Zalai Hírlap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
1984. augusztus 1. ZALAI HÍRLAP Mire pirkad a hajnal. •• HA VALAHOL nehéz az arastok dolgra, akkor a göcseji dombok között dolgozó kombájnosoké kétszeresemész. A kustánszegi termelőszövetkezet brigádjának nemcsak dimbes-dombos terepen kell bizonyítania, hogy tagjai mesterei a munkájuknak, de a náluk különösen viszontagságos időjárás is próbára teszi képességüket.• Ügyesek a mi aratóink, jól összehozták a tsz-ben ezt a fiatal csapatot — dicsérik a betakarítókat, hozzátéve,hogy mire pirkad a hajnal, már talpon vannak a kombájnosok, a számítók, a szerelők, hogy kora reggeli rendibe tegyék gépeiket, s amint lehet, induljanak a határba. Dolgoznak a közös tábláin, közben mindig szakítanak időt, hogy egy vagy két kombájn a háztájiban is elvégezze a munkát. — A búzámat tegnap vágta le kombájnjával a Kérésé Laci — mondja a csombaihegyháti Gyenese Gergely. — Hogy milyen fáradságos munkától szabadultunk meg, amikor minket, szakszövetkezetieket befogadott a tsz! Mi öt esztendeje még kézi kaszákkal arattunk. Ezen a parcellán a gabona aratása valamikor másfél napi munka volt, most viszont húsz perc is elég hozzá! És el is csépelte a gép. Mindössze négyszáz forintért. Akkoriban pedig legalább egy héten át járhattam a csépelést visszaszolgálnni. A 83 ÉVÉBEN járó Sáfár Istvánnál is gyorsan végeztek az aratással. — Fönn van már a búza a padláson, ott levegőzik és szárad— mondja. —Megértem ennyi sok esztendőt, de ilyen könnyű aratásunk sohasem volt. Kaszásként dolgoztam ilyenkor sok-sok éven, át, most pedig elég volt, hogy a fiaim megmutassa, melyik a mi háztájunk. A többit már megcsinálta a gép. A közösben most együtt folytatná valamennyi arató a munkát, a becsvölgyi határ salyomlati részében várakoznak. Ezúttal nem az eső, hanem őszi napokait idéző köd kényszeríti tétlenségre a munkásokat. — Nákumik csak az imént sütöttki a Nap, pedig lassan 11 órára járunk — mondja az aratókkal együtt várakozó Sümegi László brigádvezető. — Ez a bajunk. A kalász is, a szalma is beveszi a nedvességet, azután már lehetetlen az aratás — teszi hozzá Kassán Kálmán, aki traktorával egy Hajtot vontatva viszi az üzemanyagot, amerre a gépek járak. A késői kezdés, késői befejezést is feltételez, ám a napi teljesítménynek illik meglennie. — Este sem dolgozhatunk a végtelenségig —– mondja Tóth József szerelő. — Szürkületkorleereszkedik a pára, azután nem Siethet folytatni. A közelháromszáz hektárnyi őszi árpát sok-sok év legjobb 3,6 tonnás üzemi átlagával takarították be. A másfél tonnányi repcehozammal ugyan nem dicsekednek, de négyszáz hektárnyi búzától ugyancsak jó termést várnak. Ahogy mondják, a kalászokban benne van hektáronként legalább a négy tonna. Ezt kell megmenteni. — SZÍVESEBBEN dolgoznánk, mint itt tereferélünk a tartón — mondja Geráth István kombájnos. — Nem mindegy, hogy mikor végzünk a betakarítással, végül is nekünk kiell learatnunk minden, szálát. Még ilyen mostoha körülmények között is néhány nap múlva végzünk a búzával. — Akkor pedig csak a 130 hektár zlato lesz lábon. — teszi hozzá a másik géppel dolgozó Magyar János. — Kegyetlen időnk van, mégis eljutottunk az anaitás befejező szakaszáig. Most lesz még egy nagy hajtás. A búza inkább „megfogja’ az aratókat, mint a többi kalásztos vagy a repce. — Nem erőltethetjük a munkát, nedves gabonában járva mia egy volna a szemveszteség, azzal