Vörös Zászló, 1971. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-22 / 172. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam 172 (6101) szám , 1971. július Csak az erők ésszerű eloszlása, kihasználása biztosíthatja az aratás meggyorsítását A tagság szorgalmára nem pa­naszkodnak a jeddi mtsz vezetői. A múlt hét végétől több százan kapcsolódtak be a búza aratásá­ba. Igaz, a feladat is számottevő, több mint 140 hektár termését kell kézzel learatniuk. Az eddigi mun­kaütemből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ha az időjárás is kedvez, a kézi aratással 4-5 nap alatt végeznek. A gépek, gé­­pesítők munkájáról már kevesebb jót mondhatni. A 40 hektár árpa szalmájának nagyon kis részét pré­selték fel, mert az egyetlen rendel­kezésükre álló szalmaprés több mint 3 napig vesztegelt, javításra várva. Ennek következtében a szántással is lemaradtak. Szomba­ton például 5 traktor vesztegelt a gépesítési osztály üzemközpontjá­ban. Még eddig egyetlen hektá­ron sem forgattak át tarlót, holott a tervükben nem kevesebb, mint 50 hektár másodvetés szerepel. A gépállomás vezetőségének tehát sürgősen közbe kell lépnie, meg­felelő segítséget kell nyújtania a gépesítési osztálynak a gépek ma­ximális kihasználása érdekében. Patópálosan indult a betakarí­tás a mosoni mtsz-ben. Már több mint egy hete befejezték a 30 hek­tár árpa kézi aratását, de még e­­gyetlen kévét sem csépeltek ki. Azt ígérték, hétfőn kezdik meg a hordást, az asztagrakást. Nem vall ésszerűségre ez a megoldás. Mire való ez a sok ide-oda rakos­­gatás? Jól bevált módszer egye­nesen a szekérről etetni a cséplő­gépet, bizonyára a mosoniak is sokat nyernének ezzel. Feltehetjük a kérdést: miért kell még legalább 2 napig kihasználatlanul állnia a cséplőgépnek? Sok mtsz-ben a kombájnokat is felhasználták a cséplésnél. A mosoni kombájno­kat is be lehetne, be kellene állí­tani a kalangyák kicsépléséhez, így nem csupán a szemvesztesé­get csökkenthetnék, hanem renge­teg időt, szállítóeszközt, erőt spó­rolhatnának meg. Ez utóbbira kü­lönösen nagy szükségük volna, mert a 210 hektár kenyérgaboná­ból még egyetlen szálat sem vág­tak le. E hét elejére tervezték az aratás megkezdését. Miért e ha­logatás, mikor az mtsz-ek döntő többségében eddig már 50—100 hektárokról vágták le a búzát? Tehát ésszerű erőelosztást, kihasz­nálást várunk a mosoniaktól, mert a kenyérgabona betakarítása most már egyetlen órai halasztást sem tűr. Sárdon is e hét elejére ígérték a búzaaratás megkezdését, mert az erők egy része a 3 kombájnnal e­­gyütt még az árpa cséplésével volt elfoglalva. A traktorok többsé­ge a szalmapréselésnél, a szántás­nál dolgozott. Azonban itt sem ár­tana több gondot fordítani a szál­lítóeszközök jobb kihasználására. Moldovan Alexandru és Berecki Sándor traktoristák, akik a 2 után­futóval dolgoznak, csütörtök óta állnak, mert az mtsz nem biztosít számukra munkát. Tennivaló pe­dig bőven akad, még 17 hektárról kell beszállítani a szalmát s te­temes mennyiségű takarmány is található a határban. Pákában a hűvösebb éghajlat, a késedelmesebb vetés miatt még mindig 10 hektár árpát kell le­arassanak. Közben azonban a tag­ság jelentős része megkezdte a búza kézi aratását. Eddig közel 45 hektár termését vágták le, s még egy 20 hektáros területen érett sarló alá a gabona. A 7 kombájn­hoz szükséges személyzeten kívül naponta 500 tagot irányítanak a búza aratásához. A gépeket ma vagy holnap állítják munkába, melyekhez elegendő zsákot biz­tosítanak. Egyetlen gondjuk a ki­csépelt