Vörös Zászló, 1968. május (20. évfolyam, 104-128. szám)
1968-05-03 / 104. szám
2 Régenben A művelődési házban megtartott ünnepi gyűlésen a dolgozók ismételten kifejezésre juttatták elhatározásukat, hogy továbbra is kimagasló eredményekkel járulnak hozzá a szocialista Romániának a fejlődés és a civilizáció magasabb fokra való emeléséhez. HATEGAN IOACHIM elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, az ideiglenes városi néptanács elnöke ünnepi beszédében méltatta a város dolgozóinak eredményeit. Testvéri egységben munkálkodva, Régen város román, magyar és német dolgozói az első negyedévben is kimagasló eredményekkel járultak hozzá a szocializmus építéséhez, tovább öregbítették hírnevüket az ország határain túl is. S ezek az eredmények a terven felül több milliós értékeket jelentenek. A Faipari Komplexum, a Faipari Vállalat szorgalmas dolgozói az első negyedévi globális termelési tervet 103 százalékra teljesítették, az értékesített árutermelési tervet pedig 105,4 százalékra. Őket, valamitn a város más üzemeinek, vállalatainak dolgozóit köszöntötték az ünnepi gyűlésen a városi művelődési ház, az IRUM, a Faipari Komplexum és más vállalatok, intézmények műkedvelő csoportjai. A Kerekerdő, a Néppark nyári kerthelyisége, a vendéglők pedig jókedvvel, az elmaradhatatlan mititejjel, borral és sörrel várták a város ünneplő dolgozóit. A szórakoztató rendezvények s főleg a sportvetélkedők az ünnep másnapján is folytatódtak. CIMPIAN Aurel ★ Axcak, pillanatok, gondolatok... Marosvásárhelyen, az ünnepi felvonuláson Segesváron — Hova igyekszik, SZABÓ elvtárs? — szólítom meg az autóbusz megállónál várakozó régi ismerőst. — Az Electro-M üvegbe. Ott gyülekezünk. Na, de viszontlátásra, itt a busz. Egyetlen május elsejei felvonulásról se maradna el. Már 1937- ben ott volt a tüntető munkások között. Marosvásárhely legnagyobb, legtekintélyesebb ipari létesítménye a Vegyikombinát, így tehát nem meglepő, hogy a hamisítatlan tavaszi hangulatot magukkal hozó pionírok után e nagy ipari létesítmény dolgozói haladnak. A menetoszlop élén egy barna fiatalember társa fenek, ennek pedig mindenki örvend. ★ Régi ismerőst fedezek fel a hömpölygő, színes-tarka tömegben. MAILAT DUMITRUT, az Ipari Termelési Vállalat aligazgatóját. — Hogy s mint? — köszönök rá. — Most már jól. Kiderült, s ennek az egész család örvend. Ilyenek vagyunk mi. Szeretjük a fényt, a derűt, a jó hangulatot. S mint látod, ebben nincs hiány. Az Arta mozi előtt állunk. Talán ezért, az 1947-es május elseje jut az eszébe. — Emlékszel? Az ifjúsági szervezet székháza volt itt. Akkor az újjáépítéssel ünnepeltük május elsejét. Én már akkor megkezdtem az építést, s azóta is folytatom. ★ A sodródó zászlóerdő alatt haladó tarka tömegben egy szikár, magas férfire figyeltem fel. ORMENIAN AUGUSTIN, az „Augusztus 23“ Bútorgyár munkája. — A május elsejei gondolataim? — ismétli meg a kérdésemet. — Nézze ezt a nótázó, virágokat lengető emberáradatot. Csupa jókedv mindenfelé. Aztán elszorul az ember szíve, ha arra gondol, hogy a Föld egy másik részén talán éppen most szaladnak az óvóhelyre az emberek. Talán éppen most temetik a tegnapi vagy tegnapelőtti bombázás áldozatait. Milyen jó volna, ha hozzánk hasonló önfeledt örömben ünnepelhetnének Vietnam minden részében. ★ Az Orvosi- és Gyógyszerészeti Intézettől felvonulók között halad. Mellén a Munkaérdemrend harmadik fokozata, a Haza Védelmének másodosztályú érdemrendje, a Köztársasági Csillagrend ötödik fokozata és egy nálunk kevésbé ismert kitüntetés. Dr. CSIZÉR ZOLTÁN egyerületen, semmilyen beosztásban lévő vezető nem szegheti meg a törvényeket, nem élhet vissza a hatalmával, nem