Zalai Hírlap, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

2 Nemes Dezső cikke a Pravdában Moszkva. (MTI) A szerdai Pravda terjedelmének nagy ré­szét az SZKP programja első évfordulójának szenteli. A lap egyebek között közli Nemes Dezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának cik­két. „Tapasztalatok és ismeretek kincsestára” című Cik­kében Nemes Dezső megállapítja, hogy a XXII. kongresszus óta eltelt évben a kommunizmus eszméi tovább terjedtek, befo­lyásuk tovább erősödött. Eb­ben állandóan növekvő szere­pet töltött be és tölt be to­vábbra is a kommunizmus programja. Nemes Dezső cikkének vé­gén megállapítja, hogy a ma­gyar nép vezető ereje, a kom­munisták pártja VIII. kong­resszusára készül. „Pártunk, amikor e kongresszust készíti elő, felhasználja a XX­H. kong­resszus tanulságait, valamint az SZKP új programját, amely hozzásegít minket újabb sike­rek eléréséhez. Továbbra is meríteni fogunk ezekből a for­rásokból feladataink megoldá­sakor, a szocializmus építésé­nek betetőzéséhez és a kommu­nizmus felé vezető úthoz”. A Pravda ugyancsak közli a Maurice Thorez, az FKP főtit­kára, Njoto, az Indiai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának elnökhelyettese, Larbi Buhali, az Algériai KP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Mitko Grigorov, a Bolgár KP Központi Bizottságának tit­kára, valamint Musztafa, a Szudáni KP Központi Bizott­ságának tagja által beküldött cikket. ZALAI HÍRLAP A Pravda az amerikai forrásokból közölt rosszindulatú koholmányokról Moszkva. (MTI) A szerdai Pravda cikket közöl arról, hogy amerikai hivatalos forrásokból rosszindulatú koholmányokat terjesztenek kubai „terrorcse­lekményekről” a latinamerikai országokban. Az, hogy ezeket a koholmányokat most találták­ ki, kétségtelenné teszi, hogy a koholmányok szerzői minden eszközzel meg akarják hiúsí­tani a végleges megegyezést és valamiféle új ürügyet keresnek Kuba megtámadására — írja a lap. Az amerikai militaristák ugyanebből a célból folytatják az inváziós erők növelését és repülőgépeket küldenek Kuba légiterébe. Mindez veszélyes következményekkel terhes. E körülmények között külö­nös jelentőségre tesz szert az, hogy az Egyesült Államoknak szigorúan teljesítenie kell vál­lalt kötelezettségeit. Tisztelet­ben kell tartania a kubai te­rület sérthetetlenségét. Éppen ezért a világközvélemény fi­gyelmének homlokterében áll­nak most azok a biztosítékok, amelyek garantálnák a Kuba belügyeibe való be nem avat­kozást és szavatolnák Kubát új fegyveres támadástól, ame­lyet az agresszív erők tovább­ra is előkészítenek. A Pravda ezután megemlíti a Fidel Castro nyilatkozatában közölt öt feltételt, amelyet Ku­ba garanciának tekintene az­ Egyesült Államok részéről. E feltételek között van a guanta-­í namei amerikai haditengeré-­ szeti támaszpont kiürítése is.­­ Ezeket a követeléseket, amelyek Kuba szuverenitását és biztonságát szavatolnák, szé­les körben támogatják a béke­szerető erők. Kuba, amely kénytelen az agresszió állandó fenyegetésének légkörében él­ni, teljes joggal igyekszik biz­tosítani saját biztonságát La­­tin-Amerika népei, az egész ha­ladó emberiség szolidaritást nyilvánít a hős kubai néppel, ugyanakkor erélyesen figyel­meztet mindenkit, nehogy ke­zet emeljen Kuba jogaira. A Szovjetunió, amikor lépéseket tesz a rendkívül heves viszály felszámolására, továbbra is a kubai nép mellett áll és nem hárítja el magától a felelőssé­get a kubai nép megsegítéséért. A szovjet emberek elvárják, hogy az Egyesült Államok kor­mánya tartózkodjék a rövidlá­tó cselekedetektől és legyen elég erős ahhoz, hogy megza­bolázza a felelőtlen uszítókat. Ha ez megtörténik, akkor az Egyesült Államok kormánya tartóssá teszi a békét és bizton­ságot, feltételeiket teremt a töb­bi halaszthatatlan nemzetközi kérdés megoldására is. (MTI) New York­ (TASZSZ). Mint a hírügynökségek jelentéseiből kitűnik, az Egyesült Államok­ban és a nyugati félteke né­hány más országában tanyázó