Vörös Zászló, 1970. október (22. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

: 2 ) Egész népünk szívből támogatja országunk konstruktív külpolitikáját Mindannyiunk akaratát, gondolatát fejezte ki Tőkés József, a Megyei Törvényszék elnöke Az ENSZ jubiláns közgyűlésén Nicolae Ceausescu elvtársnak el­hangzott beszédéből legjobban megkapott az a mély felelősségér­zet ,amely a béke megvédése, meg­valósítása érdekében minden mon­datából kicsendült. Államtanácsunk elnöke egysze­rű és világos szavakkal, a dolgozó ember szemléletével szögezte le azt a tényt, hogy a világ összes orszá­gainak és népeinek békére van szüksége, éspedig olyan békére, amely nem a fegyverek csörtetésén, hanem a népek külcsönös megbe­csülésén és bizalmán alapszik. A jelenkor nagy nemzetközi problémáinak megoldását nem is lehet más úton keresni. Épp ezért a kölcsönös megértés iránti eltö­kélt óhajnak kell irányítania a né­pek sorsáért felelős államférfiak munkáját. A nemzetközi szerve­zetek pedig nagyobb szerephez kell jussanak a nemzetközi jog el­veinek gyakorlati alkalmazásában, és az államok közötti kapcsolatok helyes irányú alakításában. Mindezekre szükség van — han­goztatta Nicolae Ceausescu elv­társ —, elsősorban azért, hogy az a hatalmas szellemi és anyagi ér­ték, amely a századok során kifej­tett emberi munka eredményeként ma ténylegesen létezik, ne a civi­lizáció szétzúzását, hanem a hala­dást, az emberiség igazi érdekeit szolgálja. Államtanácsunk elnökének sza­vai mindnyájunk gondolatait és akaratát fejezik ki. Épp ezért tá­mogatjuk államunk külpolitikáját, melynek legfontosabb célkitűzése az, hogy hozzájáruljon az általá­nos béke biztosításához és ezáltal egy új, boldogabb társadalom meg­teremtéséhez. (Folytatás az 1. oldalról) an háborús tűzfészkeket hoznak létre és tartanak fenn. A fegyver­kezési hajsza, amellett, hogy é­­vente több mint 200 milliárd dol­lárt emészt fel, nemcsak egyes né­pek fejlődését fékezi, hanem u­­gy­an­akkor veszélyezteti az embe­riség békéjét is. Az előterjesztett beszéd jelentő­ségét — amit egyébként igazol hatalmas nemzetközi visszhangja is —, nemcsak a jelenkori világ alapvető kérdéseinek alapos és reális elemzése emeli, hanem fő­­leg azok a javaslatok, megoldások, amelyeket közvetlen a nemzetek­hez intézett, olyan intézkedések foganatosítására ösztönözve őket, amelyek hozzájárulhatnak a há­borúk megszüntetéséhez, az olyan igazságtalan jelenségek felszámo­lásához, amelyek még ma is jel­lemzik nem csupán a fejlett álla­mok politikáját a gyengébbekkel szemben, hanem a világ legmaga­sabb fóruma, az ENSZ szerveit, annak összetételét is. A mai és a holnapi Románia politikai koncepciójának előter­jesztése egyben országunk közvet­len hozzájárulását is jelenti nap­jaink legjelentősebb kérdéseinek — a béke, a jólét és az egész em­beriség haladása kérdésének meg­vitatásához és megoldásához. Túlmenően a büszkeségen, amit hazánk álláspontjának ilyen ra­gyogó kifejtése vált ki belőlünk, teljesen szükségszerűen jelentke­zik előttünk, a továbbiakban is egy emberként azonosulni pártunk bel- és külpolitikájával, amelynek igazságossága ismételten nemzet­közi elismerést nyert. Nagyobb figyelmet a gazdasági ágazatok közötti kapcsolat mérlegének elkészítésére (Folytatás az I. oldalról) Több helyen munkaerő-hiányra hivatkoznak. Hangsúlyozni