Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)
3. füzet - 1. Árvizek és az 1970. évi árvíz a Tisza völgyében - 1.1. Károlyi Zsigmond: A tiszavölgyi árvizek története
28 Árvizek és az 1970. évi árvíz korábban egyértelműen a szabályozás—ármentesítés hatásának tulajdonították. A mellékelt — leegyszerűsített — I. táblázat igen világosan mutatja az összefüggéseket, amelyek szerint az árvízi maximumok állandó emelkedését (1860—1895 között) és a töltések ennek megfelelően szükségessé vált erősítését úgy kell tekintenünk, mint a vizek birodalmától elhódított, mentesített termőterületek árát. Az a tény, azonban, hogy az árvizek tetőzése a hullámtér állandósulása óta is tovább növekszik, azt mutatja, hogy e mellett a nyilvánvaló magyarázat mellett más árvízszint-emelő tényezőkkel is számolni kell, melyek — úgy lehet — a „civilizációs fejlődés" (a víz körforgásába való közvetlen, vagy közvetett beavatkozás) hatására csak erősödnek. 3. Az ismertetett árvizek lefolyását és az árvízszintek alakulását figyelemmel kísérve különösen feltűnő, hogy az árvízi maximumok említett emelkedése egyre inkább az alsóbb szakaszokra tolódik: Tokaj és Tiszafüred között még ma is az 1888-as, Tiszafüred alatt az 1919-es, lejjebb pedig az 1932-es tetőzések jelentik a védművek magassága szempontjából mértékadó szintet, míg az 1970. évi árvíz a legalsó (Csongrád—Szeged közötti) szakaszon alakított ki — a Körös- és Maros-árhullámok találkozásának hatására — új maximumokat." A vázolt fejlődés igazolja Kvassay Jenő előrelátását, aki mára korábbi tendenciákat igazoló) 1895. évi árvíz tanulságai alapján Szeged, ill. az Alsó-Tisza árvízi helyzetének figyelemmel kísérését és javítását tekintette a Tisza-szabályozás legfőbb problémájának, — mint annak idején Széchenyi és Vásárhelyi is elsősorban ebből a szempontból vetette fel és tárgyalta a Tisza egységes szabályozásának feladatait. .. FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM 1. Zawadowski A.: Magyarország vizeinek statisztikája. Bp. Orsz. Stat. Hiv. 1891. 1—2. köt. 2. Huszár M.: Dissertatio hydrographica regionis fluviatilis quatuor Christorum et Berettyó. Pest, 1825. (Ism.: Gallacz J.: Monográfia a Körös—Berettyó völgy ármentesítéséről. 1896. 1—2. köt.) 3. Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozási tervezete... Buda, 1845. (Ép. Ig. 1791/1845.) (Vízügyi Múzeum) 4. Fodor F.: Magyar vízimérnököknek a Tiszavölgyben... végzett felmérései... Bp. 1957. (BME Közp. Kvtára. Műszaki tudománytörténeti kiadványok. 8. sz.) 5. A szegedi árvíz 1879. Bp. VÍZDOK, 1969. 80 p. (Vízügyi történeti füzetek 1. sz.) 6. A tiszavölgyi szabályozási társulatok.. .Pesten tartott gyűlésének jegyzőkönyei. (Pest, 1857, 1856, 1860, 1865, 1876, 1877, 1878.) 7. Ordódy P.: Előterjesztés a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása. . .tárgyában. Pest, 1880. 93 (3)p. S. Baross Gábor: Jelentés a Tisza folyó 1888. évi áradásáról és kiöntéseiről. (O. L. KKM 173—1888—4—15 481.) 9. Kvassay Jenő: A csekély esésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére. Bp. 1888. 117 p. 10. Erdős F.: Tisza-szabályozás. Bp. 1920. 26 p. (Klny. M. Mérn. Egyl. Közl.) 11. Tellyesniczky J.: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése. - - V. K. 1922. 1. sz. 12. Korbély J.: A Tisza szabályozása. Debrecen, 1936. 257 p. 13. Ihrig Dénes: A tiszai árvédelem fejlesztése, Vízügyi Közlemények, 1953/2. f. 21. p., 4. a, 4. t. 14. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz, VÍZDOK, Budapest, 1970. 63. p. 2 Korbély József 1937-ben megjelent „A Tisza szabályozása" című klasszikus munkájában, a 204. oldal ,12. A szegedi vízállás meghatározása" című fejezetében az egyes árvizek levonulásának elemzése alapján megállapítja, hogy a Szegeden kialakuló vízállás a Tisza és mellékfolyói árhullámainak találkozásától függ, és az 1932. évi Szegeden eddig maximális vízállás az árhullámok kedvező találkozása mellett következett be. Majd a következőket szögezi le: ,,A szegedi várható nagyvíz színét megkapjuk, ha a II. (általa Szegedre a legkisebb négyzetek módszere alapján megállapított) képletbe behelyettesítjük a főfolyó és a mellékfolyók eddig észlelt legnagyobb vízállásait (Ez ,,Vszeged , 756 cm). Ami azt mutatja, hogy Szegeden az 1932. évi 923 cm vízállás felett még 33 cm vízszint emelkedés várható." A továbbiakban pedig azt írja: „A vízrajzi osztály számítása szerint Szegednél az eddig észleltnél 60 cm-rel is nagyobb vizet várhatunk, vagyis 923 + 60 , 983. Tekintettel az árhullámok összehalmozódására és Reclus szomorú jóslatára ezt mint szélső értéket elfogadhatjuk. Az elővigyázat sohasem árt, különösen ahol nagy értékek megvédéséről van szó." Az idézett Elisée Beclus-ra való utalás a kiváló francia földrajztudósnak azokra a szavaira vonatkozik, melyekkel mint írja ,,a legszomorúbb eredményeket helyezi kilátásba a Tisza völgyére nézve annak következtében, hogy a végrehajtott munkálatok folytán az alsó részen a vizek összehalmozódnak". (Szerkesztő megjegyzései).