kubai ellenforradalmárok to­vábbra is terveket szőnek egy kubai betörésre. Cardona, a kubai emigránsok vezetője — mint az UPI hír­­ügynökség rámutat — kedden a sajtó képviselői előtt kijelen­tette, hogy az általa vezetett „forradalmi tanács” „fenntart­ja magának a jogot, hogy erő­szakot alkalmazzon Fidel Cast­ro kubai miniszterelnök meg­buktatására, tekintet nélkül arra, milyen formában rende­zik a jelenlegi válságot”. Zorin beszéde az ENSZ-közgyűlésen a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak­­ helyreállítása kérdésében megtartott szavazás után­­ New York. (TASZSZ) Ked­den a közgyűlés szavazott a Szovjetunió ama javaslatáról, hogy állítsák helyre Kína tör­vényes jogait az ENSZ-ben. A javaslat elfogadására negyven­­ketten szavaztak, ellene ötven­­hatan, tizenkét küldöttség pe­dig tartózkodott. A szavazás után Zorin szov­jet küldött emelkedett szólásra. A szovjet küldöttség — mon-­­dotta —, sajnálja, hogy a köz-­­gyűlés ezúttal sem hozott hatá-­­rozatot Kína törvényes ENSZ-­ jogainak mielőbbi helyreállítá­­­­sáról. Rámutatott azonban, hogy a javaslat mellett szavaz­­­zók száma évről évre nő. Zorin ezután arról beszélt, hogy az ellenszavazatuk indo­kolására egyes küldöttségek a kínai—indiai határon végbe­menő eseményekkel érveltek. „A szovjet kormányt — mon­dotta Zorin — az egész béke­szerető világközvéleményhez hasonlóan aggasztja ezeknek az eseményeknek alakulása. A kínai—indiai határon vég­bemenő eseményeknek nyil­vánvalóan semmi közük Kína törvényes ENSZ-jogai helyre­állításának kérdéséhez. Az előbbi kérdést azért ráncigál­­ták elő a közgyűlésen, hogy hátráltassák Kína törvényes ENSZ-jogainak érvényesítését. Az ilyen mesterkedések azon­ban végeredményben nem aka­dályozhatják meg e régen meg­érett probléma rendezését — fejeződik be Zorin nyilatkoza­ta. (MTI) 1962. novel „Ha bármit is tehetek...“ Bertrand Russel A London melletti kertváros egyik kis házában, fázósan a kandallónak dőlve, leveleket diktált egy kilencven esztendős férfi. Hangja halk, öreges, re­kedtes — a titkárnő sem ér­tett minden szót első hallásra. És ez a fáradt hang mégis el­­hallatszott öt világrészbe, el­gondolkodtatva és meghatva az embereket. A Kubát fenyegető amerikai provokációt követő események drámai pergése közben is oda kellett figyel­nünk erre az öreg emberre, er­re a nyughatatlan nyugdíjasra, aki­k miközben nála jóval fia­talabb kollégái rózsát nyese­getnek az üvegházban, vagy a skóciai ősz méla szépségében merengenek — minden mara­dék energiájával, minden ideg­­szálával azon van, hogy sokáig éljenek, akik eddig még csak keveset éltek, hogy éljen az em­beriség. Az aggastyán-kor önzővé tesz. Legalábbis a tudomány ezt a tételt vallja. A kilencven éves Bertrand Russel páratlan aktivitása, mély felelősségtől áthatott harca a békéért azon­ban ellentmond azoknak a ta­pasztalatoknak, amit a lélek­tan, a fiziológia, a gerontológia az öreg, a nagyon öreg embe­rek érzéseinek és gondolatai­nak elmeszesedéséről tanít. A szovjet politika rugalmas esz­közökkel és módszerekkel pá­rosult elvi szilárdságát felisme­rő és méltányoló Bertrand Rus­sel kilencven esztendeje elle­nére is azokért küzd, akik csak most eszméltek rá a világ szép­ségeire, és akik a jövendőtől várják, hogy kibontsa életüket. A nagy gondolkodó, az ékes­­szavú, bátor író, kilenc évtized terhével a vállán a rém az ifjúság szószólójává e­mett. A fizikus — aki már­kel ezelőtt azt hirdette, befejezte művét — megifjú erővel viaskodik azért, hogy háború elavult erő­törvényév a béke nehézkedési erejét, az értelmes élet gravitációját sze­gezze szembe. Tüntet és szóno­kol, levelet diktál és tiltakozik minden igazságtalanság, min­den értelmetlenség ellen, mert „csak a tiltakozás adhat re­ményt az életre”. „Ha bármit is tehetek, kérem, tudassa velem.” Milyen jel­lemző ez a mondat, amellyel Russel befejezte mind Hrus­­csovhoz, mind Kennedyhez in­tézett levelét. Babérjain pi­henhetne hosszú küzdelmekben és