Világosság, 1951. április-június (7. évfolyam, 77-151. szám)

1951-04-28 / 99. szám

Éljen népünk vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a magyar nép első békeharcosa, szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás! CSEPELNEK kettős nagy ünnepe az idei május elseje, amikor a gyorsvasút is megindul és közvetlenül a Rákosi Művek főkapujától a Borá­­ros­ térig röpíti a dolgozókat. A csepeli utcák, házak május 1-i dekorációjában kifejezésre juttatja, hogy munkásosz­tályunk a termeléssel, ifjúságunk ta­nulással építi a szocializmust. Az út­törők dekorációs brigádjai versenyez­nek egymással, melyik iskola lesz szebb, melyiknek a díszítése kifejezőbb. KISPESTEN, a XIX. kerületben a tanácstagok több mint egy hete láto­gatják választóikat, egyik kisgyűlés a másikat éri, ahol a tanácsta­gok választóiknak az egész világ dolgozóinak nagy ünnepéről beszél­nek. Megvilágítják előttük az ünnep jelentőségét, régi harcokra emlékeztet­nek és új harcokra lelkesítenek. A II­. KERÜLETBEN a tanács épí­tésügyi bizottság társadalmi aktívái azt vállalták, hogy a gazdátlan, romos, elhanyagolt területeket meg­tisztítják, parkosítják. A földmun­kálatok a legtöbb helyen már folynak. Legyen arról is emlékezetes 1951. má­jus 1. hogy a lakosság közös akarat­tal, közös munkával megszüntette a kopár utcarészeket. RÁKOSPALOTÁN hangos híradó kéri fel a közönséget a tanácsház és a tanács intézményei előtt: fogadja ra­gyogóan tiszta utca, zászlókkal, virá­gokkal feldíszített házak május else­jét! Pestújhelyen is szól a hangos híradó, hét helyről intézi felhívását a pestújhelyiekhez. AZ I. KERÜLETBEN a tanács épí­tési állandó bizottságának felhívá­sára az Attila­ utca lakói már felásták a kis békekerteket és megkezdték a virágok ültetését, hogy virágdísszel fo­gadják május elsejét. A Palota­ tér 4., 6., 8. és 10. számú házak lakói pedig hétfőn reggel egységesen megkezdik en­nek az elhanyagolt résznek a rendbe­hozását. A Házmegbízottak Testületének és a Házfelügyelők Szakszervezetének tagjai lakógyűléseken beszélték meg a házak díszítését. A főváros vala­mennyi kerületében versenyben állnak egymással az utcák, háztömbök és lakóházak. A Házmegbízottak Testü­lete három vándorzászlót ajánlott fel a legszebben feldíszített lakóházak ré­szére. (Folytatás az 1. oldalról) Ünnepi díszben a budapesti utcák Szépítjük városunkat a májusi ünnepre Ezt a képet a Ganz Hajó dolgozói viszik a felvonuláson. Azt jel­képezik vele, hogy a békéért harcoló dolgozók összefogása lesújt Trumanra és a többi háborús uszítókra. Dekorációs­ verseny a békeúti házak között Mint egy nagy család, úgy készül­nek május 1­ére a békeúti C/3, új házban a lakók. Három hete költöztek be a szép, új lakásokba, most május­­ megünneplésének gondolata közvet­len, bensőséges kapcsolatot teremtett közöttük. Mindenki részt kér és részt is vesz a ház dekorálásában. Tass elvtársnő vállalta, hogy bevásárolja a dekorációs anyagot, mert azt akar­ja, hogy része legyen a szép feladat­ban. Egy másik lakó­­kis zászlócská­kat szegett be, Bánhegyi elvtárs most jött haza munkából, máris ka­lapál, szeget, ragaszt és „mérgelődik”, mert a házra csak egy zászlótartót szereltek. Most telefonál, hogy azon­nal szereljenek még egyet, mert ki akarja tenni a nemzetiszínű és a vö­rös zászlót. (Eredmény: felszerelték