szeret­nénk, hogy a Minisztertanács 336/1970-es számú Határozata, va­­lamint az azt kiegészítő 54/X. 7. számú Utasítás értelmében a vál­lalatoknak megfelelő lehetőséget biztosítottak a szükséges munka­erő pótlására. Az üzemeknek jo­guk van túlórát fizetni a mérleg készítésén dolgozóknak. Az ehhez szükséges pénzalapokat a követke­zőkből fedezhetik: a negyedévi tervezett béralapnál elért megta­karításból, a minisztériumok, a központi szervek, megyei népta­nácsok, a vállalatok szintjén. Fel­használható erre a célra a mun­kások béralapjánál elért megtaka­rítás, persze, ebben az esetben szükséges az Állami Tervhivatal jóváhagyása. Lehetővé tették a minisztériumok, központi szervek és megyei néptanácsok számára, hogy a hozzájuk tartozó vállalatok fizetési alapjánál elért megtakarí­tást a szükségleteknek megfele­lően újraelosszák. Ugyancsak a közzétett útmutatás pontosan le­szögezi, hogy funkcióra való te­kintet nélkül, mindenki honorál­ható túlóra­díjjal (havonta 30 ó­­ra), amennyiben a mérlegkészí­téssel kapcsolatos teendőket vé­gez. Véleményünk szerint a Prod­­complexnél tapasztalható rendelle­nességek miatt felelősség terheli a Megyei Helyiipari Igazgatóság mellett létesített mérlegkészítő kollektívát is. Elmarasztalólag kell szólnunk az Állami Mezőgazdasági Vállala­tok Megyei Inspektorátusáról is, hisz a határozatok értelmében mindössze egy alegysége (szent­­királyi ÁMV) kell hogy adatokat szolgáltasson a mérleghez, még­sem hozott hatékony intézkedése­ket a munka megkezdése céljából. Vontatottan halad az adatgyűj­tés és feldolgozás a régeni IRUM- nál és a Faipari Gépesítő Üzem­nél, ahol csak a január—májusi anyagfogyasztási dokumentumokat kodifikálták. Még rosszabb a hely­zet a segesvári Textilipari Kom­binát alegységeiben (a gyapot­üzemben és a készruhagyárban az első negyedévi dokumentumokat kodifikálták, a marosvásárhelyi Készruhagyárban pedig alig kezd­­ték meg e munkát). Hangsúlyoz­ni szeretném, hogy az anyagki­mutatásokon kívül még számos adat gyűjtése és központosítása (szállítási, beszerzési költségek, a­­mortizálás, munkaerő és béralap, beruházás, főjavítások stb.) vár az egységekre. Lényeges lemara­dás tapasztalható ezen a téren a marosvásárhelyi Bőr- és Kesztyű­gyárban, a Gyógyszer Vállalatnál, a fogyasztási szövetkezeteknél, a CENTROCOOP-hoz tartoz épít­kezési és tervezési alegységeknél, a ludasi Mezőgazdasági Gépesíté­si Vállalatnál, a Megyei Mező­­gazdasági Igazgatóság egyes bu­­getáris alegységeinél, az Unirea Líceumban, a marosvásárhelyi municipiumi néptanácsnál stb. Felfigyeltünk egy másik káros jelenségre is. Nevezetesen arról van szó, hogy egyes üzemekben helytelenül kodifikálják a terme­lési ágazatokat (a marosvásárhelyi Malom- és Sütőipari Vállalat) nem mind a 19 mezőgazdasági termelőszövetkezetnél vették fi­gyelembe a termelési ágazatokat (tejtermék-termelés, sajt, tejföl, haltermelés, pálinkafőzés, öntözés, hústermelés, építkezési tevékeny­ség stb.). A fenti észrevételek egyben azt is igazolják, hogy a kombinátok, ipari központok és más felettes szervek mellett létesített mérleg­­készítő kollektívák sem tettek meg mindent, munkájukat a for­malizmus jellemzi. Szükséges, hogy a felettes szervek és a mel­lettük működő kollektívák sok­kal figyelmesebben végezzék az irányító-ellenőrző munkát. Véle­ményünk