Vörös Zászló, 1956. szeptember (5. évfolyam, 207-232. szám)
1956-09-01 / 207. szám
Marosvásárhely rajonban legfontosabb feladat a cséplés befejezése Tartományunkban lassú a cséplés üteme. Marosvásárhely rajonban, ahol a leghamarabb kezdték meg az aratást és a cséplést, a lehetőségekhez mérten ugyancsak kevés gabonát csépeltek ki. Mivel a lassú cséplés-ütem veszélyezteti az idejében való őszi szántás vetést, — amely a jövő évi bő természáloga — feltétlenül meg kell vizsgálnunk a késés okait. Kétségtelen, hogy objektív okok is akadályozzák a cséplést (a cséplőgépek gyakori költöztetése, az előforduló géphibák), de jelentős mértékben játszik szerepmet a szervezetlenség, a községi és rajoni szervek hanyagsága. A községi néptanácsok nem törekednek arra, hogy az elnök, titkár, gazdasági előadó, valamint a képviselők bevonásával állandó ellenőrzést végezzenek a cséplőgépeknél. A cséplést reggel rendszerint későn kezdik, s este korán befejezik. Például Csittszentiványon — ahol két gép dolgozik — az egyik gép a cséplés kezdete óta mindössze egyszer fogott munkához reggel 6 óra előtt és fejezte be éjfélkor. Hasonló a helyzet kedden, Nagyernyén, ahol reggel szintén csak 7— 8 órakor kezdenek csépelni és este 8— 9 órakor már befejezik, így természetes, hogy a cséplőgép nem teljesíti napi tervét és kihasználatlanul marad. Ez történik Mezőbergenyében is, ahol az egyik cséplőgép hat hektár helyett (napi normája) csak 4—5, a másik gép pedig 8 hektár helyett csak 6 hektárról csépli el a gabonát. Nem minden kollektív és társas gazdaságban szervezték meg helyesen a cséplést. A mezőmadarasi kollektív gazdaságban például három cséplőcsoportot alakítottak, de azok nem váltják egymást, hanem egyik nap az egyik, másik nap a másik csoport dolgozik. Reggel későn kezdik a munkát s éjszakai váltást sem állítottak be. A jeddi kollektív gazdaságban csak egyetlen cséplőcsoport van. A csoport tagjait rendszertelenül váltják. Gyakran megtörténik, hogy nincs elég munkaerő a gépnél s akkor pedig azt hívják, akit megtalálnak. Azonkívül nem használják ki a reggeli hűvösidőt, hanem csak 8 órakor indítják meg a cséplőgépet. Most pedig nézzük meg a GTA munkáját is. A marosvásárhelyi gépállossás traktorai általában jól dolgoznak, de egyes gépeknél sok a hiba. Például Csittszentiványon a gépállomás cséplőgépe hétszer állt kisebb nagyobb géphiba miatt, amelyek közül 3 alkalommal teljes napra volt szűkség, hogy kijavítsák. Mezőcsáváson augusztus 29-én délután 4 órakor a GTA cséplőgépe üzemanyaghiány miatt leállt, holott a traktorista reggel jelentette, hogy fogytán az üzemanyag. A marosvásárhelyi gépállomásnak nagyobb figyelmet kell fordítania a fentihez hasonló esetek elkerülésére A jövőben még nagyobb figyelmet kell szentelni a cséplőgépek munkába állítása előtti javítások minőségére, ugyanakkor vigyáznia kell a gépállomásnak arra is, hogy üzemanyaghiány miatt egyetlen munkában lévő gép se álljon meg, hiszen a cséplés gyors befejezésénél minden óra jelentős. Felelősség terheli a cséplés lassú menetéért a községi alapszervezeteket is. Általában az alapszervezetek nem töltik be megfelelő mértékben vezető, irányító szerepüket. Például a bándi társasgazdaság alapszervezete Kis Ferenc alapszervezeti titkárral az élen augusztus 5, a választás óta nem tartott taggyűlést s munkaterve sincs. " Természetes, hogy a cséplés kérdésé- nek megoldásában sem tudott egyön-tetű álláspontot elfoglalni és miután közösen vetették el a búzát, aratás után szétosztották és a gazdaság tagjai hazavitték ahelyett, hogy szérűn, közösen csépelték volna ki, így eddig mindössze három tagnál lévő búzát csépeltek ki, a szérűn pedig már az egészet rég befejezték volna. A rajoni pártbizottság és néptanács