használhatja fel azt a törvényekkel ellentétes utasítások, rendelkezések kibocsátására. Vagyis, a törvény sérthetetlen, akárcsak az állampolgár. Számomra ez erőt, hitet ad! ★ PLUMBU STANCA tanárnő tanítványaival, a Bolyai Líceum diákjaival jött az ünnepi seregszemlére. — Mit is mondjak a május elsejei gondolataimról? A sok termelési sikert szemléltető grafikon láttán, arra gondoltam, milyen kiapadhatatlan erő van a mi munkásosztályunkban. S mert sűrűn elhangzanak itt a pártot éltető jelszavak, az is eszembe jutott, hogy milyen merészen, bölcsen és alkotó módon vetette fel a mi pártunk az oktató-nevelő munkában tapasztalható formalizmus kiküszöbölését, a jövő nemzedék oktatásában, nevelésében mutatkozó elavult módszerekkel való szakítás szükségességét. Lehet, hogy elkalandoztam e szavakkal, de hát, május elseje a munka ünnepe. Az én gondolataim pedig elsősorban saját munkaterületem felé irányulnak. ★ A nap szövetkezett az enyhe reggeli szellővel, s elűzte valahova a mezők, erdők irányába a borút. Igazi tavaszi reggel, illat,és színpompa. Derűs nevetés visszhangzik a Bolyai utcán. Egy kis család. A papa, mama és közepén a kislány. Valószínű azon derülnek, hogy alig tud lépést tartani a szüleivel. A sarkon sok. Egymagában áll tanácstalanul Talán vár valakit, vagy valamit. A mozi árkádsora mellett szólítom meg. Fekete hajú, nagy, fekete szemű lány. — Nem vonul fel? — Nem. Nincs kivel. Nem dolgozom sehol — Hanem? — A tavaly végeztem a középiskolát, az első felvételim nem sikerült. Most ismét készülök, emellett pedig két tanulóval foglalkozom. — Nos hát akkor nem is kérdem, mi a vágya, nyilván a sikeres felvételi. — Hát persze — mosolyog rám, — közgazdász akarok lenni. — De mégis, a felvonulásra jött — kanyarodom rá a témára. — Nézni! Hát nem szép ez a hatalmas tömeg? A pionírok már elmentek. Olyan kedvesek voltak Tudja, ünnepnap sokkal jobban szeretem az embereket. Előzékenyek, kedvesek, szépek. Még felmegyek a barátnőmhöz, megnézem a televízióban a fővárosiakat is. Végül a nevét kérdem: HERMÁN ELENA. S persze, sikert kívánok ezen a szép májusi napon a felvételihez. ★ A hullámzó emberáradatból, a párt- és kormány mellett tüntetők soraiból nem hiányoztak a művészek sem. BÁLINT KÁROLY fiatal szobrásszal beszélgettem el, aki elújságolta, hogy az idei május elseje lényegében vágyainak beteljesülését jelenti. Ugyanis az ünnepet megelőző napokban a kellemes meglepetések egész sora érte. — Nem is tudom, mivel kezdjem a felsorolást. Azzal-e, hogy néhány évi munka után sikerült egy műtermet építeni, vagy azzal, hogy családom kislánnyal gyarapodott. Esetleg azzal, hogy menynyire jól esett, hogy a Képzőművészek Országos Konferenciája alkalmából Bukarestben kiállították egy szobromat. — Na, és tedd hozzá azt is, hogy most kaptad meg az autódat. — Igen, mondtam már, annyi sok kellemes meglepetés ért egymás után, hogy még felsorolni is nehéz. ★ Megbolydul az úttest mellett a járdákon várakozó tömeg. Jönnek a sportolók — hallatszik innen is, onnan is. A tavaszi szélben lengő zászlóik rendkívül szép látványt nyújtanak. Egymást követik a sportközösségek, klubok csapatai. Az emelvény előtt némelyik csoport rögtönzött sportmérkőzést, tornabemutatót rendez. A sportolók egyik menetoszlopának élén BORBÉLY ATTILA sportmester halad. Mellé szegődünk, s a május elsejei élményei felől faggatjuk. — Számomra május 1. amellett, hogy a nemzetközi munkásszolidarítás napja, külön emlékeket is tartogat. Hirtelen melyikre hivatkozzam? Eszembe jut 1956. május elseje. Mint vízilabdázó, először jutottam be a hazai válogatottba. A belgákkal mértük össze erőnket, és győztünk. Az aztán más lapra