Vörös Zászló, 1971. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-08 / 108. szám

2 Nicolae Ceaușescu elvtárs előadói beszéde (Folytatás az 1. oldalról) néve egyesítették soraikat és sike­resen folytatták a küzdelmet a fasizmus és a háború ellen. (Erős, hosszas taps.) A Román Kommunista Párt érdeme, hogy megalakulásától kezdve felemelte szavát a szovjet hatalom elleni imperialista inter­vencióval szemben. Mint tudják, az első kongresszus megszavazott egy szolidaritási határozatot is a Lenin megteremtette ártartinnal. (Élénk taps.) Akkor pedig, amikor a fasiszta Németország kirobbantot­ta agresszióját, a párt minden ere­jével állást foglalt az ellen, hogy Románia részt vegyen ebben az igazságtalan háborúban. A Román Kommunista Párt harcra­ szólított-­­ta az összes nemzeti erőket a szovjetellenes háborúból való ki­lépésért, a fasiszta Németország elleni fegyverfordulatért és azért, hogy országunk csatlakozzék az antihitlerista , koalícióhoz. Politi­kájával a Román Kommunista Párt megvédte a nép becsületét és az ország nemzeti érdekeit, a nagy szomszédunkkal , a Szovjetunió­val való hagyományos barátság po­litikáját. (Erős taps) A párt beható tevékenysége,az antifasiszta hazafi­as erők összefogásához vezetett és ahhoz, hogy 1044 májusában meg­alakult a Munkásegységfront a Kommunista Párt és a Szociálde­mokrata Párt között, majd a Nem­zeti Demokratikus Blokk. Ugyan­akkor a párt megszervezte a haza­fias gárdákat és számos hábo­rúellenes szabotázsakciót vezetett.Az 1944-es esztendőt az jelle­mezte, hogy­­ a katonai helyzet gyökeresen megváltozott a "hitler­­ellenes koalíció javára. A második világháború nehezét viselő Vörös Hadsereg megsemmisítő csapásai alatt a fasiszta csapatok nagy veszteségekkel vonultak vissza, más arcvonalakon a szövetséges, erők szintén súlyos csapásokat mértek a hitlerista hadseregre. A különböző országokbeli hazafias erők fegyveres harca nagy mére­teket öltött, megsemmisítő csapá­sokat mért a fasiszta Indigépezet­­re. Felhasználva a kedvező belső és külső feltételeket, a romániai nemzeti hazafias erők, amelyek­nek soraiban a kommunista párt volt a derékhad, az antifasiszta és háború ellenes akciók kezdemé­nyezője és szervezője, megkezdték és sikeresen megvalósították a fegyveres antifasiszta nemzeti fel­kelést. (Élénk taps.) Ez az­ Antones­­cu-kormány letartóztatásához­­ és­­ oda vezetett, hogy Románia azonnal kilépett a szov­jetellenes háború­ból, s a Szovjetunió és a hitlerel­­lenes koalíció többi országa olda­lon bekapcsolódott a náci Német­ország elleni harcba. (Erős taps.) Az Augusztus 23-i történelmi aktus első pillanatától kezdve pár­tunk a nép és a hadsereg összes akcióinak szervezője, lelke volt. A hazafias erők és a hadsereg gyor­san felszabadította a fővárost és az ország más központjait, nagy hitlerista katonai csoportokat ej­tett foglyul. Jobban megértjük az akkori idők hangulatát, ha megemlítjük, az e­­gész hadsereg azonnal válaszolt ar­ra a felhívásra, hogy csatlakozzék a szovjet hadsereghez, az antihit­lerista koalícióhoz. (Taps.) A román hadsereg minden ren­delkezésére álló erővel belépett az antifasiszta háborúba, s a Vörös Hadsereg oldalán nehéz harcokat vívott a haza végleges felszabadí­tásáért, részt vett Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában, harcolt a hitleri Németország tel­jes legyőzéséig. Ezzel a hősiesség és dicsőség ragyogó lapját írta meg Románia történetébe. (Erős taps.) Most, pártunk 50. évforduló­ján, a Győzelem Napjának előesté­jén egész népünk forró hódolatát és kegyeletteljes háláját fejezzük ki a haza ama fiai iránt, akik vitézi tetteket vittek véghez, nagy oda­adásról tettek tanúbizonyságot, életüket sem kímélték az ország felszabadításáért, a fasizmus legyő­zéséért. (Erős, hosszas taps.) Ugyan­akkor a hála érzéseit fejezzük ki a Szovjetunió dicsőséges hadserege iránt, amely óriási áldozatok árán szétzúzta a náci hadigépezetet, s döntő módon hozzájárult Romániá­nak és más országoknak a fasiszta iga alóli felszabadításához, a hitleri Németország leveréséhez. (Erős taps.) Népünk ugyanakkor tisztelettel adózik az antihitlerista koalícióhoz tartozó összes többi