pedig magunknak iskárt okoznánk — jegyzi meg Kércsz László, aki a tegnapi háztáji aratás után visszatért gépével a csapathoz. Vannak, akik még az indulás előtti perceket is karbantartással, a kombájn aprólékos átvizsgálásával töltik el. — Számunkra nincsen reggel karbantartás nélkül — mondja Ábrahám Gyula, aki Pallér Sándor szerelővel még igazít valamit a vágószerkezetet működtető kardántengelyen. — A zsírzás, a levegőszűrő kitisztítása, a láncok és az ékszíjak utánihúzása: ez minden kezdés előtti feladat. Közben mintha szikkadt volna már a növényzet, Lekics Lajos növénytermesztési főágaszatvezető kettéharap egy búzaszemet. Így győződik meg arról, hogy mennyire nedves. Elfogadhatónak ítéli , Kovács Zoltán nyomban fel is kapaszkodik 516-os kombájnjára, hogy próbavágásra induljon. Hamarosan jelzi társainak, hogy követhetik. Délre jár az idő, amikor nyollc kombájn vágja és nyeli magába a búzát. — CSAK AZ IDŐJÁRÁS legyen végre könyörületesebb hozzánk, akkor nem lesz baj — mondja Szalai Géza agronómus az altatóik ügyeskedését látva. — Van gépünk elegendő, de jó dolgos aratókból sincs hiány. Nemecz Ferenc Kényszerpihenőben s terefere a tarlón Ábrahám Gyula és Pallér Sándor, kihasználva a várakozási időt, együtt javítják a kombájnt. Mitől kiváló a vállalat? Minden évben április táján több tucat vállalat teheti ki cégtáblája mellé a Kiváló Vállalat kitüntető emblémáját. Köztük jónéhányan szinte minden esztendőben szerepelnek a névsorban. A Medicoron kívül az ország határain túl is hírnevet szerzett magának a győri Vagon- és Gépgyár, a Videoton, a miskolci December 4. Drótművek. Vajon mi a titka sikerüknek? Hogyan szerezték meg, tartják évek óta vezető pozíciójukat a vállalatok között hirdetett versenyben? Másként közelítve, milyen kritérium alapján tűnhet ki manapság egy cég a nehéz külső és gazdasági feltételek között, a száraz számokat a szöveges részben maga a cég vall munkájáról és eredményeiről. Természetesen elsősorban a különböző mutatók körvonalazzák a leendő győzteseket. Ezek egyértelműen a gazdaságpolitika preferált céljait fogalmazzák meg. Például az értékelés szempontjai közé tartozik a ■tőkés export éveken át tartó dinamikus növelése, az importkiváltás konkrét eredményei, az anyaggazdálkodásban és az energiafelhasználásban mutatkozó, a vállalat kezdeményezésére megvalósult megtakarítás. A pályázat szövegébe nem véletlenül került be a „konkrét” jelző. Manapság ugyanis nagyon divatos a máshol, másnál avagy csak közvetett módon mérhető megtakarításokat emlegetni ... Nagyobb teljesítményű kevesebb energiával 30 százalékkal olcsóbban vontat a dízel Lassan harminc esztendeje, hogy a Magyarországon gyártott utolsó gőzmozdony elhagyta a gyárat és másfél év választ el bennünket attól, ,amikor füstje, gőze is végleg eloszlik a légben. Zalaegerszegen, 1983-ban a vasutasnapon búcsúztatták a gőzmozdonyt. Néhány még járja az ország vonalait, 1985 decemberében pedig valamenynyi nyugállományba vonul. Marad a nosztalgia, s majd indul nosztalgia vonat, amikor egy-egy útra gőzös áll a szerelvény elé. A váltásnak több oka volt. A gőzgép alacsony hatásfoka, a rajta szolgálatot teljesítők nehéz fizikai munkája, a környezet szennyezése és nem utolsó sorban a maihoz képestálomnak tűnő alacsony olajár az ötvenes évek második felében. Aztán mire megvalósult volna a dízelesítés, az olaj ára olyan magasra szökött, hogy szükségessé vált a következő