Vörös Zászló, 1971. október (23. évfolyam, 234-260. szám)
1971-10-28 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam 257 (6186) szám 1971. október 28. csütörtök Ára 30 irámi AZ ÖTÉVES TERV hazánk gazdasági-társadalmi fejlesztésének nagyszerű programja Évváltás küszöbén – az Autójavító •• Üzemben Az ország autóbusz-állományának gyarapodásával évről évre szaporodnak a feladatai annak a két javítóegységnek is, amelyet az autóbuszok főjavítására szakosítottak. Pillantsunk bele a marosvásárhelyi Autójavító üzem jövő évi tervmutatóiba. Az össztermelése 15,8 az árutermelése 13,1 százalékkal lesz nagyobb, mint 1971-ben. A többlettermelést elsősorban a termelékenység növelésével kell elérniük, a létszámgyarapodás ugyanis nem haladja meg a 2,9 százalékot. A pénzügyi mutatók közül csupán egyre utalunk: az 1000 lej értékű áruterv megvalósítására 16 lejjel költenek majd kevesebbet, mint az idén. Ilyen feladatok elvégzésére nem lehet máról holnapra felkészülni. Az üzemet már hónapok óta foglalkoztatják a jövő évi gondok, a második félévet úgymond az intenzív előkészületek időszakává avatták. Általában három fő irányban munkálkodnak: biztosítaniuk kell a termelőfelület minél jobb kihasználását, a tervteljesítéshez szükséges munkáslétszámot és végül a javítások ütemes megszervezéséhez szükséges anyagokat és pótalkatrészeket. Mit tettek eddig a termelőfelület jobb kihasználásáért? Az egész üzem területén széles körű akciót indítottak a második váltás általánosítására és a harmadik műszak kiszélesítésére. Minden részleg konkrét feladatot kapott ezzel kapcsolatosan és azt havonta követik, hogy már év végére lényegesen javuljon a váltási együttható. Jelenleg az összes szerszámgépekkel három váltásban dolgoznak s az alkatrészgyártó részleg lakatosai is elérték az 1,8-as váltási együtthatót. Itt kell megjegyeznünk, hogy a jövő évi terv egyik jellegzetessége az alkatrésztermelés ugrásszerű növekedése. 1972-ben nem kevesebb, mint 73 százalékkal gyártanak több alkatrészt, mint az idén, amiből következik, hogy a marosvásárhelyi Autójavító üzem nemcsak saját használatra, hanem más üzemek részére is termel pótalkatrészeket. Bővítik a TV—2 típusú autóbuszokhoz szükséges alkatrészek választékát. Előkészítették például a lengőtengelyek, ventillátorok, visszapillantó tükrök, tengelykapcsoló tárcsák, mintegy 45 féle új alkatrész nagy sorozatú gyártását. A műszakok kiszélesítésére kezdeményezett akciónak máris kézzelfoghatóak az eredményei. Az év elején a váltási együttható nem haladta meg az 1,2-t, jelenleg 1,55- nél tartanak és jövőre üzemi szinten elérik az 1,8-at. A termőfelület kihasználásának fokozásáért meggyorsították a kisgépesítés és házi gépgyártás ütemét. Gépesítették a szétszedési és összeszerelési műveleteket, pneumatikus szerszámok segítségével már az idén mintegy 63 000 lejt takarítanak meg. Folyamatban van a belső szállítás korszerűsítése, főleg a konténeres és rakodólapos szállítás meghonosításával. A hőközpont korszerűsítésével kb 30 százalékkal emelkedett a hatásfok s ugyanakkor a kiszolgáló személyzet számát is csökkentették. A házilag előállított gépek mindenekelőtt az alkatrész-gyártást szolgálják, de a belső erővel végzett nagyjavítási munkálatok körét is bővítették. Eddig egy univerzális marógép főjavítását végezték el s kedvező feltételek jöttek létre más szerszámgépek önerőből történő javítására. Lesz-e az üzemnek elegendő szakmunkása? Erre a kérdésünkre szintén bíztató választ kaptunk. A pótalkatrészgyártás növekedésével elsősorban esztergályosokra lesz szükség, s ezt a kérdést szakképző tanfolyamok szervezésével oldják meg. Október 1-jn 57 tanulót szakképesítettek s elsejétől újabb két tanfolyamot indítottak be, összesen 10 tanulóval. Elméleti, gyakorlati kiképzésük tervszerűen történik. Az üzem vezetősége, munkaközössége tehát minden tőle telhetőt elkövet, hogy a jövő évi termelésre alaposan felkészüljön. Nehézségek egyelőre csupán rajta kívül álló okokból adódnak. Ilyen például az, hogy felettes