Zalai Hírlap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-02 / 77. szám

i ZALAI HÍRLAP Fejlődik a méhészet Zala megyében Napsütéses tavaszi vasárna­pon, március­­24-én ültek ösz­­sze Zala megye 44 méhész­társulatának küldöttei, hogy megválasszák a megyei intéző bizottságot s megvitassák, megbeszéljék a méhészet prob­lémáit és a vele kapcsolatos tennivalókat. Az a tapasztalatuk, hogy a megye méhészete az elmúlt 12 év alatt sokat tevődött, hiszen az állam az anyagi támogatá­son felül a legjobb szakembe­rek segítségét is biztosította, akik útmutatásaikkal, gyakor­lati munkák bemutatásával sokat segítettek a méhészet fellendítésében. A méhészek felfogásában, együttműködésében szintén nagy fejlődés mutatkozik, hi­szen a megyében negyvennégy méhészeti szakcsoport műkö­dik, több mint ezer taggal, s ez a szám napról napra emel­kedik, mert az egyénileg­­mű­ködő méhészek egyre jobban felismerik a társulás előnyeit, mert az anyagi támogatáson felül csoportosan, több szak­mai segítséget kaphatnak, de könnyebb a méhészeti felszere­lések beszerzése is. Nagy gondot okoz számukra a működéshez szükséges anya­gi alap megteremtése, amely­hez feltétlenül tagsági díj bevezetésére van szükség. Ha az anyagi alapjuk meg lesz szakmai képzésük fejlesz­téséhez, tapasztalatcseréket, szervezett továbbképzést lehet a méhészek számára megva­lósítani. Mindezeken felül a méhé­szeknek legfőbb gondja a méh­­legelő biztosítása, hiszen ezt az időjárás nagyon hasznosan, vagy károsan befolyásolhatja. Az idén kedvezően alakul, hi­szen jelenleg a fák egy része már virágba borult, és egy kedvező mézelési időszak alatt a népgazdaságnak is jelentős jövedelmet jelent. A magyar méz mindig híres volt, minőségét, összetételét te­kintve a világpiacon is ver­senyképes. A jó méhészek ezt csak fokozni tudják. A kormány is segítséget ad, ahol pusztuló­ban van, újabb akácosok telepítésével közpon­tilag is segítenek a méhlegelő biztosításában Zala megyében nincs hiány akácerdőben, mégis fontos a párt- és állam­igazgatási szervek figyelmessé­ge, amint azt a nagykanizsai Az elmúlt hét szinte vala­mennyi napján gazdag, bőséges piac fogadta mindkét városunk vevőközönségét, háziasszonya­it. Zalaegerszegen a saláta volt a hét újdonsága. Egy za­­labesenyői kistermelő a telt és ízletes salátafejek első varázs­lója. A kertészek még nem je­lentkeztek ... Mind a két vá­rosban nagyobb felhozatal volt burgonyából és almából. Kor­látlanul kapható gabonaféle és tűzifa is. Örvendetes, hogy a tűzifa méterenkénti ára 100— 150 forinttal csökkent február hónaphoz viszonyítva. A piaci termékek elmúlt he­ti óráit részletesen az alábbi­akban közöljük: Zalaegerszeg: Burgonya métermázsánként 110,— forint. Sárgarépa kilo­grammonként 2,50—3,—, pet­rezselyem 3—3,50, zöldhagyma 10—11, vöröshagyma 7—8, fok­hagyma 22—25, fejeskáposzta 3—3,50, kelkáposzta 3—3,50, saláta 41—42, paraj 10—11, járási MSZMP intéző bizottsá­ga tette, hogy figyelmeztette az állami gazdaságokat és más szerveket, hogy esetleges mér­gező permetezést ne eszközöl­jenek, ahol az a méhállományt veszélyezteti. A kormányzat műlép, son­koly cseretelepet állít fel és á­prilis 1-től megkezdik a 3 keretes pergető gyártását, amely jobb és olcsóbb lesz az előzőeknél. Az