országok ama katonáinak emléke iránt, akik részt vettek a fasiszta Németor­szág legyőzéséért vívott nagy ka­tonai csatában. (Erős taps.) Kegyelettel gondolunk a millió és millió ellenállási harcosra, a leigázott országok hazafiaira, akik vérüket hullatták és életüket adták a fasizmussal folytatott drámai küzdelemben, s hősies harcukkal hozzájárultak az emberi civilizáció­nak a hitleri rabságtól való meg­mentéséhez. (Élénk taps.) . A katonai-fasiszta diktatúra megdöntése történelmi fordulatot­ hozott Románia fejlődésében. Az antifasiszta, demokratikus harc hamarosan az ország történetében példátlanul álló társadalmi moz­galommá változott, amely megnyi­totta a legmélyrehatóbb forradal­mi átalakulások útját, a román nép szabadságra, társadalmi és nemzeti igazságra irányuló eszményei meg­valósításának útját. A sokoldalú politikai és szervező tevékenysé­get kifejtő Román Kommunista Párt ebben a mozgalomban egye­­sítette a nemzet fő erőit , a mun­­kásosztályt, a parasztságot az értel­miséget, a városi középrétege­ket, sőt a burzsoázia bizonyos kö­reit is. A széles néptömegek har­cának eredményeként 1045. már­cius 1­-án uralomra került az or­szág történetében az első valóban demokratikus kormány — élén dr. Petru Grozával, a lánglelkű hazafival, a jeles államférfival és haladó harcossal. Ez a forradalmi, demokratikus erők nagy győzelmét, a munkások és parasztok forradal­mi-demokratikus hatalmának meg­honosítását jelentette, megnyitot­ta az utat a román társadalom mélyreható szociális-p­olitikai válto­zásai előtt. (Hosszas taps.) Ez alkalmat megragadva, szeret­ném kifejezni pártunk köszönetét és háláját mindazoknak a demok­ratikus, hazafias pártoknak és szervezeteknek, amelyek azokban az években együttműködtek a kom­munistákkal az ország forradalmi átalakításáért vívott harcban.. (Élénk taps.) Köztudomású, hogy Románia ro­mokban heverve és feldúlva ke­rült ki a háborúból,­­ az ország­ban gazdasági káosz és­ szegény­ség honolt, a dolgozó tömegek sö­tét nyomorban tengődtek. Az or­szág előtt álló legégetőbb feladat az volt, hogy kijusson ebből a katasztrofális helyzetből, hogy ki­jelölje az azonnali és a távlati gazdasági és társadalmi fejlődés programját. Ennek a programnak a kidolgozásával foglalkozott a Román Kommunista Párt 1945. évi Országos Konferenciája, az a je­lentés, amelyet Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej, a munkásosztály, a ro­mán nép hűt fia, a kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa ter­jesztett elő, az az ember, aki 20 éven át pártunk élén állott, s az egész párt és állami aktívával e­­gyütt jelentősen hozzájárult e kor­szak nagy forradalmi átalakulá­sainak megvalósításához. (Erős taps.) Az Országos Konferencia ki­domborította az iparosítás alapvető fontosságát az ország általános haladásának biztosítása és nemzeti függetlenségünk megszilárdítása szempontjából, s első szakaszként jelölte ki az áttérést az ország új­jáépítésére, a háború által tönk­retett és szétzüllesztett gazdaság gyors helyreállítására. Pártunk fokozott tevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy e fő célkitűzés megvalósítására mozgósítsa a széles népi tömege­ket. A sokrétű és nehéz építőmun­ka egybefonódott a reakciós erők, a kizsákmányoló osztályok és po­­­­litikai pártjaik elleni állhatatos küzdelemmel, ezek az erők, a külső imperialista körök támoga­tására számítva, dühödten szem­beszegültek a szociális átalakulá­sokkal, az ország demokratizálásá­val, a gazdaság talpraállítására és fejlesztésére irányuló intézkedé­sekkel. A forradalmi folyamat szüntelen kibontakoztatása odave­zetett, hogy a társadalmi erővi­szonyok gyökeresen megváltoztak a dolgozó tömegek javára, a ki­­­zsákmányoló, osztályok vereséget szenvedtek,,a burzsoá pártok utol­só képviselőit eltávolítot­tuk a kor­mányból,­­ megszüntettük a monar­chiát és kikiáltottuk a Román Népköztársaságot. (Erős taps.) Gyakran kérdezik tőlem, ho­gyan nyerte meg pártunk a maga számára a nép többségét. Már az 1946 novemberi választások ékes­szólóan bizonyították a reakciós, politika kudarcát, a nép nagy többsége — a szavazók több mint 70 százaléka — demokratikus mó­don