gabona szelektálása, tisz­­títása. A már rég megrendelt és kifizetett nagy teljesítményű sze­lektort hetek óta várják. Az árpa tisztítását még megoldották a kézi szelektorral, de a 420 hektár bú­zatermését ilyen rudimentális esz­közökkel kitisztítani szinte lehetet­len. Az ellátó­központ vezetői sür­gősen intézkedjenek, hogy ezek a jelen időszakban annyira fontos munkagépek mielőbb megérkezze­nek az egységekhez. Sok a tennivaló a csíkfalvi mész­­ben. Az 50 hektár árpának még mintegy 35 százalékát kell kicsé­­pelniök. Ezt a munkát jelenleg 4 kombájn végzi, kalangyától kalan­gyáig haladva. A terület felszaba­dítása is sürget, 15 hektárról kell lehordani a szalmát, s még 20 hektár árpaföldön előkészíteni a másodvetéshez szükséges mag­ágyat. Jó lenne, ha itt is nagyobb gondot fordítanának a szállítóesz­közök jobb kihasználására, mert a hét végén is 3 traktorutánfutó vesztegelt, holott még nem keve­sebb, mint 3 vagon takarmány is beszállításra vár. Összegezve a fenti mtsz-ekben tapasztaltakat, ismételten hangsú­lyozzuk: mindenhol intézkedjenek, hogy addig is, amíg a kombájnok pihenésre kényszerülnek, a gépesí­­tők minél jobban kihasználhassák a traktorokat a szállításnál, a szán­tásnál, mert ezzel is nagymérték­ben hozzájárulhatnak a takar­mányalap kiegészítéséhez, a jövő évi termés előkészítéséhez. (szabó) Másodvetésre készítik a talajt Mezőszentmárton határában A mezőzáhi átvevő központban gondosan ellenőrzik a gabona minőségét. Új termék A Régeni Faipari Komplexum csónak és sportcikk részlegéből kikerült kenuk 1 és 2 személye­sek voltak. Nemrég megtervez­ték és elkészítették egy új több személyes kenu mintapéldá­nyát, amelyet el is küldtek Sna­­govra válogatott ifjúsági kere­tünknek. Az új típusú verseny­kenut vízálló lemezből gyárt­ják. V. Alecsandri születésének 150. évfordulója alkalmából Tegnap a marosvásárhelyi Színművészeti Intézet Stúdió­ter­mében szimpoziont rendeztek V. Alecsandri, a nagy román költő és hazafi születésének 150. év­fordulója alkalmából. Az ünnep­ségen részt vettek írók, költők, kulturális aktivisták, értelmisé­giek, munkások, diákok, főisko­lai hallgatók. Megnyitó beszédében Romu­lus Guga író, a Vatra folyóirat főszerkesztője méltatta a költő életművének jelentőségét a ro­mán irodalomban. Kiemelte, hogy V. Alecsandri születésének évfordulóját egész pártvezette népünk megünnepli. A költőt magáénak vallja népünk, mert műveivel, közéleti tevékenységé­vel a nép ügyét, a haza felvi­rágzását, az egyesülés, a sza­bad, független román állam létrejöttét szolgálta. V. Alecsan­dri rakta le a modern román irodalom , a költészet, dráma­­irodalom, széppróza — alapjait. Tevékenysége példamutató, lel­­kesítőleg hat napjaink íróira, költőire. Példáját adta annak, hogyan kell megénekelni né­pünk hősiességét, életét, hazánk szépségeit. A költő életéről, irodalmi mun­kásságáról, jelentőségéről a ro­mán irodalomban Enăchescu Ti­­moftei egyetemi lektor, Oláh Tibor egyetemi előadó tanár és Dan Culcer kritikus tartott elő­adást. Ezt követően marosvá­­sárhelyi rí, régini szavalók V. Alecsandri verseiből adtak elő. MAI SZÁMUNKBAN: SZEMFÉNY­VESZTŐK OLTYÁN LÁSZLÓ riportja LEVELEK­PANASZOK AZ ORVOS VÁLASZOL SPORT Az ifjúság munkára való nevelése a KISZ szervezetek feladata Maros megye ifjai rendkívül nagy érdeklődéssel fogadták pár­tunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak az ideoló­giai, a politikai és kulturális ne­velőtevékenység fellendítésére tett javaslatait s az ezzel kapcsolatos expozéját. E