már több alkalommal megbeszélte a cséplés kérdését. A rajoni pártbizottság bürótagjai, aktivistái, a rajoni néptanács mérnökei, aktivistái, ügyosztályvezetői állandó terepellenőrzést végeznek. Figyelmüket azon községekre kell összpontosítaniok, ahol a cséplés üteme a leglassúbb. Ne forduljon elő, hogy például olyan községet, mint Nagyernye, — amely bár meglehetősen lemaradt — a cséplés megkezdése óta a rajoni néptanács mezőgazdasági osztályától senki sem látogatott meg. Most pedig a községi alapszervezetek és néptanácsok legfontosabb feladata, hogy minden lehetőség kihasználásával fokozzák a cséplés ütemét. Szervezzék meg a cséplést úgy, hogy a munkát korán reggel 4—5 órakor már megkezdjék és lehetőleg éjjel is csépeljenek. De meg kell már kezdeni az őszi szántás-vetésre való előkészületeket is. Mozaikok egy pártbizottság tevékenységéből Népszerűsítik az eredményeket A dolgozó paraszt a gyakorlat embere s ezért természetes, hogy a nagyüzemi gazdálkodás felsőbbrendűsége felől legjobban a kész eredmények, a biztos tények győzik meg. A Marosvásárhely rajoni pártbizottság aktivistái széles körben népszerűsítik kollektív gazdaságaink eredményeit. Az elmúlt napokban gyűlést tartottak a rajon kollektív gadaságainak elnökeivel, valamint a községi alapszervezeti titkárokkal, svédük is ismertettek néhány kimagasló eredményt, többek között a Dózsa György községi kollektív gazdaság hektáronkénti 33, a lőrincfalvi kollektív gazdaság 30 mázsás árpatermését. A rajoni pártbizottság hasonló tevékenységre biztatja a községi alapszervezeteket, néptanácsokat, hogy a tények meggyőző erejével bizonyíthassák be a még kételkedő dolgozó parasztoknak a közös munka, a szocialista mezőgazdaság magasabbrendűségét. Több és olcsóbb terméket a piacra A rajoni pártbizottság figyelme kiterjed a mindennapos szabadpiacra is. Megállapította, hogy kollektív gazdaságaink rendszertelenül látogatják a piacot, s termékeiket egyes esetekben drágábban adják, mint a magántermelők. Ezért augusztus 16-án gyűlésre hívta a rajon kollektív gazdaságainak elnökeit, s a közös megbeszélés alapján megállapodtak abban, hogy az egyes kollektív gazdaságok rendszeresen, meghatározott napokon jönnek termékeikkel a piacra — például az udvarfalvi kollektív gazdaság vasárnap és csütörtökön — s így nem fordul elő, hogy egyik nap 3—4 kollektív gazdaság, másik nap egyetlen egy sem található termékeivel a piaccá ■' ■. A kollektivisták ugyanakkor vállalták, hogy jó minőségű és olcsó terményeket visznek a piacra. Segítségadás A Székelysárd községhez tartozó Székelykő falu kollektív gazdaságának búzavetését az idén súlyos elemi csapás érte. A vidék felett átvonuló jégeső jelentős kárt okozott, s így az idén bizony segítségre szorulnak a székelyből kollektivisták. A Marosvásárhely rajoni pártbizottság nem hagyta magára a károsult kollektivistákat. Az augusztus 16-án összehívott gyűlésen — ahol a rajon kollektív gazdaságainak elnökei is jelen voltak — ismertette a székelyből kollektivisták helyzetét. A rajon kollektív gazdaságainak képviselői elhatározták, hogy kisegítik a károsult székelyből kollektivistákat. vasárnap, szeptember 2. A Román Rát.... műsora. (1935, 285, 397. m.) — 6.00: Román népi táncok és dalok. — 6.30: Rádióhíradó. — 7.15: A Scinteia vezércikkének ismertetése. — 7.30: Román könnyűzene. — 8.30: Színház a mikrofon előtt gyermekeknek. — 9.30: A vietnami nép dalaiból. — 9.45: Mindenről mindenkinek. — 10.45: Hirdetések és zene. — 11.20: Könnyűzene. — 12.15: Az önök kedvenc dalaiból. — 13.00: Rádióhíradó. — 13.10: Román népi táncok. — 13.15: Moszkva beszél! — 14.35: Mindenkinek amilyen zenét kíván. — 15.56: Moldovai és dobrudzsai népdalok. — 16.30: Falusi híradó. — 17.15: Önöknek játszik a rádió esztrád zenekara. — 17.45: Zene. — 19.30: Színház a mikrofon előtt. — 21.30: Esztrád koncert. — 22.15: Táncoljunk. — 22.30: Sporthíradó. — 22.45: A legszebb keringőkből. — 23.00: Rádióhíradó. — AZ MNK rádiójának műsortervéből Kossuth Rádió, Budapest. (556 m) — 8.15: Bányászműsor. — 9.10: Új zenei újság. — 10.00: A versmondás művészete. Vörösmarty: A vén cigány. — 11.10: Kinn vagyunk a vízből...