kifejezte bizalmát a kommu­nista pártban és a velünk együtt­működő erőkben. (Erős taps.) A szocializmus útjára való rátérés tehát a román nép demokratikus, módon, szavazással kifejezett a­­karatának megfelelően történt, a román nép pedig — azokban az években, amikor pártunk rettent­­hetetlenül küzdött a nemzet ér­dekeiért és mozgósította összes erőit a nép megmentéséért — ma­radéktalanul megbizonyosodott a­­felől, hogy csakis a kommunistá­kat követve biztosíthat magának boldog jövőt, a független fejlődés perspektíváját. (Erős taps.) Ter­mészetesen, nem tagadjuk — s erre már rámutattunk —, hogy mindig szoros kölcsönhatás áll fenn a belföldi és a nemzetközi feltételek között, hogy a nemzet­közi körülmények kedveztek ne­künk, de végső fokon a döntő szerep, amely nélkül semmit sem lehetett volna tenni, a népre há­rult. Neki köszönjük meg, hogy szocialista hazánk új úton halad! (Erős, hosszas taps.) E folyamat során erősödött a munkásosztály egysége, létrejött és fejlődött a munkás-paraszt szö­vetség a párt egyetlen áradatba fogta össze a munkásságnak, a pa­rasztságnak, az értelmiségnek, a nemzet összes hazafias és haladó tényezőinek erőfeszítéseit. A for­radalmi folyamat sikeres kibonta­kozása szempontjából különleges jelentőségű volt a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt akcióegységének megteremtése an­nak az egységfrontnak az alapján, amely még a fasizmus elleni küz­delem éveiben, az illegalitás körül­ményei között jött­ létre. A mun­kásosztály egyedüli forradalmi pártjának 1948 februárjában tör­tént létrehozása, a marxizmus-le­­ninizmus alapján, biztosította a pro­letariátus teljes politikai-szervezeti egységét, ami feltétele annak, hogy a társadalomban a munkásosztály és a munkásosztály pártja gyako­rolja a vezető erő szerepét. A munkásosztály, a parasztsággal, a többi dolgozó kategóriával szö­vetségben, kivívta a teljes politikai hatalmat. Ez azt jelezte, hogy az ország rátért egy új fejlődési sza­kaszra , a szocialista forradalom v­grehajtására. (Erős, hosszas taps.) Ez a társadalmunk éle­tében bekövetkezett minőségi ugrás elengedhetetlen feltételként szabta meg azt, hogy a „nemzeti vagyon átmenjen a dolgozók kezé­­­tte, köbén a” tekintetben­ derítő sze­repet töltött be a fő termelőeszkö­zök államosításának forradalmi ak­tusa, majd pedig a mezőgazdasági szövetkezetesítése. Ezek nyomán a gazdaságban erős"" szocialista szek­tor jött létre és fejlődött. A Párt az objektív törvények követelményeiből, Románia konk­rét valóságának tanulmányozásá­ból kiindulva, kidolgozta az új ... „rendszer -felépítésének ..politikáját, megszervezte és vezette a szocia- IT2H015 műsztaki-anyagi alapja fej­lesztésének, a szocialista termelési viszonyok megszilárdításának és általánosításának, a dolgozók anya­gi és kulturális színvonala emelé­sének egész tevékenységét. Az ország felszabadulása óta el­telt 27 esztendőn..át, a kommunista pár­t­ vezette román nép óriási al­kotó tevékenységet fejtett ki, melynek eredményeként hazánk, Románia, virágzó szocialista állam­má vált, a fejlet.,.iparral és lendüle­tesen korszerűsödő, mezőgazdaság­gal, olyan előrehaladott társadal­mi rendszerrel rendelkezik, amely mind jobb életfeltételeket biztosít valamennyi városi és falusi dol­­­­gozónak. (Erős taps.) Az em­ber ember általi kizsákmá­nyolása mindörökre megszűnt­, a nép a nemzeti vagyon tulaj­donosává, saját sorsának Urává vált, szabaddá és szuverénné vált országában. Ez korszakalkotó vív­mány, megtestesíti a nép felvilá­gosult elméinek leghaladottabb tö­rekvéseit, legmerészebb eszményeit. Három évtizeddel ezelőtt a ve­zető körök úgy vélték, Románia rendeltetése az, hogy „kifejezetten mezőgazdasági“ ország marad­jon. ,Ma az ország gazdasági földrajza ezer meg ezer kor­szerű, magas műszaki színvonalú ipari vállalatot tüntet fel. Húsz évi szocialista, tervszerű gazdálko­dás alatt az ipar évenkénti átla­gos fejlődési üteme 13 százalék volt. Az összes ágazatok jó el­látása, az egész gazdaság gyors haladása érdekében hatalmas mű­szaki alapot hoztunk létre. Hogy felmérhessük azt a távolságot, a­­mely a burzsoá­ földesúri rendszer legvirágzóbb gazdasági évétől el­választ bennünket, elegendő meg­említenünk­. 