szükségünk van, hogy méltó módon hozzájárulhassunk a világ népeinek a szocializmus­ért, a békéért folyó harcához. A. JÓ - A ROSSZ utcai újság Falvaink fejlődésének mai sza­kaszában, mikor az osztályellen­­ség ellen ádáz harcot kell, hogy vívjunk, a falvak dolgozóinak ke­zében igen erős fegyver az utcai újság. Ennek a segítségével hatha­tósan harcolhatunk a kulákok el­len. Le tudjuk leplezni vele a dol­gozó nép ellenségeit, ha megírjuk, hogy milyen eszközök segítségével akarják kijátszani a vezetőket, hogy miért akarják lekenyerezni és érdekeik védemébe állítani azo­kat a szegény sorsú és kevésbé öntudatos embereket, akiket ed­dig semmibe sem vettek. Ugyan­akkor példának kell állítani azo­kat, akik lelkesen, jó munkamód­szerek alkalmazásával, eredmé­nyesen dolgoznak. Ha mindezeket megírjuk, joggal mondhatjuk, hogy az utcai újság, a falu tükörképe. Ha megnézünk egy utcai újságot, a cikkeiből meg lehet állapítani, hogy milyen mun­kát végeznek abban a faluban a szerveztek és hogy mennyire van­nak bekapcsolódva a falu életé­nek az irányításába. Vegyünk példának és hasonlít­suk össze egy aránylag jó és egy rossz utcai újságot. Hi­dalmás­on az utcai újság a piactéren az ideiglenes bizottság székháza előtt van felállítva. A beüvegezett szekrényben tizenhat cikk van kifüggesztve. Nincs egy tenyérnyi hely, amit ne írott betű takarna. Nincsen rajta üresség, se rajz, vagy festmény. Mégis többet ér, mint egy művészi rajzokkal ékesített két-három cikkes utcai újság. Ennek abban van az értéke, hogy a színes vonalak helyett a falu dolgozói beszélnek egymással. Tanítják, oktatják egymást. Ta­nácsokat adnak a tapasztaltak, hogy a tudatlanok is több ered­ményt érjenek el. Van olyan írás is, amely azokra a hibákra mutat rá, amelyek a nyári munkák el­végzésénél fordultak elő. A má­sik cikk viszont arról ír, hogyan kell kiküszöbölni a hibákat. Megírják azt is, ha a faluban va­laki olyan dolgot cselekedett, ahd ellentétben van a dolgozók érde­keivel. Nem hiányoznak azok a cikkek sem, melyek az új föld­adóról meg a gabona beszolgálta­tásról szólnak. Ezeket is mind­azok a dolgozók írják, akik már élvezik az új tör­vények áldásait. Vannak olyan cikkek is, melyek már azokra a tennivalókra mozgósítják a dolg­­zókat, amit a jövőben kell meg­valósítani. Vessünk egy futó pillantást Zsomboron is az utcai újságra. Ha valaki erre a feladatra vállalko­zik, előbb azt kell kinyomoznia, hogy hová van felállítva. Először össze kell keresnie, kutatnia az egész falut, míg végre sok utána­járással megtalálja az ideiglenes bizottság székháza udvarán. De még itt is nagyon éles szeme kell legyen annak, aki felfedezi, ha csak valaki azt nem mondja: — Kérem, itt a mi utcai újsá­gunk. Az utcai újságot ugyanis az ud­varon az orgonabokrok árnyéké­,­ban rejtették el Aki meglátja, mindjárt azt gon­dolja, hogy azért tették oda, ne­hogy elolvassa valaki. Vagy azért, hogy ne írjanak rá. Ezek után kérdezheti akárki, mégis mit tük­rözik vissza a zsombori utcai új­ság? Erre a legkönnyebb feleletet adni. Azért csinálják ezt az utcai új­ságot, mert más faluban is csinál­tak. Kényszerűségből, hogy ne a puszta deszka tündököljön. Vala­melyik rajzoló egy ír csomagoló papírra vagy három ceruzahúzás­sal rajzolt egy felkelő Napot. Egy figura zászlót tart a kezében. Az üresen maradt helyen üres, piros­keretes papírral fedték be. Hogy valami írott betű is legyen rajta, kifüggesztették a járási ideiglenes bizottság egyik már ré­gen kiadott rendeletét. Ilyen a zsombori utcai újság. Ez csak azt tükörzi vissza, hogy Zsomboron vannak sokan, akik akik még azt mondják: — Nálunk nincs kulák. Hát várjon, akinek 15 hektár földje mellett cséplőgépje és pá­linkafőző üstje is van, az nem ku­lák? Aki még most is éppen a pá­linkafőző üsttel kenyerezett le na­gyon sokat. Mondjuk azt, hogy most a dol­gozó földműveseknek sok dolguk van. Nincsen idejük cikket írni. Látástól vakulásig kell dolgozni. De mit csinál várjon a tanító? Neki most vakáció alatt igazán lenne ideje írni az utcai újságba. Tanítsa, oktassa a falu dolgozóit. Mutasson nekik példát. Mennyivel egészségesebb volna Zsomboron a fejlődés menete, ha a falu eseményeit megírnák.