Zalai Hírlap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-03 / 28. szám

, Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 28. szám Ára: 1,20 Ft 1979. február 3., szombat Intézkedések az együttműködés hatékonyságának növelésére Befejeződött a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülésszaka Moszkva (MTI): Moszkvá­ban befejeződött pénteken a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos kor­mányközi együttműködési bi­­■ottság XXII. ülésszaka. A két küldöttséget Marjai József és Konsztantyin Katujev minisz­terelnökhelyettesek, a bizott­ság társelnökei vezették.. A bizottság áttekintette, ho­gyan teljesítették azokat a megállapodásokat, amelyeket a két ország kormányfői múlt év októberében tartott tanács­kozásukon fogadtak el a ma­gyar—szovjet együttműködés egyes kérdéseiről, s meghatá­rozta azokat az intézkedése­ket­, amelyeket kiegészítésként kell elfogadni a megállapodá­sok teljesítéséhez. Az ülésszakon nagy figyel­met szenteltek azoknak a ja­vaslatoknak, amelyeket a Szovjetunió és a Magyar Nép­­köztársaság egymással együtt­működő szakminisztériumai készítenek elő a két ország legfontosabb népgazdasági ágazatai közötti szakosítás és termelési kooperáció fejleszté­sének­ hosszútávú programjá­ról. Megjelölték a magyar— szovjet termelési-műszaki együttműködés legfontosabb területeit az 1980-ig terjedő időszakra, s meghatározták az ezekre vonatkozó megállapo­dások elkészítésének határide­jét is. Áttekintették számos kor­mányközi és más szintű meg­állapodás teljesítését, a többi között a műszergyártási, a szerszámgépgyártási és a könnyű- és élelmi­szeri­pa­r­i gépgyártási, termelési együtt­működési megállapodások te­rén. A bizottság gyakorlati in­tézkedéseket irányzott elő a két ország tudományos-mű­szaki együttműködése haté­konyságának növelésére. Az ülésszakon kormányközti megállapodást írtak alá arról, hogy a két ország együttmű­ködik a Dunaújvárosban lé­tesülő kokszvegyészeti üzem és ércdúsító üzem építésében. Az együttműködési bizott­ság ülése a szívélyes, testvéri barátság, a teljes egyetértés légkörében folyt. Marjai­­ József, a kormány elnökhelyettese a bizottsági ülésszak idején rövid látoga­tást tett Rigában, ahol talál­kozott Jurij Rubennel, a Lett SZSZK Minisztertanácsa el­nökével és a köztársaság több más vezetőjével is. A magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki-tudományos kormányközi együttműködési bizottság 22. ülésszakán részt­­vett­ magyar delegáció, ame­lyet Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke vezetett, pénteken has­s­zaérkezett Moszkvából. Megnyílt a Béke-világtanács rendkívüli ülésszaka Berlin (MTI): Mintegy 100 országból érkezett küldöttsé­­gek jelenlétében péntek dél­előtt Berlinben, az NDK népi kamarájának — törvényho­zásának — a köztársasági pa­lotában levő tanácstermében Romes Csandra elnök meg­nyitotta a Béke-világtanács 4 naposra tervezett rendkívüli ülésszakát. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt főtitká­ra, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke az ünnepélyes megnyi­tó ülésen elmondott beszédé­ben nagy elismeréssel szólt a világ békemozgalmának 3 év­tizedes tevékenységéről, s hangsúlyozta a közös erőfeszí­tések fokozott szükségességét, az enyhülési folyamat tovább­vitele érdekében, s ezzel szo­ros összefüggésben a leszere­lést szolgáló gyakorlati lépé­sek megtételéért A berlini ülésszak kereté­ben megrendezik a helsinki záróokmányt aláíró országok küldötteinek, a latin-amerikai és karibi térség delegátusai­nak az afrikai, illetve az ázsiai és óceániai­­ küldöttek­nek a találkozóit. Plenáris ülést szentelnek dr. Martin Luther King emlékének és a gyermekek nemzetközi évé­nek. A BVT ülését számos ál­lam- és kormányfő, pártvezető és más politikus üdvözölte, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének üze­netét a résztvevők nagy tap­sától kísérve Jevgenyij Fjodo­­rov akadémikus, a Szovjet Békebizottság elnökhelyettese olvasta fel. A Béke-világtanács rendkí­vüli ülése pénteken délután „Az élet nevében — Vessenek véget a tömegpusztító fegyve­reknek — Fejeződjék ki­ a fegyverkezési verseny” jelszó jegyében megkezdte az általá­nos vitát az enyhülés