1970-ben az ipari ter­melés mintegy 17-szer volt na­gyobb, mint 19311-trmr.­ A nagy szocialista mezőgazda­­sági tulajdon létrehozása, a mező­­gazdaság műszaki ellátása, a pa­rasztság sokoldalú állami támoga­tása megnyitotta a falu­ gyökeres átalakításának, a mezőgaz­dasági termelés növelésének, a munka­feltételek megváltoztatásának, a falvak összes dolgozói jóléte nö­vekedésének útját. A mezőgazda­ság — gazdaságunk egyik alap­ága — jelentősen hozzájárult és hozzájárul a nemzeti jövedelem gyarapításához. A termelőerők és az ország gazdasági potenciálja rohamos fej­lődésének fő eredménye az, hogy emelkedik az összes városi és fa­lusi lakosok életszínvonala. Hatalmas fejlődésen ment át a közoktatás­ minden fokon. Romá­nia, ahol mindössze egy negyed­évszázaddal ezelőtt­­négymillió írástudatlan volt„ma ingyenes tíz­osztályos általános oktatást biz­tosít honpolgárainak. Számotte­vően fejlődött a tudományos munkásság, amely népünk értelmi képességeit, alkotó géniuszát tes­tesíti meg, a tudomány, a haladás egyik lényeges tényezőjévé, a szo­cialista társadalom szolgálatában álló óriási anyagi erővé vált. Társadalmi fejlődésünk minden területén a legrohamosabb ütemet az 1966—1970-es ötéves terv idő­­szak­ában érte el­ abban az idő­szakban, amelynek mérlegét nem­rég vontuk meg és amely feltárta szocialista rendszerünk nagy erő­forrásait, dinamizmusát, népünk lendületes munkáját a pártprog­ram megvalósításáért. E program­ban látja népünk bőséges és bol­dog jövőjének biztosítékát. (Hosz­­szas taps.) Természetesen az említett kor­szakban mindvégig sok nehézséget kellett leküzdésünk, ami együtt jár egy olyan nagyszabású művel, mint amilyent megvalósítottunk. Gyakran kellett megfizetnünk a tapasztalat és a felkészültség hiá­nyát, a szocializmussal kapcsola­tos szimplifikált felfogást, ami hátráltatta a gazdasági és társa­dalmi építés jó menetét. Tevé­kenységünkben sok hiányosság és fogyatékosság mutatkozott, sok hiba történt. Ismeretes, hogy bizo­nyos időszakban megsértették szo­­cialista felfogásunk normáit és el­veit, ami káros következmények­kel járt az egész társadalmi élet­re, az új társadalmi rend építésé­nek kibontakoztatására. Mint tud­juk, pártunk határozottan fellé­pett e szabálytalanságok és vissza­élések ellen, mélyrehatóan­­ele­mezte ezek okait és a legerélye­sebben intézkedett, hogy ne is­métlődhessenek többé meg a párt- és állami tevékenységben, egész társadalmunkban. Lényeges azon­ban hangsúlyoznunk: népünk, a kommunista párt mindig megta­lálta a szükséges eszközöket ah­hoz, hogy elhárítsa a nehézsége­ket, helyrehozza a hibákat, fe­­lküzdje az akadályokat. A romá­niai szocialista építés korszakának Uralkodó jellemvonása a szaka­datlan, lüktető, felfelé ívelő fej­lődés, az előrehaladás valamennyi fronton, a tevékenység­ állandó­­ tökéletesítése minden területen. . (Hosszas taps.) Most, a párt 90 évfordulóján büszkén a kötelességteljesítés tu­datában vonhatjuk meg nemcsak a régi rendszer ellen folytatott forradalmi harcok dicsőséges mér­legét, hanem annak a sikeres munkának a mérlegét is, amelyet az ország kormányzásában végez­nünk, abban, hogy vezessük a né­pet a szocializmus és a kommu­­­nizmus ragyogó útján. (Erős, hosz­­szas taps.) A hatalom kivívásáért, a szo­cialista forradalom végrehajtásá­ért, az új rendszer felépítéséért folytatott nagy csatában a vezető szerep­e­ hős, munkásosztályunké volt, amely teljes­ mértékben bizonyította forradalmi képessé­gét, kombattív szellemét, elszánt­­­­ságát és "szorgalmát, " becsülettel eleget tett a társadalom Vezető osztályaként reá háruló történel­mi küldetésnek. (Hosszas taps.) Az ország átalakításának munká­jához, a nemzetgazdaság fejleszté­séhez, a szocializmus építéséhez jelentősen hozzájárult a romániai parasztság is. a munkásosztály megbízható szövetségese, mely mint már mondottam, a századok folyamán a legsúlyosabb harcokat vívta a társadalmi felszabadulá­sért és a nemzeti függetlenségért. A parasztság odaadással elsajátí­totta a kommunista párt politiká­ját, és tevékenyen­ részt­ vett e politik­a g valóra váltásában. (Erős ~Kapsi~Az ország