Vörös Zászló, 1959. december (8. évfolyam, 282-308. szám)
1959-12-01 / 282. szám
A szentkatolnai állami gazdaság komplex brigádjának eredményeiből A szentkatolnai állami gazdaságban 1958 őszétől működik komplex brigád. A gazdaság legjobb, leghozzáértőbb gépkezelőiből alakult és élére Pete Ferencet állították, aki a legjobbak között is a legjobb. A brigád az első perctől nagy lendülettel látott hozzá a soron lévő munkálatok elvégzéséhez. Tagjai a lehető legjobb munkát végezték a vetésnél, a növényápolásnál és végül a betakarításnál is. A brigád egygyéforrottsága, életrevalósága különösen a betakarítási munkálatok idején mutatkozott meg. A gazdaság vezetősége a szalmásgabonafélék betakarítására 10 munkanapot irányozott elő, de a brigád tagjai mindössze 8 nap alatt végezték el ezt a munkát. Egyesek, mint például Sütő István naponta 30.000 kiló szemesgabonát gyűjtött be. A betakarítás után kiderült, hogy a komplex brigád jóval túlszárnyalta a termelési terv előirányzatait. A magas hektárhozam azonban még nem minden, fontos az önköltségi ár is. A komplex brigád tagjai erről sem feledkeztek meg, jobb, szervezettebb munkával a tonnánkénti önköltségi árat is csökkentették, így többek között a tavaszi búza tonnáját 229, a rozsét 155, az őszi búzáét pedig 80 lejjel olcsóbban állították elő a tervezettnél. A megtakarítások nagy összeget tesznek ki, hiszen a brigád 300 hektár területen termesztett szalmásgabonát. Az önköltségi ár csökkentéséhez, az előirányzott hektárhozam túlteljesítése mellett, jelentős mértékben hozzájárult az üzem- és kenőanyaggal, valamint a cserealkatrészekkel való takarékos gazdálkodás is. A komplex brigád tagjai az idén (október 31-ig) összesen 13.977 kiló motorinát takarítottak meg. Az önköltségi ár csökkentésében rendkívül nagy szerepet játszott a brigádban kibontakozott mozgalom is, mely a traktorok teljesítőképességének jobb kihasználását, a géphibák elkerülését célozta. Pete Ferenc, a brigád vezetője, aki hallott a craiovai gépállomás két traktorosának vállalásáról (kétezer hantrit teljesítenek főjavítás nélkül), vállalta, hogy ő 2200 hantrit teljesít javítás nélkül. A brigádvezető 1957 óta dolgozik az univerzális traktoron s azóta 1950 normálhektárt teljesített és 16.000 lej megtakarítást ért el. Pete Ferenc közel három esztendő alatt még egyetlen egyszer sem javított gumidefektet, a nagy kerekekben még mindig az a levegő van, amelyet a traktorgyárban pumpáltak bele. A brigádvezető azt is vállalta, hogy nemcsak főjavítás, hanem gumicsere nélkül valósítja meg a 2200 normálhektárt. Pete Ferenc egyik legjobb brigádtársa és barátja Sütő István, aki mindenben igyekszik követni barátját. Sütő István szintén UTOS típusú traktoron dolgozik, s ezzel október 31-ig már 1500 kantrnt teljesített javítás nélkül. „Csak“ 2000 normálhektár teljesítését vállalta főjavítás nélkül, de ha minden jól megy, ő sem adja alább 2200 normálhektárnál. R. CIMPEANU A termény Hektáronkénti megnevezése átlagtermés Előirány- Megvazatosítás őszi búza 2050 2190 Rozs 2050 2973 Tavaszi búza 1860 2110 Pillangósvirág’’ zöldtakarmány_________3200_____4164 A szentkatolnai állami gazdaság komplex brigádja. Az első sorban balról jobbra Héja Imre, Pete Ferenc (brigades) és Sütő István, a második sorban Szakács Lajos, Szőcs Imre és Ruzsán Vilmos a tudományos neveléssel a tanítási órákon. Az ifjúság tudományos világnézetének kialakítását szolgálja az órán- és iskolán kívüli tevékenység is, például a természettudományi szakkörök, gyakorlati bemutatók, a tudomány és technika legújabb vívmányainak ismertetése, a miszticizmus és babonák valótlanságának bebizonyítása. A Bolyai