Zalai Hírlap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
1986. április 1., kedd Egy Mtt • jobban Szakszervezeti munka a csömödéri termelőszövetkezetben és a Zalaferm KFT-nél Módosult felállásban, az eddigi gyakorlattól eltérően tevékenykedik a szakszervezet a csömödéri Csertamenti Termelőszövetkezetben. A tavaly novemberi választásokkal egyidőben összevonták és közös szb irányítása alá helyezték a termelőszövetkezet és a korábban kisegítő üzemként működő Zalaferm KFT alapszervezeteit. Új titkár került a bizottság élére Molnár László személyében, aki 1983 óta dolgozik a termelőszövetkezetnél. Tapasztalatoknak azonban nincsen híján, hiszen előző munkahelyén már tevékenykedett szakszervezeti titkárként. — Jelenleg energetikusként dolgozik. Beosztása mennyiben segíti, illetve gátolja szbtitkári tevékenységét? — Az energetikus munka nem mindig a legnépszerűbb. Elég, ha példaként az üzemanyagtakarékossági programot említem. Gyakorlati megvalósításáért — nem egyszer — hadakozni kell és alig van lehetőség kompromisszumokra. Mindezek ellenére természetesen figyelni kell a gépkocsivezetők véleményére is, napi kapcsolatot kell velük kialakítani, hiszen ellenükre nem sok mindent lehetne elérni. És itt lelhetők fel a két tevékenység közös vonásai. De visszatérve az előző gondolathoz: a munkaköri beosztásból adódó konfliktusokat függetleníteni kell a szakszervezeti munkától, még akkor is, ha a gépkocsivezetők közül csak kevesen szakszervezeti tagok. Milyen változásokat hozott az új felállás? A termelőszövetkezetben 32 dolgozó tagja a szakszervezetnek, akik másmás munkaterületen, különböző helyszíneken és gyakran eltérő időbeosztásban dolgoznak. Így a mezőgazdasági terület összefogása önmagában is nehéz feladat, amit tovább bonyolít a kettős — termelőszövetkezeti és szakszervezeti tagság — kérdésköre. A Zalafarm KFT-nél pedig önálló, ipari jellegű tevékenység folyik, ami a profilbeli különbség nyomán teszi még változatosabbá a helyzetet. — Mindez vajon csak az szb számára jelent nagyobb feladatot, vagy az alapszervezeteken belül is más munkamódszereket kíván? — Az összevonás csak anynyiban érintette tagjainkat hogy a választások előtti három bizalmi helyett egyedül maradtam — mondja Brenner Attila szerelő, aki már a harmadik éve bizalmi a termelőszövetkezetnél. Igaz a tagságunk száma is csökkent az elmúlt időszakban nyugdíjazások és munkahelyváltoztatások miatt. A munka mégis több: az irodában, a gépműhelyben, az állattenyésztésben és a növénytermesztésnél dolgozók ugyanis most hozzám tartoznak. Az elmúlt hónapokban a bérek álltak a figyelem középpontjában. — A tagság kérése alapján sikerült elérni — folytatja a bizalmi —, hogy a műhelyben dolgozók fix órabért kapjanak. A tavaszi munkák megkezdése után szeretnénk foglalkozni majd a traktorosok fizetésével is. A munkavédelem területén ugyancsak sikerült előbbre jutnunk. Februártól — a növényvédősökhöz hasonlóan — a traktorosaink is kapnak gumicsizmát vagy bakancsot, védőruhaként. A Zalaferm KFT-nél — amely annak idején a termelőszövetkezet és egy nyugatnémet cég közös tőkéjével alakult — negyven szakszervezeti tag van. Két bizalmijuk egyike szintén új e területen. Megválasztását Kása Istvánná annak tulajdonítja, hogy munkatársai tudják róla: mozgó típus, aki szólni is mer, ha erre szükség van. — Történt-e olyan változás november óta, amiben a szakszervezet is részesnek érzi magát? — Elkezdődött a szociális létesítmények felújítása, aminek