Vörös Zászló, 1966. április (18. évfolyam, 76-101. szám)
1966-04-08 / 82. szám
XVIII. évfolyam 82 (4461) szám AZ ELSŐ NEGYEDÉV UTÁN Eredményekben gazdag negyedévet hagytunk magunk mögött. A tartományunk ipari egységeiben folyó lelkes szocialista verseny eredményeként a negyedévi össztermelési tervet jóval határidő előtt teljesítették. Március 31-ig tartó-mányunk ipari egységei 38,7 millió lejjel szárnyalták túl össztermelési tervüket. A pártunk megalakulásának 45. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista versenyben számos vállalat tűnt ki. Az alábbiakban rövid tudósításokban számolunk be az egyes ipari egységekben elért sikerekről. Újítóink hasznos kezdeményezései A Régeni Faipari Komplexumban immár jó pár éve eredményesen használják az asztalosszalagfűrészeket a ládalemez gyártásánál, melyek a megszokott körfűrészek használatával szemben mintegy 18—20 százalékos anyagmegtakarítást eredményeznek. A szalagfűrészek használatát az utóbbi időben még gazdaságosabbá tették újítóink. Egy öttagú újító kollektíva, Moldovan Emil főmérnök vezetésével, új technológiai eljárást kísérletezett ki. Az újítás lényege, hogy két szalagfűrészt csoportosítottak oly módon, hogy az első szalagfűrésztől a lemez tovább jut egy csatornán keresztül a következő szalagfűrészhez, innen pedig egy automatikus előtoló berendezés nyomja tovább az anyagot. A termelékenység növelése révén 12.000 lej megtakarítás jön létre. Most újítóink azon fáradoznak, hogy négy szalagfűrészt csoportosítsanak úgy, hogy azt egy munkás szolgálhassa ki. Egy másik, egészen új és hasznos kezdeményezés: egy 25 méteres lemezszállító-szalag üzembe helyezése a 12 szalagfűrésszel működő termelőcsarnokban. Eddig a felvágott ládalemezek a szalagfűrészek mellé elhelyezett ládába hullottak, ahonnan elvégezték az osztályozást. Most a felvágott lemezek ráesnek a szállítószalagra és az a csarnok egyik pormentes, tiszta helyére viszi az anyagot, ahol a segédmunkások jó munkakörülmény között végzik a szükséges minőségi osztályozást. A szalag felszerelésével körülbelül 50.000 lej megtakarítást érünk el évente. NAGY LAJOS Több ezer garnitúra bútor A marosvásárhelyi „Augusztus 23" Bútorgyár dolgozói eredményesen zárták az első évnegyedet. Az össztermelési tervet 100,16, a készáru tervet 100,33, a munkatermelékenységi feladatot 100,27 százalékban teljesítették. Az eredmény annál is inkább számottevő, mivel ebben az időszakban jónéhány új feladatot kellett megoldaniuk. Jóllehet idejében felkészültek rá, több új termék párhuzamos szériagyártása mégis erőfeszítést követel a vállalat munkaközösségétől. Az Ilva szobaberendezéseket már ismerik a vásárlók. Ebből a típusból 9 féle garnitúrát készítenek most. Az Universal szobaberendezés egyike a vállalat új termékeinek. Az első negyedévben 240 garnitúrát gyártottak ebből a típusból. Három hónap alatt a vállalat több mint 5.000 szobaberendezést, 950 szekrényt, 800 fotelt, valamint más különálló darabot szállított megrendelőinek. Export megrendeléseinek is sikerrel tett eleget a gyár. A 16 darabból álló, 623-as típusú komplex szobaberendezésből 45 garnitúrával gyártott többet az előirányzatnál. Az első évnegyed újdonságai közé tartozik az is, hogy ebben az időszakban rátér- tek a stílbútorok nagyobb méretű gyártására. Új objektumokat adtak át A Tartományi Autószállítási Vállalat két jelentős objektummal lett gazdagabb az első évnegyedben. Ludason felépült és használatba adtak egy 300 jármű befogadására alkalmas, korszerű gépkocsikarbantartó állomást, valamint egy irodákat, öltözőt, fürdőt, stb., magába foglaló épületet. Az új karbantartó állomás korszerűségére jellemző, hogy betonalapú parkolótérrel, speciális műszaki ellenőrző aknával, melegvizes kocsimosóval rendelkezik. A tágas, világos javító csarnokot melegített levegővel fűtik. Dicsőben ugyancsak korszerű karbantartó állomást