Zalai Hírlap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

BARÁTI KÖSZÖNTŐ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására ma baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Jos­zip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a J­ugoszláv Kommunis­ták Szövetsége elnöke. Tito elnök személyében nagyrabecsült, kedves vendéget üdvözlünk és látogatásától azt reméljük, hogy az utóbbi években egyenletesen és dinamikusan fejlődő magyar—jugoszláv kapcsolatok tovább szélesed­nek. Legutóbb tavaly júliusban voltak magyar—jugoszláv magasszintű tárgyalások, amikor Kádár János, az MSZMP KB első titkára Brioniban Tito elnök vendé­g volt. Az akkori tárgyalá­sokról kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy „vala­mennyi feltétel és lehetőség adott a baráti, jószomszédi viszony további erősítéséhez, a két ország gazdasági együttműködésének szélesíté­séhez, a határmenti területek kapcsolatainak fejlesztéséhez, a kulturális együttműködés kiterjesztéséhez, a tudomá­nyos és műszaki vívmányok cseréjének további növelésé­hez, valamint a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó egyéb területeken folyó együtt­működés kiterjesztéséhez”. Tavaly volt tíz éve, hogy a két ország közös gazdasági tevékenységét hosszútávú ál­lamközi egyezménnyel, a Ma­gyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság létrehozásával intézményesí­tették. Ez a tíz év hatalmas fellendülést eredményezett. Az árucsere értéke meghá­romszorozódott: az 1962. évi 37 millió dolláros forgalom 134 millióra növekedett, ta­valy pedig már 160 millió kö­rül mozgott. Az 1971—75. évi időszakban 630 millió az elő­irányzat, ami a korábbi öt­éves időszakhoz képest 70 százalékos emelkedést jelent. A gazdasági együttműkö­dés magasabbrendű formái is jelentős eredményt mutatnak, bár e téren még bőségesen vannak feltáratlan tartalé­kok. A magyar—jugoszláv bankkonzorcium komoly se­gítséget nyújt az ipari koo­perációra szánt költségek előteremtéséhez. Jelentős ipari együttes vállalkozások léteznek már, vagy varrnak kialakul­óban a timföldipar­ban, a vegyiparban, a cellu­­lóze-gyártásban, az építő­iparban, a vízgazdálkodásban, az Adria kőolajvezeték lét­rehozásában, továbbá a mű­szaki-tudományos tapasztala­tok cseréjében. Lehetőségek vannak a vállalatok közvet­len kapcsolatainak fejleszté­sére is. Az ALUTERV például terveket dolgoz ki egy 600 ezer tonnás évi kapacitású boszniai timföldgyár felépí­téséhez, a Ganz Villamossági Művek pedig 46 villamos mo­torvonat szállítására kötött szerződést a jugoszláv szövet­ségi vasutakkal. Jugoszlávia nem tartozik gazdasági, vagy katonai töm­bökhöz, el nem kötelezett kül­politikát folytat. Ebben a po­litikában azonban nem vala­mi közömbösség uralkodik napjaink legfontosabb világ­­politikai eseményei iránt, ha­nem határozottan és egyértel­műen antiimperialista jelle­gű. Jugoszlávia rendszeresen állást foglalt a vietnami bé­ke megteremtése mellett, tá­mogatja az arab népek igaz­ságos harcát, síkraszáll a nemzeti felszabadító mozgal­mak mellett és elítéli az új­gyarmatosítás valamennyi formáját. 1973 szeptemberé­ben Tito elnök az el nem kö­telezett országok algíri csúcs­­találkozóján azt a gondolatot fejtette ki, hogy ezeknek az országoknak szerepet kell vállalniuk a világ égető kér­déseinek megoldásában, s fel kell lépniök az ellen, hogy a reakciós erők kerekedjenek felül, terror­rendszereket hoz­zanak létre és helyi háború­kat robbantsanak ki. A mai napon szeretettel köszöntjük Tito elnököt, fele­ségét, és a kíséretében levő jugoszláv személyiségeket. Kellemes magyarországi tar­tózkodást és a hivatalos tár­gyalásokon eredményes mun­kát kívánunk. Világ proletárjai, egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 97. szám Ára: 80 fillér 1974. április 27., szombat Magasabb követelmények a személyzeti munkában Intézkedések a munkahelyi szociális körülmények javítására Engedélyhez kötik a külföldiek üzemanyagvásárlását • • ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács pénteken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének jelentését a magyar párt- és kormánykül­döttség április 10. és 12. között Csehszlovákiában tett hivata­los baráti látogatásáról. A két ország kapcsolatait a teljes bizalom, a testvéri együttmű­ködés és kölcsönös megértés jellemzi. A tárgyalásokon va­lamennyi megbeszélt kérdés­ben teljes volt a nézetazonos­ság. A tárgyalások hozzájárul­tak a két párt és a két ország testvéri együttműködésének további szélesítéséhez. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság április 18. és 20. között Szófiában tartott 12. üléséről. Megvitatták az 1976—1980 kö­zötti időszakra szóló népgaz­dasági tervek koordinálását szolgáló tennivalókat. Intézke­déseket hoztak az integrációs folyamatok bővítésére, vala­mint a két ország kiegyensú­lyozottabb kereskedelmi for­galmának és a Bulgáriába irá­nyuló magyar idegenforgalom­nak további fejlesztésére. A Minisztertanács a jelentést el­fogadta. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a külügyminisz­ter jelentését Walter Scheel­­nek, a Német Szövetségi Köz­társaság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos láto­gatásáról. A külügyminiszte­rek véleménycserét folytattak a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről, és el­határozták több megállapodás megkötésének előkészítését. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésén hozott határozatokból adódó állami feladatokat a munkás­­osztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének to­vábbi javítására vonatkozó teendőkről, valamint a köz­­művelődés fejlesztését szolgá­ló célkitűzésekről. A Minisz­tertanács az intézkedési ter­veket a közeljövőben megtár­gyalja a SZOT vezetőivel és azután adja ki határozatát. A Minisztertanács megvizs­gálta a személyzeti munka továbbfejlesztéséről 1968-ban hozott határozatának végre­hajtását. Megállapította, hogy az általában kedvező hatással volt a személyzeti munka helyzetére és fejlődésére, hoz­(Folytatás a 2. oldalon.) Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvény­­erejű rendeletet fogadott el az alsó- és középfokú oktatási­nevelési intézmények vezeté­sének határozott időre szóló ellátásáról. A törvényerejű ren­delet szerint ezen intézmények vezetői megbízatásukat meg­határozott időre — öt tanévre — kapják. A megbízatás to­vábbi öt tanévre több ízben, is meghosszabbítható. Az Elnöki Tanács meghall­gatta és elfogadta az Országos Választási Elnökség beszámo­lóját az 1974. évi április 21-én tartott időközi választásokról. Az Elnöki Tanács végül bí­rákat mentett fel,­­ választott meg, és hívott vissza. (MTI) A XI. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Nagy értékű felajánlások a zalaegerszegi vállalatoknál Szélesedik, terebélyesedik a SZOT, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a KISZ Köz­ponti Bizottság felhívása nyo­mán az MSZMP XI. kongresz­­szusa és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tisztele­tére kezdeményezett szocialista munkaverseny. Ezekben a na­pokban a megye ipari üzemei­ben egymást követik a terme­lési tanácskozások, munkás­gyűlések, s a dolgozók, a szo­cialista munkabrigádok nagy értékű felajánlásokat tesznek a két esemény méltó megün­neplésére. 70 millió forinttal több késztermék a Zalaegerszegi Ruhagyárban A Zalaegerszegi Ruhagyár dolgozói, szocialista brigádjai vállalták, hogy 1973-hoz viszo­nyítva ebben az évben 15 szá­zalékkal, mintegy 70 millió fo­rinttal több készterméket ad­nak a kereskedelemnek, bizto­sítva ezzel az éves terv 3—4 százalékos­­ túlteljesítését. Kö­vetkezetes gazdálkodással, az élőmunka hatékonyságának növelésével, szigorú anyagta­karékossággal a nyereséget ugyancsak 15 százalékkal, hoz­závetőlegesen 13 millió forint­tal növelik. A termelő munka­helyeket kiszolgáló egységek dolgozói arra tettek ígéretet, hogy minden feltételt biztosí­tanak a folyamatos termelés­hez. Folytatják az 1972-ben meg­kezdett üzem- és munkaszer­vezés kiterjesztését is. Saját erőből a sümegi telephelyen is megvalósítják a zalaegerszegi üzemben alkalmazott munka­­szervezést, s ezzel az év végéig 20 százalékos termelékenység­növekedést biztosítanak. A lenti telephely építését, felsze­relését úgy ütemezik, hogy az épületszárny átadására a kong­resszus időszakában kerüljön sor. A munkavédelmi tevékeny­ség javítása, a balesetek szá­mának csökkentése érdekében Zalaegerszegen és Lentiben is megszervezik a sümegi telep­helyen jól bevált munkavédel­mi őrjáratot, amely felett a szakszervezeti aktívák és a KISZ-szervezet fiataljai vállal­tak védnökséget. Határidőre elkészítik a vasútpótló közutakat a Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat dolgozói A Kiváló Vállalat címmel ki­tüntetett Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat dolgozói felaján­lották, hogy idei termelési ter­vüket 10 millió forinttal telje­sítik túl, 10 százalékkal növe­lik a termelékenységet, 25 szá­zalékkal az aszfalttermelést, és el kívánják érni a 200 ezer ton­nás évi termelést. A Nagykani­zsa—Zalaegerszeg közötti 74-es számú út 22 kilométeres sza­kaszát, valamint a 8-as számú főközlekedési útvonal egy 