Zalai Hírlap, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-16 / 113. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA éS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 113. szám ÁRA 50 FILLÉR 1961. május 16. kedd Ünnepélyesen megnyílt a zalai sajtótörténeti emlékkiállítás Már az első napon több száz látogató A hosszú ideig tartó gyűjtő, válogató és rendszerező munka után vasárnap délelőtt 10 óra­kor a zalaegerszegi Ady mozi dohányzójában megnyílt a za­lai sajtóélet 100. évfordulója alkalmából a Megyei Könyvtár által rendezett zalai sajtótörté­neti emlékkiállítás.­­ Az ünnepélyes megnyitóra eljött Török Lajos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, dr. Had­nagy László elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Nátrán János elvtárs, a városi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, Dér Ferenc elvtárs, a Magyar Új­ságíró Szövetség képviseleté­ben, valamint a megye és a város több más vezető szemé­lyisége és számosan a város dolgozói közül. Kerk­ay László elvtárs, a Za­lai Hírlap felelős szerkesztője megnyitó beszédében megem­lékezett arról, hogy száz esz­tendővel ezelőtt, 1861-ben je­lent meg az első sajtókiadvány Zalában, a Kertészeti és ipar­­gazdasági vezérlapok című szaklap. Azóta több mint 200 különféle sajtókiadvány látott napvilágot megyénkben igen változatos nevekkel és­ progra­­mokkal. Bár a megjelent lapok több­ségének nem voltak különö­sebb politikai céljaik, inkább anyagi jellegű vállalkozások voltait, a zalai sajtó száz éves történetében több pozitív vo­nással is találkozhatunk, kü­lönösen a századforduló után, így Nagykanizsán 1908-ban in­dult a magyarországi kémény­seprősegédek szaklapja. Első számuk beköszöntőjében az alábbiakat írták: „Nem fogunk szaklapunkkal olvasóinknak hízelgő szépirodalmi folyóira­tot csinálni, hanem inkább az elnyomókkal szemben kemény, sokszor nyers és nem egyszer nyugatalanító szavak követ­keznek itt...” — A zalai sajtótörténelem legdicsőbb, leghaladóbb hagyo­mánya a proletáriátus 1919-es forradalmához kapcsolódik. Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Zalaszentgróton egymásután je­lentek meg a magyar proletá­riátus érdekeiért küzdő újsá­gok, így Nagykanizsán a Mun­kás, a Népakarat, Zalaeger­szegen a Zalamegye és a Za­lai Vörös Újság, Zalaszentgró­­ton a Zalavölgyi Hírlap. A Ta­nácsköztársaság idejében meg­jelenő lapok bátor, harcos út­törői voltak a szocialista sajtó­nak. Olyan szerkesztőik vol­tak, mint dr. Hamburger Jenő, a Tanácsköztársaság népbizto­sa, vagy mint Székely Géza, aki a Balatonfüredi Hírlap felelős szerkesztője volt. A Tanácsköztársaság leveré­se után a véres kezű ellenfor­radalom megsemmisítette a többi vívmányokkal együtt a Zala megyei proletársajtót is. A Zalaegerszegen megjelenő lapokra sötét bélyeget nyomott Pehm (Mindszenty) plébános fekete reverendája, aki kezébe kaparintva a zalaegerszegi saj­tót, uszító szavakkal támadott meg és fojtott el minden hala­dó törekvést. 1945-ben a zalai sajtó törté­netében is új korszak vette kezdetét. A megjelenő újságok az előrehaladás, a fejlődés tá­mogatói, segítői lettek, kemény harcot folytattak és folytatnak a szocialista eszmék hirdeté­sében, a szocialista előrehala­dás érdekében. A kommunista sajtó az elmúlt esztendőkben igen jelentős fejlődést ért el, és célja továbbra is a párt, a nép ügyének támogatása, erő­sítése, a szocializmus gyors üte­mű építése, a béke, a haladás védelme. Végezetül köszönetet mon­dott a Megyei Könyvtárnak, személyesen dr. Jakab Gézá­nak és mindazoknak, akik a ki­állítás anyagának feltárásá­ban, kimunkálásában részt vettek. Utána Dér Ferenc elvtárs, a Magyar Újságíró Szövetség el­nökségének és titkárságának nevében köszöntötte a kiállí­tást és a megnyitón résztvette­­ket. A beszédek végeztével a résztvevők megtekintették a kiállítás igen bőséges anyagát, s az egybehangzó vélemények szerint a