Vörös Zászló, 1971. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1971-07-22 / 172. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam 172 (6101) szám , 1971. július Csak az erők ésszerű eloszlása, kihasználása biztosíthatja az aratás meggyorsítását A tagság szorgalmára nem panaszkodnak a jeddi mtsz vezetői. A múlt hét végétől több százan kapcsolódtak be a búza aratásába. Igaz, a feladat is számottevő, több mint 140 hektár termését kell kézzel learatniuk. Az eddigi munkaütemből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ha az időjárás is kedvez, a kézi aratással 4-5 nap alatt végeznek. A gépek, gépesítők munkájáról már kevesebb jót mondhatni. A 40 hektár árpa szalmájának nagyon kis részét préselték fel, mert az egyetlen rendelkezésükre álló szalmaprés több mint 3 napig vesztegelt, javításra várva. Ennek következtében a szántással is lemaradtak. Szombaton például 5 traktor vesztegelt a gépesítési osztály üzemközpontjában. Még eddig egyetlen hektáron sem forgattak át tarlót, holott a tervükben nem kevesebb, mint 50 hektár másodvetés szerepel. A gépállomás vezetőségének tehát sürgősen közbe kell lépnie, megfelelő segítséget kell nyújtania a gépesítési osztálynak a gépek maximális kihasználása érdekében. Patópálosan indult a betakarítás a mosoni mtsz-ben. Már több mint egy hete befejezték a 30 hektár árpa kézi aratását, de még egyetlen kévét sem csépeltek ki. Azt ígérték, hétfőn kezdik meg a hordást, az asztagrakást. Nem vall ésszerűségre ez a megoldás. Mire való ez a sok ide-oda rakosgatás? Jól bevált módszer egyenesen a szekérről etetni a cséplőgépet, bizonyára a mosoniak is sokat nyernének ezzel. Feltehetjük a kérdést: miért kell még legalább 2 napig kihasználatlanul állnia a cséplőgépnek? Sok mtsz-ben a kombájnokat is felhasználták a cséplésnél. A mosoni kombájnokat is be lehetne, be kellene állítani a kalangyák kicsépléséhez, így nem csupán a szemveszteséget csökkenthetnék, hanem rengeteg időt, szállítóeszközt, erőt spórolhatnának meg. Ez utóbbira különösen nagy szükségük volna, mert a 210 hektár kenyérgabonából még egyetlen szálat sem vágtak le. E hét elejére tervezték az aratás megkezdését. Miért e halogatás, mikor az mtsz-ek döntő többségében eddig már 50—100 hektárokról vágták le a búzát? Tehát ésszerű erőelosztást, kihasználást várunk a mosoniaktól, mert a kenyérgabona betakarítása most már egyetlen órai halasztást sem tűr. Sárdon is e hét elejére ígérték a búzaaratás megkezdését, mert az erők egy része a 3 kombájnnal együtt még az árpa cséplésével volt elfoglalva. A traktorok többsége a szalmapréselésnél, a szántásnál dolgozott. Azonban itt sem ártana több gondot fordítani a szállítóeszközök jobb kihasználására. Moldovan Alexandru és Berecki Sándor traktoristák, akik a 2 utánfutóval dolgoznak, csütörtök óta állnak, mert az mtsz nem biztosít számukra munkát. Tennivaló pedig bőven akad, még 17 hektárról kell beszállítani a szalmát s tetemes mennyiségű takarmány is található a határban. Pákában a hűvösebb éghajlat, a késedelmesebb vetés miatt még mindig 10 hektár árpát kell learassanak. Közben azonban a tagság jelentős része megkezdte a búza kézi aratását. Eddig közel 45 hektár termését vágták le, s még egy 20 hektáros területen érett sarló alá a gabona. A 7 kombájnhoz szükséges személyzeten kívül naponta 500 tagot irányítanak a búza aratásához. A gépeket ma vagy holnap állítják munkába, melyekhez elegendő zsákot biztosítanak. Egyetlen gondjuk