Világosság, 1952. január-március (8. évfolyam, 1-77. szám)
1952-01-23 / 19. szám
4 Több mint kétmillió kötet könyvet kölcsönzött ki az elmúlt évben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest kulturális fejlődésének igen jelentős tényezője a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, amely kiterjedt hálózatával könyvhöz segíti az olvasni kívánó dolgozókat. A könyvtár olvasófüzetként iskolatáskákban, kezeslábasok zsebeiben, bevásárlókosarakban, kézitáskákban és komoly bőrtárcákban egyaránt megtaláljuk. A könyvtár az ország legnagyobb könyvtári forgalmát bonyolítja le. 1851-ben a könyvtár 73.947 beiratkozott olvasójának 2.059.778 kötet könyvet kölcsönzött ki. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókjai a múltban naponta háromnégy órán át voltak nyitva. Így azok a dolgozók, akik csak az esti órákban értek rá, nem jutottak könyvhöz. Ma naponta hat-hét órát dolgozik a legtöbb könyvtárfiókunk, sőt számos fiók késő estig tart nyitva. 1951-ben a már eddig működő 30 kerületi fiókkönyvtár mellé 6 újonnan megnyitott fiók csatlakozott. Valamennyi fióknaktöbb kölcsönzőállomása is van, egyes, a könyvtár fiókjától távoleső iskolákban, tömegszervezeteknél, kórházakban. A fiókkönyvtárak olvasóinak száma egy év alatt 40.338-ról 71.391-re emelkedett. Az 1951-es esztendőben a fiókok olvasótoborzást rendeztek. Maguk elé tűzött tervüket a legváltozatosabb módszerekkel valósították meg. Megváltozott a viszony a könyvtáros és olvasó között. A könyvtárosok felkeresik a dolgozóikat, nem várják meg, míg az olvasó magától betéved a könyvtárba. Iskolák osztályait, tömegszervezetek gyűléseit, lakógyűléseket látogatnak, ismertetik a könyvtárat. Az olvasók maguk is segítenek a könyvtári munkában. Lis olvasókat szereznek, faliújságcikkeket írnak, újításokat, észszerűsítéseket ajánlanak. Az 1951-es év nyarán tartotta meg a könyvtár az egész hálózatra kiterjedő első olvasóértekezletét, amelynek tapasztalatait munkájában jól felhasználta. A Baross-utca és a Reviczky utca sarkán álló barokk palota közismert épülete Budapestnek. Ebben az épületben van a könyvtár tudományos részlege, a különgyűjtemények és az egész könyvtári hálózat központja. A tudományos részleg nagy könyvtáraink közül könyvanyagában és folyóiratanyagában a leghaladóbb volt. A könyvtár alapítója, Szabó Ervin, századunk elején munkatársaival együtt — harcolva a hivatalos Magyarország akkori kulturális irányítóival — a főváros könyvtárát az ország leghaladóbb, legmodernebb nyilvános könyvtárává fejlesztette. A könyvtárnak ezt a haladó jellegét még az ellenforradalmi idők reakciós könyvtárpolitikájának sem sikerült egészen elhomályosítania. A múlt esztendő legfontosabb munkája a tudományos részleg katalógusának megtisztítása volt. Ezzel megvalósították a szocialista könyvtárnak azt a feladatát, hogy a könyvtári katalógus ne csupán anyagjegyzék legyen, hanem egyben ajánlás is az olvasók számára. A katalógusból körülbelül kétszázezer ellenséges beállítottságú, áltudományos könyvet töröltek. Ezeket külön katalógusba helyezték át, belső használatra és a kutatók számára. Az eredetileg hatvanhat személyes olvasótermet ügyes ötlettel százhat személyesre bővítették ki. Jelentős eredmény még a különböző ajánlott könyv- és