Vörös Zászló, 1987. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1987-04-01 / 76. szám

1. OLDAL — VOROS ZÁSZLÓ ÁPRILIS 1. SZERDA A Nap kel 6 óra 58 perckor, lenyugszik 19 óra 42 perckor. Az év 91. napja, hátravan 274 nap. EMLÉKEZTETŐ — Irán Iszlám Köztársaság ki­kiáltásának 8. évfordulója­­— Tuniszban ülésszakot tart az Arab Liga Tanácsa MŰSOROK SZÍNHÁZ Április 1-én este 6,30 órakor a Szentgyörgyi István Színművé­szeti Intézet Stúdió termében i Nu sínt Turnul Eiffel. A ro­mán tagozat előadása. BÁBSZÍNHÁZ Április 1-én 9,30, 11 és 12,30 órakor: Tip és Top. A román tagozat előadásai. MOZI ART­A: Dagadó vitorlákkal II. rész (Tengerek titkai). UNI­­REA: Carmen I—II rész HALA­­DÁSI Akrobaták SELECT: Mint a filmekben. IFJÚSÁGI. 9. 11. 15 órától: A hölgy és a csavargó. 17 és 19 órától: Atkins. FLA­CARA: A milicista nő SEGES­VÁRI LUMINA. Pacala, a tré­famester I—II. rész. VASUTA­SOK KLUBJA. Szakadék I—II. rész RÉGENI PATRIA: ör­vényben. TIRNAVENI MELÓ­DIA: A párbaj. LUDASI FLA­­CARA: Út a győzelemhez I—II. rész SZOVATAI DOINA: Carmen I—II. rész MUNKÁS MOZI: Házasság, ismétléssel SAR­­MASI POPULAR: Pacala, a tré­famester I—II. rész. RADNÓTI LUMINA: A világ nyolcadik csodája ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR. Kaland a Fekete­tengeren I—II. rész GYULA­­KUTAI PATRIA: A betolakodó NYARADSZEREDAI NIRAJUS: Maradj, boldogság. TELEVIZIÓ 20,00 Híradó 20,20 Gazdasági élet 20,35 Dalok és versek 20,45 Tévéfórum 21,00 Fekete felhők —­ folytatásos film 21,50 Híradó. IDŐJÁRÁS A Varos-Bánát Vízügyi Igazga­tóság diszpécser szolgálata kísált­ Tegnap reggel Marosvásárhelyen 10, délután 2 órakor 16 fokot mértek. Előrejelzés: változékony idő, felerősödéssel, helyenként esőre, záporesőre, a hegyekben havazás­ra lehet számítani. Mérsékelt szél: időnként erős széllökések amely a hegyekben elérheti a 100—120 kilométeres óránkénti sebességet is. A legalacsonyabb hőmérsék­leti értékek 3 és 6, a legmaga­sabbak 10 és 13 fok között ala­kulnak. Intézményi és Vállalati Könyvhónap A Megéneklünk, Románia országos fesztivál keretében április 1-én kezdődik az Intézményi és Vállalati Könyvhónap XII. rendezvénye. Marosvásárhelyen a Megyei Szocialista Mű­velődési és Nevelési Bizottság, a Megyei Szaktanács, a Könyv­­terjesztő Vállalat és a Megyei Könyvtár szervezésében április 1-én 12 órakor a Prodcomplex klubban megnyitó ünnepséget tartanak. Maria Deac, a Megyei Szaktanács elnöke, Florin Ciotea, a Megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság alelnöke méltatja a könyhónap jelentőségét. Az ünnepségen részt vesz dr. Mircea Míciu, a Tudományos Könyvkiadó igaz­gatója. A megnyitó alkalmával író-olvasó találkozóra is sor kerül. Ádám Erzsébet, Monica Ristea, Ion Riviu és Kárp György színművészek hazafias verseket adnak elő. ■ A marosvásárhelyi építők annak érdekében, hogy az 1987-es lakásátadási terv tel­jesítése ütemes legyen, ebben az évnegyedben 157 lakrészt ké­szítettek elő átadásra. Ez héttel több, mint amennyit időarányos tervük előírt. Ezeket a lakré­szeket marosvásárhelyi, ludasi és szovátai családok foglalják el. ■ Tanfolyamot szervez az Eb­tenyésztők Országos Egyesületé­nek marosvásárhelyi fiókja azok számára, akik a kutyákkal való bánásmód alapelemeit, a kutyák oktatásának módszereit kívánják megtanulni. Jelentkezhetnek o­­lyan személyek is, akik nem tagjai az egyesületnek. ■ A sármási termelő, felvá­sárló és áruforgalmazó szövetke­zet újabb szolgáltatási formák­kal áll a lakosság rendelkezé­sére. Textilhulladékkártoló egy­séget létesített, s a fogyasztói igények jobb kielégítéséért írás­­kertes tésztaféléket előállító egy­séggel bővítette a helyi közét­keztetési hálózatot.