Zalai Hírlap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! -vr ■ -!SH *'*’ ■. v'• . SEWk­lZn A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 69. szám Ara: 1,20 forint 1980. március 22., szombat Hétfőn kezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa Március 24-én, hétfőn délel­őtt 10 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XII. kongre­sszusa. A párt Szervezeti Szabályza­tának megfelelően az elmúlt­­ hetekben,hónapokban rend­ben megtörténtek az előkészü­letek: a kongresszusi irányel­veket megvitatva tanácskoztak az alapszervezetek, s lezajlot­tak a budapesti kerületi, a vá­rosi, járási és a megyei párt­­értekezletek. A kommunisták tanácskozásain megválasztot­ták a vezető testületeket, és a kongresszusi küldötteket. A párt legfőbb testületének ta­nácskozásán az MSZMP több mint 800 ezer tagjának képvi­seletében 767 küldött vesz vesz részt. A kongresszus megvonja az 1975-ben megtartott XI. párt­kongresszus óta végzett munka mérlegét, számot ad a határo­zatok végrehajtásáról, az elért fejlődésről. Kijelöli a követ­kező időszak teendőit útmuta­tást adva a feladatok végre­hajtásához. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága — korábbi határozatának megfelelően — az alábbi napirendet javasolja ■a kongresszusnak: , 1. A Központi Bizottság be­számolója, 2. A Központi Ellenőrző Bi­zottság beszámolója, 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. A kongresszus feladata to­vábbá, hogy megválassza a párt vezető szerveit. A kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, hanem egész népünk érdeklődésére számottartó esemény — a kül­dötteken kívül sok meghívott is részt vesz. A párt legfőbb fórumán ott lesz­nek a kormány tagjai, több országos főhatóság ve­zetője, a tömegszervezetek és mozgalmak vezetői. Meg­hívták a tanácskozásra a ma­gyar munkásmozgalom számos régi harcosát, valamint a tudo­mányos és művészeti élet több jeles személyiségét, a szocialis­ta építőmunkások élenjáró képviselőjét. köztük jónéhány pártonkívülit is. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megtisz­telő figyelemmel kíséri majd pártunk XII. kongresszusának munkáját. A hagyományokhoz híven számos testvérpárt kép­viselői is részt vesznek a ta­nácskozáson. A szocialista or­szágok testvérpártjainak dele­gációin kívül Budapestre vár­ják a többi európai ország kommunista és munkáspárt­jainak küldöttségeit is. A kongresszus felelősségtel­jes, nagy munkáját figyelem­mel kísérheti egész közvéle­ményünk; a sajtó, a rádió, a televízió naponta részletesen beszámol a tanácskozás min­den jelentősebb mozzanatá­ról. A rádió folyamatosan be­számol a kongresszus esemé­nyeiről. A Kossuth-ad­ón hét­főn délelőtt 9.55 órától egye­nes adásban közvetítik az ün­nepélyes megnyitót és az MSZMP Központi Bizottságá­nak beszámolóját, amelynek Kádár János az előadója, majd naponta a déli króniká­ban, az esti magazinban és a 22.00 órás híradásban hangké­pekkel, tudósításokkal, össze­foglalókkal tájékoztatják a hallgatóságot. A televízió hét­főn rendkívüli adásnapon je­lentkezik: 17 óra 30 perckor felvételről a megnyitót, vala­mint az MSZMP Központi Bi­zottság első titkárának előadói beszédét közvetíti. Este 21.15 órai kezdettel a hozzászólások­ból sugároz összefoglalót. Keddtől csütörtökig minden este kongresszusi tudósítással jelentkezik a televízió, az ösz­­szefoglalókat másnap délelőtt megismétli. A nemzetközi közvélemény szintén élénk érdeklődéssel te­kint az MSZMP XII. kong­resszusa elé. A tanácskozás al­kalmából számos külföldi saj­tóorgánum, rádió- és tévé­állomás, hírügynökség küldött Budapestre külön tudósítót, akik — a hazánkban akkredi­tált