a kicsépelt gabona szelektálása, tisztítása. A már rég megrendelt és kifizetett nagy teljesítményű szelektort hetek óta várják. Az árpa tisztítását még megoldották a kézi szelektorral, de a 420 hektár búzatermését ilyen rudimentális eszközökkel kitisztítani szinte lehetetlen. Az ellátóközpont vezetői sürgősen intézkedjenek, hogy ezek a jelen időszakban annyira fontos munkagépek mielőbb megérkezzenek az egységekhez. Sok a tennivaló a csíkfalvi mészben. Az 50 hektár árpának még mintegy 35 százalékát kell kicsépelniök. Ezt a munkát jelenleg 4 kombájn végzi, kalangyától kalangyáig haladva. A terület felszabadítása is sürget, 15 hektárról kell lehordani a szalmát, s még 20 hektár árpaföldön előkészíteni a másodvetéshez szükséges magágyat. Jó lenne, ha itt is nagyobb gondot fordítanának a szállítóeszközök jobb kihasználására, mert a hét végén is 3 traktorutánfutó vesztegelt, holott még nem kevesebb, mint 3 vagon takarmány is beszállításra vár. Összegezve a fenti mtsz-ekben tapasztaltakat, ismételten hangsúlyozzuk: mindenhol intézkedjenek, hogy addig is, amíg a kombájnok pihenésre kényszerülnek, a gépesítők minél jobban kihasználhassák a traktorokat a szállításnál, a szántásnál, mert ezzel is nagymértékben hozzájárulhatnak a takarmányalap kiegészítéséhez, a jövő évi termés előkészítéséhez. (szabó) Másodvetésre készítik a talajt Mezőszentmárton határában A mezőzáhi átvevő központban gondosan ellenőrzik a gabona minőségét. Új termék A Régeni Faipari Komplexum csónak és sportcikk részlegéből kikerült kenuk 1 és 2 személyesek voltak. Nemrég megtervezték és elkészítették egy új több személyes kenu mintapéldányát, amelyet el is küldtek Snagovra válogatott ifjúsági keretünknek. Az új típusú versenykenut vízálló lemezből gyártják. V. Alecsandri születésének 150. évfordulója alkalmából Tegnap a marosvásárhelyi Színművészeti Intézet Stúdiótermében szimpoziont rendeztek V. Alecsandri, a nagy román költő és hazafi születésének 150. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vettek írók, költők, kulturális aktivisták, értelmiségiek, munkások, diákok, főiskolai hallgatók. Megnyitó beszédében Romulus Guga író, a Vatra folyóirat főszerkesztője méltatta a költő életművének jelentőségét a román irodalomban. Kiemelte, hogy V. Alecsandri születésének évfordulóját egész pártvezette népünk megünnepli. A költőt magáénak vallja népünk, mert műveivel, közéleti tevékenységével a nép ügyét, a haza felvirágzását, az egyesülés, a szabad, független román állam létrejöttét szolgálta. V. Alecsandri rakta le a modern román irodalom , a költészet, drámairodalom, széppróza — alapjait. Tevékenysége példamutató, lelkesítőleg hat napjaink íróira, költőire. Példáját adta annak, hogyan kell megénekelni népünk hősiességét, életét, hazánk szépségeit. A költő életéről, irodalmi munkásságáról, jelentőségéről a román irodalomban Enăchescu Timoftei egyetemi lektor, Oláh Tibor egyetemi előadó tanár és Dan Culcer kritikus tartott előadást. Ezt követően marosvásárhelyi rí, régini szavalók V. Alecsandri verseiből adtak elő. MAI SZÁMUNKBAN: SZEMFÉNYVESZTŐK OLTYÁN LÁSZLÓ riportja LEVELEKPANASZOK AZ ORVOS VÁLASZOL SPORT Az ifjúság munkára való nevelése a KISZ szervezetek feladata Maros megye ifjai rendkívül nagy érdeklődéssel fogadták pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak az ideológiai, a politikai és kulturális nevelőtevékenység fellendítésére tett javaslatait s az ezzel kapcsolatos expozéját. E