eredményekben gazdag éle­te alkonyán. De ő — lélegzete fogytáig — ott akar lenni és ott is van, ahol az a nehéz, szívós és idegfeszítő harc folyik, amelyről egy régebbi cikkében azt írta, hogy „ezzel a harccal,­ a megfeszített értelem és a bá­tor áldozatvállalás harcával lehet megelőzni a bombáknak és gépszörnyeknek azt a műkö­dését, ami már nem is nevez­hető harcnak, csak pusztítás­nak”. Az Amerikai Egyesült Államok támaszpontjai az európai szocialista országok körül Az Amerikai Egyesült Államok a II. világhá­ború után a szocialista országokat támaszpont­­gyűrűvel vette körül. Az amerikai támaszpont­rendszer legfontosabb ré­sze az európai szocialis­ta országok ellen irányu­ló katonai bázisok háló­zata. Európa és Elő-Ázsia térségében — amerika és egyéb nyugati folyó­iratok adatai szerint — 65 nagy és több tucat ki­sebb USA támaszponto létesítettek. A 65 legfon­tosabb USA légi-, szá­razföldi és haditen­gerészeti bázis közt 60 a NATO tagállamak területén helyezkedik el Spanyolországban — amely nem tagja a NA­TO-nak — 5 nagy ame­rikai támaszpontot épí­tettek. Az USA európa és elő-ázsiai támaszpont­rendszerét a Földközi tengeren állomásozó VI Flotta, továbbá az At­lanti-óceán északi térsé­gében és a Jeges-tenge­ren cirkáló atommeghaj­tású tengeralattjáró egy­ségek egészítik ki. E bá­zisrendszerhez számítha­tók továbbá az USA af­rikai (Marokkó és Líbia) a grönlandi, valamint az Azori-szigeteki repülőtá­maszpontjai is. Európában és Elő Ázsiában közel félmil­lió főnyi amerikai kato­na állomásozik a külön­böző támaszpontokon. Izland, Nagy-Britan­nia, a Német Szövetség Köztársaság, Franciaor­szág, Spanyolország, Ma­rokkó, Líbia, Olaszor­szág és Törökország te­­­­rületén kiépített repülő­­­ támaszpontok nagyrészét nukleáris fegyvereket­­ szállító nagyhatósugarú , nehézbombázó gépek is­­ használják. Az Egyesült­­ Államok a legutóbbi években Nagy-Britanniá­­­­ban, Olaszországban, Tö­­­­rökországban és a Né­­­­met Szövetségi Köztár­­­­saságban különböző tí­­­­pusú rakéták kilövésére alkalmas bázisokat léte­sített. Nagy-Britanniá­­ban 20 középhatósugarú rakétakilövő állomás, il­letőleg nukleáris­ fegy­­verraktár található. Olaszországban 2, Török­országban 1 — mintegy 2500 kilométeres, azaz középhatósugarú „Jupi­­ter”-típusú rakétákkal felszerelt — rakétaosz­tály állomásozik. A Né­met Szövetségi Köztár­saságban is számos, nuk­leáris­ töltetű rakéták to­vábbítására is alkalmas rakétaüteget állítottak fel. A VI. Flotta egyes egy­ségeit rakétahordozó ha­dihajókkal egészítették ki Az amerikai atomten­geralattjárók legfonto­sabb fegyverzete közé tartozik a „Polaris” típu­sú középhatósugarú ra­kéta. Az Amerikai Egyesült Államok támaszpont­rendszere elsősorban az európai szocialista or­szágok népeit veszélyez­teti, de egyúttal azon or­szágok lakóit is, amelyek területén az amerikai ka­tonai bázisok megtalál­hatók. — Terra — _____________________ A kongói közvélemény követeli a jogtalanul be­börtönzött parlamenti képviselők szabadonbo­­csátását. Leopoldville­ (TASZSZ). Ked­den Leopoldvilleben ismeretes­sé vált, hogy Gbenge, a kongói nemzeti mozgalom elnöke és a vele együtt börtönben sínylődő többi parlamenti képviselő nyi­latkozatot tett közzé, s ebben tiltakozik törvénytelen fogva­­tartása ellen. A képviselők kö­vetelik: haladéktalanul bocsás­sák szabadon őket, és a ható­ságok hagyjanak fel a parla­menti mentelmi jog megcsúfo­lásával. Az ország haladó közvélemé­nye ezekben a napokban állha­­tatosabban követeli Gizenga, Gbenge és harcostársai szaba­­donbocsátását, mivel kitudó­dott: a reakció gyilkosokat akart felbérelni, hogy leszá­moljon velük. Leopoldvilleben kedden reg­gel az ENSZ képviseleténél székháza előtt többszáz főnyi tömeg tüntetett a jogtalan, bebörtönzött politikusok szaba­­donbocsátását követelve. (MTI) Az Egyesült Államok még nem döntötte el, va­jon megvonja-e a gazda­sági segítséget Libanon­tól és Törökországtól Washington. Mint az UPC