és a le­szerelés alapkérdéseiről, a tö­megpusztító fegyverek elleni harc új feladatairól, s a neut­ronbomba elleni világméretű kampány további erősítését szolgáló akcióprogram kidol­­­gozására. A ffszvölgyi tsx terveiből (3. o.) Mozgósító őszinteség mmm **­ ** A jövő hét rádió- és tv-műsora (4. o.) Amit a kanizsai járásban elkölthetnek (5. o.) LM------1 MUNKA ÉS MŰVELŐDÉS 7» Nincs vesztes a vetélkedőn Óra indul. A vetélkedőknek ez az immár hagyományos szlengje tegnap a Megyei Mű­velődési Központban is el­hangzott,­­ a délutáni szel­lemi összecsapás azonban kü­lönbözött a többitől. Neveze­tesen abban, hogy itt a győz­tes, s a helyezettek sem pi­henhetnek meg a babérokon, máris készülhetnek az újabb fordulóra. Az idén már harmadízben ke­rült sor döntőre Munka és művelődés mottója alatt, s a még hátralevő két, éves for­duló sem kis sikerre számít­hat, hiszen az felső esztendő­höz képest csak idáig meg­négyszereződött a mozgalom­ban résztvevő f­i­­ktívák száma. Nehéz is vo­­l válasz­­tani azt a tizenegy brigádot, melyek képviselői végülis a tavalyi esztendő legjobb­jai­­ként asztalhoz jutottak a teg­napi­­ döntőn. Aztán óra in­dult,­­ és gyűltek a pontok a táblán, pedig raffinált kér­déseket tett fel a verseny ve­zetője, dr. Őry József, az MMK, igazgatóhelyettese. A brigádok azonban nem jöttek zavarba. Éspedig azért nem, mert itt korántsem lexi­kális tudásról kellett számot adni­a, a Munka és művelő­dés keretén belül ugyanis so­­rozatszerű­en zajlott a felké­szítés, így aztán amikor meg-­­kapták a kérdést, hogy „Ott­­­hon nem szívesen végezzük” — nem volt nehéz a válasz: Nagytakarítás. Vagy: „Mi is írtunk ilyet”. Levél a hitves­hez. S egy szellemes: „Akár kérdezhetjük a ZTE-től is.” Ki fog gólt lőni? Szó esett még eszperente nyelven szín­házról és filmszínházról, Já­ték a betűkkel formában ne­ves művészeinkről, villámkér­désekkel a munkah­elyi köz­­művelődési bizottságok tevé­kenységéről, — egyszóval csu­pa olyan dologról, melyek a brigádok kultúra, közélet iránti érdeklődését tették mér­legre. S hogy hova dőlt a mérleg nyelve? Feltétlenül pozitív irányba, hiszen az indult 153 szocialista brigád között nem lehetett vesztes, egy jól szer­kesztett vetélkedősorozat ré­szeseiként valamennyien gya­rapodtak. Győztest azonban ünnepel­hettek: tegnap ismét, s im­máron harmadszor, a gabona­­forgalmi vállalat Ganz Ábra­hám brigádja nyert, övék vég­­eg a serleg,­­ de újra inditiak ők is... A vetélkedő egy pillanata (Kiss Ferenc felvétele) 7 / Ünnepi tanácsülés Keszthelyen a várossá nyilvánítás 25. évfordulóján Ünnepi üléssel emlékezett tegnap délután Keszthely várossá nyilvánításának 25. évfordulójára a város ta­nácsa. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Új­vári Sándor, a megyei tanács elnöke, Horváth Gyula, a megyei pártbizottság titkára,­­dr. Szabó János, a keszthelyi városi pártbizottság első titkára. A Himnusz elhangzása, majd egy szavalat után dr. Kovács Pál, a HNF keszthelyi városi bizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet. Ezután dr. Földes István, a városi tanács elnöke emlékezett meg az évfordulóról. Beszéde bevezetőjében a tanács elnöke utalt Keszthely történelmi múltjára, méltatta a vros kulturális hagyomá­nyait, áttekintést adott a fel­­szabadulás óta bekövetkezett változásokról, majd példákat sorakoztatott fel a város el­múlt negyedszázad alatti fejlődésére. Többek között megemlítette, hogy ez idő alatt a lakosság száma nyolc­ezerrel nőtt, közel három és félezer lakás épült, megoldot­ták a foglalkoztatást, jelentős előrehaladást tettek a kom­munális fejlesztésben, a nö­vekvő idegenforgalom tá­masztotta követelmények ki­elégítésében. Az elmúlt két és fél évtized eredményeit összegezve a töb­bi között a következőket mondotta: — Keszthely az elmúlt ne­gyedszázad alatt könnyűipari létesítményekkel gazdagodva is megőrizte, sőt erősítette üdülőváros jellegét, történel­mi múltját, kulturális hagyo­mányait. Intézményeit tekint­ve pedig jelentős és fejlődő kult­úrközpont. Az ünnepi alkalmat termé­szetesen nemcsak a visszate­kintésnek szánják a keszthe­lyiek, hanem a jövőbe nézés­re is. Így esett szó a városfej­lesztés feladatairól, azok so­rában többek között