Zalai Hírlap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-22 / 69. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! -vr ■ -!SH *'*’ ■. v'• . SEWklZn A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 69. szám Ara: 1,20 forint 1980. március 22., szombat Hétfőn kezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa Március 24-én, hétfőn délelőtt 10 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A párt Szervezeti Szabályzatának megfelelően az elmúlt hetekben,hónapokban rendben megtörténtek az előkészületek: a kongresszusi irányelveket megvitatva tanácskoztak az alapszervezetek, s lezajlottak a budapesti kerületi, a városi, járási és a megyei pártértekezletek. A kommunisták tanácskozásain megválasztották a vezető testületeket, és a kongresszusi küldötteket. A párt legfőbb testületének tanácskozásán az MSZMP több mint 800 ezer tagjának képviseletében 767 küldött vesz vesz részt. A kongresszus megvonja az 1975-ben megtartott XI. pártkongresszus óta végzett munka mérlegét, számot ad a határozatok végrehajtásáról, az elért fejlődésről. Kijelöli a következő időszak teendőit útmutatást adva a feladatok végrehajtásához. Az MSZMP Központi Bizottsága — korábbi határozatának megfelelően — az alábbi napirendet javasolja ■a kongresszusnak: , 1. A Központi Bizottság beszámolója, 2. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója, 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. A kongresszus feladata továbbá, hogy megválassza a párt vezető szerveit. A kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, hanem egész népünk érdeklődésére számottartó esemény — a küldötteken kívül sok meghívott is részt vesz. A párt legfőbb fórumán ott lesznek a kormány tagjai, több országos főhatóság vezetője, a tömegszervezetek és mozgalmak vezetői. Meghívták a tanácskozásra a magyar munkásmozgalom számos régi harcosát, valamint a tudományos és művészeti élet több jeles személyiségét, a szocialista építőmunkások élenjáró képviselőjét. köztük jónéhány pártonkívülit is. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megtisztelő figyelemmel kíséri majd pártunk XII. kongresszusának munkáját. A hagyományokhoz híven számos testvérpárt képviselői is részt vesznek a tanácskozáson. A szocialista országok testvérpártjainak delegációin kívül Budapestre várják a többi európai ország kommunista és munkáspártjainak küldöttségeit is. A kongresszus felelősségteljes, nagy munkáját figyelemmel kísérheti egész közvéleményünk; a sajtó, a rádió, a televízió naponta részletesen beszámol a tanácskozás minden jelentősebb mozzanatáról. A rádió folyamatosan beszámol a kongresszus eseményeiről. A Kossuth-adón hétfőn délelőtt 9.55 órától egyenes adásban közvetítik az ünnepélyes megnyitót és az MSZMP Központi Bizottságának beszámolóját, amelynek Kádár János az előadója, majd naponta a déli krónikában, az esti magazinban és a 22.00 órás híradásban hangképekkel, tudósításokkal, összefoglalókkal tájékoztatják a hallgatóságot. A televízió hétfőn rendkívüli adásnapon jelentkezik: 17 óra 30 perckor felvételről a megnyitót, valamint az MSZMP Központi Bizottság első titkárának előadói beszédét közvetíti. Este 21.15 órai kezdettel a hozzászólásokból sugároz összefoglalót. Keddtől csütörtökig minden este kongresszusi tudósítással jelentkezik a televízió, az öszszefoglalókat másnap délelőtt megismétli. A nemzetközi közvélemény szintén élénk érdeklődéssel tekint az MSZMP XII. kongresszusa elé. A tanácskozás alkalmából számos külföldi sajtóorgánum, rádió- és tévéállomás, hírügynökség küldött Budapestre külön tudósítót, akik — a hazánkban akkreditált állandó tudósítókkal együtt — rendszeresen beszámolnak majd a magyar párt legfőbb fórumának eseményeiről. (MTI) Program a fiataloknak Mit tehetnénk? A fiatalok többségét foglalkoztatja ma ez a kérdés, ők is érzékelik, hogy gazdasági helyzetünk nehezebbé vált, érthető, ha szeretnének tenni valamit azért, hogy minél hamarabb jobbra forduljanak a dolgok. Többet, jobban, hatékonyabban kell dolgozniuk a fiataloknak is — ez a „minimális program”. Sok fiatal azonban ennél jóval többet tesz. Az üzemben egységesen lépnek föl — s ez hatalmas erőt jelent. Ezen az úton kell tovább haladni. Hogyan? A KISZ 1980—81-es akcióprogramja konkrétan eligazít ebben a kérdésben is. Az akcióprogram elsősorban a KISZ-tagok számára készült, de számít a mozgalmon kívüli fiatalokra is. Hogy mi mindenben? Nemcsak „elvi síkon” esik szó a dokumentumban a munka hatékonyabbá tételének kívánalmáról, jónéhány mozgalmi forma szolgálja ezt a célt . „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” a „Munkád mellé add a neved!”, az Alkotó Ifjúság pályázat, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa és mindenekelőtt a szocialista brigádmozgalom nyit teret a fiatalok javító szándékú törekvéseinek. A dolog lényege azonban az, hogy igazán jól ezek a törekvések csak a közösség demokratizmusa révén valósulhatnak meg. Kevés az, ha egy-egy jószándékú fiatal észrevesz néhány problémát, s azt szóvá teszi. Az egész közösségnek ügyelnie kell arra, miként tudnák energiájukat jobban kamatoztatni. Ezen a ponton kapnak politikai töltést a gazdasági munkát segítő törekvések. Kulcsfontosságúnak tartja az akcióprogram a politizálóbb, demokratikusabb légkör megteremtését. Természetesen, ha egy vállalati KISZ-bizottság határozottabban kíván élni a jogaival, először a mozgalmi munkát kell fegyelmezettebbé és demokratikussá tennie. Ha egy KISZ-titkár azt akarja, hogy a gazdasági vezetés partnernek fogadja el, ahhoz elengedhetetlen, hogy testületi véleményt képviseljen, méghozzá megalapozott és előrevivő véleményt. Más kérdés — és erre a dokumentum is kitér —, hogy ha a KISZ-bizottság már kialakította a véleményét, akkor érvényesítse is az akaratát. A fiataloknak, kötelességük teljesítése után, bátrabban kell élni jogaikkal El kell érni például, hogy a fiataloknak adható munkáslakások elosztásában a KISZ-nek legyen döntő szava. A KISZ határozottan és egyértelműen fogalmazza meg a véleményét akkor is, ha olyan vezetőt kívánnak kinevezni, aki sok fiatalt irányít majd. Szükséges, hogy a bérek differenciálásának ügyében is — a szakszervezet s a pártvezetőség álláspontjával egyeztetve véleményét — hallassa szavát az ifjúsági mozgalom. Mert nagyon sok helyen jól dolgoznak a fiatalok, és szívesen dolgoznának még jobban, ha erre a jobb szervezés módot adna. A KISZ-bizottságok kötelessége, hogy erre a gondra fölhívják a gazdasági vezetés figyelmét. S jól teszik, ha mindjárt javaslattal is előállnak, mit kellene megváltoztatni ahhoz, hogy a termelés azüzemben racionálisabbá, tehát mindannyiunk számára jövedelmezőbbé váljék. Az egyik nagyberuházás építkezésén a KISZ-titkár gondok egész sorával fordult az igazgatóhoz. Elmondta, hogy a munkások egyéb lehetőség híján dissousgázzal fűtenek; hogy szerteszét hevernek az építkezés területén az alkatrészek; hogy több helyen állnak a markológépek, másutt pedig a munka áll, mert hiányzik a markológép — és így tovább. A kiszesek szívesen működnének közre e hibák fölszámolásában, nemcsak azért, mert a pazarlást mindannyiunk zsebe bánja, hanem mert a szervezet tekintélyének is használ, ha részt vállal a gyakorlati gondok enyhítésében. Mit tehetnénk? A fiataloknak a jelenleginél önállóbban, a helyi sajátosságokból kiindulva kell megtalálniuk az általános kérdésekre a konkrét választ. Szunyogh Szabolcs Megemlékezések, koszorúzások, ünnepi fogadalomtétel, KISZ vándorzászló átadások A 700 zalaegerszegi új KISZ-ista közül elsőnek a gépészeti és a közgazdasági szakközépiskola fiataljai tettek fogadalmat. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulóján A fővárosban a Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulóján koszorúzási ünnepség volt a Dózsa György úton, a Tanácsköztársaság emlékműnél. Felhangzott a Himnusz, majd az emlékmű talapzatán az MSZMP Központi Bizottsága és budapesti bizottsága nevében Lakos Sándor, a KB tagja, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója és Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára helyezett el koszorút. A Minisztertanács nevében Pallai Árpád, közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint Simon Pál nehézipari miniszter koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés koszorúit a fegyveres erők, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság, valamint a fővárosi tanács képviselői. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Pénteken Salgótarjánban országos ünnepséget rendeztek. Az MSZMP Nógrád megyei székházában tudományos ülést tartottak az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és más tudományos intézetek kutatóinak részvételével. A nap folyamán koszorúzási ünnepségekre, ünnepi KISZ-taggyűlésekre, veterántalálkozókra került sor. Este politikai nagygyűlésen emlékeztek az első magyar proletárállamra. Ünnepi beszédet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára mondott. A csepeli Kossuth Lajos utca—Korvin Ottó utca találkozása március 21-től történelmi emlékhely: itt avatták fel pénteken több mint ezer kerületi dolgozó, diák és munkásfiatal jelenlétében a Szikratávíró emlékművet, amelyet a XXI. kerületi, valamint a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsága emelt a nagy múltú munkáskerület kapujában. Az ünnepségen ott volt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Véghelyi