a másik zászlótartót is.) Zsigó elvtárs­nő egy szép lobogóval gyarapította a ház dekorációját. S munkából haza­­jövet, mindegyik lakó résztvesz a díszítésben. Abban a reményben dol­goznak, hogy az ő házuk nyeri meg az új békeúti házak dekorációs ver­senyét. A megfutamított ellenség A XIII. kerületi Gázgyárban Lu­kács Ferenc elvtárs népnevelő, a jó hangulatban megtartott röpgyűlésen választ adott a reakciónak, mely az­zal igyekszik a dolgozókat félreve­zetni, hogy az idei május 1 csak „minőségi” felvonulás lesz. „Ma sza­badon ünnepelhetjük május 1 -ét — mondotta —, nem úgy mint a múlt­ban, a felszabadulás előtt, amikor a kivonulásoknál­ kardlapoztak és szét­zavartak bennünket. Most, amikor nyíltan és szabadon ünnepelhetünk, a nemzetközi munkásosztály nagy ünne­pén valamennyien részt veszünk a fel­vonuláson”. A keleti postahivatalban Vasadi Sándor elvtárs így­ futamította meg a rémhírterjesztőket: „Vannak még köztünk az imperialistáknak, Titóék­­nak ügynökei, akik háborúra speku­lálnak. Mi egyöntetűen, lelkesen vo­nulunk fel május 1-én. Ez újabb fi­gyelmeztetés a háborús spekulánsok­nak, ha ellenünk próbálják emelni kezüket, mi egy emberként sújtunk rá­juk” Egyenruhás csoport az MNDSZ-asszonyok menetében Az MNDSZ piros-fehérbabos fejken­dőjét tízezer asszony viseli majd a menetben. Már hetek óta készülődnek az asz­­szonyok a nagy napra. Szabad ország szabad asszonyaihoz méltóan, munká­val. A Rákosi Művekben 2700 nő van munkaversenyben május­­ tiszte­letére, az átképzésök háromne­gyed része is csatlakozott hozzájuk. A Ruggyantaárugyárban 255-en verse­nyeznek, ebből 150-en vannak páros­versenyben. A Gyapjúmosóban a Na­­zarova-mozgalmat indították el. A menetben, amelyet a legjobb üzemi asszonyok vezetnek, Muhina szovjet szobrásznő szép szobrának mását viszik, az anyát, aki egyik kezében gyermekét, a másikban a békegalambot emeli magasra. Hogy öntudatos asszonyaink minden munkában megállják a helyüket, bizo­nyítja a mintacsoport egyenruhás szá­zada, ahol honvéd, bányász, rendőr, ápolónő, traktoros, postás, pénzügyőr, vasutas, kalauz, taxisofőr és köztiszta­sági alkalmazott vonul fel munkájuk formaruhájában. Az ifjúság fáklyás felvonulása hétfőn este Holnap, hétfő este honvédzenekarok járják végig Budapest utcáit, és zenés takaródóval szórakoztatják a május 1-e ünnepére készülő budapesti dol­gozókat. A honvédzenekarok a Gellért­ téren találkoznak, ahol többszáz fáklyás fiatal várja őket. Innen az ifjúmun­kások és diákok fáklyás sorfala között felmennek a gellérthegyi Szabadság­­szoborhoz. A fáklyás felvonulásban az V. és a XI. kerület fiataljai vesznek részt. Örömteli, lelkes készülődésük néphadseregünk iránti szeretetüket tükrözi. A „Bagi Ilona” és „Zalka Máté” szakérettségis kollégiumban röpgyűlésen választották meg a fák­lyás felvonulás résztvevőit. Nézzétek meg a Kőbányai Textil felvonulását Kedves Elvtársak! Szeretnénk megírni, hogyan készü­lünk a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepére, a hetedik szabad má­jus elsejére. Már napok óta lázas ütem­ben festjük a dekorációkat a műhelyek, a gyártelep és a felvonulók részére. Eddig több mint száz plakátot festet­tünk meg és közben készítjük a hatal­mas dekorációt a kapu elé, amelyen ki szeretnénk fejezni azt az örömet, amely minden öntudatos dolgozót el­tölt május­­ küszöbén. Azt akarjuk, hogy felvonulásunk is ugyanezt az életörömét tükrözze és boldogsággal tölt el, hogy a mi munkánk ehhez hoz­zájárulhat. Különös gonddal festettük meg azokat a táblákat, amelyek leg­kiválóbb dolgozóink neveit és elért százalékait tüntetik fel. De nemcsak ilyen táblákat festettünk, hanem igen sok karikatúrát is. Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy milyen ki­tűnő agitációs eszköz a karikatúra. Mi gyakran alkalmazzuk ezt a maradiak­kal, a termelésben lemaradókkal szem­ben és igen nagy hatással. Az, akinek szereplését a munkaversenyben úgy ábrázoltuk, amint kerekét vesztett sze­kér mellett töri a fejét, úgy meggyorsí­totta munkáját, hogy legközelebb gyorsvonatra kellett ültetnünk. A fel­vonulók részére most sok karikatúrát készítünk MacArthurról, Churchillről, Trumanról és a többi imperialista figu­ráról. Tudjuk, ezzel is hozzájárulunk a hangulat emeléséhez. Még sok mindenről írhatnánk, de talán ennyi is elég. Hiszen levelünknek csak az a célja, hogy felkeltsük az ér­deklődést és megnézzék a Kőbányai Textil dolgozóit a május elsejei fel­vonuláson. Elvtársi üdvözlettel: Warta Vilmosné, Kresznerits Ákosné, a Kőbányai Textil rajzolói. A Hungarotex külkereskedelmi vállalat szép deko­rációja azt jelképezi, hogy a békeharcban eggyé forrnak a világ népei. Gondos kezek díszítik a Fém­szerelvényárugyárat. OTT LESZÜNK "Felszabadulásunk óta immár hetedszer ünnepeljük meg május elsejét, a nemzetközi munkásosztály kimagaslóan nagy ünnepét. Budapest dolgo­zói talán még soha nem érez­ték a szabadságért, függetlensé­gért, békéért folytatott harc fel­emelő érzését úgy, mint most, napjainkban. Éppen ezért tud­juk, hogy a május elsejére való készülődés és maga a felvonu­lás is egyik fokmérője annak, mennyire tudjuk lemérni a béke megszilárdításáért folyó harc hatalmas jelentőségét és tennivalóinkat. Budapest és az ország dolgo­zói elé Pártunk II. kongresz­­szusa olyan feladatokat állított, melyeknek végrehajtása nyomán új hatalmas alkotásokon keresz­tül alakítjuk újjá országunkat fővárosunk arculatát, magát az alkotó embert is. A háború rombolást, pusztu­lást, nyomort, tengernyi szenve­dést jelent. Budapest dolgozó népe pedig békét akar, mely el­engedhetetlen feltétele az alko­tásnak, szabad és független ha­zánk felemelkedésének, boldog, vidám, gondtalan jövőnknek. Most a hetedik szabad május elsején, amikor ajkunkról szaba­don szállhat a dal, izmos munkáskarunk a hatalmas ter­melési eredmények tégláit rakja szocialista hazánk épületére. Azokra is gondolunk ezen a napon, amikor a felvonuló boldog, szabad és vidám dol­gozók százezreinek tiszteletére zászló- és virágdíszbe öltözött szép Budapestünk, akiknek ez még nem adatott osztályrészül. Jól tudjuk: a mi erőnk egybe­fonódik mindazoknak az erejé­vel, akik még az imperialista ki­zsákmányolók rabságában él­nek, akik ezen a napon elszántan néznek szembe a csendőrszuro­nyokkal, a kirendelt katonaság gépfegyvereivel, áthatva attól a szívós akarattól, hogy fokozzák a harcot, hogy a jövőben is a tengerbe hajítják az amerikai fegyverszállítmányokat, hogy még elszántabban szállnak szembe az amerikai imperialis­ták háborús kísérleteivel. Mi jól tudjuk: amikor a ko­reai harcos asszonyát és gyer­mekét védi az amerikai banditák vérszomjas dühe elől, akkor a mi