a lakás­építésről, a gyermekintézmé­nyek — bölcsődék, óvodák, iskolák — fejlesztéséről. Elis­meréssel szólt a tanács elnö­ke a város lakóinak a telepü­lés fejlesztését szolgáló társa­dalmi munkájáról. Felidézte a területszerve­zésről hozott állami döntések végrehajtásáért végzett mun­kát, majd befejezésül a kö­vetkezőket mondotta: — Ami Keszthely város 25 éves történetében itt lezajlott, az része szocialista hazánk fejlődésének, része a magyar nép alkotó munkájának. Az alkotó munka teszi lehetővé a jövőben is, hogy gazdagod­jék, gyarapodjék városunk és környéke a dolgos és becsüle­tes emberek örömére és hasz­nára. Hisszük, hogy a keszt­helyieknek, mostantól na­gyobb jelentőséggel felruhá­zott városában, minden lakos tenniakarása is meghatvá­nyozódik. Miként a múltban, a jövőben is csak az embersé­ges helytállás, a folyamatos és szakszerű munka teremt­het anyagi és szellemi java­kat. Az anyagi és szellemi ja­vak akarásában helyénvaló lehet ugyan az egészséges tü­relmetlenség, de elengedhe­tetlen az azokért végzett ön­zetlen emberi tevékenység. — Hozzon a következő hu­szonöt év jó erőt és egészséget, békét és dicséretes munkát, még több örömöt, boldogsá­got. Hozza a jövő szocialista hazánk további felvirágzását és benne városunk jólétét, to­vábbi fejlődését. Hozza meg a jó közösségi tevékenység és a személyes helytállás ember­sége alapján városunk polgá­rainak az eddiginél is jobb boldogulását. Az ünnepi beszédet követő­en a tanács elnöke kitünteté­seket adott át. A tanács Keszthely Város­ Díszpolgára címet adományozta néhai dr. Bélák Sándor, nyugalmazott egyetemi tanárnak, Farkas Jenőnek, a keszthelyi járási pártbizottság nyugalmazott első titkárának, Horváth Lászlónak, a Volán üzemegy­ség személyzeti vezetőjének. A Keszthely Városért kitün­tető jelvényt dr. Szabó János, a városi pártbizottság első titkára, Szimeiszter Gyula, a Vasipari Szolgáltató Szövet­kezet párttitkára, Takács Gyula, a Nagyváthy János mezőgazdasági szakközépis­kola tanára, Darvas Lászlóné, a költségvetési üzem párt­­alapszervezetének titkára és Merenics Béla, a Balatonvi­­déki Építőipari Szövetkezet elnöke kapta. A tanács ülését ünnepi műsor követte. ★ Az évforduló alkalmából tegnap délután a városlakók életét, a város fejlődését be­mutató jubileumi kiállítás nyílt a városi művelődési ház emeleti és földszinti fo­lyosóin. A kiállítást dr. Szabó János, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg. Az ünnepi ülés elnöksége: Dr. Földes István megemlékezik az évfordulóról ■* Hősies küzdelem Zsanán a természet erőivel Újabb eljárással kísérleteznek a lángok eloltására Tizedik napja tart a küzde­lem a Dél-alföldi Kőolaj- és Földgázkitermelő Vállalat zsa­­nai É­ II-es kutatási terüle­tén a gázkitörés elfojtásáért. Pénteken délelőtt újabb kísér­leti oltásba fogtak, amit dél­után megismételtek, de csu­pán 10—15 percre aludtak ki a lángok, s utána újra belob­bant a gáz. Ez az idő azonban elegendő volt arra, hogy újból szemrevételezzék az akna bel­ső terét — amelyet időközben kibontottak — és megállapít­sák a gáz négyirányú áramlá­sának helyét. Ennek ismere­tében a kitörésvédelmi brigá­dok új oltási eljárásra készül­tek fel. A nagykanizsai olaj­bányászok újítását, az úgyne­vezett eróziós csővágást akar­ják alkalmazni. Vízfüggöny védelmében, az­­knatérben el­helyezkedő csövet markoló „olló” segítségével, fúvókákat illesztenek a cső falára, s eze­ken keresztül 250 atmoszféra nyomással áramoltatják a vi­zes kvarchomokot, amely el­rágja a deformálódott csövet, így kívánják elérni, hogy megszűnjön az oldalirányú gázszivárgás és függőleges gáznyelv alakuljon ki. A be­rendezés készenlétben áll és szombaton döntenek alkalma­zásáról. Állandóan dolgoznak a szivattyúk is, hogy folyama­tos legyen a vízellátás. Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese pénteken — dr. Simon Pál nehézipari miniszter társasá­gában — szemlét tartott a zsanai gázkitörésnél. Megte­kintette a védelmi munkát, a lángokkal folytatott küzdel­met és meghallgatta Bán Ákosnak, az OKGT vezérigaz­gatójának, valamint Hingl Jó­zsef kitörésvédelmi főparancss­noknak a tájékoztatóját a je­lenlegi helyzetről és a továb­bi feladatokról. (MTI)

Next