— Vidám zenés műsor. — 13.30: Hangos naptár. — 14.15: Hangverseny. — 16.15: Táncoljunk vasárnap délután! — 20.20: Népdal-hangverseny. — 21.29: Fiam bölcsőjénél. Magyar költők versei. — 23.00: Zenekari hangverseny. — (Prokofjev, Ravel, R. Strauss) Petőfi rádió (344 m.) — 11.00: Berlioz: Requiem. — 12.30: Az elbeszélés mesterei. — 16.00: Részletek Verdi Aida c. operájából. — 17.40: Mozart: E-dúr trió. — 18.40: Bessenyei Ferenc legkedvesebb versei. — 19.00: Nyilvános könnyűzenei hangverseny. — 21.05: Tánczene. —■ VÖRÖS ZÁSZLÓ Orvosoljuk a munkások panaszait A kaolinmosó üzem távol az emberi településektől, a Hargita kellős közepén és mondhatnánk a legtetején van. Udvarhelytől és Csíkszeredától nemcsak a kilométerek, hanem a természeti akadályok is kissé elszakítják. Oda kellett felépíteni a kaolinmosó üzemet, mivel ott van a bánya és így gazdaságos. A kaolinbánya és mosóüzem munkásai, mérnökei, technikusai, tisztviselői és családjuk részére biztosítani kell művelődési, szórakozási lehetőségüket. Márpedig a bánya és az üzem dolgozóinak jogos panaszuk és kérelmük van, amelyeket az illetékeseknek föltétlenül meg kell oldaniuk. Mindenek előtt a mozigép hiányáról kell szólanunk. Évek óta kérnek egy vetítőgépet, amelyet az igazgatói és a szakszervezeti kultúralapból fizetnének ki. Terem, gépész és minden, a vetítéshez szükséges kellék már megvan. A Bányaipari Minisztérium és a Szakszervezetek Központi Bizottsága megígérte ugyan, hogy elintézi egy vetítőgép kiutalását, ezidáig azonban csak az ígérettel „vetíthetnek“. Ily módon néhány száz dolgozót és hozzátartozóját megfosztották a szórakozás és a művelődés e nagyszerű eszközétől. Hihetetlen, hogy az országban évek óta ne lehessen egy vetítőgépet beszerezni. Inkább elhisszük, hogy a dolgozók ügye iránti közömbösség és nemtörődömség állja útját. A hargitai dolgozók már rég nem láttak színházat. Oda nem ment művészegyüttes. Pedig meg lehetne kérni mind a sepsiszentgyörgyi, mind a marosvásárhelyi színház művészeit, ha nem is egy színdarabbal, de évente legalább egyszer szavalatokkal, jelenetekkel, egyfelvonásossal szórakoztassák Hargitafürdő lakosait is. A színművészek minden bizonnyal szívesen vállalnák, hiszen számukra is kellemes kirándulás volna a gyönyörűséges Hargitára. Egyéb panaszaik anyagi természetűek. Miért nézi el a Csík rajoni néptanács, a fogyasztási szövetkezet vezetősége, hogy Hargita-fürdő egyetlen szövetkezeti üzletében — ahonnan a bánya és az üzem alkalmazottai szerzik be szükségleteiket — kenyeret csak hetenként egyszer, esetleg kétszer árusítanak. Griz, rizs, liszt, vaj ritkán található az üzletben. Olajat legtöbbször heteken át nem vásárolhatnak a dolgozók, viszont rossz, avas és újraolvasztott zsírt küldenek Csíkszeredából, amit ott nem adtak el. Ez a szocialista kereskedelemhez illő eljárás? Az is furcsa, hogy Hargitára — ahol köztudomású, hogy nem terem — nem küldenek zöldséget és gyümölcsöt. A ruházati cikkek, lábbelik, gumicsizmák is hiányzanak a boltból. A dolgozók szívesen vásárolnának rádiót, hogy legalább azon keresztül ismerjék meg a világ és az ország eseményeit, de sajnos azt sem küldenek az üzletbe. Kerékpárt is keresnek a dolgozók. A kaolin-bánya és mosó dolgozói jogosan kérdezik az illetékesektől: ha ők vállalták az életet a zord Hargita tetején, a