szerint hatékonyabb se­gítséget nyújthatnak a megyei Mezőgazdasági Bank, Nemzeti Bank és a pénzügyi ellenőrző szer­vek is. Valamennyien meg kell érte­nünk, hogy az ágazatok közötti kapcsolat mérlegének elkészítése nem mellékes, hanem a nemzet­­gazdaság érdekeiből fakadó, rend­kívül fontos feladat. Az adatok pontosságától és azok átadási ha­táridejének betartásától függ a nemzetgazdaság első ilyenszerű mérlegének minősége. Éppen ezért ismételten felkérem a megye ösz­­szes gazdasági egységeinek veze­tőit, hogy tegyenek meg mindent a munka ütemének meggyorsítá­sáért, azért, hogy Maros megye ezen a téren is becsülettel telje­síthesse feladatát." MÁR ÉRDEKLŐDHET AZ ÚJSÁGÁRUSÍTÓ HELYEKEN: MEGJELENT A HÉT, AZ ÚJ TÁRSADALMI, POLITIKAI, MŰVELŐDÉSI HETILAP Hazafias büszkeséggel (Folytatás az 1. oldalról) jes és végleges felszámolására, a gyarmati elnyomás alól felszaba­dult területeken az önálló nemze­tek kialakulásának támogatására, az általános és teljes leszerelésre, a széles körű gazdasági, tudomá­nyos, műszaki és kulturális cserék zavartalan fejlesztésére, az ENSZ szerepének növelésére és más nemzetközi kérdések megoldására. Örömmel és teljes megelégedés­sel követem az elismerő külföldi nyilatkozatokat, amelyek erőtelje­sen tükrözik szocialista hazánk nemzetközi tekintélyét. Az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok államfői és más hivatalos szemé­lyiségei nyilatkozataikban minde­nekelőtt a gazdasági elmaradott­ság felszámolására tett javaslato­kat és a széles körű kereskedelmi kapcsolatok szükségességének hangsúlyozását, számos európai or­szág neves személyisége pedig a kontinensen a béke és a kooperá­lás övezete létrehozásának gondo­latát emeli ki. Különböző orszá­gok képviselői főként Nicolae Ceausescu elvtárs beszédének ve­zéreszméjéről, arról nyilatkoznak elismerően, hogy az elhangzottak milyen nagy jelentőségűek az em­beriség döntő fontosságú problé­máinak megvitatásában. Jól tudom, hogy e megérdemelt nemzetközi tekintély kivívásában elsődleges szerepe van pártunk és államunk következetes, aktív és kezdeményezésekben gazdag kül­politikájának, valamint szocialista államunk gyors gazdasági fejlődé­sének. Mint egy gépipari vállalat dolgozója, a jövőben is arra fogok törekedni, hogy a nálunk gyártott gépekkel mind belföldi, mind kül­földi megrendelőink körében to­vább öregbíthessük szeretett ha­zánk hírnevét és tekintélyét. Gondolatainknak, óhajainknak bölcs és A román nép neveken szabatos megfogalmazása (Folytatás az 1. oldalról) sük meg a fiatalokat, neveljék ő­­ket békés szellemben, tegyenek meg minden erőfeszítést az éhe­zés és a nyomor, az elmaradottság felszámolására. Legyen béke és igazság végre ebben a bonyolult sokszínű világban, az emberek földjén. Igen, ezek a mi gondola­taink. Tartsák tiszteletben végre az emberek és népek jogait. Igen, ez a mi pártunk eszméje. Ezek a gondolatok az egész nagyvilág színe előtt hangzottak el. Nem hiszem, hogy élhet a vi­lágon igaz ember, aki ne érezte volna sajátjának e gondolatokat. Bizonyára akadtak, akik elgondol­koztak azon, vajon mivel magya­rázható, hogy éppen a román nép küldötte az, aki ennyi felelősség­gel, ennyire világosan tolmácsolja a világ népeinek béke-, szabad­ság- és igazságvágyát. Vajon, vé­letlen ez ? Nem, nem véletlen. A történe­­lem logikája