19 kilométeres szakaszát június 30-ig átadják a forgalomnak. Vállalták a dolgozók, hogy a Zalaszentgrót—Sármellék kö­zötti vasútvonal megszűnésé­vel a vállalatra háruló vasút­pótló utakat határidőre, jó mi­nőségben elkészítik. A barátsági gyűlés elnöksége és részvevőinek egy csoportja (Kiss Ferenc felvételei) Varga Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a bolgár vendége­ket. Magyar—bolgár barátsági napok Zalaegerszegen Emlékezés Dimitrovra Nagygyűlés az építőipari szakközépiskolában A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága rendezésében magyar—bolgár barátsági na­pok kezdődtek tegnap Zala­egerszegen. Az eseménysoro­zatra Zalaegerszegre érkezett Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete és Szvetlozár Va­­szilev, a budapesti Bolgár Kultúra igazgató-helyettese. A kedves vendégek délelőtt 11 órakor érkeztek az MSZMP megyei bizottságának székhá­zába, ahol Varga Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Pukánsz­­ky Ferenc, a zalaegerszegi vá­rosi pártbizottság első­­titkára, valamint Veiczi Ferenc, a Ha­zafias Népfront megyei titká­ra fogadták őket A nagykö­vetet és kíséretét a szívélyes üdvözlések után Varga Gyula elvtárs tájékoztatta Zala me­gye politikai, gazdasági, tár­sadalmi helyzetéről, válaszolt a nagykövet kérdéseire, ame­lyek az MSZMP XI. kongresz­­szusára, valamint hazánk fel­­szabadulása 30. évfordulójára való felkészülésre vonatkoz­tak. Ezután Sztoip Sztanoev nagykövet tájékoztatta a ven­déglátókat Bulgária politikai, gazdasági helyzetéről, a bol­gár nép előtt álló feladatok­ról, valamint a párt és a kor­mány határozatainak végre­hajtásáról. A szívélyes, bará­ti hangulatú eszmecsere déli 1 órakor ért véget. Délután 2 órakor Sztoip Sztanoev nagykövet és kísé­rete a 407. számú Munkácsy Mihály Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetbe látogatott, ahol az iskola életéről Szabó Gyu­la igazgató adott tájékoztatót. Ezután a vendégek megtekin­tették az intézményt, végig­nézték a „Dimitrov élete és munkássága” című kiállítást.­­ A vendégek útja ezután a­­ Dimitrov Építőipari Szakköz s­zépiskolába vezetett, ahol a­­ KISZ városi bizottsága és a szakközépiskola rendezésében Dimitrov emléknapok kezdőd­tek. Az iskola bejáratánál Fazekas Gábor igazgató fo­gadta a vendégeket, akik rö­vid időt töltöttek a KISZ- klubban,­­majd 4 órakor ba­rátsági nagygyűlés kezdődött. Ott láttuk az elnökségben Sztoip Sztanoev nagykövetet, Pukánszky Ferencet, a városi pártbizottság első titkárát, Karvalits Ferencet, a KISZ megyei bizottságának első tit­kárát is. Fanfárok hangjai mellett hozták be az iskola zászlaját, majd a bolgár és a magyar Himnusz elhangzása után Fazekas Gábor szakkö­zépiskolai igazgató nyitotta meg a gyűlést. Beszédet Bor­bély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára mon­dott. Bevezetőben arról szólt hogy ma Georgi Dimitrovra emlékezünk, a kiváló politi­kusra, teoretikusra, aki egész életét a szocializmus megte­remtésének szolgálatába állí­totta. — Georgi Dimitrov korunk embere volt, mert felismerte, hogy a kizsákmányoló, tőkés osztályok összefonódása ellen csak a proletariátus nemzet­közi összefogása, a proletár nemzetköziség eszméje küzd­het meg eredménnyel — mon­dotta többek között, majd ar­­ról szólt, hogy a szocialista országok népei közötti kap­csolatok gazdagodásához kí­ván hozzájárulni a KISZ a szocialista országok ifjúsági szervezeteivel folytatott együttműködés erősítésével is. Részletesen taglalta a dimit­­rovi Kom­szomol és a KISZ együttműködését, testvér kapcsolatainak kiteljesedését. Beszéde további részében az ifjúság világméretű szolida­ritási tevékenységéről szólt, amellyel támogatják a gyar­matosítás ellen, a független­ségért küzdő népek harcát. Üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit Sztolo­­ Sztanoev nagykövet, aki a magyar és a bolgár nép, a két ország ifjú­ságának testvéri érzéseiről, gyümölcsöző együttműködé­­­­séről szólt. Utalt arra, hogy a bolgár ifjúság és harci szö­vetsége, a dimitrovi Komszo­­mol milyen nagy szerepet vál­lalt a szocialista Bulgária épí­tésében, a gazdasági felada­tok teljesítésében, a hatodik ötéves terv céljainak és a X. pártkongresszus határozatai­nak megvalósításában. A nagykövet a bolgár és a ma­gyar barátság éltetésével fe­jezte be beszédét. A nagygyű­lés a DÍVSZ induló hangjai­val ért véget. Ezután az isko­la nevelő testületével talál­koztak, s folytattak közvetlen hangú beszélgetést a vendé­gek. A nap programja kultúr­műsorral ért véget, a pécsi jogtudományi egyetem p©I- beat együttese lépett fel.

Next