küzdelmet a bánya mélyén, a munkát a kaolin minőségének megjavításáért, a terv teljesítéséért, nem fáradhatnának ők is kicsit jogos panaszaik orvoslásáért, azért, hogy emberi módon élhessenek a Hargitán? Szeretnék, ha a kérdésekre a választ a panaszok gyakorlati megoldásával adnák meg. CSERNOBITSS. A kollektív gazdaságok aknázzák ki jó pénzforrásaikat Néhány évi közös gazdálkodás után manapság Udvarhely rajonban sem találunk olyan szorgalmasan dolgozó kollektivista családot, ahol szűkölködnének kenyér, főzelék, zsírozó vagy tejtermék dolgában. Ezzel szemben elég nagy az olyanok száma, ahol bajok vannak a pénzzel. Ha a kollektivisták egy kis pénzmagra akarnak szert tenni, maguk kell utána járjanak, hogy terményfölöslegeiket a szövetkezetvagy szabadpiac útján értékesítsék. Ez a furcsaság onnan adódik, hogy Udvarhely vajon kollektív gazdaságaiban is csak arra törekedtek, hogy minél nagyobb menynyiségű terményt osszanak munkanapegységenként s aztán a pénz nem számít, elég ha a 40 százalékos fosztáskor és az évvégi elszámoláskor adnak néhány lejt. Pedig a tagság pénzjövedelme jelentős tényező a gazdaság életében. Szem elől tévesztése már eddig is sok kárt okozott. Egyes kollektív gazdaságokban az utóbbi időben nagyon elterjedt a batyuzás, a rendszeres piacrajárás. A múlt évben öszszesen 2885 olyan tag volt, akinek csak a nevéhez csatolták hozzá a kollektivista megnevezést, mert a valóságban egyetlen munkanapot sem teljesítettek, piacra jártak, alkalmi munkát, vagyis pénzt kerestek, míg a család többi tagjai a gazdaságban dolgoztak, így aztán az év végén volt kenyér és volt egy kis pénz is. De a gazdaságok sok esetben kárát látták ennek a pénzkereseti útnak. Az RMP KV-nek legutóbbi plenáris ülése többek között ezt a káros jelenséget is felfedte és a mezőgazdaság szocialista átszervezése, valamint a tagság jólétének további növelése szempontjából felbecsülhetetlen értékű útmutatásokat adott kollektív gazdaságainknak. A plenáris ülés határozatának megjelenése óta a kollektív gazdaságok vezető tanácsai s különösen az elnökök sokat gondolkoznak, miként lehetne megvalósítani a pénzjövedelem növelésére, valamint a havonkénti vagy legalább negyedévenkénti előlegosztásra vonatkozó hasznos útmutatásokat. Sajnos Udvarhely rajon legtöbb kollektív gazdaságában ezen még csak a vezető tanács töri a fejé, és nem az egész tagság. Ha a pénzjövedelem növelését és a rendszeres előlegosztást elemezzük, láthatjuk, hogy az Udvarhely rajoni kollektív gazdaságokban még nem használnak fel minden pénzjövedelmi forrást. Különösen bajok vannak a legbiztosabb és legbőségesebb pénzjövedelmi forrás, az állattenyésztés jövedelmezősége terén. A múlt évben a gazdaságok a tehén-, sertés- és juhtenyésztésből összesen 1 millió 692 ezer lejt könyveltek el. Ha ezt a többi rajonok eredményeivel hasonlítjuk össze, azt mondhatjuk, az Udvarhely rajoni kollektivisták közepes eredményt értek el. Részleteiben azonban gyengébb az eredmény. A tavaly a vargyasi kollektív gazdaságban pénzből 4,75 lejt osztottak munkanapegységenként. Felsőrákoson pedig 2,83 lett, pedig jóval nagyobbak a lehetőségek. Az alábbi táblázatból kitűnik többek között az is, hogy Vargyason miért volt nagyobb, illetve Felsőrákoson kisebb a pénzjövedelem. Az előbbi táblázatból kitűnik, hogy a vargyasi kollektivisták nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztésre s így nagyobb a gazdaság pénzjövedelme. Viszont nekik is nagyobb gondot kell fordítaniok a juhtenyésztésre, hogy legalább olyan eredményt érjenek el, mint a felsőrákosiak. Az Udvarhely-rajoni kollektív gazdaságokban nagy a lehetőség a méhészet és a baromfitenyésztés kiszélesítésére. A méz, a tojás, a baromfi az év minden szakában