folyóirat-cikk katalógus felállítása is. Külön katalógus készül az orosznyelvű könyvekről, a marxista-leninista könyvekről minden tudományágban, a külföldi marxista folyóiratok legfontosabb cikkeiről s a magyar folyóiratok szinte minden nagyobb értekezéséről. A tájékoztató szolgálat három könyvtárosa foglalkozik az olvasók könyvkeresési és olvasási kérdéseinek megoldásával. Az olvasók és különösen a különböző hivatalos szervek sokszor bonyolult kérdések elé állítják a könyvtárosokat. Külön cikkben tudnánk csak beszámolni a bibliográfiai osztály, a budapesti gyűjtemény és a folyóirat-osztály sokrétű munkájáról. Csupán egy számadatot említek: 1951-ben a könyvtárnak körülbelül 650 különböző folyóirat és napilap járt és azokat a legkülönbözőbb rendezés szerint kellett feldolgozni. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1951-ben jelentős lépést tett afelé, hogy új típusú, egész munkájában a szocialista építés szolgálatában álló könyvtárrá alakuljon át. 1952-ben még jobb munkával ezen az ütőt kíván tovább haladni. Marót Miklós Sok értékes műemléket tártak fel a várbeli ásatások A budai Várban már 1948-ban megkezdődött a régészeti kutatás, mégpedig előzetes feltárással. 1949-ben pedig már erőteljesen folyt a munka, hogy régészeink feltárják haladó hagyományaink emlékeit. Nagy Lajos korában bővítették palotával és építették át Budán a korábbi Sziklavárat. Nagyarányúin építtette ki Zsigmond és ezt a munkát fejeztette be Mátyás király. Európaszerte híres volt ekkor a palota mesés szépségéről. De 1526 után, a mohácsi vész hírére, a főurak és idegenek elharácsolták a Vár kincseit. Az elrabolt értékeket Pozsonyba és Bécsbe szállították, a műkincsekből még a Felvidékre is került. Az 1686-os ostrom megtépázta a Várat. 1715-ben pedig Regal császári katonai parancsnok a császár kegyét keresve, elpusztította a még meglévő épületeket is. Az 1720- as években szerény palotát építettek a romok helyére és a Vár szintjének feltöltésére használták fel az 1686-os ostromban megsérült, később felrobbantott középkori és renaissance-paloták anyagát. A XVIlI. században újjáépített palota nagy részben még a múlt század végéig állt, a század végén a palota teljes átépítésére került sor. A régészeti kutatóknak már ekkor módjuk lett volna az évszázadokkal ezelőtti emlékeket feltárni, azonban a Habsburgok nem engedték meg, hogy azok az emlékek, amelyek a magyar nép hősi korszakára emlékeztetnek, napvilágra kerüljenek A felszabadulás után megindult kemény kutató munka nyomán a Várhegy e pontja legkorábbi történetének emlékei is feltárultak a bronz- és vaskori, illetve őskori település folytonosságának nyomaival. A magyar középkorból származnak már a XIII. századbeli erődrendszer maradványai. Az ásatások feltárták továbbá az Anjoukon palota egyes falait, saroktornyát, az úgynevezett István-tornyot, végül a Zsigmond- és Mátyás-kori palota alapfalait, faragott kőtöredékeit és ezeknek a koroknak tárgyi emlékeit. Értékes helyet foglalnak el a műhelyek emlékei, megtalálták az udvari kultúra sok értékes emlékét is. . A népi demokrácia által lehetővé tett kutatás első és legfontosabb részének lezárása folyamatban van és ebben az évben a legfontosabb szakaszt befejezik. A múltban a palotába a dolgozó nép