ez. Az Államtanács elnökének beszédében benne fog­laltatik a magyarázat: „Romániá­nak századokon át idegen uralom­­ban volt része“. Valóban, ez a nép jól tudja mi az idegen iga, az elnyomatás, az igazságtalanság, a háború. Ezek ellen küzdött egész történelme során. Most szabad népként foly­­tatja e küzdelmet önmaga és a vi­lág népeinek érdekében. Hiszek abban, hogy ez a harc nem lesz eredménytelen. Hiszek egy békés és szabad, önrendel­­kező népek hazáiból álló világ el­jövetelében. A SZÁNTÓFÖLDEKEN (Folytatás az 1. oldalról) Nehéz ehhez valamit is hozzá­tenni, tény, hogy 80 hektár vetet­­len. Tíz nap múlva befejezik, ígérték, mondván, hogy mindent számításba vettek. Egy valamiről azonban mégis csak megfeledkez­tek ama számolgatás során, arról, hogy nem szabadna belenyugodni a napi 8 hektáros vetési ütembe. Ha mégoly kivénhedtek is a gépek. Ezért hibádzik a számítás. Egy­szerű ötlet, de kénytelen vagyok leírni: próbáljanak meg segítsé­get kérni a jobb helyzetben lévő szekcióktól. Van, vagy lesz ilyen hamarosan "■ Gernyeszegen ma, 25-én jár le a vetés optimális periódusa, így állapították meg. Megkésnek ők is, mert hát az eső nem válogat. De mégiscsak másképp késnek meg. Értem ezt olyanformán, hogy pánik, kapkodás, fejvakarás nél­kül. Ahogy megszoktuk tőlük, mindig higgadtan mérlegelnek, eb­ben rejlik a jó vezetés tudomá­nya, és nem abban, hogy a ve­zető vetőmagot hord a géphez, vagy beáll répát rakni a teherau­tó mellé. Aki ezt teszi, lehet ak­tív ember, de ez még mindig ke­vés ahhoz, hogy vezető is legyen. Hogy ismét Gernyeszegért lelke­sedem ? De hát ne lelkesedjek, amikor olyat hallok, hogy: — Annak fizetünk, aki dolgo­zik. A területfelszabadítás akkor a leggyorsabb ha érdekeltek az emberek. Aki segít a répalevél elszállításában, vagy a kóré begyűj­tésénél, egy napi munkáért 300 kiló kórét vagy répalevelet kap. — S a takarmánymérleg? — — kölcsönzöm ki egyesek gyanak­vását. — Nyerünk vele. Ha levágjuk a kezét s beszállítatlan marad, mert „takarékoskodunk“, a 300 ki­ló úgyis odavész, jól tudja bár­melyik mérnök. Vasárnap félnapi munkáért ugyanennyit fizetünk. Megéri. Szorozzon, és megéri. Nem ajándékba adjuk, jól kijön a tag is, s nem szenved kárt a gazdaság sem. Mára 16 járművet kértek s biz­tosított a mérnök, hogy lesz ember a rakodáshoz. Aki állatot tart, mind ott lesz, meg a városban dolgozók. De arra is érdemes odafigyelni, ami egyébként szintén összefügg a vetéssel, hogy kiszorítottak némi pótjavadalmazást. — Átdolgoztatták velünk a ter­vet. Mi fiktív adatok helyett a reá­lis felmérés eredményeit írtuk be, így ha keveset is, de csak kapnak pótjavadalmazást a tagok. Itt a ku­­koricabegyűjtésről a kimutatás­­ vesz elő néhány papírost. — Négy kilót, emel meg tizet, van, aki fel­megy negyvenig, tehát kapnak, s a fő az, hogy lekerül a kukorica. Lekerül a kukorica? Lekerül. — Azért is igyekeznek nálunk most az emberek, mert jól tudják, hogy aki december 31-ig nem telje­síti a kötelező norma­számot, jö­vőre elveszti a kerthelyiséghez va­ló jogot.Végül röviden a vetési helyzet: a 260 hektár tervezettből közel 210- et vetettek be 21-én estig. Aztán jött az eső. 48 hektár vár tárcsá­zásra, 12 főt szántani kell. Ez volt tehát a 21-i helyzet, s ha tartott volna a jó idő, kétségtelen, ma a befejezést jelenthetnék. TAKARÉKOSSÁGI HÉT