asszonyainkat és a mi gyer­mekeinket is védi. És amikor ellenséges golyótól találva éle­tét áldozza, akkor az imperia­lista golyó minket is ér. A ko­reai nép fájdalma a mi fájdal­munk is és győzelme az egész munkásosztály, minden becsüle­tes ember győzelme, a mi győ­zelmünk is. És most, felszabadulásunk óta immár a hetedik szabad május elsején a szeretet és a hála ér­zésével gondolunk felszabadí­tónkra, a szovjet hősökre, a vi­lág békéjéért folyó harc, a le­győzhetetlen béketábor élén ha­ladó dicsőséges Szovjetunióra, a kommunizmust építő szovjet népre és reá, akinek minden szabadságunkat, örömünket és boldogságunkat köszönhetjük, a béke első harcosára, a forrón szeretett Sztálin elvtársra. B­­udapest dolgozói ezen a ra­gyogó május elsején a sza­badság boldog öröme mellett érzik felelősségüket is a nagy ügyért, a béke harcos védel­méért, hazájuk és nagy család­juk, a nemzetközi munkásosz­tály előtt. Ezt fejezi ki majd a hatalmas felvonulás, a buda­pesti dolgozók tíz- és százezrei­nek harcos seregszemléje, az erő és elszánt akarat e lenyű­göző megnyilvánulása. Ezt feje­zik ki a menetek élén haladó sztahanovistáink: Muszka Imre Makár Jánosné, Ormai Árpád­­né, Szőczei Sándor, Pozsonyi Zoltán, Lengyel József és még hosszú-hosszú sorban a többi tíz- és százezrek büszke tekin­tete. Ott lesznek a diadalmas má­jusi menetben az új élüzemek, az Egyesült Izzó, a Ganz Hajó, a Kőbányai Fonó, a Kispesti Textil és a többi élüzemek dol­gozóinak tízezrei, élükön a béke élharcosaival, a szakma legjobb dolgozóival. És ott lesznek a menetben a szabadság és füg­getlenség magasztos gondolatá­nak eljövendő zászlóvivői, né­pünk szemefényei, az ifjúság, az úttörők vidám, boldog csa­patai. És ott lesz a hatalmas felvonuláson Budapest minden dolgozója, ott lesz minden élő ember, aki szívből tud örülni eredményeinknek, újjáépülő ha­zánknak, szép Budapestünknek. Elmegyünk azért, hogy ott a Hősök­ terén szívből jövő, forró köszönetet mondjunk ország­­építő nagy Pártunknak, a sze­retett és bölcs vezérnek, Rákosi elvtársnak a hetedik szabad boldog május elsején. Hárommillió péksütemény, sör, felvágott, sajt várja a dolgozókat A budapesti dolgozók számára má­jus elsején 950.000 adag felvágottat és zsemlyét osztanak ki a vállalatok ingyen, jegy nélkül. Ezenkívül 35 büffésátor, 60 tejcsárda, 6 cukrász­sátor, büfféautó, elárusítóhelyek és mozgóárusok 3 millió péksüteménnyel, 1,5 millió pohár sörrel, 2 millió pohár borral, 300.000 pohár kávéval, 100.000 cukrászsüteménnyel és 50.000 adag sertéspörkölttel várják a dolgozókat. A különböző helyeken felállított tej­csárdák a kávén és péksüteményen kívül 190.000 darab sajtot, 26.000 adag körözöttet, 50 000 darab kemény­tojást, 50.000 darab különböző szend­vicset, 20.000 darab vajaspogácsát és 20.000 darab húspogácsát árusítanak. A büfféautók napközben a legforgal­masabb helyen működnek, este pedig a Hősök­ terén az utcabál résztvevőit szolgálják ki. A Szovjetuniótól kapott 11 mozgó automata szódavízgép mintegy 100.000 adag gyümölcsízű hűsítőitalt készít a dolgozóknak. KINEVEZTÉK A KOREAI MAGYAR KÖVETET. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Simics Sándor koreai köve­tet, aki más munkakör betöltésére ka­pott megbízást, felmentette és Pásztor Károly ezredest megbízta a phenjani magyar követség vezetésével.

Next