szervük, a Szállításügyi Minisztérium egyre késik az anyag és alkatrészszükséglet lefedezésével. Október 20- ig a szükséglet mindössze 22 százalékára kaptak kiutalást, s emiatt a szerződéskötésekkel is megfeneklettek. Egyébként az árutervet teljes egészében névlegesítették Ez nem is járt fejtöréssel, hiszen a szükséglet jelenleg nagyobb mint az ország két javító üzemének teljesítő képessége. Ha a kiutalásokat megkapják, az utolsó akadály is elhárul a jövő évi termelés alapos előkészítésének útjából. Sz. D. 3. oldal mim 15,6 millió lej megtakarítás Marosvásárhely municípium ipari egységeiben értékes munkát fejtenek ki az újítók és feltalálók. Jellemző tevékenységükre, hogy az év elmúlt időszakában több mint 200 újítást és találmányt alkalmaztak a termelésben, melyek eredményeként 15,6 millió lejjel szorítják alább az önköltségi árat. Különösen jó eredményt értek el az Augusztus 23 Bútorgyár (33 alkalmazott újítás — 3 millió lej megtakarítás), a Vegyipari Kombinát (24 alkalmazott újítás , 4,6 millió lej megtakarítás) stb. Az üveggyári újítók sikereiből A tirnöveni Üveggyár újítói, feltalálói ez évben is kiváló eredmények elérésére törekszenek. Az elmúlt kilenc hónap folyamán 29 újítási javaslatot, illetve találmányt alkalmaztak a termelésben, s így körülbelül 8,7 millió lejjel csökkentik a tervezett önköltség színvonalát. A legértékesebb találmány a bazaltgyártással kapcsolatos, a leghasznosabb újítási javaslat pedig a táblaüvegek csomagolását és szállítását oldja meg, teleszkóppal ellátott fémrámák segítségével. Ésszerű gépkihasználással az őszi munkák gyorsításáért Jó héttel túlléptük már a búza vetésének optimális határidejét. A lemaradást tehát indokolni nem, legfeljebb csak magyarázni lehet. És ezt széltében-hosszában meg is teszik a termelőszövetkezetek vezetői, szakemberei. Más dolog, hogy e magyarázat mennyire elfogadható. Van-e rá reális alap, vagyis olyan tényező, amelyen maguk a termelőszövetkezetek nem tudtak volna változtatni. Sajnos, az elkövetett hibákon, szervezési gyengeségeken már nem lehet segíteni. Mégis érdemes elmondani őket, ha egyébért nem, hát hogy tanuljunkbelőlük a jövőre nézve. Ami pedig a vetés jelenlegi helyzetét illeti, mindhárom meglátogatott termelőszövetkezetben, Bükkösön, Dombón és Désfalván a hét végére ígérték befejezését, függetlenül attól, hogy 140, vagy 50 hektár van még hátra. Reméljük, ez már aztán az utolsó határidő s a szövetkezetek tartják is hozzá magukat. De mire lehet következtetni eddigi munkájukból? HA KÉSŐBB IS, DE MEGOLDÁST TALÁLTAK Désfalván nagyon jól indult a vetés. Október 13-án már közel 380 hektárnál tartottak (tervük 630). A napi ütem ebben az időszakban 60—80 hektár között mozgott a vetésnél s 12 traktor dolgozott a szántásnál. Szabad terület volt tehát bőven a traktorok számára. Később azonban csökkent a vetés üteme, csak hat nap alatt érték el az előbbi egynapi teljesítményt. Az ok? — A szállítás — érvel a főmérnök —, több mint 300 vagon répát kellett megmozgatni. Az autószállítási vállalattól nem kaptuk meg a kért segítséget, a saját eszközeinkkel pedig nem győztük, hisz közben más terményt is kellett hordani a mezőről. Pedig munkaerő lett volna. Akár negyven teherkocsinak is tudtunk volna munkát biztosítani. A tények tehát azt bizonyítják, hogy a késés nem annyira a termelőszövetkezeten, mint inkább a szállításon múlott. S a hét végére most már tényleg végezhetnek, hisz a terület nagy része szabad s meg is van szántva. S a kukoricabetakarítás? — Még csak ez van hátra — mondja a főmérnök —, de nem jelent problémát. Ahogy felszabadulnak a szállítóeszközök a répától, növeljük az ütemet. A 460 hektárból eddig közel 240 hektár termését takarítottuk be, de úgy, hogy amit estig leszedtünk, annak kilencven százaléka fedél alá is került. GYENGE A GÉPEK TELJESÍTMÉNYE Hatalmas gépesítési részleg szolgálja ki a bükkösi termelőszövetkezetet. A traktorok száma 30, a búza vetési terve 500 hektár, amelyből szerdán még mintegy 140 hektár várta a magot. íme, mivel