szükségességét a dolgozóink is jelezték. Az üdülési lehetőségek is bővültek. Eddig csak gyógyüdülőket vehettünk igénybe, az idei évtől azonban pesti, pécsi, soproni, debreceni és kőszegi üdülésre is lehetőség van, öt család már jelentkezett is. Most már csak azt kellene elintézni — tekint a fiatal bizalmi Molnár Lászlóra —, hogy ne csak a családosok, hanem az egyedülálló lányok is üdülhessenek. A fizetések ügye itt is a középpontban áll. A Zalaferm KFT szerencsésnek mondhatja magát, ugyanis 15 százalék a tervezett, s a szakszervezet által is jóváhagyott fizetésemelés mértéke. " Exportra dolgozunk, az itt készült ruhák kis szériában készülnek, gyakoriak tehát az átállások. Megdolgoztunk a tervezett fizetésemelésért. Az elosztásnál azt javasoltuk, hogy mindenképpen vegyék figyelembe a ledolgozom éveket és a szakképzettséget — mondja Hajdú Imréné szalagvezető, az alapszervezet másik bizalmija. Az összeszokás hónapjait élik tehát, mindazzal együtt, hogy a két munkahely közvetlen problémáit a bizalmiaknak a helyi szintű munkahelyi vezetőkkel együttműködve kell megoldaniuk. Az összekötő kapocs pedig a titkár személye. — A két gazdálkodó egység eltérő jellege miatt a munkában kevés a közös pontunk. Ezért, ha egységes szervezetet akarunk létrehozni, közös rendezvényeket kell szerveznünk. Erre láthatóan csak a sport és kulturális rendezvények adhatnak keretet. Ezeknek a mikéntjén azonban még gondolkodunk — mondja végezetül Molnár László, R. F. Ki mit fizet? VÁLLALATAINKAT az anyag és berendezés hiányok rendkívül súlyosan érintik. Hiába termelnének, ha nincs miből, vagy mivel. Nincs termék, nincs bevétel és nyereség sincs. A más anyagok miatt felhasználhatatlan többi anyagnak viszont magas a raktárkészlete, ennek pedig jelentős a költséghatása. A bajok tehát sokasodnak. Különösen kellemetlenné válik ez a helyzet akkor, ha a gazdálkodó egységet más körülmények is sújtják, így például a hosszú tél miatti szállítási kimaradások, a plusz energiaköltség, vagy az influenza. A Caola KHV zalaegerszegi gyárának is ilyen gondokkal kellett és kell megküzdenie. A ragályos kór dolgozóinak 20 százalékát kényszeríti arra, hogy munkavégzés helyett azágyban töltsék el napjukat. S mivel a szegény embert az ág is húzza, egy trafórobbanás következtében a gyár másfél napra áram nélkül maradt, azaz állt a termelés. .Csak ez hét milliós kiesést jelentett, így aztán ahelyett, hogy az év eleji lemaradásukat, amelyet a természet és a szállítók szeszélye egyaránt segített kiterebélyesedni, nem hogy csökkenteni tudták volna, hanem tovább halmozódott. A negyedév végére a tervtől való lemaradás értéke várhatóan megközelíti a 30 millió forintot. Persze helyzetük nem reménytelen, hiszen a több mint egymilliárdos termelésű gyár, ha összeszedi magát, a „hiányt” könnyen behozhatja. Kérdés azonban, hogy valóban sikerül-e a termelést a rendes mederbe terelni. Van ugyanis egy szűk keresztmetszet az üzemben, ami alapvetően behatárolja a kibocsátó képességet. Ez pedig a csomagolóanyag gyártás, vagy, ha úgy tetszik, a flakonfúvás. MONDHATJA BÁRKI: előre kellett volna látna, hogy egy kiélezett helyzeten a műanyagüzem kapacitása nem lesz elegendő! A vezetés a Külkereskedelmi Minisztériumban már tavaly októberben le is tette azt a 27 millió devizaforintot, amiből a szükséges olasz berendezéseket be lehetett volna szerezni. Nos, azóta a pénz nem mozdult, s a gondok is maradtak. A minisztérium „viselkedését" a gyárban, s a