értekezlet egészében igen jelentős helyet foglalt el az a törekvés, hogy a jövőben a méhészek nagyobb gondot for­dítsanak a méz kezelésére, tisz­tántartására, hogy kivitelünk­nél a magyar méz jóhírét öreg­bítse. Piaci jelentés karalábé 1—2, alma 3—5, dió 20—22, csirke 24—26, tyúk 22 —24, pulyka 19—21, kacsa kö­vér 22—24, kacsa sovány 20— 22, liba sovány 20—22, liba kövér 22—24, tojás 0,80—0,90, tej 3—3,50, tejfel 14—16, vaj 54—58, tehéntúró 12—13, szá­raz bab 3—4, száraz borsó 3— 4, mák 38—40, méz 28, sava­nyúkáposzta 4—5 forint. A ke­reslethez képest kisebb a fel­hozatal: házi vajból. Nagykanizsa: Az árak néhány féleség ki­vételével valamennyi termék­ből alacsonyabbak, mint Zala­egerszegen. Burgonya métermázsánként 150,5 forint. Sárgarépa kilo­grammonként 2,—, petrezse­lyem 2,—, zöldhagyma 4—5, vöröshagyma 6—7, fokhagyma 20,—, fejeskáposzta 2,40, kel­káposzta 2,40, saláta 30—35, alma 3—5, dió 26—27, csirke 24,—, tyúk 24, pulyka 20­—28, sovány kacsa 20,—, kacsa kö­vér 24—26, liba sovány 22—23, liba kövér 26—27, tojás 0,80— 1,—, tej 3,50, tejfel 12—14, vaj 60, túró 13—14, száraz bab 2,50 —3,—, száraz borsó 2,50—3,—, mák 43—50, savanyúkáposzta 4,— forint. A felhozatal növekedésével arányosan mindkét piacon fo­lyamatos és észrevehető ár­csökkenés van. A városi taná­csok több kereskedelmi szabá­lyozással is igyekeznek az ár­emelkedést, s a spekulációt megakadályozni, így például a zalaegerszegi piacon viszontel­adók és közületek — nagyban — csak kilenc óra után vásá­rolhatnak. Ezzel a módszerrel elkerülhető a megfogyatkozott kínálattal együttjáró áremelke­dés, piaci termékhiányot, stb. A városi tanácsok ellenőrei szi­gorúan ügyelnek, hogy feketé­zők, halmozók és spekulánsok egyik piacon sem garázdálkod­­hasson. 19 ÓRA. A rendőrségi razzia csoport egyik egységével a bűnözés, a törvényszegés, a szenny és mo­csok útján elindulunk a nagy­kanizsai éjszakában . . . Zúg bormérők, kéjlakások, prosti­tuáltak, munkakerülők és huli­gánok világa kísért. Sajogó, megdöbbentő az a kegyetlen valóság, az a gyalázatos ár, mely az emberi fertő­k bar­langjaiban tombol. Bűnt ken­dőző vagy inkább áruló dado­gás, hazudozás, jellemtelenség­­ről valló álszent képmutatás, léhaságot hirdető mocsok, az­tán az éjszakai találkahelyek jellemző rúzs, kölni, meg ciga­retta füstjének penészes illata. Magyar utca 7. ... A rend­őrnyomozó előre megy. Kopo­gás . . . Nyílik az ajtó . . . — Kaphatnánk egy kis bort? Ide küldtek bennünk . . . ! — . . . Kettő forint nyolcvan három deci. E közben Hannemé sápadt ijedtséggel bizonygatja, hogy ezt a kis­­bort ajándékba kap- — Nincs kérem — hangzik a­ hazug válasz Henner L­ászlóné,­ házigazda ajkáról — itt csak szódavíz lerakat van. — Jó kérem. A rendőrségtől vagyunk . . . ! Lesz szíves ak­kor megmutatni a lakást. S az erőltetett, hűvös nyu­galom máris eliszkol a tör­vénytelen borkufár ajkáról. A konyhában idősebb munkás­ember ül. Előtte kocsmai bo­ros pohár . . . Fröccsöt iszik. E beszédes bűnjelet nem sike­rült már a raffinált feketézők­nek eltüntetni. —• Mennyibe kerül a fröccs? — Munka fejében kaptam. — Milyen munkáért? Válasz helyett ellentmondó dadogás. Nincs kiút. A veszett ügyet már nem érdemes men­teni. Ja. (Mindenhol ez a mese . . .) Aztán az ellenőrző rendőr elv­társak a lakás különböző he­lyiségeiben majd percek alatt 36 liter bort találnak, tisztjének neje, nyomozónak nézi az újságírót, s lakás egyik sötét zúgában félreérthetetle­nül lihegve, dörzsölködve ér­tésére adja, hogy a megbocsátó eljárásáért kész magát előlegül adná . . . Kár az olcsó aján­latért. A bort lefoglalják és a tulajdonos azonnal beszállítja azt a kapitányságra. Az ellenőrzés a Magyar és a Kinizsi utcák zúg bormérőivel folytatódik. Egész italházak, füstös kártyaszobák, vendégek, de engedély sehol ... A rend­őrségi szervek rövid néhány óra alatt több mint 100 liter bort és nagyobb mennyiségű pálinkát foglalnak le . . . A kapitányság folyosóján sorban lehajtott fejjel, meg­szeppenve ülnek a zúgmérők. Most hosszú prakszisuk alatt talán először meggondolják, hogy a tisztes, becsületes mun­ka helyett érdemes-e e tör­vénytelen üzérkedéssel foglal­kozni . . .? 21 ÓRA A zúg bormérések ilyenkor már zárnak. És nyitnak az üz­letszerű gyalázat, a szenny és a léha züllés még sötétebb odúi, barlangjai , a kéjlaká­sok. E férfi vendégeket fogadó­­ hölgy­otthonokról az utóbbi időben több bejelentés érkezett a kapitányságra. Kéjlakások, ahol pénzért árulják az olcsó és üresen, kongó szerelmet. És semmi többet. Padlásszobák, csigalépcsők, sötét kapualjak és düledező udvari épületek. Itt egy vaságy, másutt rozoga rehamie ... ez az éjszakai ka­landok végállomása . . . Magyar utca 2. Zúgos, sej­telmesen kongó folyosó. Má­sodik ajtó balra ... Ez az! — Rendőrség! Nyissák ki! Válaszul néma csend. Percek telnek el. Aztán lassú, óvatos mocorgás hallatszik. Felsír egy kisgyerek, aztán zörren a zár. Egy kócos nő áll előttünk tete­tett felháborodással ■— kom­­bimésan. Az ágyban, egy férfi pislog közömbös ábrázattal. — Szóval megint . . .? — néz kérdően a nyomozó Cserfő, Er­zsébetre. — Személyi igazlevényt! — Hol dolgozik? Sunyi dadogás, s aztán az igazság. — Sehol. — Ki ez a férfi? — ? — Mit keres itt. A férfi válaszol. — Félt a hölgy egyedül. Még a vizsgálat tart a csöpp gyermek — Csertő Erzsébet ko­rábbi kalandjainak gyümölcse — kitartóan sirdogál. A szoba áporodott bűze szinte fojtogat­ja torkunkat. Kis szerencsétlen csöppség mit tanulsz itten? Az idegen férfi további el­számolás végett indul a kapi­tányságra. A nő csak a gyerek miatt maradhat. Az élet szemétdombjain, s szombat éjszakán közel két tu­catra való »pillangót­« kerestek fel a nyomozók. Kosz, piszok és léhaság mindenütt. A höl­gyeknek majdnem fele terhes, számos közülük börtönökből szabadult és egységesen meg­egyeznek abban, hogy nem dol­goznak. És e barlangokban rö­videsen újabb tíz élet jön a vi­lágra. Milyen ember lesz be­lőlük . . .? A kapitányság folyosóján fényképeztük le ezt a vissza­eső bűnözőt. Alig húsz éves és már 1953 óta ismerőse a rend­őrségnek. Most a parkból hoz­ták be, lovagja akibe rövid fél órája még görcsösen kapaszko­dott, kereket oldott. — ötven forintot ígért, de nem adta meg. A »pillangó« az éjszakát itt tölti a rendőrségen. S reggel megy orvosi vizsgálatra . . . Négy fiatalember, akik most hagyják el az épületet, nem álltak meg az igazoltató járőr felszólítására, azért kerültek a kapitányságra. Amikor mégis kézre kerültek, fegyelmeze­t­­lenkedtek, szemtelenkedtek. A hőzöngésnek és a céltalan han­­goskodásnak nincs semmi ér­telme. A rendőr elvtársak a vi­zifél közeleg. Az utcákon már csak itt-ott látni néhány részeg embert és ... És fia­talokat, diákokat. Talán e ri­port nyomán megkérdezi majd a gimnázium igazgatója is nö­vendékeitől, hogy éjszaka mit csatangolnak a városban . .­.1 0 ÓRA 45 PERC. Beérkezik a kapitányságra az­­ utolsó razzia csoport. Összesen 119 személyt állítottak el. Négy­­prostituált, négy munkakerülő,­­ három csavargó, négy rendza­varó és négy zúg bormérő. Rövid két hét alatt most har­madszor áll a rendőrség előtt egy Farkas Lajos nevű egyén.­­Különváltan él feleségétől és három gyermekétől. Itt Nagy­kanizsán pedig vadházasa Tu­lipán Lászlónénak, akinek egyébként férje van. A lakás­ban ordít a rendetlenség, de a hűtlen feleség és a ma még hű szerető kirúzsozva áll a rend­őrség előtt. Elgondolkoztató, hogy ezek az emberek sem dol­goznak sehol . . .­res nyugalmát, biztonságát vé­dik — kötelességüket teljesítik. Mozdulatlan, fátyolos haj­nal dereng a város felett. Nagy­kanizsa utcái néptelenek. A rendőrségen is csend van. Csak az ügyeletes őr lépteit vissz­hangozzák az épület hosszú fo­lyosói. Hat órát töltöttünk a bűnö­zés,­e süllyedő ingoványában. S a tapasztalat a még erélye­sebb, még határozottabb intéz­kedéseket sürgeti . . . Egy nép becsülete, jövője, tisztasága — követeli, parancsolja ezt . . . S a rendőrség tagjai fogadják, hogy a Magyar utca és a város többi — most nem említett ré­sze — sem sokáig lesz a gyalá­zatos üzletek mocsara. Ágoston László—Tímár Ede Fényképesz­: Molnár Imre Éjszaka a Magyar utcában... Egy kicsinyes kocsma. A család egyik hölgy tagja. Még egy utolsó próbálkozás, aki Horthy néhai vezérkari . Mi is az a rock and roll? Sok szó esik mostanában — főleg a nyugati újságok ha­sábjain — egy legújabb táncr­ól, a rock and rollról. Mi is hát ez a rock and roll, hogy ilyen nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta? Erre ad magyarázatot alábbi összeállításunk. Táncőrü­let Eltorzult arc, kaszált haj, ki­­csavarodott végtagok, vad moz­dulatok: ez jellemzi a rock and rollt, a szezon legújabb táncát. A rock and roll hazája az Amerikai Egyesült Államok, ahol vállalkozószellemű üzlet­emberek először hatalmas rek­lámot csaptak az új táncnak, majd hanglemezek millióin, fil­meken, rádióközvetítések és ké­pes folyóiratok útján Európá­ba is exportálták, mint az ame­rikai kultúra egyik „nagysze­rű” termékét. A rock and roll megőrjíti az ifjúságot. A rock and roll-ról szóló filmeket rendszerint jam­­pecek garázdálkodása kíséri Nyugat-Európában. A táncter­mekben napirenden vannak a verekedések és gyakran a rend­őrségnek is be kell avatkoznia. Mivel magyarázhatjuk a rock and roll rendkívül káros hatá­sát? Zenéje afféle „doppingoló­­szer", zenei narkotikum. Rit­musa lázasan erősödő gépza­katoláshoz hasonlít, valósággal gúzsba köti az ember gondola­tát, s napvilágra hozza legalan­­tasabb ösztöneit. Európában heves tiltakozást váltott ki az új amerikai tánc. A lapok hasábjain közéleti sze­mélyiségek, papok, tanárok, szülők nyilatkoznak a rock and roll káros hatásáról, követelik a táncot ismertető filmek és a zenéjéről készült hanglemezek betiltását A­zonban e vészjelző hangok egyelőre még belefulladnak