indokolja a termelőszövetkezet elnöke a késést: — Rajtunk nem múlott. A betakarítás mindig 50—60 hektárral járt a szántás előtt. De nehéz volt a talajelőkészítés. Olyan területünk is volt, ahol négyszer-ötször kellett tárcsázni. No meg aztán a gépek teljesítőképességével sem dicsekedhetünk. Ezt a határ is bizonyítja. Szeptember 23-án kezdték meg a búza vetését s több mint egy hónapra rá még mindig csak 360 hektárnál tartanak. — Ma csak öt traktor áll javítás miatt — folytatja az elnök —, de volt rá eset, hogy a 30-ból csupán csak 20 dolgozott. — S a jókat legalább kihasználták-e? — Véleményem szerint nem. Reggel csak nyolc óra felé mentek ki a mezőre, és még a nap fent volt, amikor sok esetben már hazafelé tartottak. Vagy vegyük a vasárnapokat. Most vasárnapra 7 traktort irányoztunk elő tárcsázni, de egy sem mentki, így ma csak egy géppel tudunk venni. Nem tudjuk, az mga vezetősége milyen indokot találna. Egy azonban bizonyos: harminc traktorral eddig be lehetett volna fejezni a vetést Bükkösön. Feltétlenül szükség van tehát arra, hogy alaposan elemezzék a gépek kihasználási módját. De azt is el kell mondanunk, hogy az elosztásnál is több ésszerűségre van szükség. Ottjártumkor az öt defektes traktor mellett újabb 5 volt más munkával elfoglalva. Viszont azt is megkérdőjelezhetjük, hogyha a gépek teljes kapacitással dolgoznak, lett volna mindig szabad terület. Szerdán ugyanis még negyven hektáron volt kint a kukorica, amely az elővetemények között szerepel. Ezzel a munkával egyébként nincs baj, hisz a 375 hektárból még csak 60 hektár nincs letörve. De miért nem végeztek előbb a vetésterület felszabadításával? A bükkösiek az idén nagyot léptek előre. Búzatermésük kiváló, burgonyáiból 23.000 kilós termést takarítottak be hektáronként, s a kukoricájukra sem lehet panasz. Mindent meg kell tenni tehát, hogy a jövő év is hasonlóan eredményes legyen. REÁLISABB ÍGÉRET Dombón már jobban lehet bízni abban, hogy a hét végére be is fejezik a vetést. Ugyanis még mindössze 40 hektár várja a magot. Ebből 30 hektár szabad, előkészítésén most dolgoznak a traktorok, tíz hektáron pedig még ott a kukoricaszár. — Ennek elszállítása gyorsan megy — mondja a főmérnök •—, hisz nem hordjuk haza, csak a föld szélére. Az egész ősszel így cselekedtünk. Sikerült is mindig munkát biztosítani a gépeknek, s ha az a két-három napos eső nem jön közbe, talán csak keveset késünk. A gépek jól működtek. Egy héten egy traktor ha állott javítás miatt, terület mindig volt szabad. Rajtunk tehát nem múlott. Ha a bükkösihez viszonyítjuk a dombói helyzetet, igazat kell adjunk a főmérnöknek. A 370 hektár (tehát 130-cal kevesebb, mint a bükkösieké) előkészítéséhez, bevetéséhez mindössze 12 traktorral rendelkeztek s a vetést ők is szeptember 22-én kezdték meg. Tehát a gépkezelők kitettek magukért. Igazat adunk a főmérnöknek, de azért nem mentjük fel, mert ha két nappal hamarabb kezdik a vetést, ott is nyerhettek volna s talán még a munkaszervezésben is akadt néha hiba. A dombói termelőszövetkezetben egyébként nem észlelhetők az előző évek hibái. A cukorrépa betakarításával végeztek. Ottjártunkor az utolsó mázsákat rakták teherkocsira, a szüretet befejezték s a 300 hektárnyi kukoricából 230- at szedtek le. A dombói részlegen végeztek ezzel a munkával. Az összes erőket most tehát a kincsesi határban lévő 70 hektárnyi termés betakarítására kell mozgósítani. (N. F.) Dombó határában még ott látni a vetőgépeket, de már nem sokáig Az oktatás és a omlás elválaszthatatlan epés! Néhány nappal ezelőtt tartotta bővített plenáris ülését a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet pártbizottsága, melyen Nicolae Ceausescu elvtárs nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű expozéja szellemében elemezték az egyetemi pártszervezet irányításával kifejtett nevelőtevékenységet. A plenáris ülés munkálatait a kommunista felelősségérzet, a pártos igényesség és kombattivitás, az elvszerű bírálat és önbírálat jellemezte. A pártbizottság a nevelőmunka