Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)
1948-06-01 / 123. szám
53. évfolyam 123. szám, Nagykanizsa, 1948. június 1. kedd Ára 60 fillér. Várható időjárás: Mérsékelt, időnként élénk északi, északnyugati szél, felhőátvonulások, többfelé záporeső. A hőmérséklet alig változik. Zalavármegye dolgozóinak hatalmas seregszemléje volt a Magyar Dolgozók Pártjának első megyei konferenciája Úgy méretekben, mint külsőségekben páratlan ünnepség színhelye volt Zalaegerszeg, ahol tegnap tartotta meg a Magyar Dolgozók Pártja első megyei konferenciáját. Mindenki érezte, aki vasárnap Zalaegerszegen járt, hogy itt most olyasmi történik, amely elhatározó jelentőségű az egész megye életére. A gyönyörűen fellobogózott város díszkapukkal várta a Magyar Dolgozók Pártja megyei szervezeteinek kiküldöttjeit, valamint Kiss Károlyt, a Magyar Kommunista Párt központi vezetőségének a tagját és Kies István igazságügyminisztert, akit a Szó oádemokrata Párt delegált az értekezletre. Virág, virág mindenütt, az utak szélén, az ablakokban, az emberek gomblyukaiban. Leírhatatlan lelkes hangulat volt az egész városban. Már kora rggel a nagykanizsai MAORI -zenekar járta végig a várost. A konferencia, amit az Arany Bárány nagytermében tartottak meg, fél 10 órakor kezdődött a virággal, drapériákkal feldíszített nagyteremben. A terem egyik sarkában háromméteres köralaku térkép, amelyen külön színezték ki a békeszerető országokat: a Szovjetuniót, Romániát, Bulgáriát, Magyarországot, Albániát, Lengyelországot, Csehszlovákiát és Finnországot. A konferenciát fél 10 órakor nyitották meg, amelyen 335 kiküldött jelent meg, akik közül :42 paraszt, 93 ipari munkás, 64 értelmiségi dolgozó, 36 kereskedő és egyéb foglalkozású. A kiküldött tagok közül 55 nő és 288 férfi. Lakatos Dezső megnyitja a konferenciát A Magyar Dolgozók Pártja első zal amegyei konferenciáját Lakatos Dezső, a MKP megyei titkára nyitotta meg. Üdvözölte a konferencia ünnepi szónokait, Kiss Károlyt, a MKP központi vezetőségének tagját és Eies István igazságügyminisztert. Üdvözülte továbbá az ünnepi konferencián megjelent Seben István megyei, káderosztály vezetőhelyettest, Pencsik István főispánt, dr. Agárdy Tibor alispánt, Farkas Lajost, a Kisgazdapárt zá ^megyei főtitkárát, Konczos Györgyöt, a Nemzeti Parasztpárt főtitkárát, Minich János gógánfai római katolikus lelkészt és a zalai élmunkásokat. — A Magyar Dolgozók Pártjának megalakulásával megszűnik Magyarországon a munkásosztály kettőssége és megszületik a demokratikus pártok összefogása, a Nemzeti Függetlenségi Front. Nincs messze az idő, amikor a pártvillongás eltűnik s mindannyian egy célért küzdünk: a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek életszínvonalának emeléséért. Rákosi Mátyás a konferencia díszeinek © Lakatos Dezső megnyitója után Seben Mátyás zalaegerszegi MKP titkár javaslatot olvasott fel. Ennek elfogadásával hatalmas, szűnni nem akaró tapsorkán közben ,a konferencia díszelnökévé Rákosi Mátyást választották, az elnökség tagjai pedig Kiss Károly, dr. Ries István, Seben István, Lakatos Dezső, dr. Agárdy Tibor, Alexa Ambrus, Angyalossy Zoltán, Póla János,Budi Gáborné, Csáder Sándor, Cziráky István, Ferenczi Szabó Béla, Gerencsér György, Nagy József, özv. Sipos Károlyné, Stádinger István, Szegedi Andor, Székely Gyula, Tibori Jolán és Kahán Lajos tetteik, akik elfoglalták helyüket a ű i szemelvényen. A főispán és a pártok képviselői üdvözlik a konferenciát Az első felszóllaló Bencsik István főispán volt. Kijelentette, hogy örömmel látja a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülését. A magyar demokráciát alapjában szilárdítja meg az a tény, hogy a munkásosztályt a jövőben nem lehet egymással szembe állítani. A Nemzeti Parasztpárt különös örömmel üdvözli az egyesülést, mert a munkás-paraszt szövetség, amelyet azelőtt jobboldali szociáldemokraták akadályoztak, most már teljes erejével kibontakozhat és nagy nemzeti összefogás alapjává válhat. Az MDP programjáról szólva hangsúlyozta, hogy az nemcsak pártprogram, hanem az országépítés munkájának menetrendje. A program végrehajtásához együttműködését ajánlotta fel.