értelmisége meg­­értette az új társadalomban reá járó nagyszerű hivatást,­ vala­­­mennyi dolgozóval együtt, érté­kesen hozzájárult minden nagy si­kerünkhöz, az ország anyagi és szellemi kincsestárának gyarapí­tásához, a szocializmus építéséhez. (Hatalmas taps.) Ki kell emelni a nők millióinak — a nemzet hatal­­­­mas erejének *— önfeláldozó mun­káját, azokét, akik férjeik és fiaik, fivéreik oldalán aktívan részt vet­tek Románia szocialista fejleszté­sének egész művében. (Élénk taps.) Az ifjúság, amelyet mély­séges hazafias szellem hat át, min­dig lelkesen válaszolt a párt hívó szavára. Emlékezzenek a szocia­lista építés munkatelepeire! Mi­lyen* nagyszerű hősiességet tanusí­­tott hazánk fiatalsága ebben a munkában, akárcsak az antifa­siszta fronton, a társadalmi tevé­kenység összes területein! Az if­júság minden__energiáját, egész munkabírását * a szocialista tissta haladása és jóléte nemes ügyének, saját napfényes jövője megterem­tésének szentelte. (Hatalmas, hosz­­szas taps.) „Mindaz, amit, Románia történe­tének e rövid, de gazdag idősza­­­­kában megvalósítottunk az egész nép. Az összes városi —és falusi — román, magyar, német, szerb és­­ más nemzetiségű — dolgozók hő­­­sies munkájának, óriási alkotó e­­rejének a gyümölcse. A szocialista rendszer mindannyiunk számára először nyitotta meg a társadalmi, „érvényesülés korlátlan” lehetősé­geit, a haladás és a jólét világos távlatait, a napfényes jövőt. Mind­azokhoz a sikerekhez, amelyeket a román nép a nemzeti és társa­dalmi felszabadulásért, az új tár­sadalmi rend megteremtéséért ví­vott harcban elért, megkülönböz­tetett módon hozzájárultak a kommunisták, a párt- és állami aktivisták tízezrei, akik nehéz fel­tételek között fáradhatatlan oda­adással és hűséggel dolgoztak, minden erejüket latba vetve küz­döttek a pártpolitika valóra váltá­sáért, a nép szolgálatáért. (Erős, hosszas taps.) A párt e dicső jubileuma alkal­mából, a Központi Bizottság, az Államtanács és a kormány nevé­ben forró köszönetet mondok a munkásosztálynak, a parasztság­nak, az értelmiségnek, az ifjúság­nak, a nőknek, az összes dolgo­zóknak nemzetiségre való tekintet nélkül, a kommunistáknak, a Párt- és állami aktivistáknak és gratulálok a szocialista Románia felvirágoztatásának, szocialista nemzetünk jólétének és boldog­ságának szentelt hősies munká­jukhoz. (Erős, hosszas taps.) Az ötéves terv előirányzatainak megfelelően, a tervezett mintegy 12 százalékos évi ütem alapján az ipar megerősíti vezető helyét a gazdaságban, s csaknem 65 száza­lékkal vesz majd részt a nemzeti jövedelem létrehozásában. Az új ötéves tervet különösképpen az jellemzi, hogy az erőfeszítéseket határozottan a korszerű iparágak gyors fejlesztésére, a kiváló minő­ségű, nagyobb gazdasági értékű termékek előállítására irányítjuk. Ebben a tekintetben különleges feladatok hárulnak a gépgyártás­ra. Az előirányzatok szerint ez az iparág erőteljesen fejődik, az öté­ves terv során több mint kétsze­resére növeli termelését, s ezt fő­képp az elektrotechnikai és elek­tronikai ipar, a finommechanika, a hajó-, szerszámgép-, technoló­giai felszerelés-gyártás fokozott, nö­velése alapján valósítjuk meg. Az elektronikai ipar és a finommecha­nika termelése 3,4-szeresen növek­szik. Ez lehetővé teszi, hogy a gépipar egyre jobban betöltse sze­repét az anyagi termelés összes ágazatainak jobb felszerelésében, az egész nemzetgazdaság műszaki haladásának gyorsításában. Biztosítjuk a kohászat to­vábbi fejlődését és moderni­zálását is. 1975-ben 9,7 mil­lió tonna acélt állítunk majd elő, növekedni fog a hengereltáru termelése, bővülni fog a színesfé­mek gyártása. Nagy hangsúlyt he­lyezünk az acélötvözetek termelé­sének fejlesztésére; a termelés az ötéves terv végén meghaladja az 1 millió tonnát. A vegyipar továbbra is a leg­gyorsabban fejlődő szektorok kö­zött lesz, termelése az ötéves terv­ben 2,3-szer növekszik. Különös­képpen fejlődik a nagy gazdasági hatékonyságú petrokémiai, a mű­szál- és műrost-, valamint a mű­anyagipar. Erőteljesen fejlődik az építő­­anyagipar. A cementtermelés két­szeresére növekszik és 1975-ben eléri a 16,5 millió tonnát. Intézke­déseket irányozunk elő új