Farkas középiskola ilyen irányban sokoldalú tevékenységet fejt ki. A baróti középiskola XI. osztályában pedig eredményes vitákat szerveztek Guriev, „Az istenhitről“ és más hasonló jellegű cikkek és tanulmányok alapján. Azonban ilyen irányú munkánkban vannak még súlyos hibák és mulasztások is, amelyek felett nem szabad szemet hunynunk, melyeknek felszámolásáért minden tanügyi kádernek öntudatosan, határozottan kell harcolnia. Sajnos, még akad olyan tanerő is, aki nem szakított idealista felfogásával. Akad olyan tanügyi káderünk is, akinek az óráján ideológia, zűrzavar észlelhető. Szabó Alice gyergyói tanárnő a reformáció irodalmáról tanítva, teljesen idealizálva mutatta be a protestantizmust. Tudománytalanul tanított, amikor a reformáció okát a katolicizmus romlásában kereste. Az efféle zavaros nézetek nem járulnak hozzá ifjúságunk tudományos neveléséhez, hanem még táplálják egyes tanulók helytelen állásfoglalását, megzavarják ép gondolkodásukat. Tanügyi kádereinknek még határozottabban kell törekedniük felkészültségük állandó tökéletesítésére, hogy valóban eleget tehessenek az ifjúság kommunistái nevelése magasztos feladatának. Levito rámutatott arra, hogy Marxi tanítása azért terjedhetett ele olyan széles körben, mert vallógátose tudományos, mertő emberi ismeretek szilárd alapján jött létre. „S ha önök felvetik a kérdést: miiért tudta Marx tanítása meghódítani a legforradalmibb osztály millióinak és tízmillióinak szívét? — erre csak egy feleletet kaphatunk: ez azért történt, mert Marx azoknak az ismereteknek szilárd alapjára támaszkodott, melyeket az emberiség a kapitalizmus alatt szerzett meg, az emberi társadalom fejlődési törvényeit tanulmányozva, Marx megértette, hogy a kapitalizmus fejlődése elkerülhetetlenül a kommunizmushoz vezet és ami a fő, azt kizárólag a kapitalista társadalom legpontosabb, legapróbb részletekig kiterjedő, legmélyebbre ható tanulmányozása alapján bizonyította be, oly módon, hogy tökéletesen elsajátította mindazt, amit az előző korok tudománya nyújtott“ — mondotta Leinin Az ifjúsági szövetségek feladatai című munkájában. Csak a tudomány elsajátítása teszi lehetővé, hogy a kommunista világnézet szilárd meggyőződéssé váljon. A szocialista társadalomban a tudomány alapvető tételeit a széles tömegeknek kell elsajátítaniok, nemeseik egyes embereknek. Ezért az iskola, mint a legátfogóbb nevelési intézmény, az összes dolgozók gyermekeinek marxista ismereteket kell, hogy adjon. Ezeket az ismereteket oly módon kell elsajátítani, hogy később minden dolgozónak lehetősége legyen továbbfejleszteni ideológiai, szakmai ismereteit. A POLITECHNIKAI KÉPZÉS FOKOZÁSÁÉRT A burzsoá iskola egyik alapvető jellemvonása az volt, hogy nagyon sok fölösleges ismeretet tanított, gépies módon, magolásra késztetve a tanulókat. A mi iskolánkban nincs helye a gépies tanulásnak, tudatosan kell elsajátítani mindent, így a tanulót éllemi fejlesztésére, logikus következtetések levonására. Olyan ismeretekre van szükség, amelyeket a gyakorlati életben fel tudunk használni, mert csak így válik az elméleti tudás a fejlődés eszközévé. A szocialista ipar és mezőgazdaság gyors ütemű fejlődése gyakorlati ismereteket is követel az elméleti tudás mellett. Éppen ezért iskolánkban fontos helyet foglal el a politechnikai képzés. A politechnikai képzés célja megismertetni a tanuló-ifjúságot azokkal a gyakorlati, technikai ismeretekkel, amelyek közösek a különböző termelési ágakban, iparban, gépesített mezőgazdaságban. Éppen ezért a természettudományokat, fizikát, kémiát úgy kell tanítani, hogy ezek az ismeretek közelebb hozzák a tanulókat a termelés elméleti alapjainak megértéséhez és hozzásegítsék az alapvető gyakorlati készségek elsajátításához. A politechnikai képzés szoros kapcsolatban van az értelmi neveléssel, vagyis a tudomány alapjainak elsajátítása alapvető és legfontosabb feltétele a sikeres, gyakorlati alkotásnak. Tartományunkban jelenleg 34 városi iskola műhelye szolgálja a politechnikai képzést. 