­­ A vasárnapi általános köz­­tisztasági akció sikerét elősegí­tette az is, hogy 21­ marosvá­sárhelyi vállalat 40 tehergépko­csit bocsátott rendelkezésre, hogy a lakosság által összegyűj­tött szemetet, hulladékot elhord­ják. Természetesen a Megyei Közmű és Lakásgazdálkodási Vállalat is megfelelően részt vál­lalt, hogy mielőbb megüresedje­nek a szemétlerakó helyek. (Tudósítónktól): A Segesvári Selyemszövöde nagy teljesítőké­pességű hímzőgépeihez szükséges kelmelyukasztók gyártását egyet­len felkért ipari üzem sem vál­lalta el, Pintea Gheorghe kar­bantartó lakatos azonban a sa­ját tervei alapján elő is állította a parányi, nagypontosságú gép­­részből a szükséges 2100 dara­bot. Pintea Gheorghehoz hason­lóan Santa Valentin, Kovács László és a karbantartó műhely többi kiváló szakembere is szép eredményekkel dicsekedhet, hi­szen első évnegyedi tervüket (március 26-ig) a cserealkatrész­gyártás terén 17, az alkatrészfel­­újítást illetően pedig 15 száza­ fi1 l­m Carmen Prosper Mérimée, Georges Bizet, Francesco Rossi, illetve visszafelé sorolva őket. Rossi— Bizet—Mérimée: három, halha­tatlan alkotóművész keze nyo­mát látom-hallom-érzem ragyog­ni és vibrálni ebben a rendkí­vül ihletett, remekbe szabott, 1984-es francia—olasz koproduk­cióban. A friss, de tartós él­mény hatása alatt hirtelen azt sem tudom, mibe vágjam ismer­tető csáklyámat: az olasz film­rendező csodatevő művészetét méltassam-magasztaljam-e, ami­ért tömegek szellemi eledelévé, közkinccsé rangosítja a múlt századi francia zeneszerző (csu­pa szenvedély és csupa dinamiz­mus) muzsikáját, vagy beszéljek előbb mégis Mérimée novellájá­ról, melynek egyetlen szépség­hibája talán az — tartja egy szellemes kritikus —, hogy túl­ságosan ismert, hiszen még esz­perantó nyelvre is lefordítot­ták. Megvan! A friss­ új filmrevitel lényegét igyekszem megragadni, már amennyire egyetlen megte­kintés bűvöletében erre képes vagyok. Rossi kiindulópontja, azt hiszem, egyenlő mértékben Bizet és Mérimée, az 1875-ben született opera áriái s akkordjai száz év alatt árnyékba borítot­ták mintegy a 30 évvel előbb keletkezett írásmű koncentrált tökéletességét, de a világhírű filmrendező — aki Tonino Guer­ra mellett a forgatókönyvet is jegyzi — most igazságot szolgál­tat a (Stendhal sikeressége foly­tán kissé tán amúgyis méltány­talanul második helyre szorult) írónak. Hogy ezt milyen úton­­módon éri el? Egyszerű: egy sasszemű operatőr (Pasqualino De Santis) közreműködésével é­­letre kelti és festi, benépesíti és mozgalmassá teszi mindazt a sokszínű, vadregényes andalúz tájszépséget, amely mint hangu­latkép tárul elénk Carmen és Don José végzetes szerelmének hátterében, ámde ugyanakkor teljes polifonikus zengésében­­zúgásában megszólaltatja, sőt: aláhúzó ismétlésekkel szuggesz­­tív erejűvé varázsolja a közis­mert zeneművet, hadd legyen hellyel-közzel operaház a film­színház, illetve népszerűsödjék milliókat vonzó filmszínházzá — a többé-kevésbé zárt körű ope­raház. Párját ritkító színésznő-énekes­nő, Julia Migenes- Johnson re­meklése röppenti a felejthetet­len élmény csúcsaira a totális színpad e korszakalkotó teljesít­ményét. (De alighogy a színpad szót leírtam, máris helyesbíte­nem kell: sevillai utcarészlet és kaszárnya, dohánygyár, szikla­bérc és keskeny hegyi ösvény, színpompásan fényképezett bika­viadal és cigánytanyán rakott sze­relmi fészek üti ki ez esetben a díszletfalakat, szinte végtelenre tágítva-dúsítva a 30—40 négy­zetméternyi alapterületet). A viszonylag kevéssé ismert, de attól egy cseppet sem kevésbé kiváló művésznő szeszély és ka­­cérság, féktelen érzékiség, szen­vedély és hűtlenség, korlátlan odaadás és halálmegvető szabad­ságszeretet, esetleg gyűlöletbe átcsapó szerelem bámulatos meg­nyilvánulásaiból gyúrta egybe a hősnő magával ragadó jellemké­­pét; ezzel egyidejűleg azonban a temperamentumos gitana ének­­hangjaival is lenyűgöz, úgyhogy nehezen tudnám megmondani: játékában-mozgásában, vagy csengő szopránjában gyönyörkö­döm-e önfeledtebben. Juana Migenes-Johnson magasan szár­nyaló szereplése akaratlanul is elhomályosítja két férfipartnere, Placido Domingo (Don José) és Ruggero Raimondi (torreádor) alakítását, akik szemmel látha­tóan ,,csak“ nagyszerű ”operaéne­kesek — színészi teljesítményük alig emelkedik a középszeren felül. A novella újraolvasása győz meg arról, hogy a Bizet muzsi­káját messzemenően átérző és érvényesítő filmrendező Mérimée írásművészetének is hű tolmá­csa, re­konstruálója, amint a szerelem-becsület-halál szorítá­sában vergődő hősök romanti­kus történetét képsorokba önti. Rossi egy pillanatig sem feled­kezik meg a spanyol népélet érzékeltetéséről, arról, hogy a társadalom peremén hányódó munkáslányok, csempészek, ván­dorcigányok és a hozzájuk csa­pódó katonák élete távolról sem olyan felhőtlen és idilli, amilyen­nek némely utazó leírta-hazud­­ta. Küszködés meg harc az élet , kérges szív és kemény ököl kell hozzá, s bizony olcsó portéka az emberi élet: ez a keménység vet szikrát abban a drámai fe­szültségben, amely vége felé vérgőzössé keseríti a sztori egé­szét. Don José, amint könyörög Carmennek, hogy térjen vissza, s Carmen, amint semmilyen fenye­getéstől nem ijed meg — a von­zó egzotikum tájairól a rideg valóság talajára csúsztatja a szép­ szomorú történetet, mely­ben a végzetes szerelem időtlen érvényű mítosza ölt testet. A tömegjelenetek megkompo­­nálásában kitűnő munkát vég­zett Antonio Gadest­a koreográ­fus. .. Láttam-élveztem múlt héten az Áriában de megnézem még egyszer a Kövesdombon is. « ! lékkal túlszárnyalták, így hát nekik is jelentős részük van ab­ban, hogy a Segesvári Selyem­­szövöde legfőbb mutatóit — töb­bek között az exporttermelésit — hiánytalanul megvalósítja. Alkotás és hatékonyság az oktatásban A Megyei Tanfelügyelőség és a Tanügyi Szakszervezet szervezésében az Alkotás és hatékonyság az oktatásban III. rendezvénysorozata ke­retében Marosvásárhelyen a 4-es számú Ipari Líceumban Az óvodások és iskolások harcos, forradalmi hazafias nevelése az oktató tevékeny­ségben; a megvalósítás útjai és módszerei témával tegnap tudományos ülésszakot tar­tottak. Jelen voltak párt- és állami aktivisták, tanfelügye­lők, tanügyi káderek, meghí­vottak. Az ülésszak plenáris ülésén Stefan Benta a Me­gyei Tanfelügyelőség főtan­felügyelője A Maros megyei oktatás az alkotás és haté­konyság útján címmel tartott előadást. Ezt követően a nyolc szekcióban több mint száz dolgozatot, közleményt terjesz­tettek elő. ,Megéneklünk, Románia" országos fesztivál Megyei szakasz Segesváron Vasárnap Segesváron, a műve­lődési