tartozik, hogy a sportmesteri címet mint kosarazó kaptam meg. Még mit mondjak? Talán azt, hogy drukkoltam, milyen lesz a mi felvonulásunk? Kár volt izgulni. Pompásan sikerült. ★ A felvonulók utolsó füzére is lepergett. Tízezrek rendezetlen tömege tölti be a teret. Hangos, nyüzsgő ez a tömeg. Ezernyi arc, ezernyi gondolat kavarog, ünnepelt Marosvásárhely. A szabad munkát, az alkotás ürömét és a nemzetközi szolidaritást ünnepelte. MARKÓ Béla MAKKAI János A dolgozók nemzetközi szolidaritása napjának hajnala ünnepi díszben találta a Nagyküküllő menti öreg várost. A dolgozók sok ezres sorai szinte vég nélkül hömpölyögtek a város központja felé, ahol ünnepi ülésen, majd a hagyományos május elsejei felvonuláson vettek részt. Az ünnepi ülést EROFTEI LAZAR elvtárs, a szakszervezetek municípiumi bizottságának elnöke nyitotta meg, majd VALER GIURGIU, a municipiumi pártbizottság első titkára, a municipium ideiglenes néptanácsának elnöke méltatta május elseje jelentőségét. A szónok többek között a következőkre mutatott rá: „Azokhoz a nagy jelentőségű sikerekhez, amelyekkel pártvezette dolgozó népünk május 1-ét köszöntötte, jelentősmértékbenhozzájárultak Maros megye, és így Segesvár municipium munkásai, mérnökei, technikusai is, akik kiemelkedő eredményeket értek el a termelési terv valamennyi mutatójának teljesítésében, terven felül 6 millió 600 ezer lej értékű terméket állítottak elő“ Befejezésül a Segesváron és az egész országban testvéri egységben folyó munkáról beszélve, Valér Giurgiu elvtárs a következőket mondotta: „Pártunk bízik abban, hogy valamennyi dolgozó — nemzetiségre való tekintet nélkül — minden erejét és képességét latba veti, hogy az állami terv célkitűzéseit teljesítse és »túlszárnyalja» hogy hozzájárulhasson népünk anyagi és szellemi színvonalának emeléséhez, drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság felvirágoztatásához.“ A segesvári dolgozók ünnepi felvonulását a zászlóvivők csoportja nyitotta meg. őket követték a segesvári iskolák tanulói, köztük közel ezer pionír, akik görös zászlócskákat és a tanulmányi eredményeiket tükröző táblákat tartottak a magasba. A hivatalos emelvény előtt elvonultak a vállalatok, intézmények, mezőgazdasági egységek dolgozói megszámlálhatatlan vörös és nemzeti színű zászlót a párt vezetőinek arcképét, grafikonokat vittek és lelkesen éltették a pártot, mintegy ígéretet téve, hogy erejüket nem kímélve harcolnak a párt IX. kongresszusán kijelölt feladatok gyakorlatba ültetéséért. A Fajansz- és Palackgyártó Komplexum dolgozóinak lelkesedését és hozzáértését tükrözi, hogy túlteljesítették, a terv valamennyi mutatóját 3 millió 875 ezer lejjel haladták túl az össztermelési előirányzatukat, az önköltségnél és a jövedelemnél terven felül 640 000, illetve 750 ezer lejt valósítottak meg. Élénk taps fogadta a segesvári textileseket. A magasra emelt grafikonokról leolvashattuk, hogy 120 000 lejjel lépték túl az össztermelési feladatukat és terven felül 2400 négyzetméter gyapjú és 4200 négyzetméter selyem szövöttárut állítottak elő. Kimagasló eredményekről számoltak be a Tirnava készruhagyár dolgozói is. Az össztermelési feladatukat 1 800 000 lejjel haladták túl, 620 000 lejjel csökkentették az önköltséget és 300 000 lejjel nagyobb jövedelmet értek el A készruhagyáriakat követték a „Nicovala“, a „November 7“, majd a „Tirnava“ textilművek, az HL, a CFR komplexum, a GTA és az állami mezőgazdasági vállalat dolgozói, a szorgalmas szövetkezeti parasztok és mások. Az ünnepi felvonulást a város sportolói zárták. A május elsejei ünnepségeket sportversenyek, majd a műkedvelő művészegyüttesek gazdag műsorával folytatták. A Dealul