kiállított anyagok ta­nulmányozása igen sok tanul­sággal szolgál a megye utóbbi száz éve történetének megis­meréséhez. A kiállítást — amely tíz na­pig lesz nyitva — már az első napon több százan tekintették meg. Ma reggel indultak a BIV-re a zalaegerszegi Kiút- és Kézműipari Vállalat termékei Különös gonddal végzett csomagolás folyt tegnap dél­után a zalaegerszegi Kötött és Kézműipari Vállalatnál. Há­rom heti munka után elkészül­tek azok a termékek, melyek­kel a vállalat képviselteti ma­gát a Budapesti Ipari Vásáron. A szállítmány leltárán nem kevesebb, mint 15 kalap és öt különböző fazonú, anyagú ru­ha sorakozik. Az Ipari Vásárra megy egy nylon ruha, egy tarkamintás selyemruha, egy fehér madei­ra ruha, egy fehér szövet kis­kosztüm, egy Eszterházy-koc­k­ás angol kiskosztüm. A kiállításra indult 15 fajta kalap mindegyike tetszetős. Különösen a nylon-lószőr csip­kekalap, a fehér madeira csip­kekalap, a vajszínű, göbös se­lyem alátéttel ellátott szalma­kalap közönség sikerére számí­tanak. A kalap „költemények” kö­zött van egy különleges pél­dány is. Egy fekete ripsz esté­lyi kalap 16 szál kócsagtollal, dísztűvel (Ára: 600 forint). Az összeállított küldemény ma indult az Ipari Vásárra. Jól sikerült ifjúsági találkozót tartottak Gelsén A nagykanizsai járási és vá­rosi KISZ bizottság jól sikerült ifjúsági találkozót rendezett vasárnap Gelsén. A járás har­minchat községének ifjúsági művészcsoportjai, úttörő cso­portjai, számszerint több, mint háromezer fiatal és több száz felnőtt vett részt a találkozón. A gelseiek jó házigazdának, jó rendezőnek bizonyultak. Min­den zökkenő nélkül zajlott le az egymásután érkezett kül­döttségek fogadása. A járásból gépkocsikon, Nagykanizsáról pedig különvonaton érkeztek a fiatalok. A járás ifjúságának sereg­szemléjén részt vettek a járás vezetői is: ott volt Söjtör János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a járá­si pártbizottság titkára, Nagy Lajos járási tanácstitkár, Dávid Ernő VB elnökhelyettes, vala­mint a városi, járási és a me­gyei KISZ bizottság munkatár­sai. A fiatalokkal töltötte a na­pot Uzonyi Sándor elvtárs, a KISZ Központi Bizottság pa­rasztifjúsági osztályának veze­tője is. Délelőtt tíz órakor a községi sportpályán nagygyűlést tartot­tak. Németh Gyula, a járási KISZ bizottság titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Uzo­nyi Sándor elvtárs mondott be­szédet. A nagygyűlés után né­hány perc múlva a sportpálya különböző labda- és tornajáté­­kok színhelyévé változott. Az­­emelvényen a nagykanizsai honvédek súlyemelői mutatták be erejüket, a pálya más ré­szén pedig tornabemutatókat tartottak. A község új, még egészen el sem készült, de máris a ráe­sne legszebb falusi művelődési otthonában még a délelőtti órákban megkezdődtek a kul­turális bemutatók. Az épület nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, nagyon sokan pedig az ajtókon, ablakokon át figyelték az előadásokat. Az öt és fél órán át tartó műsorban harminchat falusi együttes sze­­zepelt, s gyakran hangzott fel az elismerést jelző taps. A találkozó a késő esti órákig elhúzódott, mert amikor a hi­vatalos szereplések véget értek, kezdődött a tánc, a majális. A vendégek és a helybeliek sok kellemes emlékkel tarsolyuk­ban búcsúztak a jól sikerült if­júsági találkozótól. — ta — A BRIGÁD munkaterülete három határból tevődik össze: Miklósfa, Liszó és Pátró mezői­ből. 3681 katasztrális holdnyi szántóföldet művel a brigád tizenöt traktora. Zakács József, a brigád veze­tője hosszúra nyúlt fekete fiú. Húsz éves, mezőgazdasági tech­nikumot végzett. A traktorosok mind elvégezték a nyolc osz­tályt. A gépállomás egyik leg­jobbja a Zakács-brigád. Ezt elsősorban a brigádveze­tő előtt tornyosuló munka­­­átvételi jegyzőkönyvek igazol­ják. „A munkát jó minőség­ben átvettem” ... S sorakoz­nak a bélyegzők, aláírások: Li­szó, Pátró, Miklósfa. A Palini Gépállomás igazga­tója, Szabó Dezső