Vörös Zászló, 1977. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1977-10-01 / 232. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXIX. évfolyam 232 (8019) szám | 1977. október 1. szombat |___Ara 30 báni Ezekben a napokban a szántóföldeken A vetési grafikon betartása a szállítás ütemességét feltételezi Az ernyei szövetkezetközi tanácsnál másképp fogalmaznak: a szállítás jelenleg gátolja a vetés ütemességét. Az indok? — Szállítóeszköz-hiány. Vegyünk egy konkrét példát: szeptember 27-én a megígért 24 kocsiból csupán nyolc érkezett, azok is legtöbb kétszer fordulnak. Márpedig nekünk naponta 35 kocsira lenne szükségünk, hisz csupán a búza elöl nem kevesebb, mint 20 000 tonna répát éslevelet kell elhordani — érvel Mihály József mérnök, a szövetkezetközi tanács elnöke. — És a saját szállítóeszközök? — A körzetünkhöz tartozó gazdaságokban 126 fogat van. Abból 100-at foglalkoztathatunk a betakarításnál. De számba vettük az egyéni fogatokat is. Számuk meghaladja a 60-at. A fogatokat azonban, a sáromberki és a sárpataki gazdaságokat kivéve, nem tudjuk a répahordásnál foglalkoztatni, mert igen nagy a távolság a répaföldek és az átvevő központ között, így azokat a répalevél szállításához osztottuk be. A termelőszövetkezeteknek ezenkívül 13 üzemképes teherkocsijuk van. Itt viszont probléma az üzemanyag-hiány. A kiutalt benzinmennyiséggel napjában csak egy fuvart tudnak csinálni. Pedig nagy szükség van a körzetben a szállítóeszközökre, különben adott pillanatban ez nagy akadályt jelenthet a vetés útjában, mert nemcsak arról a 20 ezer tonna répáról és melléktermékeiről van szó. Nemsokára meg kell kezdeni a kukorica betakarítását is, ami újabb 7000— 8000 tonna szállítanivalót jelent .-De mit tett maga a szövetkezetnéli tanács, a gazdaságok vezea szállítás meggyorsításáért? - A terhelést nagyrészt gépesítettük. Ott, ahol szükség volt rá, munkába állítottuk a rakodógépeket. Máshol is vigyázunk arra, hogy a terhelési időt a lehető legkisebbre csökkentsük. A kukorica betakarítására külön tervet dolgoztunk ki. 430 hektár termését géppel gyűjtjük be. Itt tehát a területfelszabadítás nem probléma. De ott sem marad a szár sokáig a mezőn, ahol a tagság kézzel szedi le a termést. A silózókombájnokból szakcsoportokat szerveztünk, amelyek naponta 30 hektárról vágják le, szecskázzák fel a szárat. Az ernyei szövetkezetközi tanácshoz tartozó termelőszövetkezetek nagyon szép célt tűztek maguk elé: tanácsszinten 3600 kiló búzát termelnek hektáronként. Mire alapoznak? — A jó talaj táperőre, a tagság, a mezőgépészek szorgalmára és nem utolsósorban a kollegák szaktudására — válaszol Mihály József. Az előveteményeket elég jól választották ki: 486 hektáron pillangósok, 660 hektáron cukorrépa, 690 hektáron kukorica után kerül a búza A talaj táperejének javításához szükséges foszfor- és nitrogéntartalmú műtrágyát úgy néz ki, hogy sikerül beszerezni. Igaz, elég sok utánajárást igényel. A szorgalommal, szaktudással sincs probléma. Marad tehát a szállítás kérdése. Mégpedig ez igen sürgető dolog, mert máris észlelhető bizonyos lemaradás a búza vetésében. Reméljük, a tanács vezetői, a felsőbb szervekkel közösen, megtalálják a megoldást rá. Addig is minden egyes gazdaságban még nagyobb gondot kell fordítani a szállítóeszközök alaposabb kihasználására, mert a fentebb elsorolt intézkedések csakis az optimális vetési időszak betartásával párosulva szavatolhatják a bőséges termést, amelynek elérésére a szövetkezetközi tanács elnökének véleménye szerint, körzetükben megfelelő talaj- és éghajlati viszonyokkal rendelkeznek. NAGY FERENC Munkával — munkára - OLÁH TIBOR ----- Segesvár mellett, Segesden szedjük az almát. Arany párment, sóvárit, jonatánt, vegyesen. A batulra — noha brigádosunk az almafajták királyának nevezi — még csak ezután kerül sor, érnie kell,izesednie A szüretelők túlnyomó többsége tanárjelölt: román-magyar, matematika-fizika, fizika-kémia, testnevelő szakos főiskolások, lányok és fiúk, magyarok, románok, németek. (A színi növendékek kisebb csapata külön színt, jókedvet és hangulatot jelent a tábor életében). Sokan már a múlt évben is itt dolgoztak. Ismerik a dűlőket és döngölt utakat, jól eligazodnak az almafajták között, fetanulták az almaszedés minden csínjátbmnját, s ránézésre meg tudják mondani: jó sort kapott-e a csoport vagy sovány termésű, kivágásra vénhedt fákkal kell bíbelődnie. Ami azért nem mindegy, mert, ha dints a fa — s az ágai sem meredeznek túl magasra —, hamarább telik a veder, meg