Gurii utcában mutatták be művészetüket a Tirnava textilgyár,s Fajansz- és Palackgyártó Komplexum, a Március 6 vállalat énekszólistái, táncosai, népi zenekarai. Septimia DIMA Néhányan a sorból a sziNPOMPÁs Rózsák tere lelkesedés * Ifjú modellező-Segesvár Dicsőben A májusi reggel korai óráiban felhangzottak Dicsőszentmárton főutcáin a Vegyipari Kombinát fúvószenekarának hangjai. A Kisküküllő melléki város dolgozói — a Vegyipari Kombinát, az Üveggyár, a „Deservirea“ szövetkezet, a ,,Hercules“ Cserép- és Téglagyár, a Közüzemek, a Helyiipari Vállalat, az építőegységek alkalmazottai, az egészségügyi dolgozók, a tanügyi káderek és iskolások végeláthatatlan sorokban vonultak a sportpálya felé, ahol a helyi párt- és állami szervek képviseletének jelenlétében megtartották az ünnepi gyűlést. A nap jelentőségét IRONIM BUDA, a városi pártbizottság első titkára, az ideiglenes néptanács elnöke méltatta. Az ünnepi gyűlést az iskolások sportbemutatója zárta. VÖRÖS ZÁSZLÓ A majálison Szeszélyes, borús volt a május elsejei délután, de ez sem akadályozhatta meg a száz meg száz marosvásárhelyit, sőt, mi több, városkörnyéki falusit abban, hogy felmenjen a Somostetőre. S a hangulatból arra következtettünk, hogy ezt nem volt okuk megbánni. Talán nem voltak annyian, mint máskor, de a színpadon pergett a műsor, többfelé is sült a flekken, s zenében, nótaszóban sem volt hiány. Helyenként táncoló párokat is láttunk. Igazi majálisi hangulat uralkodott. A „Maros“ Közélelmezési Vállalat kiszolgálói eleget tudtak tenni feladataiknak. A felvonulás után itt nem kevesebb, mint 20.000 flekken, 35.000 milliós, mintegy 100 kilogrammnyi fagylalt várt eladásra, sör pedig több mint 150.000 üveggel. Az elismerés hangján szólunk a kereskedelmi alkalmazottakról, akik ezen az ünnepen is becsülettel, fáradtságot nem ismerve álltak a közönség rendelkezésére. Nagy részük volt abban, hogy azok, akik ide feljöttek, jól érezték magukat. Szólnunk kell arról is, hogy a választék az előző évieknél jobb volt. Lehetett kapni süteményt, csemegeárut, nem hiányzott még a füge sem. Az Ipari Termékek Helyi Kereskedelmi Vállalata bazárokat állított fel, ahol főleg a gyermekek szórakoztak. Szerencsét próbáltak, kihalászhatták a bódék előtt elhelyezett mesterséges kistavakból a kedves meglepetést, szerencsét hozó kis műhalakat. Sokan voltak a vendéglőkben, éttermekben is, ahol ugyancsak jól lehetett szórakozni. Tehát a hagyományos májusi majálist ezrek töltötték jó hangulatban Marosvásárhelyen. Kellemes órák a Somostetőn Ludason Tán a hajnallal együtt ébredtek a helyi cukorgyár fúvószenekarának tagjai, mert már a kora reggeli órákban elindultak zenés ébresztő útjukra. Az ünnepségre a város majd minden lakosa kivonult. Az üzemek és intézmények dolgozói pártunkat éljenezve vonultak el a díszemelvény előtt. Az ünnepi gyűlést DETEREAN IONEL elvtárs, a városi pártbizottság helyettes titkára nyitotta meg, majd LAZARESCU VASILE, a városi pártbizottság titkára, a városi ideiglenes néptanács elnöke tartott ünnepi beszédet. Vázolta azokat az eredményeket, amelyeket népünk a párt bölcs vezetésével valósított meg, majd arról szólt, hogy az RKP KB legutóbbi plenáris ülésének határozatai erőteljes visszhangra találtak a város lakossága körében, mely ez alkalommal is kinyilvánította maradéktalan helyeslését, egyetértését. A május 1-i ünnepség a jól végzett munka fölötti öröm jegyében zajlott. A város valamennyi vállalata teljesítette az első évnegyed előirányzatát. Az össztermelési tervet átlagosan 108, míg az értékesített árutermelés tervét 116 százalékra teljesítették, ugyanakkor megvalósították a jövedelmi előirányzatukat is.