Mint az előző években, a Taka­rék- és Letétpénztár az idén is megszervezi — október 25—31. között — a Takarékossági Hetet. Ezúttal is az ésszerű, takarékos gazdálkodás eszméjét terjesztjük a hét minden rendezvényén. Alka­lom ez a hét arra, hogy elgondol­kozzon mindenki, mind a kisebb családi vagy nagyobb, vállalati, in­tézményi munkaközösségben afö­lött, hogy a személyi és a közössé­gi jövedelmeket mennyire oko­san, gazdaságosan használják fel, a takarékpénztárak révén megtaka­rított összegek mennyiben segíte­nek hozzá anyagi helyzetünk javí­tásához. A jövedelem elköltése, megtaka­rítása mindenkinek személyes ügye, mindenki anyagi helyzetétől függően, néha pillanatnyi hangu­latától vezérelve gazdálkodik meg­takarított pénzével. Mindenkinek személyes ügye az is, hogy mit és mennyit takarít meg. Igen ám, de a személyes ügyből azonnal köz­ügy lesz, miután a megtakarított összeget a CEC-ben helyezi letét­be. Ezáltal már a személyi érdekek összefonódnak a társadaloméval-A Takarék- és Letétpénztár szol­gálatainak tömeges igénybevétele kifejezi népünk takarékoskodó szel­lemét, az egyéni és társadalmi ér­dekeket egyaránt szem előtt tartó, ésszerű gazdálkodásra való törek­vését. A Takarék- és Letétpénztárak megyénkben is az állampolgárok nagy tömegét vonták be a takaré­koskodók soraiba. Állandóan nö­vekedik a CEC-ben letétbe helye­zett összeg, ami nemzetgazdasági szempontból is jelentős. Megyénk­ben a CEC-ben letétbe helyezett összeg átlagegyenlege ez év szep­tember 30-án 4,8 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év végén, és 73,5 százalékkal múlta felül az 1966. év végi­­összeget. A betétesek számának növekedése is tanúsítja, hogy a lakosság meg­győződött a CEC betétek előnyé­ről, felismerte annak egyéni és tár­sadalmi jelentőségét. Addig, amíg 1966-ban négy lakosra jutott egy betétkönyv, ma 3,5 lakosra jut, ami lényegében azt jelenti, hogy ma már minden családban van egy takarékossági könyvecske. Ez nem véletlen, hanem annak a következ­ménye, hogy a CEC szolgálatai változatosabbá váltak, egyre köz­vetlenebb az állampolgárok és a takarékpénztári szervek közötti kapcsolat, de kifejezésre jut ebben az is, hogy növekszik a lakosság jövedelme. A takarékpénztár (CEC) meg­nyerte a lakosság bizalmát, mert a műveleteket a felek érdekeit szem előtt tartva bonyolítják le. A beté­tesek számos előnyben, kedvez­ményben, jogban részesülnek a CEC-nél letétbe helyezett pénz után, így szavatolják a személyes tulajdont, a letétbe helyezett ösz­­szeg után kamatot fizetnek, a be­téti műveletek titkosak és átírha­­tatlanok, ugyanakkor a betett ösz­­szeg örökölhető, végrendelkezéssel hagyatékozható. Az­ állam szava­tolja a letétbe helyezett összeget, mely adó- és illetékmentes, s visz­­szafizetése ugyancsak garantált. Hazánkban a Takarék- és Letét­pénztár a lakosság javára széles körű tevékenységet fejt ki, lehető­séget ad arra, hogy a felek megta­karított pénzüket különböző for­májú, különböző előnyöket bizto­sító betétkönyvre helyezzék letét­be, így ismeretesek a kamatos, nyereményes, kamatos-nyeremé­­nyes, kamatos gépkocsinyeremé­­nyes, házépítéses, építkezési anyag nyereményes, turisztikai takaré­kossági betétkönyvek, tárgynyere­­ményes takarékossági betétköny­vek. Nyereményeik révén igen népszerűek a CEC-kötvények. A lakosság számára