dokumentumokból — mint a többi nagy fontosságú párt és kormányintézkedésekből — minden fiatal érezte, érezhette, hogy pártunk féltő gonddal visel­tetik ifjaink jövője iránt. A leg­újabb pártdokumentumok fényé­ben elemezve a megyei KISZ szer­vezet tevékenységét az ifjak poli­tikai, ideológiai, kulturális nevelé­se terén, sok szép eredményről számolhatunk be, ifjaink a munka­­szeretet, a párt és haza iránti sze­retet és ragaszkodás több beszé­des példáját szolgáltatták. Sokat beszélhetnénk az üzemekben, vál­lalatokban kibontakozott szakmai képzésről, a termelési feladatok példás teljesítéséről. E ezekben a­­zonban nem erről akarok írni, hi­szen eredményeinkről­­ mer’ több­ször szó esett, azokat ismerik. Úgy érzem, annál többet kell mon­danom az ifjak politikai, ideológiai, kulturális nevelése terén fennálló hiányosságainkról. A KISZ szervezetek nevelőtevé­kenységét sok esetben az ötlet­, szegénység, alkalomszerűség, a szórványosság jellemezte. Rendez­vényeink egyes esetekben tartal­matlanok, elvontak és lanyhák voltak, hiányzott belőlük a fiatal­ságra jellemző kombattivitás, az ideológiai elvszerűség, tisztaság, nem irányultak az ifjak tudatára károsan ható befolyások ellen. Sok esetben a nevelő rendezvények nem tükrözték az ifjak konkrét munkáját, életét, elvontan tárgyal­tak jelenségeket, nem segítették hozzá az ifjakat a párt marxi-leui­ai politikájának alapos megisme­réséhez. Nagyon sok fonák hely­zet adódott a falusi KISZ szerve­zetek tevékenységében, egyesek közülük kiejtették a kezükből az ifjakat. Ezért van az, hogy falva­kon sok olyan ifjút találunk, akik elvégezték a nyolc, tíz osztályt, il­letve a líceumot és sehol az ég világon nem dolgoznak, szüleik tartják el őket. őszintén be kell vallanunk azt is, hogy egyes KISZ szervezetek politikai nevelőtevékenysége na­gyon szűkkörű, nem tapasztalni munkájukban a kezdeményezést, az újra való törekvést, a folyama­tosságot és azt a céltudatosságot, mellyel leküzdhetnék az ifjak hely­telen megnyilvánulásait. Gondolok itt például a szakismeretek gazda­gítása terén tapasztalható mulasz­tásokra, a munkából történő hi­ányzásokra, késésekre, a gépek, berendezések elégtelen karbantar­tására stb. Az sem titok, hogy e­­gyes ifjak magánélete ellentétes a szocialista erkölcsi normákkal, megsértik az együttélés szabá­lyait, közfelháborodást keltően vi­selkednek, megkárosítják a köz­vagyont, magatartásukkal a társa­dalom elítélését váltják ki. Nyil­ván, a KISZ szervezetek is felelő­sek ezekért a hibákért, jelensége­kért. Po­liti­kai nevelőtevékenysé­­gükkel nem sikerült ezekben az TRIM­ITAS FUGEN, Maros megye KISZ Bizottságának első titkára ifjakban a becsületesség, a helyt­állás, a pártszerűség elveit átültet­ni.. Meggyőződésem, hogy a KISZ szervezetek képesek tevékenységü­ket megjavítani s olyan politikai nevelőmunkát kifejteni, mely gyö­keres fordulatot hoz az ifjak gon­dolkodásmódjában, viselkedésé­ben. Elsőrangú feladatunknak az ifjak munkára való nevelését kell tekintenünk.. Oda kell hatnunk, hogy minden ifjú megértse: dol­gozni mindenkinek kötelessége, a mi rendszerünkben a munka meg­becsülést jelent. A munkára való nevelést nem kampányszerűen kell végeznünk. Az iskolákban erre ki­tűnő lehetőséget nyújt a tanulók gyakorlati oktatása, műhelytevé­kenysége. A tanulókkal meg kell szerettetni a munkát, hogy a nyolc vagy tíz osztály befejezése után ne szégyelljenek elmenni dolgoz­ni, ne érezzék magukat elveszett­nek, pályatévesztettnek, ha nem jutnak be az egyetemre, a főisko­lára. A