őszinte Farkas Lajos, a Független Kisgazdapárt zalamegyei titkára szintén elismeréssel beszélt a Magyar Dolgozók Pártjának programjáról és örömmel üdvözölte az MDP vezetőségét és tagjait. Konczos György, a Nemzeti Parasztpárt zalamegyei titkára hasonlóképpen a legszorosabb együttműködést jelentette be az MDP-vel az országépítés munkájában és a szociallizmus megteremtésében.Levaci István, a szakszervezeteik zalamegyei titkára azzal a gondolatttal köszöntötte a megalakuló MDP-t, hogy legyen a szakszervezetek ideológiai vezetője. Ezután Mikina Szigfrid, Zalaegerszeg polgármestere szólalt fel. — Örömmel láttuk — mondotta —, hogy a munkásppártok olyan új pártot teremtenek, amely a népi demokrácia megerősödését biztosítja. A város dolgozói nevében hálával köszönöm és üdvözlöm ezt az elhatározást. Az MDP mimikájában részt Kiss Károly: A kiküldöttek hatalmas tapsa és éljenzése közepette emelkedett szólásra. Kiss Károly, hogy elmondja ünnepi beszédét. Amikor kijelentette, hogy Rákosi Mátyás üdvözletét hozza az egyesítő taggyűlésnek, szavai feirhatatban lelkesedést váltottak ki, a hallgatóság helyéről felemelkedve percekig tartó tapsviharral éltette Rákosi Mátyást, az MDP vezérét. — A munkásosztály évtizedes harcainak diadalát jelenti a mai nap. A munkásosztály ma egységes és többet nem uralkodhatnak rajta ellenségeink, akik mindeddig sikerrel alkalmazták az »oszd meg és uralkodj« elvét. Külföldi példákra rámutatva bizonyította be, hogy mennyi szenvedést, kudarcot okozott a testvérharc a munkásságnak. Ha nem lett volna a munkásosztály Európában két táborra osztva, el lehetett volna befognak venni a város demokratikus paraszti és szellemi munkásai is. Ezután kedves jelenetek következtek. A zalai falvak, városok, üzemek dolgozói a központi kiküldötteket megajándékozták. Kiss Károly és Ries István mosolyogva, szeretettel, köszönték meg a dolgozók hálájának és figyelmességének kedves megnyilatkozásait, rüini a második világháborút, Hitteli uralom raj irtását és a fasizmust. — Ma a világháború után azt látjuk, hogy ahol iá baloldali szociáldemokraták és a kommunisták összefogását megteremtették, ott a legnagyobb nehézségeket is sikerült legyőzni, azokban az országokban pedig, ahol még a jobboldali szociáldemokrata vezetők működnek és testvérharc sorvasztja a munkásságot, ott a munkásoszttály továbbra is a kapitalisták elnyomása alatt áll és a gazdasági és politikai életet a legnagyobb fejetlenség jellemzi. — Levontuk a tanulságokat és ezért teremtettük meg Magyarországon is a munkásosztály egységét. Az erőt, amit eddig részben egymáselleni harcra használtunk fel, közös céljaink megvalósítására fordítjuk. A népi demokrácia hatalmasan megerősödött és a szocialista társadalom megvalósítása felé nagy lépésekkel haladunk. — Az egyesülésre zalai viszonylatban ma tesszük fel a koronát — mondotta Kiss Károly. — Jelentse a két párt egyesülése tömegeinek nemcsak formai, hanem szervezeti és politikai egy hőforrását. Átmeneti idő után senki ne ismerhesse meg, ki volt kommunista és ki volt szociáldemokrata-Ezután Kiss Károly vázolta azokat a lehetőségeket, amelyeket gazdasági és politikai téren jelent a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, majd arról beszélt, hogy a reakció, amely kezdetben a kisgazdapártba, utána a Szociáldemokrata Pártba húzódott, ma a katolikus egyház palástja alatt