Zalai Hírlap, 1967. július (23. évfolyam, 153-177. szám)

1967-07-27 / 175. szám

1967. július 27. Mikor devizabűntett külföldi fizetőeszköz elvásárlása? II Legfelsőb­ Bíróság elvi jelentőségű döntése A Legfelsőbb Bíróság elvi jelentőségű döntést hozott a turistáknak kiutalt külföldi fi­­­­etőeszközök felhasználásáról. Két magyar turista két eszten­dő alatt mintegy 20, illetve 30 esetben járt Csehszlovákiá­ban, minden alkalommal egy­két napig tartózkodtak kint, devizájuk nagy részét el­vásárolták, és a hazaho­zott árut a Bizományi Áruházban nyereséggel értékesítették. Devizagazdálkodást sértő bűn­tett vádjával bíróság elé ke­rültek, a másodfokú bíróság azonban — az indokolás sze­rint — bűntett hiányában fel­mentette őket A bíróság álláspontja sze­rint az utas szabad elhatáro­­zásától függ, hogy fizetőeszkö­zéből szükségleteihez képest mennyit fordít élelmiszerre lakásra, szórakozásra, és mennyit költ vásárlásra. A külföldi fizetőeszközök­nek áruvásárlásra fordítása továbbadás célzatával — ha ezt erkölcsileg el is kell ítélni — nem devizagazdálkodást sértő bűntett — hangzott a másodfokú bíróság véleménye Az ügy törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely megállapí­totta, hogy a másodfokú bíróság íté­lete tö­rvénysértő, a két tu­rista I’'' 'o­s devizabrvn­­tet követett el. — Hazánkban —­ hangzik a Legfelső Bíróság álláspontja — tervszerű devizagazdálko­dás folyik. A kormány a nép­­gazdasági szinten készült de­vizatervben határozza meg a célokat, amelyekre a deviza­­hatóság az állampolgárok ré­szére külföldi fizetőeszközt ki­utalhat, e terv határozza meg az egyes célokra fordítható külföldi fizetőeszközök össze­gét­ is. A devizaterv nem teszi le­hetővé, hogy magánszemélyek részére külföldi fizetőeszközt külföldön történő áruvásárlás­ra, vagy árunak külföldről történő beszerzésére utaljanak­­. Amikor turistautazásra, kül­földi látogatásra valutát utal­nak ki, az utazással kapcsola­tos összes kiadásokat és a kint tartózkodás idejét is figyelem­be veszik. A valutaeladási jegy hátlapján levő tájékoz­tató egyébként kimondja, hogy a valutát az igényléskor meg­jelölt teljes kinttartózkodási időre ellátási költségekre, uta­zási kiadásokra és a szo­kásos kisebb vásárlásokra adják. Más célra, például nagyobb arányú vásárlásra, nem sza­bad felhasználni a külföldi fi­zetőeszközt. Ha a külföldön tartózkodás időtartama az igénylésben megjelöltnél rövidebb, úgy a kiutalt összegnek csak a kint tartózkodás tartamának meg­felelő hányadát szabad fel­használni, a fennmaradó részt vissza kell szolgáltatni a Ma­gyar Nemzeti Banknak. — Téves a másodfokú bíró­ságnak az az álláspontja — hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság döntése —, hogy az utas szabad elhatározásától függ, hogy a turistautazás, lá­togatás céljára engedélyezett fizetőeszközből mennyit fordít élelemre, lakásra szórakozás­ra, és mennyit vásárol el. A pénznek egy része kétségkívül felhasználható vásárlásba is. Ez azonban csak olyan arányú lehet, amely össz­hangban van az ilyen uta­zások céljával és jellegé­vel. Ezzel ellenkezik a nagyobb arányú vásárlás. Az utóbbi esetben ugyanis a turistauta­zás vagy látogatás célja he­lyébe az áruvásárlás célja lép, s ez ellenkezik jogszabá­lyainkkal. A fent kifejtettek nem je­lentik azt, hogy a turistauta­­zásra vagy külföldi látogatás­ra kiutalt külföldi fizetőesz­köz felhasználásáról az utas­nak el kellene számolnia, vagy hogy annak arányos részéből ne vásárolhatna