Vörös Zászló, 1980. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

Világ prófétáétól, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXXII. évfolyam 69 (8785) szám | 1980. március 22. szombat | Ara 30 iáni A leggyümölcsözőbb másfél évtized Egy ember, egy haza, egy nép A vezető elkötelezettsége A nagy vezetők tulajdonsága a természetesség és szerénység. Nicolae Ceausescu elvtárs, pár­tunk főtitkára akkor, amikor nemrégiben születésnapján kö­szöntötték, keresetlen szavakkal állapította meg: „nem tettem mást, mint hazám iránti köte­lességemet teljesítettem.“ Né­pünk legszeretettebb fiának e­­gész élete és tevékenysége a cselekvő, harcos, népét szolgáló kommunista példaképe. Immár 15 éve mint a Román Kommu­nista Párt főtitkára töretlenül és elkötelezetten szolgálja elméleti és gyakorlati munkásságával né­pünket, új távlatokat nyitva ha­zánk és pártunk életében. Örö­münkre szolgál, hogy ez a más­fél évtized történelmünk leg­gyümölcsözőbb időszaka, amikor a gazdasági, társadalmi, kultu­rális, tudományos élet területein a legkimagaslóbb eredményeket értük el. A Román Kommunista Párt XII. kongresszusán Nicolae Ceausescu elvtárs joggal hang­súlyozta, hogy pártunk biztosí­totta a gazdasági-társadalmi é­­let valamennyi területének egy­séges vezetését, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, nem­zetiségi különbség nélkül az ösz­­szes állampolgárok, az egész nép erőfeszítéseinek egybefogá­­sát a Pártprogram megvalósítá­sáért. Ma már mindenki szá­mára nyilvánvaló, hogy a szo­cialista Romániában elért nagy sikerek szervesen kapcsolódnak a történelmi küldetését becsü­lettel teljesítő pártunk hatalmas politikai és szervező munkájá­hoz. Nicolae Ceausescu elvtárs átfogó elméleti és gyakorlati te­vékenységéhez. Egy nép felemel­kedésének útja a munkáján és eszmeiségén át vezet Munkája anyagi és szellemi bőséget te­remt. Eszmeisége viszont vilá­gos távlatokat, célokat tár fel. Nicolae Ceausescu elvtárs el­évülhetetlen érdeme, hogy né­pünk elé következetesen forra­dalmi és hazafias eszményeket állít, és ezzel növeli felelősség­­tudatát, harckészségét a sokol­dalúan fejlett szocialista társa­dalom megteremtéséért vívott döntő küzdelemben. Elkötelezet­ten védelmezi a nép érdekeit. Ez mindenekelőtt abban nyilvá­nul meg, hogy mindent elkövet a haza gyors gazdasági felvirá­goztatásáért. Következetesen harcolt és harcol a gazdaság korszerűsítéséért, azért, hogy Románia gazdasági struktúrája biztosítsa a gyors ütemű gazda­sági fejlődésünket, a hatékony­ságot és minőséget. Nicolae Ceausescu elvtárs érdeme, hogy a tudományos felhalmozási po­litika alapján a nemzeti jöve­delem jelentős hányadának a gazdasági-társadalmi fejlesztésre való fordításával nemcsak a sokoldalú és gyors ütemű fejlő­dés modelljét dolgoztuk ki, ha­nem ugyanakkor biztosítjuk az életszínvonal, az élet minőségé­nek állandó javítását Mindezt a néppel és a népért valósítja meg. Románia számára ponto­san az általa megszabott úton jöttek létre a feltételei a magas civilizációs színvonal elérésének. Ez a politika minőségi ugrást jelent az ipar, a mezőgazdaság, az élet minden területén. Mind­ez folytatása annak a forradal­mi útnak, amelyen hazánk a párt vezetésével elkötelezetten halad. Mint ahogyan a XII. kon­gresszuson Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, büszkén mondhatjuk, hogy a szocialista Romániában a szocializmus és kommunizmus eszméi iránt el­kötelezett, a megismerés leg­újabb vívmányaival, pártunk tudományos forradalmi ideoló­giájával felfegyverzett, új típu­sú ember formálódik. Ebben fontos szerepe van az iskolának, a kulturális intézményeknek. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom időszakában számos kimagasló, nevelő és művészi értékű irodalmi és műalkotás született, mely új eszmei tartalom­mal gazdagítja országunk kul­turális kincsestárát E tekintet­ben döntő jelentőségű, mint a­­hogyan Nicolae Ceausescu elv­társ megállapította, hogy az írók és a művészek állandóan Dr. GÁL GYULA egyetemi tanár (Folytatás a 3. oldalon) Virgil Teodorescu Egy férfi és egy eszme jár előttünk Az úton is erőnk csak egyre nő, váll vállhoz ér, m­egbonthatatlanul, és szóra-tettre egy sorban vonul bányász, tudós, paraszt és vasverő. Hazánk egén egy új napot köszöntünk, derült a szemhatár, a föld meleg, utunk a csúcsig bizton elvezet. Egy Férfi és egy Eszme jár előttünk. LŐRINCZI LÁSZLÓ fordítása Összehangolt, folyamatos munkával tarthatók be a határidők Van még munkája jócskán az építőnek a marosvásárhelyi klinikai kórház immár öt éve megnyitott munkatelepén. De talán még több most a szerelők dolga. Ezért is kérdezem Csont Sándort, a szerelők vezetőjét ar­ról, mit­­ígérnek erre az évre. Kívülről alig látszik valami. A hatalmas épületkomplexum belsejében azonban lépten nyo­mon építőkre, szerelőkre aka­dunk. Mint később megtudom, összesen kétszáznál többen dol­goznak most itt. — Több klinikai, poliklinikai egység már az első félév folya­mán vagy augusztusig elkészül — mondja Csont Sándor. — így májusban befejezzük és beren­dezésre átadjuk az egészségügyi igazgatóságnak a poliklinikai é­­pületrészt. Ezt, ahol most va­gyunk. Szinte késznek tetszik itt minden, mintha csak egy alapos takarítás hiányozna már a bir­tokbavétel lebonyolításához. Van még addig, intenek le. Több he­lyen dolgoznak a padlóburkola­ton és a falak csempézésén. Meghívnak, vessek egy pillan­tást a már elkészült létesítmé­nyekre. Az úton túl, a kórház látánál van a mosoda, konyha, raktár, kissé odébb pedig a hő­központ alkotta épületegyüttes. Sorra járjuk. Egyik-másik zárt ajtókkal fogad, ami ezúttal azt jelenti, hogy ott már építőnek és szerelőnek alig van keresnivaló­ja. A hőközpontban festenek. Itt mondja el kísérőm, hogy a télen már fűtötték a kórház e­­gyes részeit. Az összes kazánok üzemképesek, csupán a próbák alatt meghibásodott alkatrésze­ket kell újakkal kicseréljék. Csupán! De nem látszik könnyű­nek, mert az ide való berende­zéseket nem szállítják már ele­ve cse­realkatréss­zel. A pótlást sürgető folyamodványok útja nem egyszerű. A téli üzemel­tetés kárral, de haszonnal is járt. Februárban két napig nem fűtöttek (gázcsőtörés miatt) s a nagy hidegben megrepedt a fű­tőtestek egy része. Kicserélésük háromhetes munkába került. A szomszédos épületben elhe­lyezett mosoda ajtaját már az egészségügyiek megbízottjának a kulcsa nyitja. Innen csak a gőz hiányzik az induláshoz. No meg a mosni­, vasalnivaló. Elidő­zünk az ilyen-olyan gépek, ka­zánok mellett, a sorba rende­zett vasalógépeknél. Két meg­jegyzést írok a füzetembe: ala­csony a mosoda mennyezete; job­ban megnézhették volna, hon­nan rendelik a vasalógépeket, mert (jobb kifejezés híján) egye­nesen pocsék a kivitelezésük. Szerzője a kolozsvár-napocai E­­lectrometal Vállalat. Nem válik díszére! Kerülünk, hogy fennebb jus­sunk egy emelettel a konyhába. A zárt ajtó mögött a szerelők nyomaira bukkanunk. Minden berendezés a helyén, a vezetékek bekötése van még hátra a mun­kából. És persze a takarítás. Mint mondják, a város legna­gyobb konyhájában járunk. Tá­gas, világos, szellős... Megnéz­zük még a földszintet. Ezt a tervben technikai alagsornak nevezett épületrészt úgy „ügyes­­kedte ki“, a tervező, hogy alkal­massá vált műhelyek berende­zésére. Az iméntieket összefoglal­va, március 31-re megeshet itt a birtokbavétel. — Augusztus 23-ra át akarjuk adni az A és B épületegységet, 500—550 ágyra tehető kórházi részt, valamint a C tömböt, a­­hol a liftek sorakoznak. Pontos, határidőhöz kötött vállalás! Figyelemmel kísérjük. — Mindenütt dolgozhatunk — mondja Csont Sándor, majd hozzáteszi —, de azt se hallgas­sam el, hogy időnként vitáink támadnak az építőkkel. Amo­lyan