előnyösnek bizo­nyultak a különböző szolgáltatá­sok kifizetésére nyitott CEC folyó­számlák. Egyre terjed az iskolások körében is a takarékossági mozga­lom, a számukra létesített, nevelő célzatú takarékossági formák ré­vén. Nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül azt sem, hogy a CEC egyre hatékonyabban járul hozzá a sze­mélyi tulajdont képező lakások építéséhez. A CEC nyújtotta előnyök közül még csupán azt említjük meg, hogy az 1969-es évre kamatként, 1970-ben pénznyereményként 23 millió lejnél nagyobb értéket kap­tak megyénkben a CEC-től a taka­rékoskodók. A gépkocsinyeremé­­nyes CEC betétkönyv-tulajdonosok közül 27-en nyertek az idén sze­mélygépkocsit. Függetlenül a takarékossági for­máktól és módozatoktól, a CEC-et az a fő szempont vezérli, hogy se­gítse az állampolgárokat a taka­rékoskodásban, hozzájáruljon a X. pártkongresszus dokumentumaiban is hangsúlyozott ésszerű, takaré­kos gazdálkodás kiterjesztéséhez. SALATI FERENC, a CEC megyei igazgatóságának igazgatója. .VÖRÖS ZÁSZLÓ (Folytatás az 1. oldalról) nagyobb áldozatot hoztak, életüket adták a harc mezején. Csak a Ma­gyarország és Csehszlovákia fel­szabadításáért folytatott nagy üt­közetekben közel 110 000 román katona vesztette életét. A román hadseregnek az antihit­­lerista fronton tanúsított hősiessé­géről, fegyvertényeiről a román parancsnokság számos napipa­rancsban emlékezett meg, ugyan­akkor a Legfelsőbb Szovjet Pa­rancsnokság 7 napiparancsa és 21 hadijelentése méltatta a román katonák vitézségét. Bátor, hősies harcuk elismerése jeléül, hadsere­günk több mint 300 000 katonáját, altisztjét és tisztjét tüntették ki román, szovjet, magyar és cseh­szlovák érmekkel és érdemrendek­kel. Országunk dolgozói mély hálá­val adóznak a román katonáknak és tiszteknek, akik megfélemlíthe­­tetlenül harcoltak a fasizmus ellen, mindazoknak a harcosoknak, akik életüket áldozták hazánk felszaba­dításáért és függetlenségéért, a né­pek szabadságának ügyéért. A fronton harcoló katonáink mindvégig érezték a hátország tá­mogatását. Dolgozó népünk lelke­sen válaszolt a Román Kommunis­ta Párt felhívására: „Mindent a frontért, mindent a győzelemért!“ — minden erejét, energiáját e fel­hívás teljesítésére fordította. A je­lentős emberáldozatok mellett, ha­zánk nemcsak teljes katonai erejét, hanem egész gazdasági potenciálját is a hitlerizmus elleni harc, az an­tifasiszta koalíció győzelmének szolgálatába állította. Új hadseregünk egyike a szocia­lista forradalom és építés legjelen­tősebb vívmányainak; kialakulása és fejlődése szorosan összefügg an­nak a harcnak a történelmével, melyet népünk a szabadságért, az ország demokratikus átalakításá­ért, a kizsákmányoló osztályok megdöntéséért és a munkás—pa­raszt hatalom beiktatásáért, a ro­mániai új társadalmi rendszer megteremtéséért vívott. Az elmúlt negyedszázadban mélyreható megújító változások történtek hadseregünk szerkezeté­ben és arcélében. Fegyveres Erőink a szabad és sorsa urává vált dol­gozó nép létérdekeinek megbízha­tó pajzsa, nagyszerű szocialista vív­mányainknak, a haza függetlensé­gének és szuverenitásának védel­mezője lett. Románia ma alaposan kiképzett, magas szervezési szín­vonalú, korszerű fegyverekkel és haditechnikával jól felszerelt erős hadsereggel rendelkezik, amely tu­datában van társadalmunkban be­töltött