állandó tudósítókkal együtt — rendszeresen beszá­molnak majd a magyar párt legfőbb fórumának eseményei­ről. (MTI) Program a fiataloknak Mit tehetnénk? A fiata­lok többségét foglalkoztatja ma ez a kérdés, ők is ér­zékelik, hogy gazdasági helyzetünk nehezebbé vált, érthető, ha szeretnének ten­ni valamit azért, hogy mi­nél hamarabb jobbra for­duljanak a dolgok. Többet, jobban, hatékonyabban kell dolgozniuk a fiataloknak is — ez a „minimális prog­ram”. Sok fiatal azonban ennél jóval többet tesz. Az üzemben egységesen lépnek föl — s ez hatalmas erőt jelent. Ezen az úton kell tovább haladni. Hogyan? A KISZ 1980—81-es ak­cióprogramja konkrétan el­igazít ebben a kérdésben is. Az akcióprogram elsősor­ban a KISZ-tagok számára készült, de számít a moz­galmon kívüli fiatalokra is. Hogy mi mindenben? Nem­csak „elvi síkon” esik szó a dokumentumban a mun­ka hatékonyabbá tételének kívánalmáról, jónéhány mozgalmi forma szolgálja ezt a célt . „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” a „Munkád mellé add a ne­ved!”, az Alkotó Ifjúság pályázat, a Fiatal Műsza­kiak és Közgazdászok Ta­nácsa és mindenekelőtt a szocialista brigádmozgalom nyit teret a fiatalok javító szándékú törekvéseinek. A dolog lényege azonban az, hogy igazán jól ezek a törekvések csak a közösség demokratizmusa révén va­lósulhatnak meg. Kevés az, ha egy-egy jószándékú fia­tal észrevesz néhány prob­lémát, s azt szóvá teszi. Az egész közösségnek ügyelnie kell arra, miként tudnák energiájukat jobban kama­toztatni. Ezen a ponton kap­nak politikai töltést a gaz­dasági munkát segítő törek­vések. Kulcsfontosságúnak tart­ja az akcióprogram a poli­­tizálóbb, demokratikusabb légkör megteremtését. Ter­mészetesen, ha egy vállalati KISZ-bizottság határozot­tabban kíván élni a jogai­val, először a mozgalmi munkát kell fegyelmezet­tebbé és demokratikussá tennie. Ha egy KISZ-titkár azt akarja, hogy a gazdasá­gi vezetés partnernek fo­gadja el, ahhoz elengedhe­tetlen, hogy testületi véle­ményt képviseljen, még­hozzá megalapozott és elő­revivő véleményt. Más kérdés — és erre a dokumentum is kitér —, hogy ha a KISZ-bizottság már kialakította a vélemé­nyét, akkor érvényesítse is az akaratát. A fiataloknak, kötelességük teljesítése után, bátrabban kell élni jogaikkal El kell érni pél­dául, hogy a fiataloknak adható munkás­lakások el­osztásában a KISZ-nek le­gyen döntő szava. A KISZ határozottan és egyértel­műen fogalmazza meg a vé­leményét akkor is, ha olyan vezetőt kívánnak kinevez­ni, aki sok fiatalt irányít majd. Szükséges, hogy a bérek differenciálásának ügyében is — a szakszervezet s a pártvezetőség álláspontjá­val egyeztetve véleményét — hallassa szavát az ifjú­sági mozgalom. Mert na­gyon sok helyen jól dolgoz­nak a fiatalok, és szívesen dolgoznának még jobban, ha erre a jobb szervezés módot adna. A KISZ-bi­­zottságok kötelessége, hogy erre a gondra fölhívják a gazdasági vezetés figyelmét. S jól teszik, ha mindjárt ja­vaslattal is előállnak, mit kellene megváltoztatni ah­hoz, hogy a termelés az­­üzemben racionálisabbá, te­hát mindannyiunk számára jövedelmezőbbé váljék. Az egyik nagyberuházás építkezésén a KISZ-titkár gondok egész sorával for­dult az igazgatóhoz. El­mondta, hogy a munkások egyéb lehetőség híján dis­­sousgázzal fűtenek; hogy szerteszét hevernek az épít­kezés területén az alkatré­szek; hogy több helyen áll­nak a markológépek, más­utt pedig a munka áll, mert hiányzik a markológép — és így tovább. A kiszesek szívesen működnének közre e hibák fölszámolásában, nemcsak azért, mert a pa­zarlást mindannyiunk zse­be bánja, hanem mert a szervezet tekintélyének is használ, ha részt vállal a gyakorlati gondok enyhíté­sében. Mit tehetnénk? A fiata­loknak a jelenleginél ön­állóbban, a helyi sajátossá­gokból kiindulva kell meg­találniuk az­ általános kér­désekre a konkrét választ. Szunyogh Szabolcs Meg­emlékezések, koszorúzások, ünnepi fogadalomtétel, KISZ vándorzászló átadások A 700 zalaegerszegi új KISZ-ista közül elsőnek a gépészeti és a közgazdasági szakközép­iskola fiataljai tettek fogadalmat. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulóján A fővárosban a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 61. év­fordulóján koszorúzási ünnep­ség volt a Dózsa György úton, a Tanácsköztársaság emlék­műnél. Felhangzott a Himnusz, majd az emlékmű talapzatán az MSZMP Központi Bizott­sága és budapesti bizottsága nevében Lakos Sándor, a KB tagja, a Társadalomtudomá­nyi Intézet igazgatója és Mol­nár Endre, a budapesti pártbi­zottság titkára helyezett el koszorút. A Minisztertanács nevében Pallai Árpád, közle­kedés- és postaügyi miniszter, valamint Simon Pál nehéz­ipari miniszter koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés koszorúit a fegyveres erők, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság, va­lamint a fővárosi tanács kép­viselői. Az ünnepség az Inter­­nacionálé hangjaival ért vé­get. Pénteken Salgótarjánban or­szágos ünnepséget rendeztek. Az MSZMP Nógrád megyei székházában tudományos ülést tartottak az MSZMP KB Párt­történeti Intézete és más tu­dományos intézetek kutatói­nak részvételével. A nap fo­lyamán koszorúzási ünnepsé­gekre, ünnepi KISZ-taggyűlé­­sekre, veterántalálkozókra ke­rült sor. Este politikai nagy­gyűlésen emlékeztek az első magyar proletárállamra. Ün­nepi beszédet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ KB első titkára mondott. A csepeli Kossuth Lajos ut­ca—Korvin Ottó utca találko­zása március 21-től történ­elmi emlékhely: itt avatták fel pén­teken több mint ezer kerületi dolgozó, diák és munkásfiatal jelenlétében a Szikratávíró emlékművet, amelyet a XXI. kerületi, valamint a Csepel Vas- és Fémművek pártbizott­sága emelt a nagy múltú mun­káskerület kapujában. Az ün­nepségen ott volt Borbély Sán­dor, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, és Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Véghelyi Andor, a XXI. ke­rületi pártbizottság első titká­ra avatta föl az emlékművet, amely a szikratávíró eredeti helyétől mindössze 2 kilomé­terre szimbolizálja a Magyar Tanácsköztársaság és a fiatal szovjet állam kapcsolatát. A Vilt Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész tervei alapján készült csaknem 50 méter ma­gas stilizált rádiótorony való­ságos rádióösszeköttetés meg­teremtésére is alkalmas lesz. Zalaegerszegen Tegnap reggel 9 órakor kez­dődött a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében a zalaeger­szegi Lenin-szobornál az­­ az ünnepségsorozat, amelynek so­rán a város összesen 700 új (Folytatás a 2. oldalon.) Elsőbbséget a víz minőségvédelmének A BIB területfejlesztési szakbizottságának ülése Tegnap Siófokon, a városi tanács székházában tartotta ülését a Balatoni Intéző Bi­zottság területfejlesztési szak­­bizottsága. A három megye — Somogy, Veszprém és Zala —, valamint az országos hatáskö­rű szervek és minisztériumok szakembereit tömörítő testü­let megtárgyalta a balatoni üdülőkörzet VI. ötéves tervi fejlesztési koncepcióját, vala­mint elfogadta az idei munka­tervét. Az ülésen megállapították, hogy a mostani tervidőszakra beütemezett, a központi fejlesztési prog­ramból finanszírozott fej­lesztések döntő többségük­ben megvalósulnak. A vízgazdálkodást, a vízminő­ségvédelmet szolgáló beruhá­zások várhatóan mintegy 20 százalékkal meghaladják a 2,4 milliárd forintos