1955- ben 6 kísérleti műhellyel kezdtük meg a politechnikai elemek bevezetését. Azonban az iskolai műhelyekben végzett gyakorlati munka nem biztosítja teljes egészében i tanulók politechnikai oktatását. Éppen ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk az üzemekben, gyárakban, állami és kollektív gazdaságokban végzett tényleges gyakorlati munkára, ahol a tanulók a maga valóságában látják és szemlélhetik, hogyan megy végbe hazánkban a termelés, a szocializmus gyakorlati építése és tanulhatnak a dolgozók munka iránti magatartásából, nagyszerű hazafias törekvé- SgipeL A^vil^—19^8^scala, mint az 1958—1959-es tanévben nyári gyakorlati munkát szerveztünk a tanulók részére, miben — különösen 1959-ben — az üzemek értékes segítséget adtak tartományszerte. Azonban a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a tanulók e gyakorlati munkaidő alatt valóban a termelés főbb mozzanataival, a nagyüzemi szocialista termeléssel ismerkedjenek meg. Ezen a téren voltak bizonyos hiányosságok, különösképpen az állami gazdaságok részéről, melyek nem biztosították, hogy a tanulók a nagyüzemi szocialista mezőgazdálkodásra készüljenek fel, hanem inkább egyszerű napszámos munkára használták fel őket. A jövőben arra kell törekednünk, hogy a politechnikai képzést közelebb hozzuk a termelés gyakorlatához, városon az üzemekben végzett gyakorlati munkával, falun viszont a mezőgazdaság szocialista egységeiben szervezett kiképzéssel. Az értelmi és politechnikai képzés helyes összekapcsolása a szocialista iskola alapvető követelménye. A KOMMUNISTA ERKÖLCS, KIALAKÍTÁSA, FONTOS FELADAT Mivel nevelésünk célja a szocialista, majd a kommunista társadalom építőinek kialakítása, ezt a magasztos célt csak olyan szellemi és fizikai dolgozókkal valósíthatjuk meg, akik teljes mértékben átérzik feladatuk nagyságát, akik egész életüket ennek az ügynek szentelik. Kommunista jellemű embert csak úgy tudunk kialakítani, ha a kommunista erkölcs szellemében neveljük. Lenin megállapítja a kommunista erkölcs lényegét, amikor azt, mondja, hogy „Mi tagadunk minden olyan erkölcsöt, amelyet embereken kiiegnácsívó osztályokon fogalomból vezetnek le. Mi azt mondjuk, hogy ez csalás, szemfényvesztés, s a munkások és parasztok elhódítása a földesurak és kapitalisták érdekében. Mi kijelentjük, hogy a mi erkölcsünk a proletár osztályharc érdekeinek van teljesen alávetve. Mi erkölcsünket a proletariátus osztályharcának érdekeiből vezetjük le. Mi azt mondjuk: erkölcsös az, ami elősegíti a régi kizsákmányoló társadalom elpusztítását és az összes dolgozók egyesülését a kommunisták új társadalmát megteremtő proletariátus körül“. Az ember nem születik kész erkölcsi meggyőződéssel, sem meghatározott jellemvonásokkal, mindezt az élet és a nevelés folyamatában szerzi meg. A kommunista erkölcs tartalma nagyon bonyolult és sokoldalú. Az ifjúságnak a kommunista erkölcs szellemében való nevelése azt jelenti, hogy kifejlesszük szocialista hazánk, hős munkásosztályunk és pártunk iránti szeretetet, a proletár nemzetköziség magasztos eszméjéhez való ragaszkodást, közösségi szellemet, tudatos fegyelmet. A tudatos fegyelemre való nevelés nemcsak a tanuló negatív megnyilvánulásai ellen való harc, hanem az új típusú ember egyik személyi tulajdonságának kialakítása: a tudatos fegyelem az új típusú ember világnézetének alkotó eleme. Az ifjúságnak a kommunista erkölcs szellemében való nevelése azt jelenti, hogy az igazságosság, becsületesség és őszinteség szellemében neveljük, hogy józanul tudjon ítélni saját tetteiről, kritikai magatartást tanúsítson saját cselekedeteivel szemben, teljes odaadással szolgálja a szocialista társadalom, a párt, az állam, a nép ügyét. (Folytatása lapunk, következő — _ JJ—■■ 1 ------. 