középpontjába a X. pártkongreszszus dokumentumainak, pártunk bel- és külpolitikájának népszerűsítését, az oktatási rendszerünk tökéletesítésére hozott intézkedések ismertetését állította. A politikai, ideológiai nevelés változatos formáinak alkalmazásával igyekeztek a kommunistákat, az összes tanárokat és diákokat a párt és szocialista hazánk iránti szeretetre és odaadásra, a munkával szembeni helyes magatartásra nevelni. A politikai nevelőmunka hatékonyságát bizonyítja az a tény, hogy a kommunistákkal az élen az intézet tanárainak és diákjainak döntő többsége teljesíti kötelességét, jelentős sikereket ért el az oktatónevelőmunkában, illetve a tanulásban, az intézet végzettjei becsülettel helytállnak az életben, odaadással munkálkodnak a dolgozók egészségének védelméért. Ugyancsak a nevelőmunka eredményének tulajdonítható, hogy az utóbbi időben növekedett a pártbizottság, az alapszervezetek vezető szerepe, egyre hozzáértőbben és hatékonyabban segítik elő az oktatás, a tudományos kutatómunka legégetőbb kérdéseinek megoldását, tevékenységükben egyre jobban érvényesül a kollektív munka és vezetés elve. A pártszervezet érettségét bizonyítja, hogy az egyetemen egészséges szellem uralkodik, a román, magyar és más nemzetiségű tanárok és főiskolai hallgatók testvéri egységben munkálkodnak, teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Az oktatás, a nevelés, a tanárok és diákok szocialista öntudatának fejlesztése terén elért eredmények kétségtelenek, azonban ha a dolgozó nép által teremtett feltételekhez, a jelenlegi követelményekhez viszonyítjuk, azokkal távolról se lehetünk elégedettek. Mind a beszámoló, mind a felszólalók kommunista felelősségérzettel, forradalmi igényességgel vetették fel azokat a negatív jelenségeket, amelyek csökkentették a politikaii-ideológiai nevelőmunka hatékonyságát. A pártbizottság, az alapszervezetek, a diákegyesületek munkája nem volt elég kombattív, elég eredményes, ami a párt- és a munkafegyelem, esetenként a szocialista erkölcs és etika normáinak a megszegéséhez vezetett. A jelentés és több hozzászóló — köztük Popovici Liviu és Bancu Emilian — rámutatott, hogy az alapszervezeti közgyűlések nem eléggé kombattívak, forradalmiak, nem vonják felelősségre a hibák elkövetőit, sokan hiányoznak a gyűlésekről, egyesek passzívak a pártmunkában, hónapokig, sőt évekig nem szólnak hozzá a megvitatott kérdésekhez. Több alapszervezeti közgyűlésen kizárólag szakmai kérdéseket vitattak meg, elhanyagolták a pártélet, a politikai, ideológiai nevelés kérdéseinek alapos elemzését. Kétségtelen, hogy az ilyen közgyűlések nem töltötték be kommunista nevelő szerepüket. A plenárison élesen bírálták azokat a tanárokat és diákokat, akik lebecsülték a politikai-ideológiai nevelés jelentőségét, akik politikai-ideológiai ismereteik gyarapítását nem tartották kötelességüknek. Rámutattak, hogy az ilyen és ehhez hasonló maradi felfogások a pártpolitika, a marxi-lenini tézisek ismeretének hiányából fakadnak. Ennek kapcsán többen felvetették, hogy az elmúlt években a pártoktatás megszervezése, tartalma és hatékonysága nem felelt meg a követelményeknek. Bírálták az alapszervezetek büróit, mert nem fordítottak elég figyelmet a pártba való felvételüket kérő diákok politikai felkészítésére, az új párttagok nevelésére. A plenáris ülésen az egyik legalaposabban elemzett kérdés az oktató és a nevelőmunka összhangjának a megteremtése volt. Puskás György, Sobodeanu Vasile, Pop Teodor és mások rámutattak, hogy a tanároknak nemcsak az oktatás, hanem a nevelés is mindennapi feladatuk. Hivatásbeli kötelességük gondoskodni a szakismeretek átadásáról, a tudomány legújabb vívmányai alapján, de ugyanakkor biztosítaniuk kell a diákok hazafias, politikai-ideológiai nevelését, hogy kikerülve az egyetem padjaiból, a szocializmus és a kommunizmus odaadó, derék építőivé váljanak. A plenárison rámutattak, hogy a múltban sokszor szem elől tévesztették ezt a követelményt. Akadtak olyan tanárok, akik azt tartották, hogy a diákok