közli, az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője kedden kijelentette, hogy az Egyesül Államok még nem döntötte el vajon megvonja-e a segély Libanontól és Törökországtól Ismeretes ugyanis, hogy a Ku­­ba-ellenes blokád elrendelése után az amerikaiak feltartóz­tattak egy szovjet árut szállító libanoni hajót, hétfőn pedig arról érkezett jelentés, hogy szovjet búzával megrakott tö­rök hajók tartanak Havanna felé. Október 23-án Kennedy el­nök olyan törvényt írt alá amelynek értelmében megta­gadják az amerikai gazdaság segélyt olyan országoktól, ame­lyek árut adnak el, vagy áru szállítanak Kubának. A külügyi szóvivő kijelen­tette, hogy a törvényt minden esetben az adott körülmények­nek megfelelően fogják alkal­mazni. (MTI). Az ENSZ vitája Dél-Afrikáról és Dél-Rhodesiáról New York. (MTI). Az ENSZ közgyűlés különleges politika bizottsága kedden befejezte a általános vitát Dél-Afrika faj­üldöző politikájáról, és hozzá kezdett a Délafrikai Köztársa­ság ellen irányuló bojkott-in­tézkedések megvitatásához Mint ismeretes, 32 ország kül­döttsége határozati javaslato terjesztett elő, amely azt is elő­irányozza, hogy Dél-Afrikát k kell zárni a világszervezetből ha a faj­üldözési politika meg­szüntetését célzó bojkott-intéz­kedések nem vezetnek ered­ményre. Anglia képviselője a vitában azt hangoztatta, hogy a Dél Afrika ellen irányuló bojkot megfosztaná az ENSZ-t a to­vábbi közbenjárás lehetőségé­től. Togo képviselője követelte hogy léptessenek életbe Dél Afrika ellen büntető intézke­déseket az ENSZ határozatai­nak ismételt be nem tartása miatt. Szovjet és csehszlovák vezetők találkozása a­ SZKP Központi Bizottsá­gában. Moszkva. (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottságában kedden N. Sz. Hruscsov, L. I Brezsnyev, F. R. Kozlov és A­­. Koszigin találkozott A. No­votnyval, J. Hendrych-hel é O. Simunekkal. Ili Nem a ruha..., Mennyivel jobb lenne a nem­zetközi helyzet, ha a politiku­sok gentleman módra öltözköd­nének — vonajtott fel nemrég egy angol hetilap. A Tailor Cut­ter emui szakmai lapot megih­lette a sónaj, s — megfelelő embert a megfelelő ruhana jel­igére — fotomontázst közölt arról, milyennek szeretne látni néhányat a hírekben naponta szereplő államférfiak közül. Az arcképcsarnok első helyen Ade­nauer bonni kancellár szerepel: a Tailor Cutter talán azért kezdi éppen vele a sort, mert tudja, hogy a nemzetközi hely­zet „kifogásolását” is nála kel­lene kezdeni. A montázson a testhez álló könnyű felöltő szemmel láthatólag megifjítja az agg kancellárt. A látszat azonban ezúttal is csal. Ha Adenauer magára is öltené a Tailor Cutter modelljét, attól még nem lenne valóban fiata­labb , hajlékonyabb és rugal­masabb a politikában. Mint ahogyan a nemzetközi helyzet­nek sem az a baja, hogy Ade­nauer, vagy bárki más a korá­nak megfelelően öltözködik, hanem az, hogy nem­­ meg­felelően gondolkodik. És ez számára, úgy látszik, legalább annyira testreszabott, mint a Tailor Cutter bármely előkelő modellje... NYERI! A londoni Daily Express Tom Mboya kenyai néger vezető ki­jelentéseit kommentálva, érez­hető kárörömmel mondja: lám, nem is olyan könnyű egy el­maradott afrikai országban politikát csinálni. Tisztelet és becsület tehát a briteknek, akik „békét, jogot és rendet vittek Kenyába”. Mert — emeli fel intőn az ujját a Daily Express — „könnyű a gyarmatosítás el­lenfeleinek bírálni a briteket. De sokkal nehezebb felülmúlni azt, amit ők tettek”. A konzervatív lapnak igaza van. Hetven évi angol uralom után Kenyában még mindig­ csak a földterület 3 százalékát művelik, az országnak jófor­mán nincs ipara, s a négerek csak a harmincnegyed(!) részét keresik annak, amit a fehér munkások. Törvény van rá, hogy a bennszülöttek évente 60 napot kényszermunkán dolgoz­zanak, járványok pusztítanak, minden száz gyerek közül 61 meghal, még mielőtt elérné az ötéves kort... A Daily Express nyert. A hetvenéves brit gyarmati ura­lom eredményeit­­ valóban nagyon nehéz felülmúlni Ke­nyában.

Next