építőa­­nyagok gyártásba vételére. Na­gyobb mértékben értékesítjük majd a helyi lehetőségeket ezen a téren. Az ötéves terv tervezetének vég­legesítésében szem előtt tartottuk a közfogyasztási javak termelésé­nek, az élelmiszeriparnak és a könnyűiparnak a gyorsabb fejlesz­tését. Hogy jobban kielégítsük a fogyasztók ízlését és kívánságait előirányoztuk az áruválaszték gazd a­d­agítását.. Jobban értékesítjük a közfogyasztási javak termelésének növelésére fennálló széleskörű lehe­tőségeket a helyi iparban és a kis­­■ ipari szövetkezetekben, valamint a bedolgozás­­ kiterjesztése révén is. Az ipar fejlesztésében döntő sze­repe van az energetikai és a nyers­anyagalap bővítésének. A gazda­ság szükségleteinek gyors növeke­dése megköveteli, hogy megvizs­gáljuk saját nyersanyag- és üzem­anyagforrásainak intenzívebb fel­­használásának lehetőségét, hogy megoldásokat találjunk potenciá­lunk gyarapítására ezen a területen. Iparunk gyors haladásához rend­kívül fontos a szakosítás és a ko­operáció fejlesztése. A termelőka­pacitások intenzív kihasználása érdekében össze kell állítani az egységek ésszerű szakosításának, a kooperációs kapcsolatok kiterjesz­tésének konkrét programjait. Szük­séges, úgyszintén, nagyobb gondot fordítani a műszaki-anyagi ellátás javítására, biztosítani kell a nyers­anyagok és segédanyagok ütemes szállítását, minden egyes vállalat szerződéses kötelezettségeinek pon­tos teljesítését. A termékek minőségének javí­tása a gazdasági szervek, egysé­gek, valamennyi dolgozó figyelmé­nek középpontjában kell hogy áll­jon. Ebből a szempontból nagy je­lentőségű az új termékek gyártás­ba vételének meggyorsítása, a meglévők korszerűsítése. Az automatizálási problémák va­lamennyi termelőegység figyelmé­nek homlokterében kell hogy áll­janak. Rövid időn belül létre kell hoz­nunk egy központi vezetési és au­tomatizálási intézetet, amely ta­nulmányokat és tervezeteket állít majd össze tudományos alapon, a vállalatok tevékenységének töké­letesítésére, megoldásokat dolgoz ki a termelés automatizálására, a különböző ágazatokban. A jelenlegi ötéves tervben, elő­irányzat szerint, a mezőgazdaság össztermelése 49 százalékkal nö­vekszik az 1966—1970-es idő­szak évi átlagához viszonyítva. Amint a plénumon is hangsú­lyozták, mezőgazdaságunk még igen számottevő tartalékokkal ren­delkezik és meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket ezek ki­aknázásáért. A mezőgazdaság szá­mára előirányzott beruházások összege hozzávetőleg 80 milliárd lejre rúg. Igen fontos célkitűzés a traktor- és géppark gyarapítása és korszerűsítése, a mezőgazdasági munkálatok komplex gépesítésének megoldása. Ugyanakkor a mező­­gazdaság az ötéves terv során 2,8- szer több műtrágyát — aktív anyagot — fog kapni, mint az 1966—1970-es időszakban, vala­mint­ nagyobb mennyiségű rovar­irtó- és gombaölő-szereket. Fontos feladat az állattenyésztés fejlesztésére és az állattenyésztési termelés növelésére vonatkozó or­szágos program megvalósítása. Eb­ből a célból intézkedéseket kell tenni a takarmányalap ésszerű ke­zelésére, a legelők feljavítására és intenzívebb kihasználsara. Úgy­­szintén intézkedési programokat dolgoztunk ki­­a zöldség, és a gyü­­m­ölcstermesztés fejlesztéséért, a lakosság jobb­ra vala érdekében. A jelenlegi ötéves terv nagy fon­tosságú szakasz az országos talaj­javítási program megvalósításában. 1975-ben az öntözött területek nagysága meghaladja majd a 2 millió hektárt. E feladat maradék­talan teljesítése és az öntözési rendszer hatékony kihasználásá­nak biztosítása a mezőgazdasági termelés növelésének egyik döntő tényezője. Szükséges továbbá nagyobb tá­mogatásban részesíteni a domb- és hegyvidéki egyéni gazdaságokat, amelyek számottevő lehetőségekkel rendelkeznek a termelés növelésé­re, főként az állattenyésztésben. A nemzetgazdaság általános ha­ladásával lépést tartva az árufor­galom az ötéves terv során hozzá­vetőleg kétszeresére fog növeked­ni. A vasúti szállítás bővítésével és további korszerűsítésével egy­idejűleg nagyobb súlyt helyezünk a gépkocsiszállításra, valamint a dunai szállítás fejlesztésére. Ebben az időszakban biztosíta­nunk kell a társadalmi munka magasabb