dokumentumokból — mint a többi nagy fontosságú párt és kormányintézkedésekből — minden fiatal érezte, érezhette, hogy pártunk féltő gonddal viseltetik ifjaink jövője iránt. A legújabb pártdokumentumok fényében elemezve a megyei KISZ szervezet tevékenységét az ifjak politikai, ideológiai, kulturális nevelése terén, sok szép eredményről számolhatunk be, ifjaink a munkaszeretet, a párt és haza iránti szeretet és ragaszkodás több beszédes példáját szolgáltatták. Sokat beszélhetnénk az üzemekben, vállalatokban kibontakozott szakmai képzésről, a termelési feladatok példás teljesítéséről. E ezekben azonban nem erről akarok írni, hiszen eredményeinkről mer’ többször szó esett, azokat ismerik. Úgy érzem, annál többet kell mondanom az ifjak politikai, ideológiai, kulturális nevelése terén fennálló hiányosságainkról. A KISZ szervezetek nevelőtevékenységét sok esetben az ötlet, szegénység, alkalomszerűség, a szórványosság jellemezte. Rendezvényeink egyes esetekben tartalmatlanok, elvontak és lanyhák voltak, hiányzott belőlük a fiatalságra jellemző kombattivitás, az ideológiai elvszerűség, tisztaság, nem irányultak az ifjak tudatára károsan ható befolyások ellen. Sok esetben a nevelő rendezvények nem tükrözték az ifjak konkrét munkáját, életét, elvontan tárgyaltak jelenségeket, nem segítették hozzá az ifjakat a párt marxi-leuiai politikájának alapos megismeréséhez. Nagyon sok fonák helyzet adódott a falusi KISZ szervezetek tevékenységében, egyesek közülük kiejtették a kezükből az ifjakat. Ezért van az, hogy falvakon sok olyan ifjút találunk, akik elvégezték a nyolc, tíz osztályt, illetve a líceumot és sehol az ég világon nem dolgoznak, szüleik tartják el őket. őszintén be kell vallanunk azt is, hogy egyes KISZ szervezetek politikai nevelőtevékenysége nagyon szűkkörű, nem tapasztalni munkájukban a kezdeményezést, az újra való törekvést, a folyamatosságot és azt a céltudatosságot, mellyel leküzdhetnék az ifjak helytelen megnyilvánulásait. Gondolok itt például a szakismeretek gazdagítása terén tapasztalható mulasztásokra, a munkából történő hiányzásokra, késésekre, a gépek, berendezések elégtelen karbantartására stb. Az sem titok, hogy egyes ifjak magánélete ellentétes a szocialista erkölcsi normákkal, megsértik az együttélés szabályait, közfelháborodást keltően viselkednek, megkárosítják a közvagyont, magatartásukkal a társadalom elítélését váltják ki. Nyilván, a KISZ szervezetek is felelősek ezekért a hibákért, jelenségekért. Politikai nevelőtevékenységükkel nem sikerült ezekben az TRIMITAS FUGEN, Maros megye KISZ Bizottságának első titkára ifjakban a becsületesség, a helytállás, a pártszerűség elveit átültetni.. Meggyőződésem, hogy a KISZ szervezetek képesek tevékenységüket megjavítani s olyan politikai nevelőmunkát kifejteni, mely gyökeres fordulatot hoz az ifjak gondolkodásmódjában, viselkedésében. Elsőrangú feladatunknak az ifjak munkára való nevelését kell tekintenünk.. Oda kell hatnunk, hogy minden ifjú megértse: dolgozni mindenkinek kötelessége, a mi rendszerünkben a munka megbecsülést jelent. A munkára való nevelést nem kampányszerűen kell végeznünk. Az iskolákban erre kitűnő lehetőséget nyújt a tanulók gyakorlati oktatása, műhelytevékenysége. A tanulókkal meg kell szerettetni a munkát, hogy a nyolc vagy tíz osztály befejezése után ne szégyelljenek elmenni dolgozni, ne érezzék magukat elveszettnek, pályatévesztettnek, ha nem jutnak be az egyetemre, a főiskolára. A