elvtárs így jellemzi Zakócsékat: — Sok ilyen brigád kellene... A GÉPÁLLOMÁS párttitká­ra, Tóth András elvtárs ezt mondja: — Zakócsék azok, akik keve­set beszélnek és sokat dolgoz­nak. Egyébként nekik a leg­jobb a kapcsolatuk a szövetke­zetek tagjaival, vezetőségével. A brigád terve 65 hold gépi burgonyaültetés volt, 98 holdat teljesítettek. A tavasszal 300 hold zabot vetettek el. A terv szerinti 300 holdnyi kukoricá­ból 200 már a földben van, s ha az idő engedi, a visszalévő száz is hamarosan kel. Magyar Ferenc, Szakál János, Dömö­­törfi József máris teljesítette a tervet. Mit mond a brigádvezető? — Tizenöt erőgépe van a brigádnak. Hét traktor kettős műszakban dolgozik. A tapasz­talatok szerint ez hasznos, mert jobban ki lehet használni a gépet. Igyekszünk úgy dol­gozni, hogy a szövetkezetek elé­gedettek legyenek munkánkkal. Ez annál is inkább sikerül, mert brigádom javarésze egy­ben tagja is valamelyik terme­lőszövetkezetnek. Radánovics Józsefet, a brigád pártcsoport­­bizalmiját a liszói Zrínyiben, Spollár Ferencet Miklósién, Dömötörfi Józsefet, Győrfi Jó­zsefet pedig a pátrói szövetke­zetben tartják nyilván rendes tagként. Általában ott is dol­goznak. A BRIGÁD tagjainak szor­galmáról sok jó hír járja a há­rom községben. Olyan még nem fordult elő, hogy nem vette át a szövetkezet a munkát. A miklósfai tsz brigádvezetője Bányai József. Ő tartja nyilván és Irányítja is a szövetkezet saját gépét. Nemrégen arra kérte Zakócsot, hogy segítsen a traktor teljesítményének ki­számításában, s adjon tanácsot, miként lehet még jobban ki­használni a gépet. — Ezt jelentős lépésnek tar­tom a jobb kapcsolat kiépítésé­ben. Persze, az sem lenne rossz, ha a nagyobb munkák meg­indulása előtt a szövetkezeti vezetőségek meghívnának bennünk a vezetőségi ülésekre alaposabban megtárgyalni a soron következő feladatokat, így jobb szervezettséggel dol­gozhatnánk, mint eddig. Nem fordulna elő olyan eset, hogy a gépeknek állni kellene mun­ka hiányában. Természetesen, majdnem valahányan részt ve­szünk valamelyik szövetkezet közgyűlésén, s igyekszünk az ott elfogadott határozatok szel­lemében dolgozni. A BESZÉLGETÉS során szó­ba került, hogy a kitűnően dol­gozó brigád jogosan lehetne a büszke „szocialista munkabri­gád” cím várományosa. — Már sokszor előhoztuk egymás között, hogy megküz­dünk érte. Rövidesen sor kerül rá. A párttitkár elvtárs azt em­lítette, hogy egy másik brigád is készülődik. Érdekes, hasznos versengés formálódik a Palini Gépállo­máson ... F. Gy. A Zakács-brigád Elutazott a brazil kü­ldöttség A brazil küldöttség, amely Joao Portella Pabeiro Dantas rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek, a brazil köztár­sasági elnök személyes képvi­selőjének vezetésével Magyar­­országra látogatott, hétfőn dél­előtt elutazott hazánkból. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagja, Szakasits Árpád, az Elnöki Tanács tagja, a MUOSZ elnöke, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Ba­­czoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Osztrovszki György, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese, a Külügy­minisztérium, a Külkereske­delmi Minisztérium és a Mű­velődésügyi Minisztérium több vezető munkatársa. A küldöttség Budapestről Prágába utazott. (MTI) Német varion szalagot szerelnek fel, önkiszolgáló étkezdét létesítenek «»Mr-Un*-' Ruhagyári mozaik Legtöbbet emlegetett kérdés ma a Zalaegerszegi Ruhagyár­ban a gépesítés. A műszaki fejlesztés keretében egyre több és egyre jobb gépeket ál­lít üzembe a gyár. Az év elején a Soproni Gép­gyártól 6 darab szárazológépet kaptak. Gyorsult a munka üte­me, lényegesen kisebb lett a vasalók fizikai erejének igény­be vétele. Alig álltak üzembe az új szárazolók, megérkezett Olasz­országból a hét gépegységből álló gőzvasaló garnitúra. Az 500 000 forintos beruhá­zást igényelt gőzvasalót azon­nal üzembe állították. Április második felében már segítsé­gükkel dolgoztak a vasalók. A gépegység teljes üzemeltetésé­re má­jus második hetében ke­rült sor. Ezzel a kettes gépte­remben műszakonként tíz — összesen húsz — vasaló felsza­badult, illetve máshol kapott munkahelyet.