előirányzot­tat. A tervezettnél nagyobb ütemben fejlődik a tóparti közúti­ és vasúti közlekedés, nem kielégítő azonban a bel­területi utak építési tempója. Ugyancsak lemaradás tapasz­talható az új szálláshelyek lé­tesítésénél, valamint az üdü­lési, sportolási, kulturálódási célt szolgáló létesítmények építésénél. Természetesen a mégoly je­lentős (mintegy 10 milliárd forintos) fejlesztés ellenére sem lehet megoldani a Bala­tonnál tapasztalható feszült­ségek egész sorát. Az intéző­bizottsági tagok közül többen is idézték a hidrológiai társa­ság tavalyi közgyűlése határo­zati anyagának azon részét, amely a következőképpen hangzik: ,A vízminőségi hely­zet kritikussá vált: minden anyagi erőt ennek megoldásá­ra kell most összpontosítani, mivel minden egyéb beruhá­zás szükségtelenné válik, ha az üdülés alapja, a megfelelő vízminőség megszűnik.” A fentiekből kiindulva a te­rületfejlesztési szakbizottság által megvitatott és az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács elé kerülő fejlesztési koncep­ció első pontjában megfogal­mazódott, hogy a következő tervidőszakban a fejlesztést szolgáló pénzekből elsősorban a Balaton víz­minőségvédelmét közvet­lenül érintő beruházások-­­­ra kell, hogy jusson. Halasztást nem tűrő feladat­­­tok közé­­tartozik a Kis-Bala­­ton vízvédelmi rendszerének a kiépítése. Ezen kívül tovább folytatódik a partmenti tele­pülések szennyvízhálózatának a bővítése, valamint a tópar­ti részek iszaptalanítása és hínártalanítása. A környezetvédelem téma­körébe tartoznak azok az el­képzelések, amelyek a lég­­szennyezés csökkentésére irá­nyulnak. A talajvédelem és a terület vízháztartásának ja­vítása érdekében szükség van az erdők és fásított területek további növelésére. Parkolók, forgalommentes övezetek létesítésével és az üdülőterületeket elkerülő te­hermentesítő utak építésével jelentős mértékben csökkent­hető a gépjárművek által oko­zott zajszint és légszennyezés. A koncepció arra is kitér, hogy adott helyeken környe­zeti szempontból érdemes megvizsgálni a trolibuszok al­kalmazásának lehetőségét. A jövőt illetően ugyancsak fontos kérdésként szerepel a koncepcióban a településfej­lesztés, amiben az elkövetke­zendő években jobban érvé­nyesül a koncentrálás elve. Az adott pénzügyi lehetősé­gek ismeretében legcélszerűbbnek látszik a regionális tervben kie­meltnek minősített telepü­lések fejlesztése, az egyes településközpontok fokozatos korszerűsítésére, a zsúfolt területek rekonstruk­ciója. A zsúfoltság enyhíté­sét szolgálják azok az elkép­zelések is, amelyek az úgyne­vezett háttérterületként kije­lölt falvak üdülési célokra történő hasznosítását hivatot­tak elősegíteni. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta az or­szággyűlési képviselők és a ta­nácstagok általános választá­sával kapcsolatos, az alkot­mányból és a választási tör­vényből fakadó időszerű teen­dőit. Az Elnöki Tanács határoza­tot hozott a hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója al­kalmából adományozandó ki­tüntetésekről. A gazdasági építésben, a kulturális terüle­ten és az állami munkában szerzett érdemek, továbbá a haza fegyveres védelmének biztosításában és a közrend fenntartásában tanúsított helytállás elismeréseként 2162- en részesülnek kitüntetésben. Az Elnöki Tanács hozzájá­rult ahhoz, hogy kitüntetéses doktorokat avassanak az Eöt­vös Loránd Tudományegyete­men, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen, a Semmel­weis Orvostudományi Egyete­men, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetemen. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel, és választott meg, s más folyamatban levő ügye­ket tárgyalt. (MTI)

Next