árut — hang­­súlyozza a Legfelsőbb Bíróság. — Az eset összes körülményei­nek egybevetése, különösen a külföldi tartózkodás feltűnő rövidsége, az összeg arányta­lanul nagy részének elvásár­lása alapján azonban az emlí­tett esetekben bizonyossággal megállapítható hogy a kiu­alt valutát az engedélyesett cél­tól eltérően használták fel, így a két turista devizagazdálko­dást sértő bűntettet követett el. (MTI). ZALAI HÍRLAP Kávédarálótól a betonkeverőig Jelentős fejlődés előtt a földművesszövetkezeti szolgáltatás 1960-ban még ismeretlen volt a megyében a földművesszö­­vet­kezetek lakosság­­szolgál­ta­tása. Ma viszont már nem rit­ka eset, hogy valaki permete­zés előtt bekopogtat a földmű­­vesszövetkezeti boltba egy köl­csönkészülékért vagy porszívót vált ki néhány forintért. Az 1968 december utolsó napján készített­­kimutatás szerint több mint 1 millió forint ér­tékű, kölcsönzésre használt eszközt tartana­k nyilván a fö­ldművelő szövetkezeteknél. A szolgáltatások bővüléséről, a jövő terveiről beszélgettünk Jordán Józseffel, a MEJSZÖV elnökhelyettesével. Mindig más­on — Háromféle tevékenység tartozik szolgáltató­i körünk­be — mondja az elnökhelyet­tes —. A kölcsönzés, a saját- és a közvetítő szolgáltatás. Legelterjedtebb a kölcsönzés. 1961-ben, az effajta szolgálta­tás bevezetésekor még a mosó­gép, a porszívó volt a sláger. Ma már egyre inkább csökken irántuk az érdeklődés. Mint minden másban, itt is bizonyos divat érvényesül. Mindig mást keresnek az emberek. Ez a más például­­ a baba­kocsi. Igaz, az egész megyében még csak öt darabot tartanak kölcsönzésre a szövetkezetek, de az igények hamarosan a babakocsi park bővítését te­szik szükségessé. Divat a táskarádió kölcsön­zés is, de talán legtöbben a falfestő hengert keresik mos­tanában. 206 darab henger áll a lakosság rendelkezésére és ez a látszólag nagy mennyiség sokszor kevésnek bizonyul. Permetező készüléket, esküvő­re tányérokat, evőeszközöket, sertésperzselőket, húsdarálókat kölcsönöznek a földművesszö­vetkezetek. — Kétszázharmincegy üzle­tünk foglalkozik kölcsönzéssel — mondja Jordán József —. Az elmúlt évben közel 900 ezer forint forgalmat bonyolí­tottunk a jóformán filléres té­telekből ,s ez is az igények bővülését jelzi.Hatvan olyan pontja van a megyének, ahol az ímsz-ek úgynevezett begyűjtő szol­gá­­latot végeznek, összeszedik a talpal­ás­ra váró cipőket, a hi­bás mosógépeket, rádiókat, te­levíziókat, vagy a mosásra vá­ró szennyes ruhát, s ezeket to­vábbítják az e munkát végző vállalatokhoz. Kooperáció a GELKA-val, a Patyolattal — Közvetítő szerepet töltünk be a megye számos javító rész­e, a GELKA, a Patyolat, s egyes tanácsi vállalatok kö­zött — mondja a MÉSZÖV el­nökhelyettese —. Van egy olyan közvetítő szerepünk úr, amelyet igen kevesen ismer­nek: kivitelezői kapacitást szerzünk házépítésre, tataro­zásra, tehát elegendő, ha a házát tataroztatni akaró fél a hely földművesszövetkezeti boltban bejelenti igényét, nem kell a harmadik vagy negyedik­ községbe utaznia, a kisz-t fel­keresni. A földmű­vesszövetkezetek nemcsak közvetítenek, saját szolgáltatást is végeznek. Ez egyelőre a harisnya szemfel­­szedésben merül ki. Tervek — a lakosság érdekében — Célunk nem csupán a la­kosság jó áruval való ellátása. Szeretnénk számukra mind több olyan lehetőséget biztosí­tani, amelyek megkönnyítik munkáikat, dolgaik elvégzését. Ilyen terv például a kész­­ruháknak a vásárlóhelyen tör­ténő átalakítása. Egyelőre ott szeretnének