fokú, egyre ésszer­űbb felhasz­nálását. Az alkalmazottak létszáma ebben az ötéves tervben több mint egymillió személlyel növekszik a X. kongresszus Irány­elveiben megállapított 400—500 ezerrel szemben. A munkaerő részaránya az iparban és a többi nem mezőgazdasági ágazatban megközelíti majd a foglalkoztatott összlakosság csaknem 60 százalé­kát. Előirányzat szerint a munka termelékenysége az iparban 42 százalékkal, az építésben-szere­­lésben 35 százalékkal, a vasúti szállításban pedig 33 százalékkal növekszik. Úgy véljük azonban, hogy ezek az előirányzatok nem felelnek meg teljes mértékben lehetőségeinknek, a nemzetgazda­ság gyors ütemű fejlesztése szük­ségleteinek, a nép életszínvonalá­nak növelése támasztotta követel­ményeknek, s ezért erőfeszítése­ket kell tennünk túlszárnyalásuk céljából. Ami az anyagi ráfordításokat illeti, ezek részaránya a társadal­mi termékben az 1970. évi 59,2 százalékról 1975-ben 54,4 száza­lékra csökken. Noha az eredeti előirányzatokat ebben a vonatko­zásban lényegesen kiigazítottuk, újabb intézkedéseket kell fogana­tosítani a termelés anyagi ráfor­dításainak szüntelen csökkentése céljából, mivel ezek gazdaságunk­ban még mindig magasak. Ez e­­gyik fő útja a nemzeti jövedelem növelésének, s következésképpen a tömegek lét­feltételei javításá­nak. A külkereskedelem volumene az 1971—1975-ös időszakban több mint 70 százalékkal növekszik az elmúlt ötéves tervhez képest. A legfontosabb feladatok egyike a kivitel gazdasági hatékonyságának növelése, Struktúrájának javítása, az exportált áruk termelési költ­ségeinek lemorzsolása, s az­ export­áruk előnyös áron történő érté­kesítése a külső piacon. Szükséges továbbá csökkenteni az importot, mégpedig a nyersanyagokkal, szer­számgépekkel és berendezésekkel való ellátás belföldi lehetőségei­nek fokozottabb mértékű kihasz­nálása révén. Ezzel egyidejűleg ki kell terjeszteni az ipari kooperá­ciós akciókat más országokkal­­— mivel ez a gazdasági kapcsola­tok olyan magas rendű formája, amely ösztönzőleg hat a cserékre és növeli hatékonyságukat. Románia továbbra is széles kö­rű gazdasági kapcsolatokat épít ki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, aktívan részt vesz a közöttük fennálló kooperációs formák tökéletesíté­sében. Tekintettel arra, hogy ez a­­szervezet a szocialista országok­nak csupán egy részét öleli fel, szükségesnek tartjuk a kooperá­­lási formák olyan megszervezését, hogy lehetővé váljék a KGST bő­vítése, az, hogy részt vehessenek benne más országok is, szocialis­ta és nem szocialista országok egyaránt. Továbbra is bővítjük együttműködésünket a KGST tag­államokkal, nemkülönben az ösz­­szes többi szocialista országgal, a teljes egyenlőség, az elvtársi se­gítségnyújtás és a kölcsönös elő­nyök szellemében, mivel tudjuk, hogy ez az együttműködés meg­könnyíti minden egyes ország a­­nyagi és emberi erőforrásainak egyre hatékonyabb felhasználását, valamennyi szocialista nemzet sok­oldalú felvirágzását. (Erős taps.) Lépéseket teszünk a gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési kapcsolatok fokozásáért a fejlődő országokkal, a fiatal füg­getlen államokkal , mivel e kap­csolatok jelentősége túllép a köl­csönös gazdasági érdekek szférá­ján, s kimondottan politikai fon­tosságuk is van. Egyszersmind, tekintettel a nemzetközi munka­­megosztás elmélyülésére, bővítjük kapcsolatainkat a kölcsönös tisz­telet és előnyök alapján a fejlett kapitalista országokkal. Románia úgy véli, hogy gazdasági fejlődé­se — mint egyébként bármely ál­lam gazdasági fejlődése — ko­runkban szorosan összefügg széles körű részvételével a nemzetközi gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésben, az értékek vi­lágméretű cseréjében. (Erős taps.) A jelenlegi ötéves terv előirá­nyozza, hogy továbbra is magas felhalmozási rátát valósítsunk meg, mivel ez a gazdasági és tár­­sadalmi haladék fő forrása, a fel­halmozási alap részaránya a nem­zeti jövedelemben 31—32 százalék lesz. Az állam központosított alap­ / ( A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének programja KEDVES ELVTÁRSIAK! Olyan feltételek között lépünk pártunk fennállásának második félévszázadába, amikor