munkára való nevelés jól bevált formája a hazafias és önkéntes akciók szervezése. E téren nagyszerű hagyományaink, példáink vannak. Gondolom, ha a KISZ szervezetek biztosítják az ifjak folyamatos rész vételét a hazafias munkákban és az olyan akciókban melyek társadalmunk számára jelentősek, ifjaink jobban megértik a munka fontosságát, szépségét. Megértik azt is, hogy vigyázni kell arra, amit dolgozó népünk verejtékes munkával hozott létre, megbecsülni mások munkáját, értékelni szüleik erőfeszítéseit. S ami nagyon fontos: a munkában formálódik a tudatuk, fejlődnek, becsületes, dolgos állampolgárrá. A KISZ szervezetek feladata, hogy biztosítsák az ifjak széles körű részvételét a társadalmi munkában. Minden rendezvényük, kezdeményezésük legyen tartalmas és színvonalas. Véget kell vetni annak a lanyhaságnak, amely az utóbbi időben KISZ szervezeteink életében meghonosodott. Céltudatosság, kombattivitás, forradalmi lendület, következetesség kell hogy jellemezze minden KISZ szervezet tevékenységét. A KISZ megyei bizottsága a párt irányhőzóval mindent megtesz feladóin tejesítéséért. Pártunk főtitkárának útmutatásai minden ifjút jobb munkára lelkesítenek. Megyénk román, magyar, német és más nemzetiségű ifjúságának erős elhatározása, hogy fenntartás nélkül támogatja a programot és harcol annak valóra váltásáért. A Régeni Faipari Komplexum hangszer részlege Amit nyertek a vámnál, elvesztették a révnél A napokban ellátogattunk a dicsői Herkules téglagyárba, mivel tudomásunkra jutott, hogy a termelés szempontjából is zárták az első félévet. Ez alkalommal azonban nem a fizikai termelés eredményeit, hanem annak gazdasági vetületét szándékoztunk mérlegelni, s ezért az önköltség alakulása után érdeklődtünk. — Itt is kedvezőek az eredményeink. Az év első hat hónapjában a költségek csökkentése révén 6 000 lejt takarítottunk meg — tájékoztatott Popovics Juliu, a vállalat tervosztályának vezetője. — Ha megtakarítás van, az mindenképpen eredmény, de mivel csekély az összeg, nézzük meg részletesebben a félévi költségek alakulását — javasoltuk. A tervosztály vezetője azonban az adatszolgáltatás egyszerűbb formáját választotta, és elém rakta a két évnegyedi és a félévi öszszesített pénzügyi mérleget, majd halaszthatatlan teendőire hivatkozva, magamra hagyott. Nem vettem rossz néven, mivel tudtam, hogy az előttem heverő kimutatások és a hozzájuk csatolt szöveges magyarázatok az osztályfőnök nélkül is bemutatják, jellemzik a vállalat gazdasági tevékenységét. Nem is tévedtem. A félévi pénzügyi mérleg első rápillantásra elárulta, hogy a téglagyár munkaközössége az üzemi költségek szintjéig (a 330 000 lejt kitevő selejtet is beszámítva) aránylag jól gazdálkodott a különböző anyagokkal, a béralappal, sőt még a részlegek általános költségeit illetően is. Az első indokolatlan takarékosság a karbantartási költségek rovatban jelentkezett: hat hónap alatt több mint 300.000 lejjel költöttek el kevesebbet a tervezettnél. Az üzemi önköltség többi összetevői közül csak a vállalat általános költségeinél mutatkozott egy csekél túllépés, s így e szintig a félévi mérleg közel 200 000 lej megtakarítással zárult. Igen ám, de a forgalmi kiadások a tervezett 1 millió 444 ezer lej helyett 1.637.000 lejre emelkedtek, ami felemésztette a megtakarítást. A félévi pénzügyi mérlegben ezt azzal magyarázzák, hogy a kész termékeket az előirányzottnál nagyobb távolságra kellett szállítaniuk. Ez viszont nem fedi teljesen a