építenek. A két évre tervezett munkálat egy részét befejezték, az állomást részlegesen még januárban használatba adták. A karbantartási csarnok kétharmad részben elkészült, felépült az esztergályos-, és kovácsműhely, valamint a gépkocsimosó. Nagyobb lesz a termelőfelület Rövidesen a marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat dolgozói két új termelőcsarnokba költöznek be, mely összesen 3.000 négyzetméter termelőfelületet biztosít. Az első évnegyed folyamán az építők nagyvonalakban befejezték a munkálatokat, s pillanatnyilag az utolsó simításokat végzik. Az új termelési csarnokokat fénycsöves világítással látták el, s a parkettezett termeket melegített levegővel fűtik. Az új csarnokokban rendezik majd be a mechanikai megmunkáló, az I-es számú közszükségleti cikke-ket és a cserealkatrészeket gyártó részleget. A termelőcsarnokok fölé épített irodahelyiségbe költöznek majd be a vállalat műszaki osztályai. Az új részleg üzembe helyezésével lényegesen javulni fog minden szempontból a termelési tevékenység és a munkafeltétel. YWITTNER ARTHUR Világ proletárjai, egyesüljetek ! a RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA mim m—i—p —— 1966. április 8, péntek Ára 25 iráni A cukorrépaföldekre összpontosítsuk a figyelmet! A korán beköszöntő tavasz tartományszerte lehetővé tette a tavaszi mezőgazdasági kampány gyors ütemű kibontakozását és az első sürgősségi időszakba tartozó növények vetésének megkezdését. Nem egy MTSZ-ben már befejeződött, vagy vége felé jár az előirányzott korai kultúrák vetése. Viszont a több mint egy hétig tartó hideg és esős időszak megállította e jól indult tavaszi munkálatokat, s így több korai növény, de különösen a cukorrépa vetése megkésett. Ezért pillanatnyilag minden figyelmünket a még jelentős területen vetésre váró cukorrépára kell összpontosítanunk. Erre annál is inkább szükség van, mert az agrotechnikai szabályok szerint az optimális vetési időszak csak április 15— 20-ig tart, s a még hátralévő napokban az előirányzott összterületnek több mint 85 százalékát kell bevetnünk. A cukorrépa vetési ütemének erőteljes fokozását mindenekelőtt Ludas és Marosvásárhely rajonokban kell szorgalmazni, mert e két rajonban összpontosul a cukorrépavetés előirányzatának közel 60 százaléka. Igaz, hogy eddig a ludasiak állnak a legjobban, mivel a 7.100 hektárból már több mint 2.000 hektáron elvetették a cukorrépát, de még így is náluk kell a legnagyobb területet bevetni. A Marosvásárhely rajoniaknak is bőven van vetnivalójuk, mert a 4.250 hektárból csak alig 10 százaléknyit vetettek be. A fenti rajonok mellett azonban olyanok is akadnak,ahol még meg sem kezdték a cukorrépa vetését, így például Régen rajonban a 2.340 hektárból még semmit sem vetettek. De a Dicső rajoniak sem dicsekedhetnek valami kiemelkedő eredménnyel, mert a több mint 2.600 hektárból alig 114 hektáron került földbe a cukorrépa magja. Mielőbb fejezzék be a koraiak vetését! A marosvásárhelyi MTSZ-ek túlnyomó többségében sikerült jól kihasználni az idei tavasz mezőgazdasági munkára alkalmas napjait, s elvetni az első sürgősségi szakaszba tartozó növényeket. Kivételt csupán a len és a cukorrépa képez, amelyeket 57, illetve 10 százalékban vetettek el. Megjegyezzük, hogy az első sürgősségi szakaszban 1.000 hektáron tervezték elvégezni a cukorrépa vetését, de csak 426 hektáron sikerült. Április közepén járunk, s a Marosvásárhely rajoni MTSZ- ekben, még az első sürgősségi A radnóti állami gazdaságban szakszerűen ápolják a kukoricának szánt földeket időszakból is sok a vetnivaló. Ez pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy összetorlódnak a munkák, s ennek következtében késlekedni fognak a többi vetésekkel is. Ezért mind a rajoni mezőgazdasági tanács, mind a termelőszövetkezetek szövetsége, de elsődlegesen az MTSZ-ek vezető tanácsai arra kell mozgósítsák az