sorakozott fe. Az egyház mind erősebben támadja a demokrácia eredményeit. A klerikális reakció működésének következtében éleződött ki az ellentét az iskolák államosításában is. Az iskolák államosításának, kérdésében a református és evangélikus egyházzal a megegyezés hamarosan létrejön. A katolikus egyház azonban a klerikális reakció és elsősorban Mindszenti hercegprímás befolyása miatt elutasító magatartást tanúsít. Mindszenti királypárti múltja ismeretes Zalaegerszegen. Rajta kívül csak egy ilyen királypárti van még: Schlachta Margit. Az egyházi iskolák kérdésében azonban a demokráciának világos és megmássíthatatlan az álláspontja. Haladó szellemű iskolát a népnek . Éppen ezért örömmel üdvözöltük a magyar tanítók szakszervezetének mozgalmát az egyházi iskolák államosítására. Lehetetlen, hogy az egyházi iskolák reakciós állam legyenek a demokratikus államon belüli. Itt nem kultúrharcról, hanem politikai harcról van szó. A vallás ...nagy lépéssel haladunk a szocializmus felé Nyilvánosságra hozták a Magyar Dolgozók Pártjának pártszervezeti szabályzatát Ki lehet a párt tagja ? A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt közös politikai bizottsága tegnap a Szabad Népben és a Népszavában nyilvánosságra hozta a Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzatának tervezetét, amelyet a június 12-én megtartandó egyesülési kongresszus elé terjeszt. A tervezet elfogadása után a szervezeti szabályzat a párt alkotmánya lesz, törvény minden párttag és pártszervezet számára. A tervezet értelmében a párt tagja az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, elfogadja programnyilatkozatát és politikai irányvonalát, részt vesz valamelyik alapszervezet munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot A párttagság előiskolája a tagjelöltség. Új párttagot általában csak a tagjelöltek sorából lehet felvenni, mégpedig olyat, aki legalább hat hónap óta tagjelölt és ezalatt munkájával méltónak bizonyult arra, hogy a párt tagja legyen. A felvételt írásban kell kérni és a kérelemhez két olyan párttag ajánlását kell mellékelni, akik legalább két éve tagjai a pártnak, illetőleg valamelyik munkáspártnak. Érdekes pontja a szervezeti szabályzatnak az, hogy azt a párttagot, aki kötelességeit hanyagul teljesíti, tagjelöltté lehet visszaminősíteni. A MDP a demokratikus centralizmus elvén épül fel — szögezi le a tervezet. A párt összes vezető szerveit a tagok választják meg, a vezető szervek kötelesek tevékenységükről rendszeresen beszámolni és véleményeltérés esetén a kisebbség köteles magát a többség határozatának alávetni. A párt legfelsőbb szerve az Országos Kongresszus, amelyet kétévenként hívnak össze. A Kongresszus választja a Közpoti Vezetőséget és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A Központi Vezetőség lehetőleg háromhavonként ülésezik. Saját tagjai közül megválasztja a párt elnökét, főtitkárát és főtitkárhelyetteseit, valamint a Politikai Bizottságot, a Szervező Bizottságot és a titkárságot. A Központi Vezetőség jelöli ki a központi pártsajtó felelős vezetőit is. A Központi Vezetőség két kongresszus között országos pártértekezletet hívhat össze. A Központi Ellenőrző Bizottság őrködik a párttagok és tagjelöltek politikai magatartása, erkölcsi tisztasága és párthűsége felett. Kíméletlen harcot folytat a fegyelmezetlen, pártellenes, frakciós tevékenység és a korrupció minden fajtája ellen. A szervezeti szabályzat utolsó fejezete a pártfegyelemről szól. Hangoztatja, hogy a pártban vasfegyelem van, amelynek minden egyes párttag és szervezet köteles alávetni magát. A vasfegyelem azonban nem zárja ki, hanem ellenkezőleg feltételezi az alárendelés tudatosságát és önkéntességét, mert tudatos fegyelem lehet csak lgazi vasfegyelem.