valóságot, mivel e rovatban csak 127.000 fejes túllépés szerepel, míg a többi (66.000 lej) a fekbérekből és egyéb szállítási rendellenességekből adódott. Ezek után már összesíthető a vállalaton belüli, szubjektív okokból elvesztett végösszeg, aminek jelentős részét a takarékossági számlájukra írhatták volna, így a selejt és a kevésbé indokolt szállítási ráfizetések nyomán 396.000 lej folyt ki a vállalat kasszájából, ami igazán figyelmet érdemlő öszszeg. Különösen a nagy összeget kitevő selejt keltette fel figyelmemet. A tervosztály vezetője az 1970-es év hasonló időszakában felgyűlt 302.000 lej értékű selejthez viszonyította az ideit, s a 28.000 lejes növekedést a terven felüli termeléssel magyarázta. Követni próbáltam az osztályfőnök érvelését és rövid számítást végeztem, amiből kitűnt, hogy az üreges téglánál az 1970-es évi megvalósítással szemben 1971-ben 6,4 százalékos a növekedés, a kupás cserépnél pedig mindössze 3 százalék, míg az össz-selejt mennyisége több mint 9 százalékkal növekedett Tehát ha el is fogadjuk a selejt növekedésével kapcsolatos érvelést, akire sem volna szabad az össz-selejt 320 000 lej értékűnél nagyobb legyen. Mivel azonban ez a szempont helytelen és egyáltalán nem mozgósít a selejt csökkentésére, határozottan vissza kell vernünk az ilyen álláspontot. Úgy véljük, hogy e tények ismeretében jogosan bírálhatjuk e vállalatban uralkodó helyzetet, amely az eltelt félévben az említett alacsony gazdasági hatékonysághoz vezetett. A dicsői Herkules téglagyár dolgozói határozottabban szembe kell szálljanak a selejtet előidéző okokkal, míg a vállalat vezetői a pénzügyi tevékenység javítását is napirendi feladatuknak kell tekintsék, mert ha ez nem történik meg, az év végére a milliókat elpazarlók közé kerülnek. VARGANCSIK ISTVÁN A falusi kereskedelmi egységek nyitvatartási ideje A Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsége közölte, hogy a nyári mezőgazdasági munkákra és különösképpen a betakarítási munkálatokra való tekintettel a falusiközétkeztetési egységek, csak az esti órákban, délután 4 óra után tartanak nyitva. Az élelmiszerüzletek és ipari termékeket árusító üzletek nyitvatartási idejét a községi pártbizottságok és a néptanácsok, valamint a szövetkezetek vezetőségeinek javaslata szerint állapítják meg, a helyi követelményeknek megfelelően, hogy biztosítsák a falusi lakosság ellátását és ugyanakkor a mezőgazdasági munkákat se hátráltassák. Kombinált szabás A kombinált szabást évek óta alkalmazzák a Régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalatban. A kisebb-nagyobb számú és különböző modellű cipőfelsőrészeket úgy szabták ki, hogy minél kevesebb anyag menjen veszendőbe. Néhány hónapja a szabásból visszamaradt hulladékot is felszabják női és gyerekszandálok gyártásához. A szép kivitelezésű szandálokat a Kolozsvári Bőr- és Cipőipari Kombinát mintaüzleteiben árusítják. A kombinált szabás tökéletesített változatával eddig 56 400 négyzetdeciméter cipőbőrt és 31 200 négyzetdeciméter bélést takarították meg. 94 000 lej megtakarítás A ,,Carpati"-típusú körkötőgép tűemelő bütykének a megmunkálását megnehezítette komplikált formája. Egyetlen emelő bütyök megmunkálására 96,88 percet fordítottak. Hajdú Domokos, a marosvásárhelyi Metalotehnica Vállalat diszpécsere leegyszerűsítette a szóban forgó alkatrész profilját, s azóta a munkaráfordítás 65,10 percre csökkent. A munkaidő leszorításával évente 94 000 lejt takarít meg a vállalat.