ház nagytermében és a Vasutasok klubjában zajlott le a Megéneklünk, Románia országos fesztivál megyei szakasza. A na­gyon színvonalas vetélkedőn részt vettek Segesvár üzemi, intézményi csoportjai, együttesei, valamint Szászkézd, Héjasfalva, Fehéregy­háza, Dános községekből a leg­jobb műkedvelők. A csoportok román, magyar, német folklór­műsorát a közönség nagy érdek­lődéssel és elismeréssel fogadta. Megtapsolták a különböző dal­csoportok — kamarakórusok, ve­gyeskórusok — zenekarok, fúvós­­zenekarok, könnyűzenekarok, népdalszólisták, egyéni előadók fegyelmezett, színvonalas előadá­sát is. Nagy sikert aratott új műsorával a művelődési ház, nagy múltú, hazai és nemzetközi fesztiválokon is elismerést ki­váltó Doina Tírnavelor elnevezé­sű folklóregyüttese, valamint a Nicovala Vállalat „Hora 100“ együttese, a művelődési ház fú­vószenekara, a szászkézdi műve­lődési otthon német tánccsoportja, a nagybani vegyes és calusar táncegyüttes. Nagy sikert arattak­ a könnyűzenekarok, folk-zeneka­­rok és dalosok. A színjátszó cso­portok jól választottak, általában hazai szerzők mai életünket tük­röző műveit tűzték műsorra. A művelődési ház népszínházának magyar nyelvű csoportja eddigi sikereihez, rangjához méltóan szerepelt, vitte színre T. Popescu népszerű darabját. A vetélkedő bővebb ismerteté­sére visszatérünk. A Nicovala Vállalat „Hora 100“ folklóregyüttese a színpadon A művelődési ház német nyelvű kamarakórusa (SZÁSZ KÁROLY felvételei) Marosvásárhelyi főiskolások sikere Brassóban Március 27. és 29. között a brassói egyetemi központ látta vendégül a Főiskolások XVII. Országos Művészeti Fesztiváljá­nak könnyűzene, modern- és társastánc döntőjére kilenc e­­gyetemi központból érkezett több mint 600 résztvevőt. A maros­vásárhelyi Diákművelődési Ház 14 tagú, orvostanhallgatókból álló együttese a tavaly őszi si­keres kolozsvár-napocai zónaver­seny után öt tánccal jutott az országos diákfesztivál döntőjébe. A marosvásárhelyi fiatalok ki­robbanó sikert arattak, négy el­ső, valamint egy második díjjal érkeztek haza. Az igényes, neves tánc- és zeneszakemberekből ál­ló, 24 tagú zsűri első díjjal ju­talmazta a „Lépések hármasban“ és „A tánc varázsa“ című, ak­robatikus rock and roll-t bemu­tató kompozíciókat, valamint Tomi Cristin III. éves szinis növendék két egyéni táncszámát. Országos második díjban része­sült a „Diákétkezdében“ című szatirikus táncuk. A háromnapos maratonszerű döntő végén a dí­jazást megelőző szakmai kiérté­kelőn a marosvásárhelyi Diák­­művelődési Ház modern- és társastánc együttesének verseny­műsorát főiskolás táncművészeti revelációként emlegette Theodor Vasilescu táncmester, érdemes művész, a zsűri alelnöke. Fő­iskolásaink szereplését hosszasan ünnepelte a díjazottaknak a brassói Drámai Színházban meg­tartott gálaestjén a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség. Az együttes művészeti vezetője és koreográfusa, Kelemen Ferenc tanár, aki a marosvásárhelyi e­­gyetemi központ első modern táncegyüttesével pontosan húsz évvel ezelőtt, 1967. áprilisában lakiban részesült országos ki­tüntetésben és azóta megszakítás nélkül irányítja a marosvásár­helyi főiskolások táncművészeti tevékenységét. A legfrissebb bras­sói sikerért, az öt értékes díjért, amellyel a marosvásárhelyi fő­iskolásokat e népszerű koreográ­fiai műfajokban ismét az ország legjobbjai között tartják számon, gratulálunk valamennyiüknek.

Next