egész né­­­pünk erőteljes hazafias lendülettől áthatva fokozottan munkálkodik, hogy egyre magasabbra emelje a szocializmus ragyogó építményét Románia földjén. A dolgozók a Román Kommunista Párt X. kon­gresszusa által feltárt perspektí­váktól lelkesítve tevékenykednek. E kongresszus kidolgozta az or­szág fejlesztésének az 1971— 1975-ös időszakra vonatkozó prog­ramját, valamint az 1980-ig ter­jedő irányelveket. Az év első négy hónapjának eredményei ele­ven tanúbizonyságot szolgáltatnak arról az­ elhatározásról, amellyel a dolgozók hozzáláttak e program megvalósításához. Az­ ipari ter­melési tervet nemcsak teljesítet­ték, hanem túl is szárnyalták, 11,7 százalékos fejlődési ütemet értek el a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Ezek az eredmények ismételten igazolják a magunk elé tűzött feladatok és célok realiz­musát, népünknek azt a képessé­gét, hogy példásan megvalósítja az új ötéves tervet, a X. kongresz­­szus által kidolgozott programot. Társadalmunk fejlődésének új történelmi szakasza, mely valószí­nűleg néhány ötéves tervet ölel fel, a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom létrehozásának szakasza. Ennek a szakasznak a lényege: korszerű iparral és nagy hozamú, belterjes mezőgazdasággal rendelkező fejlett gazdaság megte­remtése, a tudományos tevékeny­ségnek, a közoktatásnak, és a tö­megek művelődési színvonala e­­melését szolgáló erőfeszítéseknek a széles körű kibontakoztatása, a városi és falusi dolgozók anyagi és szellemi jólétének szüntelen e­melése, a társadalom által ter­melt javaknak a szocialista igaz­ságosság és méltányosság szerinti elosztása, a termelési viszonyok és a társadalom­szervezés tökéle­tesítése, olyan szervezési keret megteremtése, amely lehetővé te­szi a néptömegek, minden állam­polgár széles körű­vé­tételét a közéletben, a közügyek megoldá­sában, az állampolgári szabadság­jogok bővítése, a szocialista de­mokrácia fejlesztése. E program végrehajtása Romániát a civilizá­ció és a jólét újabb csúcsaira e­­meli, megteremti annak a lehető­ségét, hogy hazánk fokozatosan áttérjen a kommunizmusra. A Központi Bizottság plenáris ülése, amely tegnap fejezte be munkálatait, jóváhagyta az 1971— 1975-ös évek tervjavaslatát. A terv előirányzatait úgy értékelte, hogy azok megfelelnek a X. kon­gresszus által megállapított célki­tűzéseknek és hogy teljesítésük­nek döntő szerepe lesz a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom megteremtésében. A plenáris ülés pozitívan értékelte a párt- és álla­mi szentek, a fővállalatok és vál­lalatok tervelőirányzatokat meg­alapozó munkáját és azt, hogy a gazdasági egységekben, a megyék­ben és a minisztériumokban ala­posan, hatékonyan megvitatták e­­zeket a tervelőirányzatokat. A dolgozó tömegek közvetlen rész­vétele a terv kidolgozásában és véglegesítésében jelentős mérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy újabb módozatokat találjunk a gazdasági potenciál fokozott kihasználására, a nemzetgazdaság tartalékainak jobb hasznosítására. A X. kon­gresszus irányelveihez képest az ötéves terv az összes fő mutató­számokkal kapcsolatban számotte­vő javításokat tartalmaz. Az 1971-1975-ös ötéves terv fő mutatói A parasztság mezőgazdasági terme­lésből származó reáljövedelmei egy aktív személyre számítva 115—120 122—130 Dinamizmus százalékban Mutató Az Irányelvek Az ötéves terv szerint előirányzatai Ipari össztermelés 150—157 108—178 Mezőgazdasági össztermelés (ez évi időszak évi átlaga alapján szá­mítva) 128—131 130—149 Munkatermelékenység egy ipari alkalmazottra számítva 137—140 142 A költségek csökkenése 1 000 lejnyi árutermelésnél az állami iparban 1975-ben, 1970-hez képest, szá­zalékban 6,0—7,0 10—12 A külkereskedelem volumene (öt évi időszakra) 140—145 160—170 Központosított beruházások állami alapokból (öt évi időszakra) — milliárd lejben 420—435 470 Nemzeti jövedelem 145—150 168—182 Az alkalmazottak számának növe­kedése a nemzetgazdaságban 1­000 személyben 400—500 1010 Béralap 130—135 153 A kiskereskedelmi árueladás volumene 130—135 140—146 A lakosságnak nyújtott szolgálta­tások volumene 140—145 155—161 Reálbér 116—120 120 .VÖRÖS zászló

Next