fiai nem tehették be a lábukat, most mindaz a kincs, amit a magyar régészet feltárt, az egész magyar nép kultúrértéke lesz. Az erősrrendszer és a régi palota maradványai a nagyközönség előtt a városkép színpompájában jelennek meg. A leletek között a középkori magyar művészet legkiválóbb emlékeinek töredékei találhatók meg, az iparművészet emlékei pedig több évszázad során összegyűjtött, Spanyolországtól Kínáig terjedő vidékekről származnak. Ezt az anyagot vagy legalább egy részét még ebben az évben bemutatja, a Vár-Múzeum kiállítása. Az EKA kultúrcsoport üzemi hangversenye Az Elektromos Készülékek és Anyagok gyárának kultúrcsoportja az őszszel létesített új kultúrtermében hangversenyt rendezett. Az ötszáz ülőhelyes, kényelmes teremnek igen jó az akusztikája. De a terem akusztikája még nem minden, annak is, ami benne megszólal, a muzsikának is szépnek kell lennie. Megismertük az új zenekart és énekkart is. Új zenei életünkben éppen az olyan nagyságú üzemeknél, mint az ÉKA, az aktív zenélés igen jelentős kultúrkérdésünk. Sok ilyen kategóriájú gyárunk van és igen sok dolgozót érint, hogy mit és hogyan muzsikálnak. Márpedig ezeknél az üzemeknél a munkások létszámából nem olyan könnyen kerülnek ki mindig bőven a megfelelő zenészek, énekesek. A műsorból sem lehet olyan nagy választék. Ezenkívül a legnagyobb gyárak állandóan a legszélesebb nyilvánosság előtt vannak, sokat is szerepelnek, így az ellenőrzés is nagyobb. A kisebbeknél fokozottan vigyázni kell, nehogy a dolog könnyebb végét fogják meg és elsekélyesedjenek A tavalyi nagysikerű Országos Kultúrverseny megmutatta, hogy a legnagyobb gyárak és üzemek kultúrcsoportjait is megelőzhetik eredményeikkel a létszámban sokkal kisebb gyárak kultúrcsoportjai, ha kellő vezetéssel, lelkesen, szorgalmasan dolgoznak Az EKA zenekar és énekkar ebben a mostani komoly formájában még csak nemrégen alakult meg így produkcióit sem lehet a már hosszabb ideje működő együttesekévé mérni. Az indulás biztató: van elegendő hangszertudás, zengő énekhang és muzikalitás. Az is helyes, hogy műsorukban értékes, népszerű és képességeiknek megfelelő darabokkal csinálnak kedvet az előadóknak és egyben megnyerik hallgatóságukat, a gyár dolgozóinak tetszését. (Most például Erkel, Csajkovszkij, Strauss, Dunajevszkij, Szabó, Sarasaié, stb. nevét olvashatjuk a programmon, könnyebben előadható műveikkel). Csak arra kell ügyelni, hogy mind az énekesek és hangszeresek zenei fejlődését, mind a hallgatóság nevelését is tartsák szem előtt. Kisegítőket csak akkor vegyenek fel, ha saját dolgozóik közül senkit sem találnak alkalmasnak egy-egy szólamra. A színvonal emelésére a műsorszámok kiválasztásánál vigyázzanak. A rövid, tartalmas bevezetők és magyarázatok a zenei nevelés fontos eszközei. A koncert szünetében beszéltünk a karmesterekkel, Szomor Lászlóval, aki a zenekart dirigálja és Reményi Jánossal, az énekkar karnagyával, valamint a kultúrcsoport vezetőivel, ügyeinek intézőivel és az együttes több tagjával. Tájékoztattak bennünket közelebbi és távolabbi terveikről, próbarendjükről, lehetőségeikről. A hangverseny sikere is azt mutatja, hogy az új zenekar és énekkar meg fog felelni maga elé kitűzött művészi feladatának. Megemlékezünk a szólistákról is: Pauer György, az