munkára való nevelés jól bevált formája a hazafias és ön­kéntes akciók szervezése. E téren nagyszerű hagyományaink, pél­dáink vannak. Gondolom, ha a KISZ szervezetek biztosítják az if­jak folyamatos rés­z vételét a haza­fias munkákban és az olyan ak­ciókban melyek társadalmunk számára jelentősek, ifjaink jobban megértik a munka fontosságát, szépségét. Megértik azt is, hogy vigyázni kell arra, amit dolgozó népünk verejtékes munkával ho­zott létre, megbecsülni mások munkáját, értékelni szüleik erőfe­szítéseit. S ami nagyon fontos: a munkában formálódik a tudatuk, fejlődnek, becsületes, dolgos ál­lampolgárrá. A KISZ szervezetek feladata, hogy biztosítsák az ifjak széles körű részvételét a társadal­mi munkában. Minden rendezvé­nyük, kezdeményezésük legyen tartalmas és színvonalas. Véget kell vetni annak a lanyhaságnak, amely az utóbbi időben KISZ szer­vezeteink életében meghonosodott. Céltudatosság, kombattivitás, for­radalmi lendület, következetesség kell hogy jellemezze minden KISZ szervezet tevékenységét. A KISZ megyei bizottsága a párt irányhőz­óval mindent megtesz fel­adóin tejesítéséért. Pártunk főtit­kárának útmutatásai minden ifjút jobb munkára lelkesítenek. Me­gyénk román, magyar, német és más nemzetiségű ifjúságának erős elhatározása, hogy fenntartás nél­kül támogatja a programot és harcol annak valóra váltásáért. A Régeni Faipari Komplexum hangszer részlege Amit nyertek a vámnál, elvesztették a révnél A napokban ellátogattunk a di­csői Herkules téglagyárba, mivel tudomásunkra jutott, hogy a ter­melés szempontjából i­s zárták az első félévet. Ez alkalommal azon­ban nem a fizikai termelés ered­ményeit, hanem annak gazdasági vetületét szándékoztunk mérlegel­ni, s ezért az önköltség alakulása után érdeklődtünk. — Itt is kedvezőek az eredmé­nyeink. Az év első hat hónapjában a költségek csökkentése révén 6 000 lejt takarítottunk meg —­ tá­jékoztatott Popovics Juliu, a válla­lat tervosztályának vezetője. — Ha megtakarítás van, az mindenképpen eredmény, de mivel csekély az összeg, nézzük meg részletesebben a félévi költségek alakulását — javasoltuk. A tervosztály vezetője azonban az adatszolgáltatás egyszerűbb formáját választotta, és elém rak­ta a két évnegyedi és a félévi ösz­­szesített pénzügyi mérleget, majd halaszthatatlan teendőire hivatkoz­va, magamra hagyott. Nem vettem rossz néven, mivel tudtam, hogy az előttem heverő kimutatások és a hozzájuk csatolt szöveges ma­gyarázatok az osztályfőnök nélkül is bemutatják, jellemzik a válla­lat gazdasági tevékenységét. Nem is tévedtem. A félévi pénzügyi mérleg első rápillantásra elárulta, hogy a tég­lagyár munkaközössége az üzemi költségek szintjéig (a 330 000 lejt kitevő selejtet is beszámítva) a­­ránylag jól gazdálkodott a külön­böző anyagokkal, a béralappal, sőt még a részlegek általános költségeit illetően is. Az első in­dokolatlan takarékosság a kar­bantartási költségek rovatban je­lentkezett: hat hónap alatt több mint 300.000 lejjel költöttek el ke­vesebbet a tervezettnél. Az üzemi önköltség többi összetevői közül csak a vállalat általános költsé­geinél mutatkozott egy csekél túllépés, s így e szintig a félévi mérleg közel 200 000 lej megtaka­rítással zárult. Igen ám, de a for­galmi kiadások a tervezett 1 millió 444 ezer lej helyett 1.637.000 lejre emelkedtek, ami felemésztette a megtakarítást. A félévi pénzügyi mérlegben ezt azzal magyarázzák, hogy a kész termékeket az elő­irányzottnál nagyobb távolságra kellett szállítaniuk. Ez viszont nem fedi teljesen a