Andor, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára avatta föl az emlékművet, amely a szikratávíró eredeti helyétől mindössze 2 kilométerre szimbolizálja a Magyar Tanácsköztársaság és a fiatal szovjet állam kapcsolatát. A Vilt Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész tervei alapján készült csaknem 50 méter magas stilizált rádiótorony valóságos rádióösszeköttetés megteremtésére is alkalmas lesz. Zalaegerszegen Tegnap reggel 9 órakor kezdődött a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében a zalaegerszegi Lenin-szobornál az az ünnepségsorozat, amelynek során a város összesen 700 új (Folytatás a 2. oldalon.) Elsőbbséget a víz minőségvédelmének A BIB területfejlesztési szakbizottságának ülése Tegnap Siófokon, a városi tanács székházában tartotta ülését a Balatoni Intéző Bizottság területfejlesztési szakbizottsága. A három megye — Somogy, Veszprém és Zala —, valamint az országos hatáskörű szervek és minisztériumok szakembereit tömörítő testület megtárgyalta a balatoni üdülőkörzet VI. ötéves tervi fejlesztési koncepcióját, valamint elfogadta az idei munkatervét. Az ülésen megállapították, hogy a mostani tervidőszakra beütemezett, a központi fejlesztési programból finanszírozott fejlesztések döntő többségükben megvalósulnak. A vízgazdálkodást, a vízminőségvédelmet szolgáló beruházások várhatóan mintegy 20 százalékkal meghaladják a 2,4 milliárd forintos előirányzottat. A tervezettnél nagyobb ütemben fejlődik a tóparti közúti és vasúti közlekedés, nem kielégítő azonban a belterületi utak építési tempója. Ugyancsak lemaradás tapasztalható az új szálláshelyek létesítésénél, valamint az üdülési, sportolási, kulturálódási célt szolgáló létesítmények építésénél. Természetesen a mégoly jelentős (mintegy 10 milliárd forintos) fejlesztés ellenére sem lehet megoldani a Balatonnál tapasztalható feszültségek egész sorát. Az intézőbizottsági tagok közül többen is idézték a hidrológiai társaság tavalyi közgyűlése határozati anyagának azon részét, amely a következőképpen hangzik: ,A vízminőségi helyzet kritikussá vált: minden anyagi erőt ennek megoldására kell most összpontosítani, mivel minden egyéb beruházás szükségtelenné válik, ha az üdülés alapja, a megfelelő vízminőség megszűnik.” A fentiekből kiindulva a területfejlesztési szakbizottság által megvitatott és az Országos Idegenforgalmi Tanács elé kerülő fejlesztési koncepció első pontjában megfogalmazódott, hogy a következő tervidőszakban a fejlesztést szolgáló pénzekből elsősorban a Balaton vízminőségvédelmét közvetlenül érintő beruházások-ra kell, hogy jusson. Halasztást nem tűrő feladattok közétartozik a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének a kiépítése. Ezen kívül tovább folytatódik a partmenti települések szennyvízhálózatának a bővítése, valamint a tóparti részek iszaptalanítása és hínártalanítása. A környezetvédelem témakörébe tartoznak azok az elképzelések, amelyek a légszennyezés csökkentésére irányulnak. A talajvédelem és a terület vízháztartásának javítása érdekében szükség van az erdők és fásított területek további növelésére. Parkolók, forgalommentes övezetek létesítésével és az üdülőterületeket elkerülő tehermentesítő utak építésével jelentős mértékben csökkenthető a gépjárművek által okozott zajszint és légszennyezés. A koncepció arra is kitér, hogy adott helyeken környezeti szempontból érdemes megvizsgálni a trolibuszok alkalmazásának lehetőségét. A jövőt illetően ugyancsak fontos kérdésként szerepel a koncepcióban a településfejlesztés, amiben az elkövetkezendő években jobban érvényesül a koncentrálás elve. Az adott pénzügyi lehetőségek ismeretében legcélszerűbbnek látszik a regionális tervben kiemeltnek minősített települések fejlesztése, az egyes településközpontok fokozatos korszerűsítésére, a zsúfolt területek rekonstrukciója. A zsúfoltság enyhítését szolgálják azok az elképzelések is, amelyek az úgynevezett háttérterületként kijelölt falvak üdülési célokra történő hasznosítását hivatottak elősegíteni. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választásával kapcsolatos, az alkotmányból és a választási törvényből fakadó időszerű teendőit. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről. A gazdasági építésben, a kulturális területen és az állami munkában szerzett érdemek, továbbá a haza fegyveres védelmének biztosításában és a közrend fenntartásában tanúsított helytállás elismeréseként 2162- en részesülnek kitüntetésben. Az Elnöki Tanács hozzájárult ahhoz, hogy kitüntetéses doktorokat avassanak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel, és választott meg, s más folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI)