Zalai Hírlap, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-16 / 89. szám

4. 11z Olajbányász Kultúrház életéből Fúrótornyokkal teletűzdelt lankák, megállás nélkül bólo­gató «limbák» köszöntik a lá­togatót az olajbányászat egyik fellegvárában, Lovásziban. Számos bőhozamú kút ontja a föld folyékony aranyát, a kin­cset érő olajat. Az olajosok általában meg­állják helyüket a termelésben, az előírt, megszabott normá­kat nem egyszer túlteljesítik. De milyen a szervezett kultúr­­életük? A háztömbök és gépóriások közül magasan kiemelkedik a hatalmas Olajbányász kultúr­ház. Ez a fóruma, összefogója, s egyrészt kiegészítője a dol­gozók szórakozásának, kultúr­­igényének. Mennyiben látja el feladatát? A kultúrház vezetőjétől, Ta­kács Mihálytól érdeklődtünk. — Ha műsorpolitikánkat néz­zük, zsúfoltnak, kielégítőnek találjuk, de a kivitelezésben még nagyon sok javítani való van. Azt szeretnénk, ha még több aktíva kapcsolódnék be, és a dolgozók sűrűbben keres­nék fel a kultúrházat és el­mondanák véleményüket, kí­vánságaikat. — A terveinkről annyit: most készülünk a szakszervezetek országos kultúrversenyére, me­lyet május 18-án Budapesten rendeznek. Egy sárközi tánc­szvittel és József Attila: Kései sirató című versével fogunk szerepelni. Most két egyfelvo­násos színdarabot tanulunk, a «Három kívánság»-ot és a «Taktiká»-t. A színjátszók má­sik része a »Nászutazás« tanu­lásába kezdett. — Hogy miért tudunk egy­szerre ennyi darabot tanulni? Azért, mert kultúraktívákban — szerencsére — bővelkedünk, s akikre állandóan számítha­tunk, azok 80—90-en is van­nak. Működnek-e szakkörök ? — A kultúrház programját ezek munkája s fenntartása tölti ki. Nemrég indítottunk nyelvtanfolyamot, amelyen a hallgatók orosz, angol és né­met nyelveket tanulhatnak. — Máris nagy az érdeklődés, közel negyven hallgató van, de a létszámot megosztással még emelni akarjuk. — Mindössze csak négy fővel dolgozik a képzőművészeti szakkör, de tagjai már meg­mutatták, hogy kis létszámmal is lehet jól dolgozni. Április 4-re majdnem az egész dekorá­ciót ők készítették el. Most szervezzük a foto­ szakkört is. Többen jelentkeztek már, de még eszközünk, felszerelésünk nincs elegendő. — A kultúrcsoporton és a ki­­szistákon kívül a nőtanács is rendszeresen igénybe veszi a kultúrházat. Most rendeznek kultúrműsorral egybekötött hal­­­vacsorát, amelynek bevételét a Gyermekváros javára fordít­ják. A Faluszínházzal állandó összeköttetésünk van. A lo­vászi dolgozók szinte ismerős­ként üdvözlik már a kedves színészeket. Egyéb lehetőségek? — Csütörtök kivételével min­den este van mozielőadás. A könyvtárunk is olvasott, a dol­gozók szeretik a könyvet. Mintegy 300 állandó olvasó van. A meglevő 2500 kötetet még növelni akarjuk újabb, keresett könyvekkel. Sorozato­san rendezünk könyvankétokat is. Az ankéton a dolgozók meg­beszélik a könyvek tartalmát, s elmondják, hogy olvasói szemmel mit tartanak követen­dőnek, vagy mit helyteleníte­nek. — Nagyon sokat segít a kul­túrház 11 tagú vezetősége a szervezési munkákban. — A színjátszókkal most a »Tacskó« felújítását tervez­zük, amellyel hosszabb vidéki turnét tervezünk, s a bevétel­ből balatoni és pesti kirándu­lásra megyünk. Gazdag, változatos a kultúr­ház programja, de még sokkal többet lehet felmutatni, hiszen van rá lehetőség, és az üzemi pártszervezet is megad minden támogatást mind anyagiakban, mind erkölcsi téren. Ki kell használni a helyadta lehetősé­geket, hiszen a gyönyörű kul­túrház, az ízlésesen berende­zett klubtermek nyitva állnak, szinte kelletik magukat. Ha jól irányítják a művelődési mun­kát, kellően kihasználják eze­ket, színhelyei lehetnek to­vábbi sok kellemesen eltöltött estének. Keines Új könyvek Tömörkény István: ÚJ BOR IDEJÉN Csak amikor meghalt, akkor döbbent rá a magyar irodalom és az olvasóközönség is, hogy a kor egyik legnagyobb íróját vesztette el Tömörkényben. De még halála után sem is­merte meg igazán a nép, amely­,­ről legszebb elbeszéléseit írta. A Szépirodalmi Kiadó most sorozatosan adja közre Tömör­kény valamennyi maradandó értékű művét. Az Új kor ide­jén 1901. és 1904. között írt el­beszéléseit gyűjti egybe. Az a szigorú zártság és drámai erő, amely a korábbi évek novelláit jellemezte, itt fokról fokra el­tűnik, de növekszik az elő­adás hitele és közvetlensége, ezernyi apró motívummal gaz­dagabban, elevenebben jelenik meg ezekben az írásokban a valóság. Kisemberek élete, Sze­ged környéki parasztok, vízen­­járók, halászok nyomorúságos, mégis bensőségesen szép, hu­morral átszőtt mindennapjai elevenednek meg Tömörkény feledhetetlen írásaiban. A kö­tetet Czibor János rendezte sajtó alá. Krúdy Gyula: három király Krúdy Gyula egyetlen törté­nelmi műve a Királyok köny­ve. A regény, melynek minden szála a valósághoz kapcsolódik, megcáfolja azt a hiedelmet, hogy az «Álmok ködlovag­ja», a Szindbád íróját a történelemből csak a mese, a bizarr hangula­tok, a múlt misztikus ködéből előlépő, különös sorsú, titokza­tos végzetű emberek vonzották. A Három király a magyar tör­ténelem legnagyobb tragédiá­ját, a mohácsi vészt idézi fel, ragaszkodva a történelem hű­ségéhez, az »epikai­ hitel«-hez. Hőse Mária osztrák hercegnő, a tragikus sorsú II. Lajos fele­sége. A regény három részből áll: Mohács, A festett király, Az első Habsburg. A trilógia teljes szintézisét adja a kor­nak, a tragikus bukásba hullott Magyarországnak. A Az első színmű Marx Károly Életéről és munkásságáról A moszkvai Művész Színház ez év végére tervezi Dmitrij Scseglec szovjet drámaíró «A világpolgár« című művének bemutatóját, amely az első, Marx Károly életével és mun­kásságával foglalkozó színda­rab. A darab 25 évi munka eredménye, amelynek során Scseglov rengeteg Marxra vo­natkozó anyagot és főleg Marx által írt levelet tanulmányo­zott át. ZALAI HÍRLAP Kelet és Nyugat kultúrájának cseréje Shakespeare műveinek első kötete megjelent arab fordí­tásban Kairóban; az Ezeregy éjszaka első közvetlenül arab nyelvből fordított változata már kapható a varsói könyv­kereskedésekben. Japánban rá­dióelőad­ás-sorozatot rendeztek Indiáról, Kínáról, Spanyolor­szágról és az Egyesült Álla­mokról. Az 1958. évben 25 an­gol iskolában több mint 2400 órát tartanak a keleti világról. A Szovjetunióban 21 millió pél­dányban jelentek meg kínai nyelvből, 8 és fél millió pél­dányban indiai nyelvekből, há­rom és fél millió példányban arab nyelvekből és egymillió példányban perzsából fordított művek. Ez csak néhány pél­da a Kelet és a Nyugat fokozódó megértésének be­mutatására- E példák nemré­giben Párizsban váltak ismere­tessé az UNESCO házában, a keleti és nyugati kulturális ér­tékek megbecsülése érdekében létesült UNESCO bizottság ülé­sén. Jean Thomas, az UNESCO helyettes főigazgatója beszá­molt az UNESCO nemzeti bi­zottságainak eredményeiről, a San Francisco-i értekezletről, a Japánban végzett nyugati ta­nulmányokról, német és indo­néziai nevelők tanácskozásáról. Előadását a bizottsági tagok beszámolói egészítették ki. Irán képviselője, Mohammed Ad­ena kijelentette, hogy a mai Irán, a régi perzsa civili­záció örököse, tágra nyitotta kapuit a nyugati kultúra előtt. Minden középiskolában köte­lező egy nyugati nyelv: francia, angol, orosz, vagy német tanul­mányozása. Jelenleg folyik a­ nyugati klasszikusok perzsára fordítása, Homérosz, Platon, Arisztotelész és Shakespeare, Racine, Corneille, Balzac, Go­­goly, Tolsztoj és Turgenyev műveiből álló sorozatokban. A fordítások jelentős helyet foglalnak el az egyiptomi mű­velődési programban is. Taha Husszein volt egyiptomi köz­­oktatásügyi miniszter szerint az ország «ötéves tervet» telje­sít ezer mű arabra fordításával. Évente kétszáz művel készül­nek el. Shakespeare műveinek első kötete csak a kezdet; rö­videsen követik Cervantes, Dante, Goethe, Corneille és Ra­cine művei. India franciaországi követe, K. M. Panikkar úgy tájékoztat­ta a bizottságot, hogy a francia és indiai kormány elhatározta a Francia Civilizáció Intézeté­nek felállítását Indiában. Amellett az indiai kormány védőszárnyai alatt értekezlet ül össze az angol nyelv tanítá­sának megjavítása érdekében. Az Indiai Nemzeti Irodalmi Akadémia jelenleg 100 nyugati klasszikus műveinek fordítását végzi 14 indiai nyelvre. Nyugaton is növekszik az ér­deklődés a keleti civilizáció iránt. Emilio Garcia Gomez madridi egyetemi tanár kije­lentette, hogy a spanyol egye­temeken megkétszerezik az arab tanszékek számát. Az arab nyelvet rövidesen mind a 13 spanyol egyetemen tanítani fogják. Amellett igyekeznek az arabot bevezetni a középiskolai oktatásba is. Cordoba városa nagyarányú kiállítást rendez a keleti művészet alkotásaiból, a cordobai kalifátus megalapítá­sának ezredik évfordulója al­kalmából. Zalában „Az éjszaka útjain“ Magyarországon először ke­rül színre Renato Lelli «Az éj­szaka útjain» című, mai olasz drámája a Déryné Színház elő­adásában. A dráma háromfel­­vonásos, Hunyadi József fordí­totta. A rendezés Nagy György érdeme. Az izgalmas, feszültséggel túlfűtött, erős hatású darabról a következőket írja — többek között — a rendező: Lelli darabjában lenyűgöző az ellentmondások közt vergő­dő lelkek küzdelme, a hazug­ságok és a képmutatás harca a becsületérzéssel, anélkül, hogy az író erőszakosan pártfogolná valamelyik küzdőjét. Éppen az a nagyszerű, hogy Lelli mint elszánt gladiátorokat porondra engedi szereplőit, ő látszólag visszahúzódik, a darab végén mindenki halálosan megsérül, s az író a függöny lecsapódása után ránk bízza a döntést, ki­nek volt igaza ebben a rettene­tes harcban. A felizgatott néző így hazaviszi a megoldatlan problémát, foglalkozik vele akarva-akaratlan, s az író a szájbarágás nyugalma helyett elérte igazi célját. Megrázta a nézőt, kényszerítette, hogy oda­figyeljen a serdülők problé­máira, a szülők és gyerekek megoldatlan kérdéseire . . . Re­­nato Lelli műve reflektorként világít a kusza kérdések sötét­jébe . . . A főbb szerepeket Takács Anna (a »Pillangóból« ismert Marótiné), Petrik József és Kenderesi Tibor játsszák. CSENDES OTTHON Zenés magyar filmkomédia Berki András fiatal, tehet­séges zeneszerző. S Berkit a sors társbérlettel «áldotta meg«. A képzeletében zsongó szebbnél szebb dallamokat hol a szomszédasszonyok rikácso­lása, hol a társbérlők rádiója, vagy kutyája, hol pedig a han­­cúrozó gyerekek zsivaja ker­geti szét. És mindennek tetejé­be most még a nyakára jött Gabi is, hogy sürgesse bemuta­tás előtt álló darabjának hi­ányzó zeneszámát. Berki csen­des zugra vágyik, ahol nyugod­tan dolgozhat. — Hát költözz el innen — tanácsolja Gabi köny­­nyedén, mintha nem tudná, hogy Berki lakáskérvénye más­fél év óta vár elintézésre. A zeneszerző szörnyű dühé­ben elrohan a lakáshivatalba. Szinte nem hisz a szemének, amikor kezében szorongatja a lakáskiutalást. Este van már, mire Berki hazatér új otthonába. A szoba közepén egy idegen fiatal nő éppen lefekvéshez készülődik. Az ismeretlen nő Ács Éva gyógyszerész, s a lakáshoz ugyanolyan kiutalása van, mint Berkinek. Természetes, hogy Éva is, Berki is az új lakásban akarja tölteni az éjszakát. Másnap Huppert Győző érdemes gyógy­szerész már türelmetlenül vár­ja Évát az elegáns belvárosi ét­teremben, s amikor Éva Berki társaságában megérkezik, a gyógyszerész csak hosszas ma­gyarázkodás után érti meg, mi­lyen kellemetlen kényszer köti Évát a szerzőhöz. Huppert — Éva, Gabi — Berki lakásügyé­nek intézéséhez lát hozzá. Berki egy hangulatos kert­helyiségbe viszi Évát. Poharaz­­gatás közben András szerelmet akar vallani, ami a zongora mellett sikerül is. Majd egy érdekes kaland után szinte észrevétlenül az anyakönyvvezető előtt találják magukat. Éva Berki András felesége lesz, de a lakást nem kapják meg, mert egyik kiutaláson sincs rajta, hogy Berki And­rás és neje. Tanácsolják az ifjú párnak, hogy míg elintéződik, menjenek nászútra. Hiba, amely könnyen javítható Nemrégen a letenyei járásban levő Dobri községben jár­tam, s mivel az időm engedte, még kedvem is volt, elmentem a helyi KISZ-szervezet által meghirdetett «A vén bakancsos és fia, a huszár« című színdarab előadására. A kezdés idő­pontját este 7 órában jelölték meg. Néhány gondolatban hadd mondjam el észrevételeimet. A feltüntetett időpontra körülbelül 80 személy gyűlt ösz­­sze és várta az előadás megkezdését. A várakozás közben a kiváncsi nézők nem láthatták okát annak, hogy miért nem kezdődik az idő múlásával az előadás. De én végére jártam, s a következőket tapasztaltam: A hirdetett időpontra csak a szereplők egy része érkezett meg. A többség nyolc óra felé­­potyadozott­ össze. A darab főszereplője is csak nyolc után érkezett, eléggé illuminált állapotban, s így az előadást csak fél kilenckor tudták meg­kezdeni. A rossz szervezés, a nemtörődömség meglátszott az előadáson, s a nézők olyan véleménnyel távoztak, hogy töb­bet nem néznék meg a darabot. A szereplők közül egyedül a legfiatalabb jelent meg ren­des időben, s tőle telhetőleg a legjobban játszott is, pedig mindössze csak kilenc éves. Példát vehetnének róla az idő­sebbek,­­ pedig éppen fordítva kellene, hogy legyen. Dobri község fiataljai tudnának eredményeket felmutatni, hiszen az elmúlt évi sikerek is ezt bizonyítják. Fontolják meg ezeket a sorokat, s következtessenek. A vezetők pedig több gondot fordítsanak az ifjúság nevelésére. Tanai József, Lovászi Kulturális hírek Moszkvában országos báb­színház-fesztivált rendeztek a gyermekszínház-fesztivál kere­tében. Az Obraszcov-bábszín­­ház Szperanszkij «Boldogság­kereső Hasszán» című darab­ját, a moszkvai Bábszínház Gajdar művét, a «Timur és csapatá«-t mutatta be. Számos vidéki bábszínház is vendég­szerepelt Moszkvában. * A párizsi Bibliotheque Na­tionale kiállítást rendezett ab­ból az alkalomból, hogy száz éve jelent meg a francia iro­dalom két kiemelkedő alkotá­sa: Flaubert «Bovaryné» és Baudelaire «A romlás virágai« című műve. * A csehszlovák filmgyártás ez évi terveiben több koproduk­­ciós film szerepel. Többek kö­zött a Szovjetunióval, Francia­­országgal, Jugoszláviával és Len­­gyelországgal készítenek közös filmet. * »Emberek és találkozások« címmel jelent meg a Szovjet­unióban Vlagyimir Ligyin ér­dekes könyve, amely 3—4 olda­las kis portrékat rajzol a szov­jet és külföldi irodalom és kul­túra nagyjairól, akiket a szer­ző jól ismert. Megeleveníti a többi között Gorkij, Barbusse, A. Tolsztoj, Romain Rolland, Nexo, Stefan Zweig, Grieg, Szerafimovics, Vereszájev em­beri arcának új, ismeretlen vo­násait. * A nemzetközi költészeti díjat az idén Ruy Fiberio Couto, a portugál és francia nyelven író brazíliai költő, újságíró és dip­lomata nyerte el. Filmhíradó Kievben létrehozták Ukraj­na filmdolgozóinak , szövetsé­gét. A szervezési bizottság el­nökévé P. Levesük filmrende­zőt választották. * A moszkvai televíziós stúdió a közeljövőben két új központ­ból kezdi meg adását. Terüle­tük 150 és 600 négyzetméter. Ezekben a stúdiókban egyidő­­ben három felvevőgép dolgoz­hat. * Claude Boissol »Minden nap-" nak megvan a maga­­titka» címmel filmet forgat. A fő­szerepeket Jean Marais, Dani­elle Delorm és Francoise Fa­bian játsszák. Vaskó Popa ismert jugoszláv író «A nap keze» címmel for­gatókönyvet ír. Egyébként ez a film képviseli majd Jugo­szláviát a brüsszeli világkiállí­táson. A filmet a «Zagreb» filmvállalat fogja forgatni. * A szovjet filmszínházak rö­videsen bemutatják Rajzman, szovjet filmrendező «Kommu­nista» című filmjét, amelyet Gabrilovics forgatókönyve alapján forgattak. 1958. április 16. Az idei salzburgi ünnepi játékok programja Az idei salzburgi ünnepi já­tékokat július 26-a és augusz­tus 31-e között rendezik. A program szerint hat opera, há­rom színdarab és kilenc zene­kari hangverseny, valamint négy balettelőadást tűznek mű­sorra. Az operák közül hármat olasz nyelven adnak elő. Ezek: a »Figaro házassága«, a »Cosi fan tutto« és a «Don Carlos». Az amerikai Samuel Barber ál­tal komponált «Vanessa» című operát, amelynek európai ős­bemutatója Salzburgban lesz, angol nyelven szólaltatják meg. Német nyelven hangzik majd el a «Fidelio« és Richard Strauss »Arabellá«-ja. A színadarabok között sze­repel Hof­mannstahl «Jeder­mann«­, valamint az ameri­kai Archibald MacLeish «Já­ték Jobbal» című darabjának német nyelvű ősbemutatója. A kilenc zenekari hangver­senyt a Bécsi Filha­rmoniku­sok, az amszterdami Concert­­gebow zenekara adja. A négy balettelőadáson a Marquis de Couevas balettegyüttese sze­repel.

Next