bármilyen mennyiségben elkel, s mégis, e két mellékgazdasági ágra majdnem semmi gondot nem fordítanak. A tavaly például a rajon kollektív gazdaságainak a méhészetből csak 10.426 lej, a baromfitenyésztésből, pedig csak 2.159 lej jövedelme volt. Túlságosan kevés a melléküzemek, — kovács-, kerekes-, asztalosműhelyek — jövedelme is. A kollektív gazdaságokban nagyobb gondot fordítanak az ipari-, gyógy- és fűszernövények, s kevesebbet a zöldség termesztésére. Ilyen körülmények között nem is csoda, hogy a rendkívül nagy menynyiségű termény mellett két részben csak 1 millió 251 ezer felt osztottak a tagságnak a munkanapok arányában, vagyis átlag 2,45 lejt munkanapegységenként. Udvarhely-vajon kollektív gazdaságaiban éppen úgy, mint tartományunk többi gazdaságaiban növelni kell, — mert lehet — a pénzjövedelmet. Különös figyelmet kell fordítani a mellékgazdaságok fejlesztésére és újak létesítésére. Az RMP KV július 16—17-i plenáris ülésének határozata ajánlja a kollektív gazdaságoknak, hogy az össztermelésből minél nagyobb részt értékesítsenek közösen, főként az állami gazdasági szervek és a fogyasztási szövetkezetek útján, vagyis növeljék az árutermelést, mert ez a kollektív gazdaság további megszilárdításának, az állóalap és a kollektivisták pénzjövedelme növelésének fő forrása. Enélkül a kollektív gazdaság egyhelyben topog. Az irányítószervekre hárul az a feladat, hogy alapos érveléssel rámutassanak az árutermelés szándékos csökkentésének káros voltára, mert az árutermelés csökkentéséből nemcsak a gazdaságnak, hanem a tagságnak is kára származik. A kollektivistáknak meg kell magyarázni, hogy a gazdaság pénzjövedelmének szüntelen növelése életszínvonaluk emelkedését is jelenti. Az Udvarhely-rajoni kollektív gazdaságok ebben a kérdésben kövessék a felsőidecsi (Régen-rajon) kollektíva példáját, ahol ebben az évben is a szerződéses termelés és a mellékgazdasági ágak jövedelmezősége útján nagy pénzjövedelemre tettek szert, s így az év elejétől kezdve havonta tudtak pénzt osztani még pedig nem 1—2 lejt, hanem munkanapegységenként 8 lejt is. Azt az eredményt, amelyet a felsőidecsiek elértek a pénzjövedelem növelése és a rendszeres pénzelőlegosztás terén, elérhetik Udvarhely-rajon kollektív gazdaságaiban és így Olaszteleken — amely jelenleg a rajon legjobb kollektív gazdasága —, Vargyason, Gyepesen, Felsőrákoson és mindenütt. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kollektív gazdaságok okosan gazdálkodjanak, aknázzanak ki minden pénzforrást, még nagyobb lendülettel és hozzáértéssel harcoljanak a hektáronkénti átlagtermés növeléséért, ugyanakkor állandóan növeljék az árutermelést, több gabonát, tejet, húst, mézet, baromfit értékesítsenek. Mindezek eléréséhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy a kollektív gazdaságok több segítséget és irányítást kapjanak a rajoni szervektől, elsősorban a rajoni néptanács kollektív gazdaságok osztályának munkatársaitól. A tartományi néptanács mezőgazdasági igazgatósága vizsgálja meg annak lehetőségét, hogyan lehet megerősíteni a fenti osztályt. A rajoni pártszervezet bürója annak érdekében, hogy a gazdaságok ütemesen fejlődjenek, hogy jelentős mértékben növelni tudják pénzjövedelmüket, fordítsanak nagyobb gondot az ellenőrzésre, s intézkedjenek, hogy a rajoni néptanács aktivistái, az agrármérnökök és technikusok, valamint a pártszervezet instruktorai több segítséget adjanak a kollektív gazdaságoknak és egyúttal a mezőgazdasági társulásoknak is. LAJOS ANTAL _ Vargyas Állatlétszám Állatfajta Jövedelem (lej) 118 szarvasmarha 122.900 142 sertés 48.789 453_______juh______________33.268 Felsőrákos Állatlétszám Állatfajta Jövedelem (lej) 132 szarvasmarha 90.519 75 sertés 40.050 752 juh 138.500