hivatásának, mélységesen hű a párt és a nép ügyéhez s meg tudja védeni szocialista nemzetünk napfényes jelenét és jövőjét. „Hadseregünk — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs — test a dolgo­zó nép testéből, annak fegyveres része, eleven megtestesítője a nép­Ez év tavaszán: ütközet bé­kében ... Életmentés, saját éle­tük kockázatával, tömegek forradalom általi felfegy­verzéséről szóló marxista-leninista felfogásnak“. A jelenkori műszaki-tudományos forradalom feltételei között a mo­dern fegyverzet és haditechnika fontos szerepet tölt be minden ál­lam védelmi képességének biztosí­tásában. Ezt a követelményt figye­lembe véve, pártunk Központi Bi­zottsága és országunk kormánya állandó gondot fordít arra, hogy a hadsereget tökéletesített technikai eszközökkel lássa el, hogy fejlessze és korszerűsítse a saját fegyver­­gyártását. Dolgozó népünk nagyra értékeli a fegyveres erőink harci képessé­gének szüntelen erősítésében elért eredményeket, katonai kádereink tevékenységét, akik hozzáértéssel és odaadással munkálkodnak a csa­patok kiképzésén és nevelésén. Valamennyien a legnagyobb oda­adással tevékenykedünk, hogy tel­jesíthessük Nicolae Ceausescu elv­­társ ,a Fegyveres Erők főparancs­noka által kijelölt feladatot: ez év­ben az összes katonai egységek „jó“ minősítést érjenek el. Hadseregünk katonáinak haza­szeretete, szocialista öntudata, a dolgozó néphez való őszinte ragasz­kodása nagyszerűen kifejezésre ju­tott ez év tavaszán, a ránk zúdult természeti katasztrófa tragikus napjaiban. A párt, a haza hívó szavára, a városi és falusi dolgozókkal, a ha­zafias gárdákkal karöltve hadsere­günk katonái férfias bátorsággal küzdöttek az árral folytatott ádáz harc első vonalában, az anyagi ja­vak s a legnagyobb kincs — az emberi életek megmentéséért. Csak a mi megyénkben katoná­­ink több mint 15 000 embert s mil­liós értékű anyagi javakat mentet­tek ki a tajtékzó ár karmaiból. A természet elszabadult erőivel foly­tatott ütközet áldozatokat is köve­telt. A kapott parancs teljesítése közben vesztették életüket Rusu David, Robu Mircea, Blejenar Lá­zár, Roman Ion és Giurchi Ione, akiket post-mortem előléptettek és hőssé nyilvánítottak. Most, amikor dolgozó népünk hősies, odaadó munkával sikeresen váltja valóra a X. pártkongresszu­son kijelölt feladatokat, katonáink a Fegyveres Erők napját a harci­­és politikai kiképzésben elért jó és nagyon jó eredményekkel köszön­tik. Parancsnokaik vezényletével, a párt- és KISZ szervezetek mozgó­sításával, minden energiájukat a korszerű fegyverzet és technika, a modern hadtudomány és hadmű­vészet elsajátítására, politikai is­mereteik gyarapítására fordítják. Hadseregünk erejének alapvető politikai tényezője a párt általi vezetés. A pártszervek és szerveze­tek, a kommunisták által kifejtett tevékenység kedvezően hat a ka­tonai élet minden területén, köte­lességük maradéktalan teljesítésé­re lelkesíti hadseregünk minden katonáját. Fegyveres erőink katonái hűség­gel szolgálják szocialista hazánk ügyét, mindent megtesznek, hogy becsülettel teljesítsék a párt,­­az állam, az egész nép­­által kij­­ölt feladatukat, s bármikor készek ar­ra, hogy megvédjék népünk vív­mányait, forrón szeretett hazánkat — Románia Szocialista Köztársa­ságot. A Fegyveres Erők Napja A nép forradalmi vívmányai felett őrködnek.

Next