sorrendi kérdések. Mi he­lyezzük be a vezetékeket, övék a befejezés művelete. Igyek­szünk úgy összehangolni a mun­kát, hogy ne akadályozzuk egy­mást és minél gyorsabban ha­ladhassunk. Sietnünk kell, mert attól tartok, hogy a tavasz be­köszöntével újra a lakások épí­tése kerül előtérbe s akkor a munkaerő. Nem tudom, mennyire jogos a telepvezető aggodalma. Jó lenne azonban nem abbahagyni újra. Az említett (és vállalt!) határ­időket csak folyamatos munká­val tarthatják­ be. (fenyvesi) 1300 ÚJ FOGYASZTÁSI CIKK Konyharobot, automata vezér­lésű mosógép, zománcozott vas­lábasok, hőálló üvegből készült edények, népi motívumokkal díszített porcelánáru, piaci be­vásárláshoz használható három­kerekű kosaras kerékpár, 23 cen­timéter átlójú hordozható tele­vízió — íme néhány a több mint 1 300 új fogyasztási cikla közül, amelyeket 1980-ra szerző­dött le az állami kereskedelem. Az ipari termelés fejlődésének köszönhetően évente körülbelül 1 000 új termék és választék kerül be a kereskedelmi kör­forgásba. Teljesen felkészülten a tavaszi munkák folytatására késik a tavasz, s a havas, e­­sős napok sok gondot okoznak a mezőgazdasági dolgozóknak, hi­szen rendes körülmények között már a földben kellene legyen a koraiak magvainak jelentős ré­sze. Gondban vannak, mert tud­ják, hogy minden nap késede­lem megvámolhatja a jövendő terméseket. Minden esetleges veszteség elkerüléséért arra van szükség, hogy ezekben a napok­ban ismételten ellenőrizzék a gépeket, pontosan határozzák meg, hol milyen géppel dolgoz­nak majd, mit vetnek mindenik gazdaságban, határrészben. E­­zután még gyorsabb, figyelme­sebb, gondosabb munkára van szükség. Talán még soha nem volt ennyire szükség arra, hogy a szakemberek állandóan a ta­­lajelőkészítő és vetőgépek mel­lett tartózkodjanak, ellenőrizzék, irányítsák a mezőgépészek mun­káját, rögtön közbelépjenek, ha valamilyen elégtelenség mutat­kozik a munkálatok során, tették a borsót. A tervük 180 hektár, s ahogy az idő engedi, azonnal folytatják a munkát. A másik fontos teendő a cukorrépa vetése, amelyet 630 hektáron kell elvégezniük. Már csütörtö­kön meg akarták kezdeni a ve­tést, de a havazás megakadá­lyozta ebben a mezőgépészeket. E munkára 12 vetőgépet készí­tettek elő, nyolc, illetve tizen­két sorosokat. A szükséges gyom­irtó szereket beszerezték s ahogy lehet, indítják a gépeket. Köz­ben a vajdaszentiványi gazda­ságban válogatják a krumplit, a három ültetőgépet már előkészí­tették. Ütemesen dolgoznak a zöldség­termesztők is. A melegágyakat — mintegy 3 400 négyzetmétert Vajdaszentiványon, 200 négyzet­métert Sárpatakon — előkészí­tették, jórészt be is vetették. Ugyancsak elkészült a 2 400 négyzetméteres dohány-melegágy is, amelynek több mint 90 szá­zalékán elvetették a magot, összegezve az elmondottakat, az ernyei egységes agráripari ta­nácshoz tartozó termelőszövet­kezetekben felkészültek a ta­vaszi munkák gyors folytatására. Jó minőségű magágy, gondos munka Az ernyei egységes agráripari tanácshoz tartozó mezőgazdasági egységekben is megálljt paran­csolt a kedvezőtlenre fordult időjárás. Igaz, előtte jól, üteme­sen dolgoztak a mezőgépészek, jelentős előnyre tettek szert a magágy készítésénél. S hogy a koraiak magja jó talajba kerül, arra garancia az is, hogy meg­felelő talajtáperőt biztosítottak. Eddig 427 hektárra 18 540 tonna istállótrágyát szórtak ki s még mintegy 70 hektáron kell elvé­gezniük ezt a munkát. Ezenkí­vül 3 600 hektárra, az egész őszi gabona-vetésterületre szórtak ki műtrágyát. Műtrágyát kaptak el­sősorban azok a búzaterületek, amelyeknek az ősszel nem jut­tattak elegendő mennyiséget. Amint arról Bisztrai Sándor, a tanács főmérnöke tájékozta­tott, a kedvező napokon mint­egy 260 hektáron készítették elő a magágyat s 31 hektáron, a sá­­romberki, sárpataki és vajda­­­­szentiványi mtsz-ekben el is ve­

Next