korszak, a villamosítás gyorsabb megvalósítása, az ország anyagi lehetőségeinek függvényében. Zalaegerszegen várhatóan 2000-ben köszönthetjük az első villanymozdony vontatta szerelvényt. Mit is hozott a váltás? A munkakörülmények összehasonlíthatatlanul jobbak lettek, enyhültek a vasút munkaerő gondjai, csökkent a környezet szennyezése. S a jelen gazdasági helyzetben a legfontosabb: a dízelmotor hatásfoka — az elhasznált energia hasznosítása — közel ötszöröse a gőzgépének. Jelentősen csökkent tehát a vontatás fajlagos energiafelhasználása. Míg 1980-ban 100 tonna áru elszállítása 1 kilométer távolságra 10,10 forintba került a MÁV Zalaegerszegi Körzeti Üzemfőnökségének területén, addig 1984 első hat hónapjában ez 6,89 forintot tett ki. Miközben jelentősen nőtt az olaj ára, 1980-ban egy mozdony naponta 611 tonnakilométert teljesített, 1984-ben 1132 tonnakilométert. A korszerűsítés, racionalizálás a MÁV-nál is folyamatos tevékenységgé vált. Központi helyet foglal el benne az energiával való minél hatékonyabb gazdálkodás. A személyvonat vontatására például szükségtelen nagy teljesítményű mozdonyok üzemeltetése. Zala térségében a személyszállítás 85 százalékát már ma is a kisebb, de elegendő teljesítményű motorkocsik bonyolítják le. Az üzemanyagmegtakarítási mozgalom átterjedt a vasútra is. Idén már prémiumot kaptak a megtakarítást elérő mozdonyvezetők. A rendszeres karbantartás, műszeres beszabályozás további eredményeket hoz. Változik, igazodik a szemlélet és szabályzat is. Ha az állásidő meghaladja a tíz percet, a dízelmozdonyt le kell állítani, nem pöföghet üresben. Határozott intézkedéseket hoztak az üzemanyagfogyasztást befolyásoló indulások számának csökkentése végett: menet közben nem szabad túllépni a sebességet — a túllépés önmagában is többletfelhasználás —, aminek további következménye a jelzőnél való megállás, majd indulás. A plusz költséget a masiniszta fizeti. — Somogyi — A nyílt beszéd haszna Hegesztő berendezések villogása, köszörűk, sivitása, kalapácsütések csattogása fogadja a belépőt a ZÁÉV zalaegerszegi lakatos üzemének szerelőcsarnokában. Nyílászárók, építési vasszerkezetek és szerelvények készülnek az építkezésekhez. Nemrégiben újszerű szakszervezeti munkában vett részt az itt dolgozó kollektíva. — Az üzemvezetőség azt kérte, hogy véleményezzük a csoport művezetőjét — kezdi a beszélgetést Boncz Gyula lakatos, szakszervezeti bizalmi, miután egy viszonylag csendesebb sarkot találunk. — A műhelyben a művezetőnek nagy szerepe van abban, hogy a munka gördülékeny legyen — folytatja. — Ő az, aki a rajzok alapján méretre vágatja az anyagot. Ezt állítjuk mi öszszehegesztéssel, szögecseléssel, vagy csavarozva. Ha pontosan méretezett az anyag, akkor gyorsan tudunk dolgozni, ha elszabták, akkor állunk. A kész munkát is a művezető értékeli, ami zsebre megy. Az első osztályúért külön pénz, a harmadosztályúért levonás jár. .A művezető munkáját pedig a mi munkánk minősége alapján ítélik meg. — Tehát egymásra vannak utalva! — Igen, és ezért is volt lényeges a megítélés. A közös beszélgetésekből kialakult a dolgozók véleménye, amihez az üzemvezető is hozzáfűzte a magáét, így összeállt az a kép, amit a csoportgyűlésen ismertettünk a művezetővel. — Hogyan reagáltak az észrevételekre a művezetők? — kérdezem Magyar Józsefet, aki szakszervezeti főbizalmi és művezető is. — Mivel én mind a négy csoportgyűlésen jelen voltam, egyik, vagy