* A második negyedév rajtja nem sikerült. Jelentős lemara­dás gyűlt össze áprilisban. Kü­lönösen az öltöny­szalagok gyengélkedtek. A második negyedévi jelentések szerint áprilisban a szalagok fele le­maradással zárta a hónapot. Általános „visszaesésről” azonban nem beszélhetünk, mert áprilisi eredményével több szalag rekordot javított. legjobb eredményt a. 14-es szalag érte el. 474 darabbal tel­ Szép eredményekkel dicse­kedhet a 2-es szalag is. 300 da­rabbal adtak többet a terve­zettnél és a márciusi 40—45­­ százalékos belső visszaesést 10­­ százalékra csökkentették. * Az újító mozgalom 1961. évi­­ eredményei biztatóak. Az első­­ három hónapban 50 újítást­ nyújtottak be a gyár dolgozói,­ melyek közül 25-öt elfogadtak. Nőtt az újítóknak kifizetett díj is. Az első negyedévben 509 775 forintot fizetett ki a vállalat­­ az újítóknak. Szót érdemelnek az újító­­ mozgalom legfrissebb eredmé­nyei is. Rekker Ferenc ötlete nyo­mán egységesítették a gyárban készülő Gabi-nadrágok kantá­rait. Most valamennyi készülő nadrág 2, vagy 3 cm szélessé­gű kantárt kap. Ezzel — a mutatkozó anyagmegtakarítás­sal — évente 9 ezer forintot takarít meg a gyár a népgaz­daságnak. Másik újdonság a gyárban, hogy a tűlemezeket — Németh Ernő tervei alapján — felújít­ják. Minden darab felújított tűlemezzel 410 forintot takarít meg a gyár. Nagy munka folyik a 3-as gépterem 17 -es szalagján. Var­ró munkásnak nyoma sincs — mégis! Szerelők dolgoznak ezen a szalagon. A Német De­mokratikus Köztársaságból ér­kezett 50 tagból álló Textima cnkioldós mechanikus munka­­továbbító szalagot — valam­­i szalagot — szerelik. Ez lesz majd a gyár legtökéletesebb­­ szalagja. Egyidőben két-három­­ terméket is tudnak gyártani segítségével a szalag dolgozói. A szerelési munkák — két német szerelő irányításával és közreműködésével — jó ütem­ben haladnak. Tervek szerint május 22-én indul az új szalag. * Különleges feladatot kaptak a gyár karbantartói a közelmúlt­ban. Megkezdték a gyár kony­hájának, illetve étkezdéjének részleges átalakítását. Az átalakító munka befeje­zése után , önkiszolgáló étke­zés kezdődik a gyárban. * A városi tanács versenyhir­­detése után a szakszervezet és a KISZ társadalmi munkára szólította fel a munkásokat. A felhívás termékeny talajra ta­lált a gyár dolgozói körében. Napjainkig több mint 500 dol­gozó, közel 12 ezer társadalmi munkaórát ajánlott fel. Nagyon sokan panaszolták már, hogy a második műszak után gyalog kell megtenni a Becsali hegy környékén lakók­nak az utat. Legutóbb — május 3-án — Gazsó Sándorné tanácstag fo­gadóóráján mondták el kéré­süket a dolgozók. A tanácstag közbenjárására a 22-es AKÖV autóbuszt biz­tosít. A járat május 28-án köz­lekedik először. Útvonala: Za­laegerszeg—Petrikeresztúr.­jesítette túl havi tervét. v »//£­­T Nyomdásznők • Erzsi: a nagykainizsai nyomda berakónője, még maga is fiatal, de már alkalmas arra, hogy Luzár Éva tanulót a gyorssajtón való munka fogásaira megtanítsa. Hét esztendeje áll naponként a „flach-gép” mellé László Lajosné berakónő, aki a na­s­ykanizsai nyomda egyik legjobb dolgozója, s munkája mindig kifogástalan. _____________________________________ (Buzek Dénes felvétele) Magyar hajózási küldöttség utazott Belgrádb­a A jugoszláv hajózás meghí­vására hétfőn délelőtt dr. Bé­­lay Józsefnek, a MAHART ve­zérigazgatójának vezetésével­­ magyar hajózási küldöttség utazott Belgrádba. A tárgyalások során meg­vizsgálják, hogy a két ország közötti árucsereforgalom kere­tében milyen áruféleségek te­relhetők a dunai teherhajó­­forgalomra, továbbá hogyan kapcsolódhatnék be a jugoszláv hajózás a Belgrád—Regens­burg közötti menetrendszeri teherhajózásba. (MTI)

Next