felszerelni egy kis szabófülkét, ahol nagyobb, készruhát árusító üzlet vagy­ áruház működik. Kétcentis m­ad­rágf­el­varrással vagy iga­zítással nem kell szabót ke­resni, helyben a kert nagysá­gúra alakítják a ruhát. — Egyre inkább megszokot­tá válik falun is a feketekávé fogyasztás ~~ mondja a ME­SZÖV elnökhelyettese. — Egy kávédaráló majdnem kétszáz forint. Egyszerűbb, ha a ká­vét az üzletben darálhatta le a vásárló. Jelenleg 22 boltunk­ban tartunk darálót, de sze­retnénk valamennyi üzletünk­ben bevezetni ezt a rendszert. Van még egy — jóval meré­szebb — szolgál­tatással kap­csolatos terve a MESZÖV-nek: kölcsönzendő tárgyai közé be akarja venni a betonkeverő gépet is. — A betonkeverő nem olcsó gép — mondja Jordán elvtárs. — De szándékunk van belőle néhányat vásárolni. Egyre töb­ben építenek családi házat, a betonkeverés pedig fáradtságos munka. A kislakásépítők biz­tosan örömmel fogadják a be­tonkeverő kikölcsönzését, ame­lyet nagyobb TÜZÉP telepein­ken szeretnénk majd lebonyo­lítani. A szolgáltatások tehát bő­vülnek, így kívánja ezt a meg­változott falusi életkörülmé­nyek, a lakosság érdeke. S a MESZÖV igyekszik lépést tar­tani az igényekkel. !Halom, amit semmibe vesznek — Fiúk! Hová lett a tiltó tábla? — Ajaj! Az már valahol a Balaton fenekén pihen... Ilyen kedélyesen kezdődött beszélgetésünk a fiúkkal, pon­tosabban a Zalába merészke­dő fürdőzőkkel. Tele van ve­lük a neszelei fahíd, barnák, vizesek, izmosak. Csak itt, ezen a környéken lehetnek vagy harmincan. Valamelyikük letörte a tiltó zománctáblát a vaskos rúdról, amelyet a zala­egerszegi városi tanács nem­régiben a híd mellett felállí­­tott, figyelmeztetve a fürdőző­­ket a Zala veszélyeire. Naiv dolog lenne megkérdezni, me­lyikük volt a táblarongáló. Jól nevetnének az egészen. Egy másik kérdést azért megkoc­káztatunk. —­ Miért fürdenek a tilos­ban? Miért nem tartják be a tanács tiltó rendeletét? Összenéznek, nevetgélnek. Bökdösik egymást, melyik szóljon. — Olyan koszos a strand vi­ze, hogy nincs gusztusa az em­bernek benne megfürödni. Kü­lönben sem férnénk el ennyien a medencében — vélekedik az egyik fiú. Amikor otthagyjuk őket, jó­kat vígadnak buzgóságunkon, meg azon, hogy milyen „jól” megfeleltek. Kaszaháza felé tartunk. Cso­dák csodája, ép táblába ütkö­zünk. Messzire ordítanak róla a piros betűk. De valószínűleg nem mindenki látja, mert közvetlenül alatta lubickolnak a vízben jónéhányan. ők is gyerekek. Riadtan­ menekülnek a vízből, amikor meglátják a fényképezőgépet. Tehát mégis sejtenek vala­mit a fürdési tilalomról? Az egyik mezítlábas lurkó „lead­ja a drótot” a part mentén. Mire egy távolabbi fürdőző csoporthoz érünk, már ásók is elszelelnek. Lassan megtisztul a víz tőlük. Meddig? Amíg et nem hagyjuk a partot. Sem tavaly, sem az idén nem tartották l­e a városi ta­nács tiltó rendeletét. Sőt — mint a tapasztalat mutatja — a fürdőzők előbb kitörhelték a korábbi fatáblákat, most meg a vasat is lecsavartá­k. Megte­hetik. A rendelet ugyanis a gyakorlatban sajnos érvényte­len. Valamiképpen érvényt kellene szerezni a fürdési ti­lalomnak. Például pénzbírsá­got kellene róni a tilosban für­­dőzőkre. Az ő érdekükben. Mert úgy látszik, enélkül nem veszik ko­molyan a veszélyt jelző táblá­kat Menekülés & fényképezőgép elül ... A kép önmagáért beszél. A tiltó táblát nem veszik figyelembe a fülrdőzők, másutt pedig egyszerűen eltávolították a táblát. (Kiss Ferenc felvételei) 5 Meghalt Füst Milán Füst Milán. Kossuth-díjas író és