másik minőségemben, állíthatom, hogy többségében jó meglátások, megszívlelendő szavak hangzottak el. Annak ellenére, hogy első alkalommal és kísérleti jelleggel került sor a véleményezésre. Persze voltak kifogások is, például az anyagellátással, illetve a rigsika fegyelemmel kapcsolatban. A kritikára mindenki jelleme szerint reagál. Szerintem a műhely művezetői komolyan vették a bíráló megjegyzéseket. — Hasznosnak, folytatásra érdemesnek ítéli a kísérletet? — Igen, bár ez többletmunkát jelent a bizalmiak számára. De szükséges és mindenkinek hasznos a nyílt beszéd, mert előrevivője a fejlődésnek, a jobb munkának. S ennek érdekében vállalni kell a vélemények ütköztetését is — vallja Magyar József. — Rikli — Ahogy minden versenynél szokás, a pályázat feltételeit az Ipari Közlönyben megjelenő felhívás foglalja össze. Ám a Kiváló Vállalat címért folytatott küzdelem szabályai az Ipari Minisztérium megalakulása utáni esztendőben megváltoztak. Immár két éve kevesebb, de a gazdálkodás egészét jól tükröző adatok alapján hasonlítják össze az eredményeket. S már nemcsak egyetlen esztendő kiugró mutatói hozhatják meg a sikert, három év együttes adatai, az ez idő alatt elért fejlődés számít elsősorban. A vállalatoknál összeállított pályázatnak csak egyik része tartalmazza A szorosan vett gazdálkodási szempontokon kívül a szociális ellátás, a szocialista brigádverseny alakulásáról szintén számot kell adniuk a vállalatoknak. De a pozitív eredményeket feltüntető adatok mellett olyan táblázatokat is ki kell tölteni, amelyekről nem szívesen beszélnek egyetlen cégnél sem. Például a szerződéses fegyelem alakulása sokat elárul a gazdálkodás színvonaláról. Képes-e a cég időben a vevő igényei szerint szállítani, avagy az év végi hajrában fut fel a termelés? Ezeket az ingadozásokat jól tükrözi az évente kifizetett kötbér összege. A mennyiségi eredmények mellett a minőség sem maradhat el. Nem mindegy, hányszor térnek vissza a közületi vagy magánvásárlók a hibás, használhatatlan portékával. Éppen ezért a minőségi kifogások miatt adott engedmények összegét is be kell írni a pályázatba. A munkaügyi bírósági ügyek számáról szintén faggatódzik a szigorú zsűri: hány esetben ítéltek a dolgozók javára a bírák, s mikor került ki a vállalat győztesen? A számszerű adatokat számítógép dolgozza föl, s adja meg a vállalatok közötti rangsort. De ez még nem jelenti a végeredményt, hiszen nem lenne igazságos pusztán az „okos masinákra” hagyni a döntést. A maximum tíz oldalas szöveges bemutatkozást a gép rangsorával együtt a szakértőknek kell értékelniük. Döntésük után az ágazati tagozódásnak megfelelően öt csoportban hirdetnek eredményt áprilisban. Az első két év egyértelműen igazolta az új pályázati rendszert, a megváltozott értékelési szempontokat. Ám a tapasztalatok alapján az Ipari Minisztérium és a szakszervezetek illetékesei már dolgoznak a rendszer továbbfejlesztésén. A népgazdasági prioritások, fontossági sorrendje változhat, ezt a súlyzásnál figyelembe kell venni. Másrészt jónéhányan javasolták az év elején, hogy a tőkés export teljesítését az eddiginél nagyobb súllyal vegyék számításba, és a szocialista kivitel is szerepeljen az értékelés szempontjai között. Az új pályázati rendszer — ahogy a leírtakból kiderül — egy vállalat munkáját, életét átfogóan veszi számításba, főleg a minőségi jegyek alapján dől el, hová kerül a kitüntetés. Lakatos Mária