­ ­-) ■M —B———mi KIMUTATÁS a magyar tannyelvű technikai szakiskolákról Szöllészeti szakiskola, Faipari szakiskola, Szakmai középiskola, Leány közgazdasági szakiskola, Fiú közgazdasági szakiskola, Fémipari szakiskola, Mezőgazdasági gépipari szakiskola, Gazdasági gyakorlati szakiskola, Textil gyakorlati szakiskola, Bőripari szakiskola, Szöllészeti szakiskola, Közgazdasági szakiskola, Fémipari szakiskola, Villamoserős szakiskola, Szakmai középiskola (leány), Fiú gazdaság közigazgatási szakiak., 1. sz. leány gazdaság­ kö­zg. középisk. 2. sz. leánygazd. közigazg. középisk., Gyakorlati leányiskola, Bőripari szakiskola, Közellátási szakiskola, Fémipari szakiskola, Faipari szakiskola, Elektro­technikai gyakorlati szakisk. Állattenyésztési szakiskola, Leány szakmai középiskola, Ipari szakiskola, Faipari szakiskola, Faipari szakiskola, Bányászati szakiskola, Szakmai középiskola, Közgazdasági szakiskola, Kertészeti szakiskola, Állattenyésztési szakiskola, Szakmai középiskola, Egészségügyi szakiskola, Védőnő­képző szakiskola, Fogászati szakiskola, Szülészeti szakiskola, Vegyes gyakorlati sportiskola, Fafeldolgozó szakiskola, Fémipari szakiskola, Mezőgazdasági szakiskola, Faipari szakiskola, Faipari szakiskola, Leány szakmai középiskola, Fiú szakmai középiskola, Faipari szakiskola, Leány szakmai középiskola, Leány közgazdasági szakiskola, Szakmai középiskola, Egészségügyi szakiskola, Fiú közgazdasági szakiskola, Faipari szakiskola, Fémipari szakiskola, Bányászati szakiskola, Alapfokú vegyészeti szakiskola, Vegyes szakmai középiskola, Elektro­technikai szakiskola, Állattenyésztési szakiskola, Szakmai középiskola, Közgazdasági szakiskola, Gazdasági szakiskola, Vegyes közgazdasági szakiskola, Kerámiai gyakorlati iskola, Alapfokú vegyészeti szakiskola, Textil­ipari gyakorlati iskola, Gazdasági szakiskola, Gazdasági szakiskola, Erdészet: szakiskola, Textil­ipari iskola, Kertészeti szakiskola, Csomboré — — Arad — — — — Nagyvárad — — — Nagyvárad — — Nagyvárad — — — Nagyvárad — — — Nagyvárad — — — Szalonta — — — — Nagyvárad — — — Nagyvárad — — — Diószeg — — — — Brassó — — — — Brassó — — — — Brassó — — — — Brassó — — — — Kolozsvár — — — Kolozsvár — — — Kolozsvár — — — Kolozsvár — — —• Kolozsvár — — — Kolozsvár — —• — Kolozsvár — — — Kolozsvár — — —* Kolozsvár — — — Csíkszereda — — — Csíksomlyó — — — Csíksomlyó — — — Gyergyószentmiklós — Csíkszereda — — — Lupén­y — — — — Udvarhely — — — Udvarhely — — — Udvarhely — — — Székelykeresztúr — — Marosvásárhely —­ — Marosvásárhely — — Marosvásárhely — — — Marosvásárhely — — — Marosvásárhely — — — Marosvásárhely — — — Marosvásárhely — — — Marosvásárhely — — — Marosvásárhely — — — Marosvásárhely — — — Régen — — — — — Marosvásárhely — —* —■ Marosvásárhely — — — Már­amar­os — — — — Szatmár — — — — — Szatmár — — — — — Szatmár — — — — — Szatmár — — — — — Szatmár — — — — — Szatmár — — — — — Szatmár — — — — — Nagybánya — — — — Nagybánya — — — Nagykároly — — — — Nagykároly — — — — Nagykároly — — — — Zilah —— —— — — Szilágysomlyó — — — Szék — — — — — Szeben — — — — — Torda — — — — — Torda — — — — — Sepsiszentgyörgy — — — Sepsi­szentgyörgy — — — Kézdivásárhely — — — Kézdivásárhely — — — Medgyes — — — — — Radnót — — — — —

Next