a harsogó reklám zajába, amely nagy hasznot hajt az új zenei szenzációból nyerészkedő üz­letembereknek. Ugrándozás a manzeumban Az angliai kergstalli múzeum­ban egy csendes délután egy­szerre vad ritmusok verték fel a csendet. Amint kiderült, a múzeum galériáján hat fiatalember szó­rakozott. Egyikük a múzeum 1­50 éves, 40 húros értékes hár­fájából egy rock and roll zene­szám dallamait csalta elő. öt társa vad ugrándozásba­ kerin­gett a múzeum üvegszekrényei között. A rendbontókat végül is a rendőrök zavarták ki a múze­umból. Szórakozás rendőri segédlettel Brazíliában is ismerik az új modern táncot, a rock and rollt. De egy kissé sajátosan táncolják — a rendőrség kísé­retében. Bárhol kezdik el tán­colni a rock and rollt Rio de Janeiroban, azonnal felhangzik a jól ismert rendőrsíp és a tánc­helyiségben különleges rendőr­­osztagok jelennek meg.. . A rock and roll a szó szoros értelmében amerikai tánc. A figurák illetlensége tekinteté­ben még a bugi-vugit is túlszár­nyalja. A brazil ifjúság az új amerikai táncban Hollywood segítségével gyönyörködhet, ahol „Rock and roll a végki­merülésig” címmel készítettek filmet. A filmet Brazíliában is bemutatták. Az amerikai film elképesztő hatást gyakorol a brazil „arany­ifjúságra”. Néhány héttel ez­előtt San Paoloban játszották a film­et. A helyi gazdagok „cse­metéi” a film végén a mozi előcsarnokában őrjöngő rock and rollba kezdtek. A moziban szerzett legfrissebb élményeik alapján azonnal hozzáláttak a székházatok feldarabolásához, és a díszítések letördeléséhez. „Két leányt — jegyzi meg a la­konikusan az United Press tu­dósítója — csak a rendőrség közbelépése akadályozott meg, hogy egészen levetkőzzék.. A brazil rendőrség tanult a San Paoló-i tapasztalatokból. Január 14-én, amikor öt Rio de Janeiro-i moziban mutatták be az „amerikai életforma” leg­újabb gyümölcsét, már megfe­lelő rendfenntartó erők helyez­kedtek el a filmszínházakban. De hogyan kelhetne versenyre a brazil rendőrség az amerikai kultúrával! A rock and roll — lelkesítet­te brazil táncőrültek áttörték a rendőrkordont és kirohantak az utcára. A legvadabb jelenetek a Kobakaban mozinál történ­tek — közli az United Press tu­dósítója —, ahol rakétákkal lö­völdöztek és megállították az utcai közlekedést. A nézőtéren ez alatt a „közönség” egy része hisztérikus kiáltások kíséreté­ben „roppta” a rock and rollt, egészen addig, amíg a közben megerősített rendőrség erélye­sen véget nem vetett a rendza­varásnak ... 127,% A letenyei járási dolgozó parasztok becsülettel teljesítik a haza iránti kötelezettségüket. Bár az ellenforradalom sok hazáját szerető dolgozót téli vesztett meg, mégis ma már rend van a járásban. A dol­gozó parasztok felismerték, hogy ha nem teljesítik köte­lességüket, nem áll talpra az ország. Műtrágya kell a falu­nak, hiányoznak a kisgépek. A falu forintjaival segít. A járá­si tanácshoz érkezett jelenté­sek szerint március 29-ig a le­tenyei járás 127,5 százalékra teljesítette első negyedévi adóbevételi tervét. A legjobb adókörzet Bánokszentgyörgy, ahol Dömök Teréz adóügyi megbízott végzett lelkiismere­tes felvilágosító munkát. Ez­után következnek Becsehely, majd Tornyiszentmiklós adó­körzetének parasztjai és dol­gozói. 1957. április 2. HÍRLAP

Next