Ikarus dolgozója képzett hegedűs és Huber László, aki a „Bánk bán" opera Bordalát énekelte, jóhangú baritonista. Békeharcos színdarab A napokban mutatták be Pas-de-Calaisban és környékén a „Drama Touronban" című színművet, amely Henri Martin. ..a béke tengerésze” harcáról szól. Az Humanité beszámol arról, hogy a pas-decalaisi előadás után az egész környék lakossága nagy tüntetést rendezett Henri Martin szabadonbocsátásáért. A tüntetők a rendőrség beavatkozása ellenére is megtartották gyűlésüket, amelyen a hős tengerész szabadonbocsátását és a vietnami „szennyes háború” befejezését követelték. Világosság Csoportos tánc a bábszínpadon Beszámoló egy bábjáték-bemutatóról Kedves Elvtársak! Vasárnap délelőtt az MNDSZ budapesti székházában megnéztem egy bábbemutatót Két pesti és három Vidéki csoport mutatta be műsorát Nekem legjobban a kecskeméti csoport bábjátéka tetszett. A csoport tagjai saját gyűjtésű, Kecskemét-környéki, eredeti népi játékokból, dalokból állították össze „Nővérek" című darabjukat. A színen egyszerre tíz-tizenöt bábu is beszél, mozog, szerepel. Sőt, ami — úgy mondják — ismeretlen volt eddig bábszínpadon, csoportos táncot is adtak elő a bábuk. A „kosztümök” és azok díszítése és a többi „díszlet” mind népi motívumokból tevődik össze. A budapesti MNDSZ-csoportok közül nagy sikerrel szerepelt a XIV. kerületi. Az „Erdei iskola" című bábdarabjuk megmutatta, mit jelent a tudás, az összefogás, a munkamegosztás. Itt a színpadot nemcsak különálló reflektorok, hanem apró rivalda is világította. A függönyt egy játékos, fürge béka húzta össze. Az oroszlánybányaiak a Puskin meséje nyomán megírt „Aranyhalacska" című bábjátékot mutatták be. A darab végén egy bányászbábu lépett a színre és csasztuskát énekelt, amelyet az egyik vájár írt. A bábcsoportot egyébként egy kiváló teljesítményt elért bányászasszony vezeti. igen kellemesen töltöttem el a vasárnap délelőttömet és úgy találom, hogy ezek a bábcsoportok, amelyeket lelkes dolgozó nők alakítottak, nagyon hasznos, nevelőmunkát végeznek nemcsak a gyerekek, hanem még a felnőttek közt is. Sóskúti Éva, az I. sz. Élelmiszeripari Technikum C/a. oszt. tanulója. SZERDA, 1952 JANUÁR 25. Még ebben az évben megnyílik az első budapesti „plasztikus mozi“ A nézőtér elsötétül. A csendben csak a vetítőgép zümmögése hallatszik és avásznon megjelenik a felirat: „Állatkerti séta". Az első magyar színes plasztikus film jelenetei peregnek Már az első jelenet is megkapó, pedig semmi különösebb nem történik, csupán azt látja a néző, hogy a szobában egy fiatal anya két gyermekével beszélget És mégis, akik a Híradó- és Dokument Filmgyár házi vetítőjének kis nézőterén ülnek: filmszakemberek, technikusok és újságíróik, szinte viszszafojtott lélekzettel, elfogódottan nézik a pergő képet. Valami nagyszerű újnak és a film technikájában forradalmi eseménynek tanúi. Mintha nem is a nézőtéren ülnének, úgy érzik, hanem valahol ott a szobában, amely a film vásznán „megjelenik”, de „kinő” a vászonból. Mert a szoba, a fiatal anya, a kisfiú és a kislány mintha élnének, valóságosak, kézzelfoghatóak. Nem a megszokott film ez, nem egysíkú, ahol a képeknek nincs mélységük, ahol lapos minden. Itt a karok, a kezek kinyúlnak a nézőtérre s a gumicsőből jövő vízsugár elöl a néző