nevelése csak a társadalomtudomány katedrára tartozik. A nevelőmunka lebecsülését bizonyítja az a tény is, hogy a tanári testület egyetlen alkalommal se elemezte az előadások, szemináriumok, jegyzetek, tankönyvek politikai-ideológiai tartalmát, a dekanátusok, a katedrák tevékenységének elemzésekor se fordítottak kellő figyelmet a tanárok nevelőmunkájának értékelésére. Kétségtelen, hogy ezért nemcsak a rektorátus, hanem az egyetem pártbizottsága is felelős, mert nem lépett fel elég határozottan az említett fogyatékosságok megelőzéséért, felszámolásáért. Hangsúlyozták: a jövőben nagy figyelmet kell fordítani a társadalomtudományi és politikai tantárgyak oktatására, hogy a leendő orvos vagy gyógyszerész megfelelő társadalomtudományi és politikai ismeretekkel rendelkezzen, hogy aktívan részt vehessen a társadalmi-gazdasági élet vezetésében. Csizér Zoltán, Pop D. Popa Ioan és más felszólalók kiemelték, hogy a diákok politikai, ideológiai nevelésének, erkölcsi, etikai magatartásuk formálásának és fejlesztésének egyik leghatékonyabb módszere az egyéni foglalkozás. Ez következetes, sokoldalú, közvetlen és folyamatos kell hogy legyen — mondották. — Alaposan meg kell ismernünk a diákokat, érdeklődési körüket, erényeiket és hibáikat, hogy tevékenyen elősegítsük sokoldalú nevelésüket, azt, hogy társadalmunk hasznos tagjaivá váljanak. A plenárison nagyon sok szó esett a diákegyesületek nevelőszerepéről. Az eredmények számbavétele mellett többen rámutattak, hogy nem kapcsolódtak be eléggé a főiskolások politikai-ideológiai neveléséért kibontakoztatott munkába, nem tettek erőfeszítéseket, hogy fejlesszék a diákok munka iránti szeretetét, hogy kialakítsák tudományos világ- és életszemléletüket, fejlesszék harcos, forradalmi szellemüket. Nem kielégítő a diákegyesületeknek az ifjak hazafias neveléséért, a kozmopolitizmusra utaló megnyilvánulások viszszaveréséért kifejtett munkája. Hangsúlyozták, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a diákegyesületek párt általi vezetésének erősítésére. A pártbizottságnak, az alapszervezeteknek, a kommunistáknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az ifjúsági szervezetek tevékenyen elősegítsék a szakmai és politikai ismeretek elsajátítását, a főiskolások kommunista nevelését. A plenáris ülésen felszólalt Vasile Rus elvtárs, a municípium pártbizottságának első titkára. Értékelte a pártszervezet irányításával az oktató-nevelő munkában elért eredményeket, majd hangsúlyozta a kommunisták, az összes tanárok és diákok politikai-ideológiai nevelésének jelentőségét. A forradalmi kombattivitás fokozására, a pártbizottság és az alapszervezetek munkastílusának tökéletesítésére, a pártoktatás és a közgyűlések színvonalának emelésére, a politikai nevelés változatos és hatékony módszereinek alkalmazására hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta a diákok hazafias nevelésének, politika-ideológiai felvértezésének, a társadalomtudományok oktatása tökéletesítésének, az oktató és nevelőmunka közötti tökéletes összhang megteremtésének nagy fontosságát. A pártszervezeteknek eltökélt harcot kell folytatniuk a maradi, reakciós felfogások ellen, a szocialista etika és méltányosság elveinek érvényre juttatásáért, a diákok dialektikus materialista szemléletének, kommunista, harcos, forradalmi meggyőződésének kialakításáért, hogy a szocializmus aktív építőivé váljanak — mondotta befejezésül Vasile Rus elvtárs. A politikai-ideológiai nevelőmunka színvonalának emeléséért a plenáris átfogó, gazdag intézkedési tervet fogadott el. A résztvevők táviratot intéztek pártunk Központi Bizottságához, személyesen Nicolae Ceaușescu elvtársihoz, amelyben kifejezésre juttatták az egyetem román, magyar és más nemzetiségű tanárainak és diákjainak azt az elhatározását, hogy minden energiájukat a nevelőmunka javítására kidolgozott pártprogram valóra váltásának szolgálatába állítják. WEISZ SÁNDOR Az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet pártbizottságának bővített plenáris ülése