a láda, lényegesen nagyobb a kereset. Ez a kereset pénzben kifejezve sem csekély — a diákzsebet kibéleli egy időre. De az igazi fizetség másutt van: abban, amit etikai-jellembeli növekedésben nyernek a szüretelők. A munka nemesít — tartja egy ősi közmondás. Nemesít, gazdagít, a közösség hasznos tagjává rangosít — tesszük hozzá mi. Nem mintha e fiatalok megszokott tevékenysége — a tanulás-jegyzetelés-olvasás — szűkölködne tudatformáló erényekben: annak, aki pedagógusnak, illetve színművésznek készül, állandóan palléroznia kell észbeli képességeit Ám a fizikai munka, a testi erőfeszítés itt a gyümölcsösben nem pusztán a harmonikusan fejlett egyéniség iskolája — híven a Mens sana in corpore sano parancsszóhoz —, hanem a nemzetgazdaságban felmérhető, közvetlen haszonnal is jár Innen a jól végzett munka nyomába lépő jó érzés, meg elégedettség, innen az enyhe, lenézés is, mely a „férgeseket“ sújtja. (Azokat nevezik így, akik orvosi bizonyítványokkal szeretnék kivonni magukat a megtisztelő munkakötelezettség alól). Ahogy a mindig vidám, gyakran nótázó Smeták Erzsébet mondaná: csak az legény a talpán, aki Segesden helytáll. Mert azzal, hogy délelőtt S-tól 12-ig, majd ebédszünet után további négy órát dolgozik, fára mászik, létrával közelíti meg a fenn pirosló almát — no meg vödröt hoz-visz, ládát cipel, gyalogol —, az ember olyan erőtartalékról tesz bizonyságot, mely a tanuláshoz is szükséges, elengedhetetlen... A jó munkához, persze, kedvező feltételek kellenek: minél jobb a szállás, a koszt, a tisztálkodási lehetőség, annál jobban megy a munka. Nekünk, sepesdieknek, nincs okunk panaszra, még haladás is történt az elmúlt évekhez viszonyítva, esténként tv-nézés, tánc a megérdemelt jutalom. Legfeljebb azt vethetnék az illetékesek szemére, hogy nem mindig gondoskodtak iDEJÉBEN a megfelelő körülményekről, hogy akadozik a melegvíz-ellátás, nem rendszeres az orvosi felügyelet... Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk! — fújják latinul is az idősebbek. Napjainkban új komponenssel gyarapodik a régi igazság: dolgos életre készülünk, amikor iskolába fegyelemre, főiskolára járunk, hiszen a mi társadalmunkban egyetlen kiváltság létezhet: az, amit a jobban-eredményesebben végzett munka kölcsönöz az embernek. Munkával nevelünk a munkára, fizikaira és szellemire egyaránt: az almaszüret így válik javára mindenkinek. HOLNAP, OKTÓBER 2.-ÁN 10.30 ÓRAKOR LUDAS VÁROS STADIONJÁBAN ÜNNEPI GYŰLÉST TARTANAK A VÁROS FENNÁLLÁSÁNAK, — A LEGELSŐ DOKUMENTUMBAN IGAZOLT — 600. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL. ÚJABB REKORDOT állítottak fel a marosvásárhelyi Electromures Vállalatban. A szerszámgépek nyolchavi kihasználási mutatója 1,1 százalékkal haladta meg az ipari egységben 1976 folyamán megvalósított szintet, 5 százalékkal az érvényben levő megyei és 8 százalékkal az országos előirányzatot. A kiváló eredményt elsősorban a munkaerő sokoldalú felkészítésének, az azonos típusú gépek egy műhelybe való csoportosításának, a berendezések állandó, egyenletes megterhelésének, lelkiismeretes ápolásának és gyors (számos esetben importhelyettesítő, házilag előállított alkatrészekkel történő) javításának tulajdonítják, és annak, hogy bevezették a központosított anyagszabást. A gépkihasználás fokozása nem öncél, csupán ezen az úton 5 millió lejes többlettermelésre számítanak az év végéig. Eladással egybekötött, elektromos háztartási cikkeket bemutató kiállítás nyílt a Luxor Junior áruház földszintjén. A kiállított árucikkek túlnyomó része az Electromure vállalat terméke NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta a Portugál Kommunista Párt küldöttségét Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP főtitkára péntek délután fogadta a Portugál Kommunista Párt küldöttségét, élen Octavio Pato elvtárssal, a Portugál KP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. A megbeszélésen a felek tájékoztatták egymást a k aét párt tevékenységéről és problémáiról, az RKP és a PKP közötti, a Románia és Portugália közötti kapcsolatok fejlődéséről, valamint a nemzetközi élet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Nicolae Ceausescu elvtárs újból kifejezte a kommunisták, az egész román nép szolidaritását a Portugál Kommunista Párt, a többi portugáliai demokratikus és haladó politikai erők tevékenységével abban a harcban, amelyet az 1974. április 25-i forradalom vívmányainak, a köztársaság alkotmányában foglalt demokratikus elveknek a megvédéséért és megszilárdításáért, a