összes erőket, hogy minden felszikkadt parcellán azonnal vessék el a koraiakat, mert csak akkor biztosíthatják, hogy a kukorica és más növények magvai is idejében földbe kerüljenek. A Gheorghe Gheorghiu-ISM városi gumikombinát egyik részlege A vaskos levélgyűjteményből — amit minden álszerénység nélkül mutat — előkerülnek a londoni, müncheni, zágrábi, helsinki kutatóintézetek udvarias, tiszteletteljes levelei, kérésekkel, csereajánlatokkal. Egyik-másik pedig a hivatalos hangot félretéve, egyszerűen „kollegának“, vagy bizalmasan „Kedves Pistám“-nak szólítja a címzettet. Aztán kiadványok tiszteletpéldányai kerülnek elő, német, angol nyelven is. De hát ki ez az ember? Kohl István, a régeni 2-es számú középiskola laboránsa. Apjától annak idején a szűcsmesterséget és az állatok, főleg a madarak iránti szeretetet örökölte. Műhelye most is ott van a város egyik régi, boltozatos házában, de ködmönök helyett köröskörül kitömött állatok: beléptemkor is 6—8 medvefej volt az asztalon, az egyiknek éppen akkor preparálta a vicsorgó állkapcsait. Nem akar kitérni a beszélgetés elől, szívesen magyarázgat, természetes hangon mondja el, hogy milyen megrendelést teljesít, nem dicsekszik soha, egyszerűen tárgyilagos. — Itt van az egész állatgyűjtemény? — nézek végig a mindenféle szárnyassal és egyéb vaddal zsúfolt helyiségen. — Dehogy, dehogy. A nagy része fönt van az iskola szertárában, csak még egy kevés türelmet kérek, nyomban befejezem, és felmegyünk oda is. Előbb mégis a lakást ejtettük útba, ahol már várta az aznapi posta, egy tudományegyetem ornitológiai, vagyis madártani tanszékének levele. — Nemrég jöttem haza a brassói madártani konferenciáról — még nem volt időm rendet csinálni — mondja, és rakosgatni kezd az Íróasztalán, ahol azt hiszem, a véletlenül ittrekedt néhány porszemnek is kijelölt helye van. Újra eszembe jut az egyik tanár szava, aki útbaigazított: „Rendkívüli ember, kérem, rendkívüli a szorgalma, a munkabírása. Képzelje el, az egyik szakkönyvet, amelyet csak kölcsön kapott meg, egészében lemásolta, illusztrációkkal, meg mindennel együtt". — Milyen konferenciáról van szó? — Országos madártani konferencia volt, három napig tartott, nagyon érdekes dolgokat hallottam — és már mutatja is a jegyzetfüzetét. — Hát én ebből sajnos nem sokat értek — mentegetőzöm — inkább azt a gyűjteményt szeretném megnézni, ha lehet. — Hogyne, hogyne, már megyünk is. Et öltözik készségesen. A műhely, az otthoni tudományos munka és az iskola — ez tölti ki napjait, reggeltől estig, vagy néha az éjszakákat is. Hiszen tudományos címe: ornitológus — s nem csak a hazai, már az európai tudományos szakvilágban is: több nagynevű tudóssal együtt román, magyar és idegennyelvű kiadványok szerzője. És ezért a címért a hajdani szücsinasnak —, aki a mester gyermekének ringatása közben Brehmet olvasta — ugyancsak meg kellett küzdenie. Az iskola állatgyűjteményét szertárnak neveztem az imént, de az igazság az, hogy most már elnevezése után is iskolamúzeum, mégpedig olyan múzeum, hogy azt hiszem, nagyvárosi múzeumok is szívesen elfogadnák egyik-másik darabját. Vendégkönyv is van, soknyelvű beírások, elragadtatott sorok. - Kohl István megjegyzi, hogy az idegenek már tudnak róla, most már nemcsak a ferdetornyot nézik meg, ide is eljönnek. Egy hatalmas szarvas ötlik mindjárt a szemembe, mellette haragos medve. — Vérmedve volt, két embert is megmocskolt, amíg idekerült — magyaráz Kohl István. A Kárpátok és a Delta állatai, több mint ezer szárnyasfajta, vagy Dél-Amerika madárvilágának példányai: cserepéldányok, a Michigani egyetem küldte, vagy, szintén cserébe küldték valami más állatért a leningrádi zoológiai intézetből az uráli baglyokat is. — Mióta gyűjti ezeket az állatokat? — Tizenöt éve. — Szóval tizenöt év munkája van itt. Nem sajnálta a saját értékes példányait átadni az iskolának? — Ugyan kérem, hát magamnak miért gyűjtenék? Nem érdemel munkát, ami nem használ másnak is. Itt vannak a fiatalok, tanuojanak belőle, szeressék meg a természetet, hogy meglássák, milyen gyönyörű és gazdag ez az ország... így lesz a szenvedélyből hivatás, egy ember munkájából érték az egész közösségnek SZŐCS KÁLMÁN ! A szücsdegia az ornily. 0 A dél-vietnami és a délrhodésiai események újabb fejleményei (4. old.) A mai lapszámban: 0 Művelődési krónika (2. old.) 0 Felületes irodamunka — kárbament napok (3. old.) 0 Jó talaj és vetőgumó — Ezzel kezdődik a nagy krumplitermés (3. old) Falvakról jelentik A legutóbb érkezett levelek többségükben még az esőzés beállta előtti eredményeit ismertetik a mezei munkának. Ahol az időjárási és talajviszonyok engedték, azóta bizonyára változott, szaporodott a megművelt hektárok száma. BEKŐ DÉNES Etédről a tavaszi árpa, zab, cukorrépa, takarmánynövény vetésének befejezéséről, legelőtakarításról, REICHENBERGER LUDOVIC Régenből a szakszerű vetésről, GÁLL MÁRIA a csíkszentgyörgyi termelőszövetkezet bánkfalvi részlegéről a jó ütemű magágykészítésről, a vetés megkezdéséről, kaszálótisztításról tudósít. GÁSPÁR DÉNES Siklódról a legelőtakarításról, megfelelő hibridkukorica vetőmag biztosításáról, SZABÓ MARGIT Kőrispatakról a soron lévő tennivalók helyzetéről, és PATAKI JÁNOS Kerelőszentpálról a legjobb feltételek között végzett vetésről számol be. Tavaszi napsütésben a Carpati-sétány (HARAGOS ZOLTÁN felvétele) Nagyjelentőségű ipari problémákról tanácskoztak A marosvásárhelyi pártbizottság szervezésében tegnap délután városi színtű értekezletet tartottak a termelési kapacitások teljes kihasználásának és a munkaszervezés tökéletesítésének feltételeiről az ipari vállalatokban. Az értekezleten részt vettek: Nicolae Veresi elvtárs, a tartományi pártbizottság első titkára, Vasile Rus elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, a pártbizottság bürójának tagjai, párt-, szakszervezeti- és KISZ aktivisták, az ipari egységek pártszervezeteinek titkárai, szakszervezeti elnökök, KISZ-szervezeti titkárok, a vállalatok igazgatói és főmérnökei, mérnökök, technikusok, élenjáró dolgozók. Az értekezleten jelentést terjesztettek elő a fenti kérdésekről, melyet élénk vita követett. A Román Kommunista Párt megalakulásának 45-ik évfordulója tiszteletére az elmúlt héten is számos kulturális rendezvényre került sor rajonunk több művelődési otthonában. Szombat este nagyszámú közönség előtt Remetén rendezték meg a rajon legjobb agitációs művészbrigádjainak seregszemléjét. (THOMÁN BÉLA) Megjelent az úttestekre festhető forgalmi jelzések szabványa. A forgalmi jelzőtáblák mellett még ezzel is felhívják a gépkocsivezetők figyelmét a különböző baleseti veszélyekre, forgalmi szabályokra. Marosvásárhelyen a Milicia és a városi néptanács szervei az elkövetkező hetekben festik ki az úttestre az új jelzéseket. Immár hagyománnyá vált, hogy a marosvásárhelyi és a kolozsvári fertőző klinikák, az Orvostudományi Társaság fertőző patológiai és járványügyi szakosztálya keretében évről-évre közös tudományos ülésszakot rendeznek. Az idei, április 14-én sorra kerülő tudományos ülésszak előkészületei javában folynak. Ez alkalommal a vörheny problémáit vitatják meg. A gyergyói Lenfonoda újítói ebben az évben tovább tökéletesítették a vetélő-csévélő gépeket. Textolit műanyaggal helyettesítették például az automaták acél csúszóékeit, hogy megóvják a csúszóékház falait a korai kopástól. Az acél fonalvezetők helyett, amelyek szintén hamar elkoptak, eltörtek és borzolták a szálat, porcelán, hengeralakú szálvezetőket szereltek fel Április 16. és 17-én Bukarestben, a Közgazdasági Intézetben tartják meg a vizsgát a fordítói jogosítvány megszerzésére. Részt vehetnek rajta mindazok, akik előzőleg jelentkeztek a Könyvkiadó és Könyvterjesztő központnál. Kivirágzott a barackja (SZÉKELY TIBOR felvétele)