valóságot, mivel e rovatban csak 127.000 fejes túllé­pés szerepel, míg a többi (66.000 lej) a fekbérekből és egyéb szállí­tási rendellenességekből adódott. Ezek után már összesíthető a vállalaton belüli, szubjektív okok­ból elvesztett végösszeg, aminek jelentős részét a takarékossági számlájukra írhatták volna, így a selejt és a kevésbé indokolt szál­lítási ráfizetések nyomán 396.000 lej folyt ki a vállalat kasszájából, ami igazán figyelmet érdemlő ösz­­szeg. Különösen a nagy összeget kitevő selejt keltette fel figyelme­met. A tervosztály vezetője az 1970-es év hasonló időszakában felgyűlt 302.000 lej értékű selejt­hez viszonyította az ideit, s a 28.000 lejes növekedést a terven felüli termeléssel magyarázta. Kö­vetni próbáltam az osztályfőnök érvelését és rövid számítást vé­geztem, amiből kitűnt, hogy az ü­­reges téglánál az 1970-es évi meg­valósítással szemben 1971-ben 6,4 százalékos a növekedés, a kupás cserépnél pedig mindössze 3 szá­zalék, míg az össz-selejt mennyisé­ge több mint 9 százalékkal növe­kedett Tehát ha el is fogadjuk a selejt növekedésével kapcsola­tos érvelést, akire sem volna sza­bad az össz-selejt 320 000 lej érté­kűnél nagyobb legyen. Mivel a­­zonban ez a szempont helytelen és egyáltalán nem mozgósít a se­lejt csökkentésére, határozottan vissza kell vernünk az ilyen állás­pontot. Úgy véljük, hogy e tények isme­retében jogosan bírálhatjuk e vál­lalatban uralkodó helyzetet, a­­mely az eltelt félévben az említett alacsony gazdasági hatékonyság­hoz vezetett. A dicsői Herkules téglagyár dolgozói határozottab­ban szembe kell szálljanak a se­lejtet elő­idéző okokkal, míg a vállalat vezetői a pénzügyi tevé­kenység javítását is napirendi fel­adatuknak kell tekintsék, mert ha ez nem történik meg, az év végére a milliókat elpazarlók közé kerül­nek. VARGANCSIK ISTVÁN A falusi kereske­delmi egységek nyitvatartási ideje A Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsége közölte, hogy a nyári mezőgazdasági munkák­ra és különösképpen a betaka­rítási munkálatokra való tekin­tettel a falusi­­közétkeztetési egy­ségek, csak az esti órákban, délután 4 óra után tartanak nyitva. Az élelmiszerüzletek és ipari termékeket árusító üzletek nyit­vatartási idejét a községi párt­­bizottságok és a néptanácsok, valamint a szövetkezetek veze­tőségeinek javaslata szerint ál­la­pítják meg, a helyi követel­ményeknek megfelelően, hogy biztosítsák a falusi lakosság el­látását és ugyanakkor a mező­­gazdasági munkákat se hátrál­tassák. Kombinált szabás A kombinált szabást évek óta alkalmazzák a Régeni Sportfel­szereléseket Gyártó Vállalat­ban. A kisebb-nagyobb számú és különböző modellű cipőfelső­részeket úgy szabták ki, hogy minél kevesebb anyag menjen veszendőbe. Néhány hónapja a szabásból visszamaradt hulla­dékot is felszabják női és gye­­rekszandálok gyártásához. A szép kivitelezésű szandálokat a Kolozsvári Bőr- és Cipőipari Kombinát mintaüzleteiben áru­sítják. A kombinált szabás tö­kéletesített változatával eddig 56 400 négyzetdeciméter cipő­bőrt és 31 200 négyzetdeciméter bélést takarították meg. 94 000 lej megtakarítás A ,,Carpati"-típusú körkötő­gép tűemelő bütykének a meg­munkálását megnehezítette komplikált formája. Egyetlen e­­melő bütyök megmunkálására 96,88 percet fordítottak. Hajdú Domokos, a marosvásárhelyi Metalotehnica Vállalat diszpé­csere leegyszerűsítette a szó­ban forgó alkatrész profilját, s azóta a munkaráfordítás 65,10 percre csökkent. A munkaidő leszorításával évente 94 000 lejt takarít meg a vállalat.

Next