önkéntelenül elkapja a fejét, mert úgy érzi, hogy arcába szökken a víz. A hinta is ki-ki lendül valahová a nézőtér széksorai fölé és az állatkerti takók vize mintha ott fodrozódna a vetítőteremben és az enyhe szellőben hajladozó pompás virágok láttán a néző a nyarat érzi. A csodálkozás csupán néhány percig tart, azután minden olyan természetesnek tűnik, szinte megszokottnak, mintha a néző már igen sok plasztikus filmet látott volna. Pedig ez az első magyar térhatású színes film. Negyedóránál nem tart tovább a vetítés, de ez a tizenöt perc hatalmas megtett utat jelez. Két tehetséges fiatal magyar filmszakember, Bodrássi Félix és Győrffy József készítették el az első magyar plasztikus filmet. Munkájuk jelentős lépés előre a filmgyártás új útjain. Eltérően az eddig ismert eljárástól, mind a felvételt, mind a vetítést a használatban lévő közismert felvevő-, illetve vetítőgépekkel végzik. A nézőnek sem kell zöld-piros szemüveget használnia, hogy plasztikusnak lássa a képet. Eljárásuk nyomán lehetővé vált a térhatású színesfilm gyártása is, amint azt az „Állatkerti séta” című kisfilm bizonyítja. Az első magyar plasztikus film sikere nyomán még ebben az évben hat rövidebb, térhatású filmet készítenek és ugyancsak ebben az évben megnyílik az első budapesti mozi, ahol kizárólag plasztikus filmeket mutatnak majd be. A nézők a széksorokra szerelt és tetszés szerinti magasságra beállít, ható különleges üveglemezen keresztül gyönyörködhetnek majd a térhatású színes filmben. Az eljárás tökéletesítésére tovább folyik a munka. Cs. Gy. A plasztikus film felvétele az Állatkertben. Január 24-től négy filmszínházban, mutatják be a „Nyugati övezet" című új magyar filmet Filmgyártásunk legújabb alkotása, a „Nyugati övezet" megvilágítja, hogyan válik Ákos professzor, a világhírű Kossuth-díjas geofizikus aktív békeharcossá. Ákos professzort Somlay Artur két-szeres Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze személyesíti meg, aki élete utolsó filmszerepében felejthetetlen alakítást nyújt. A film többi főbb szerepeit Gobbi Hilda, Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Szirtes Ádám, Spányik Éva, Benkő Gyula, Somló István, Uray Tivadar Pécsi Sándor Kossuth-díjas játsszák, rendezte Várkonyi Zoltán. Az új magyar filmet január 24-től kezdve a Vörös Csillag, Duna, Szabadság és Brigád filmszínházak mutatják be. SZÍNHÁZAK és Operaház: Huszti kaland, Furfangos diákok (H. 5., 7). — Városi: Három a kislány (8). — Nemzeti: A revizor (7). — Katona József Színház: Warrenné mestersége (C. II., 7). — Madách: Harminc ezüstpénz (Goldmark-bérlet, 7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: II. Rákóczi Ferenc fogsága (Lendvai-bérlet, évi szelvény-bérlet, 7). — Ifjúsági: Az acélt megedzik (7). — Úttörő: Ludas Matyi (fél 8). — Fővárosi Operett: Szelistyei asszonyok (7). — Vidám Színpad: Tessék hozzászólni (7). — Fővárosi Víg Színház. Címe: ismeretlen (fél 8) — Állami Bábszínház: Csodálatos kalucsni (3, 5), Szarvaskirály (Boér E.bérlet, fél 8). — Artista Varieté: Tessék beszállni (6. fél 8, 9). LENIN OKTÓBERE (magyarul beszélő szovjet film). VÖRÖS CSILLAG (Lenin-krt 45.) fél 5, hn. 7, 9. Puskin (Forum, Kossuth L.. utca 18.) . 