demokratikus folyamat fejlesztéséért és azért vívnak, hogy Portugália a függetlenség és a társadalmi haladás útján fejlődjön. A megbeszélésen örömmel domborították ki a Román Kommunista Párt és a Portugál Kommunista Párt közötti baráti, együttműködési és harcos szolidaritási kapcsolatok eredményes fejlődését, ami a két ország és nép közötti kapcsolatok fejlődését, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének az ügyét szolgálja. Egyetértésben rámutattak arra, hogy a két párt elhatározása munkálkodni a Románia és Portugália közötti sokrétű jó együttműködési kapcsolatok fejlődéséért a két nép érdekeinek, a nemzetközi béke és egyetértés ügye érdekeinek megfelelően. A két fél kifejezte elhatározását, hogy tevékenykedni fog a tartós európai biztonsági és együttműködési rendszer kiépítéséért, s hangsúlyozta, hogy ilyen értelemben nagy jelentősége vann a közeli belgrádi összejövetelnek, amely arra hivatott, hogy újabb lendületet adjon a helsinki értekezlet záródokumentumában foglalt előirányzatok és elvek maradéktalan megvalósításának, reális haladást idézzen elő az európai katonai enyhülés és leszerelés terén. Kidomborították, hogy meg kell honosítani az új nemzetközi gazdasági rendet, amely elősegíti a gyengén fejlettség felszámolását, biztosítja minden, nemzet, elsősorban a gazdaságilag elmaradott népek haladását és jólétét. A véleménycsere során a felek az RKP és PKP szolidaritásáról és támogatásáról biztosították mindazokat a népeket és mozgalmakat, amelyek a felszabadulásért, és nemzeti függetlenségért, az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus, az apartheid-politika és a faji megkülönböztetés ellen, a gazdasági és társadalmi haladás útján való önálló fejlődésért harcolnak. A két fél kifejezésre juttatta elhatározását, hogy továbbra is hozzájárul a kommunista és munkásmozgalom egységének helyreállításához és megvalósításához a marxizmus-leninizmus és a nemzetközi szolidaritás szellemében, a jogegyenlőség alapján, minden egyes párt függetlenségének és ama jogának a tiszteletben tartása alapján, hogy tevékenysége konkrét feltételeivel és a realitásokkal összhangban maga dolgozza ki és valósítsa meg politikai vonalát, taktikáját és stratégiáját. A Megyei Pártbizottság bürójának ülése Tegnap, szeptember 30-án ülést tartott a Megyei Pártbizottság bürója. Az ülésen elemezték, hogy a pártszervek és -szervezetek, a mezőgazdasági egységek vezetői miként alkalmazzák a gyakorlatban az állattenyésztés fejlesztésére kidolgozott program előrrásait, hogyan készítették elő a szálláshelyeket, biztosították a takarmányokat az 1977—- 1978-as istállózási időszakra A büró értékelte a pártszervek és -szervezetek, a mezőgazdasági egységek vezetőségei, szakemberei által az állattenyésztés fejlesztéséért kifejtett tevékenységet, a létszám gyarapítására, a (Folytatás a 4. oldalon) A Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap, szeptember 30-án ülést tartott a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága. Elemezték, hogy a városi és falusi helységek rendezésére, az erdőállomány megőrzésére és ésszerű gazdálkodására, valamint a vízgyűjtő medencék rendezésére és a vizek komplex felhasználására vonatkozó, a Megyei Néptanács 1976 június 28-i ülésszakán elfogadott intézkedési program előirányzatai miként valósulnak meg. Az elemzésből kitűnt, hogy elkészültek a megye és a helységek hálózatának szisztei (Folytatás a 4. oldalon) A Maros megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának 1977. szeptember 17-i, 519-es számú Végzése A Maros megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága. A néptanácsok megszervezésére és működésére vonatkozó 57,1968-as sz. Törvény 21. szakasza előírásainak megfelelően elhatározza. Egyetlen szakasz. — Összehívja a Maros megyei Néptanács ülésszakát 1977. október 5-én 14.30 órára a Megyei Néptanács üléstermébe, a következő napirenddel 1. Beszámoló a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága, a municípiumi, városi és községi néptanácsok végrehajtó bizottsága, illetve bürója, valamint az alárendelt egységek vezetősége által a szocialista versenyben 1977-re tett vállalások teljesítéséért és túlszárnyalásáért kifejtett tevékenységről. 2. Az 1977-es évi területi profilú beruházási terv megvalósításának elemzése. A tervben előirányzott létesítmények működésbe helyezésének helyzete és az 1978-as évi beruházások előkészítéséhez szükséges feltételek biztosítása. Elnök, Titkár: IOAN FLOREA CORNEL HARSAN