költő életének 80 évé­­ben hosszú betegség után meghalt. Az elhunytat a Ma­gyar Írók Szövetsége saját ha­lottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. (MTI). FILM: Ezek a fiatalok Filmeseink érdeklődése az utóbbi években szemmel lát­hatóan megnőtt a fiatalok problémái-örömei iránt, s en­nek a némi tánczenével köny­­nyen kasszasikerré változta­tott — s lassan már-már ön­álló — műfajnak a legfrissebb darabja az Ezek a fiatalok cí­mű film is. A történet ugyan­­is még a kitűnő A­body Béla társszerzősége ellenére sem ad többet egy kamasz-problé­ma közepes fajsúlyú felveté­sénél, ám annál nagyobb a zene, a beat-muzsika szerepe a filmben. Találkozhatunk szinte min­den neves táncdalénekessel és fővárosi zenekarral, s miköz­ben az Illés és a Metro együt­tes gitárjai pengnek, és Koncs Zsuzsa, Zorán Sztevanovi­ty, Zalatnay Sarolta és Szörényi Levente énekel , valahogy egy kicsit túlságos könnyeddé oldódik a Banovich Tamás rendezte-rajzolta fiatalság­kép. ■ Persze, mivel egy kedves­­zenés történetnél aligha volt szándéka többet adni a film alkotóinak, a színes, sokrétű tánczenei parádéval kellemes másfél órára számíthat a za­laegerszegi Ady filmszínház mai premierjének közönsége. Zalatnai és Zoránek. Egy jelenet a filmből. Nők előnyben A Humberto Cirkusz előadása Nagykanizsán A csehszlovák Humberto Cirkusz igazgatójának a he­lyében így reklámoznám a műsort: Csak férfiaknak! A legtöbb szám főszereplője ugyanis nő. A szó szoros ér­telmében a nők vállán nyug­szik az előadás szinte vala­mennyi terhe. A csehszlovák együttes egyébként —­ az utóbbi évek­ben látott cirkuszoktól elté­rően — nem kosztümökkel, parádés felvonulásokkal, vil­logó fényhatásokkal és más külsőségekkel kápráztat. Sze­rény, egyszerű keretek között dolgozik és sokat ad a minő­ségére. Egy-egy cirkusz mű­sora persze nem áll — s nem is állhat — kizárólag csak vi­lágszámokból, a Humberto műsorában azonban az átla­gosnál több nagy szám mellett számos kiegészítő program, mutatvány is színvonalas, kü­lönleges. . . A Staubert lányok perzs­­száma lenyűgöző. Különféle fémrúdjaik segítségével izgal­mas mutatványokkal lepik meg a nézőt. Ugyanakkor kü­­lön-külön is jó számokkal lép­nek porondra. A perzsa mutat­­ványoknál a terhet viselő Medy egyénileg könnyed kö­téltáncos, Valeria hajlékony akrobata, Annina pedig re­mek egyensúlyozó. A két Sí­rnok számában az a különle­ges, hogy a kettős hölgy tagja látja el a nehezebb, az egyéb­ként a férfiakra háruló unter­­­manni feladatokat Élvezetes szórakozást nyújt a Carnellus család, zenei produkcióikat mulattató köntösben, de nem mindennapi muzsikus-képes­ségekkel adják elő. Aminos kapitány kötélmutatványainak csattanója idegborzoló. Boris is társának bűvészmutatvá­nyai nagy mesterségbeli tu­dásról tanúskodnak. OH Kocs­kova asszony lovasmutatvá­nyai szokványosak. Jan Vala­­sek hét berber hím oroszlán­nal lép fel. Az ő száma tet­szett legkevésbé, sokat bosz­­szantja, fölöslegesen üti az ál­latait. Szakmai berkekben ezt úgy mondják „durván dolgo­zik”. Külön kell szólni a cirkusz bohócáról, Zdenek Dolassyról. Megtalálta műfajának korsze­rű eszközeit. Nincs kifestve, nem visel műorrt, trampli ci­pőket, s nem ízetlenkedik. Ügyetlen kis emberkét ábrá­zol, jóízű humorral nevettet, s bevonja a közönséget a játék­ba. Végül pedig egyedül álló zsonglőr produkcióval kápráz­tatja el a nézőket. A Humberto Cirkusz műso­ra kellemes, sok érdekesség­gel tűzdelt nyáresti szórako­zás. X. E.

Next