4. negyed 7, fél 9. Dózsa (Róbert Károly-krt 61.) : fél 5, hn. 7, 9. Felszabadulás (Flórián-tér 3.) : hn. 4, 6, negyed 9. ESKÜ (szovjet film): Munkás (Kápolna-u. 3/b) negyed 6, fél 8. Kossuth (Pesterzsébet) 4, 6, negyed 9. CIVIL A PÁLYÁN (színes, zenés magyar filmvígjáték) • SZIKRA prok (Lenin-krt 120.) fél 5, hn. 7, 9. URÁNIA prol. (Rákóczi út 21.) 4, negyed 7, fél 9. Corvin prol. (Kisfaludy-köz) fél 5, hn. 7, 9. Május 1. prol. (Mártírok útja 55.) 4. negyed 7, fél 9. Táncsics (Csepel) prol. fél 6, háromn. 8. Alkotmány (Korzó, Újpest) prol. 4. negyed 7, fél 9. Hunyadi (Royal, Kispest) prol. 6. negyed 9. VIRRADAT KÜLDÖTTE (izgalmas csehszlovák történelmi film) : Duna (Fürst S.-u. 7. ) fél 5, hn. 7, 9. Szabadság (Újpest) 6, negyed 9. TELL VILMOS (olasz film) : Szabadság (Bartók B.-út 64.) hn. 4, 6, negyed 9. Brigád (P.-lőrinc) fél 6, hn. 8. HOL VOLT, HOL NEM VOLT (színes szovjet rajzfilmek): Fáklya (Lenin-krt 88.) prof. fél 5-től 11-ig folyt. Tavasz (R.palota) 6. negyed 9. Varázskristály (Zenés szovjet mesefilm) : Gorkij (orosznyelvű mozi Akácfa u. 4.) 6, 8. CÍM NÉLKÜL TÁVOZOTT (francia film): Tátra (P.-erzsébeti hn. 6, 8. Ady (Somogyi B.-út 3.) fél 4, hn. 6, 8. Tanács (Elit, Szt. István-krt. 16.) 3, 5, 7, 9. Rákóczi (Csepel) prol. 4, negyed fél 1. A SELEJT BOSSZÚJA (vidám magyar kisfilm) Kisérőfilm a Toldi, Vörösmarty, Csokonai, Marx és Ugocsa-mozikban. SÉTA A MOSZKVAI ÁLLATKERTBEN (szovjetfilm) . Kisérőfilm a Sport- (Glória-) moziban. Teljes gőzzel (magyar film) : Toldi prol. (Bajcsy-Zsilinszky-út 36.) fél 4, hn. 6, 8. Vörösmarty (Savoy, Üllői-út, 4.) prol. 4, negyed 7, fél 9. Csokonai (Pátria, Népszínház-u. 13.) hn. 4, 6. negyed 9. Marx prol. (Landler Jenő-út 39.) fél 4, hn. 6, 8. Ugocsa (Ugocsa u. 10.) fél 4, hn. 6, 8. Botrány Klosmersben (magyarul beszélő francia film) : Bástya (Lenin-krt. 8.) 11, 1, 3, 5, 7, 9. Kossuth (Váci út 14.) fél 5, hn. 7, 9. Megvédjük Corkcint (magyarul beszélő szovjet történelmi film) : József Attila (Kálvária-tér 7.) 4. negyed 7. fél 9. Zuglói (Angol-u. 26.) fél 4. hn. 6, 8. Bem (Admirál, Mártírok útja 5.) fél 11. fél 1. fél 3. fél 5. fél 7. fél 9. Déryné (zenés magyar film): Tinódi prof. (Nagymező-u 8.) fél 4. hn. 6, 8. Rákosi Mátyás Kultúrház (József Attila-tár 4.) hn. 6, 8, szerda szünnap. Corvin (Pesterzsébet) fél 6. hn. 8, csüt. szünnap. Sziget (Csepel) fél 6. hn. 8. Béke (R.palota) fél 6. hn. 8, csüt. szünnap. Szverdlov (szovjet film) : Bethlen (Bethlen Gábor tér 3.) 4, negyed 7. fél 9. Volt egyszer egy kislány (szovjet film). Sport (Glória Thököly út 56.) 4, negyed 7. fél 9. Békés napok (magyarul beszélő, színes szovjet film): Bányász (Bodográf, József körút 63.) 4. negyed 7. fél 9. József Attila (R.-palota) hn. 6, 8. Kína lánya (magyarul beszélő kínai film): Rákóczi (Phönix, Rákóczi-út 68.) 11, 1, 3 , 7 9. A mi falunk (román film): Honvéd (Rosy, Rákóczi út 82.) fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Kölcsey (Stefánia, Kispest) fél 4. hn. 6, 8. HÍRADÓ (Lenin krt. 13.): 1. Magyar híradó. 2. Szovjetunió ma. 3. SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG TANÍTÁSAI. 4. Új Sanghaj. 5. Furulya és korsócska. Reggel 91-től este 11-ig folyt. FÉNY (Újpest): .1. Magyar híradó. 2. Szovjetunió ma. 3 IX. TÉLI FŐISKOLAI VILÁGBAJNOKSÁG. 4. Tavaszi mese. 5-től fél 10-ig folyt. MOZIK MŰSORA