1---------------- -- Kicsidfalu népe is előbbre lépett Amint a neve mutatja, az Udvarhely rajoni Kicsidfalu, kicsi település. De népi demokratikus rendszerünk évei alatt e falu népének életében is nagy változások történtek. A múlt évben megalakult az egész falu népét magában foglaló NAPSUGÁR elnevezésű mezőgazdasági társulás. Kezdték azzal, hogy felszabadulás után a falu dolgozó földművesei, mint maguk gazdái néztek körül és meghányták vetették, mit kell tenniök ezután. 1947-ben a tehéntartó földművesek közös összefogással, önkéntes munkával tejfeldolgozó központot létesítettek. Régi, talán húsznál is több éves álmuk volt egy kultúrotthon Szász Béla képviselő kezdeményezésére gyűjteni kezdték a hozzávaló anyagot s az önkéntes felajánlásokból, önkéntes munkával meg is kezdték az építkezést. Az 1954 évi november 7-ét a kultúra új otthonában ünnepelték. A következő években aztán ellátták állandó színpaddal s egy kisebb termét átadták a szövetkezetnek, mert addig az sem volt a faluban. Az igények anyagi és kulturális növekedése szükségessé tette aztán a szövetkezetnek átadott terem felszabadítását új szövetkezeti bolthelyiség építését. Jelenleg éppen azon fáradoznak, hogy egy régi, használhatatlan helyiséget önkéntes hozzájárulásból és önkéntes munkával újjá varázsoljanak, ahova a szövetkezeti üzletet és raktárát helyezik. Olyan lelkesen kapcsolódott be az építési munkába a falu minden lakója, hogy remélhetőleg rövid idő alatt befejezik. Az elmúlt esztendőben eb ben a faluban is beért a széleskörű politikai felvilágosító és szervező munka gyümölcse s októberben felavatták a társultak közösségét. Most már merészebb tervek születtek, vízvezetéket építnek! S a gazdaság megalakulását követő hónapban megépítették a vízgyűjtő medencét. Ez év tavaszán hozzákezdtek a vízvezető csövek lerakásához szükséges árkok ásásához. Májusban aztán megjött a faluba a tiszta, üdítő forrásvíz. Ez utóbbi vívmány megvalósításában serkentőleg hatott Karácsony István, Vargha Ferenc, Szász Béla és Bözödi Ferenc példája, akik önkéntesen felajánlott hozzájárulásukat még 500—500 lejjel toldották meg. De értékes munkát fejtettek ki a csövek lerakásánál, szerelésénél Bözödi Miklós, Vargha Dénes, Karácsony Sándor, Vargha Mózes és sokan mások. Családonként mintegy 20—22 önkéntes munkanappal járultak hozzá a kicsidfalusiak a 35 ezer lejes költséggel épült vízvezetékhez. Társas gazdaságuk megalakulásával még jobban megerősödött az összefogás Kicsidfaluban. Alig egy éve egyesítették földjeiket, de belátták, hogy csak annak közös megmunkálásával érhetik el a kitűzött célt, a tudományos módon való gazdálkodást s ezáltal a nagyobb terméseredményt. A társulás vezetőségének helyes irányító, szervező munkája következtében eredményesen végezték el ebben az évben az őszi munkát. 105 ha szántóterületüknek egy harmadát jó előkészítés után őszi búzával vezették be. Most végzik az őszi szántás alá kerülő földek trágyázását. A gazdasági munkák mellett nem feledkeznek meg művelődési igényeik kielégítéséről sem. Mondhatni, hogy a falu felnőtt lakóinak 95 százaléka bekapcsolódott az általános műveltségi körök és műkedvelő művészi csoportok munkájába SAKK S. JÓZSEF levelező