nagyvállalati központban sem értik. Méghozzá azért nem, mert a lakosság alapvető cikkekkel való ellátásához szükség lenne az egerszegi gyár termékeire. Flakon nélkül ez pedig nem megy. Hozott edénybe aligha mérhetik a boltban a sampont, az öblítőt, vagy a szőnyegtisztítót. S ráadásul nincs hazánkban egyetlen olyan gyártó sem, amelyik megfelelő mennyiségű és minőségű flakont tudna a Caola rendelkezésére bocsátani. AZ MAR a vállalatnak szinte privát ügye, hogy mivel e pénz kihasználatlanul fekszik a külkereskedelem házalóján, az időközben fogyatkozó forgóalapok feltöltésére hiteleket kellett kérnie. A kamatvonzat jóval tíz százalék feletti. Hogy ki fizeti a kárt? Természetesen a Caola. S hogy ki fizeti azt a kárt, ami abból származik, hogy árucsere keretében, vagy dollárért kell importálnunk kozmetikumokat, mosogató, öblítőszereket a le nem gyártott helyett, s könnyen meglehet, hogy nagyobb értékben, mint amibe az említett gépek kerülnének? Természetesen mi, a vásárlók és ez ettől a pillanattól kezdve már nem vállalati belügy. S EZZEL A DOLOGNAK még nincs vége, sőt, a pikáns rész még csak most jön: az illetékesek felkérték a vállalatok jó részét — többek között a Caolát is —, hogy ajánljanak fel olyan termékeket, amelyek potenciális export árualapot jelenthetnek. Ha vannak ilyen produktumok, akkor azok gyártásához berendezés, hitel, s minden szükséges együtt lesz. Talán még flakonfúvó gép is? Mindenesetre csodálkoznánk, ha a Caola lelkesedéssel venne részt ebben az újabb akcióban. — meixner — Egy napra elegendő a flakon-készlet. Az erőfeszítések (nem) mindennapiak. CZH fotó — Polgár Tamás felvétele) gazdaságpolitikai pártnapok megyei tapasztalataiból Az MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának határozata alapján február 10—28 között megyénkben is lezajlottak a gazdaságpolitikai pártnapok. ötszáztizenhat gyűlésen közel 25 ezer résztvevő ismerkedett a gazdaságpolitika időszerű kérdéseivel, illetve mondott véleményt az elhangzottakkal kapcsolatban és a saját tapasztalatairól. A megjelentek többsége a párt tagjai sorából került ki, de jelentős arányban vettek részt pártonkívüliek, s a korábbiaknál magasabb volt a fiatalok aránya. A hallgatóság létszáma összességében háromezerre múlta felül az 1984. évit. A legtöbb kérdés, vélemény, javaslat az életszínvonallal, az árakkal, bérekkel, a lakáshelyzettel, a gmk-k és a vgmk-k tevékenységével kapcsolatban hangzott el, de nem hiányoztak a termeléssel, annak rendjével, a munkafegyelemmel, munkaszervezéssel kapcsolatos felvetések sem. Ez utóbbiaknál különösen a vezetői felelősséget hangsúlyozták. Helyeslik és megvalósíthatónak tartják az előadásokat követő vitákban résztvevők a VII. ötéves terv célkitűzéseit, támogatják azt a gazdaságpolitikát, mely a munkafegyelem megszilárdítását, a munkaidő alap védelmét, a hatékonyság fokozását, a teljesítményelv következetes érvényesítését kéri számon. A szabályozással kapcsolatban továbbá annak hosszabb távú hőtállóságát javasolták, a mezőgazdaság, különösen az állattenyésztési ágazat esetében felhíva a figyelmet arra a „kísérletezési" veszélyre, hogy mire megjön a korrekció, elillan az állattartási kedv, s az idős embereknél ez már rendszerint nem hozható vissza. Sokan szóltak aggodalommal a szocialista brigádmozgalom jövőjéről, merthogy meglátásuk szerint munkahelyükön újabban kevesebb figyelmet fordítanak erre. A vezetőktől elsősorban a mozgalom termelést, fegyelmet szolgáló kezdeményezéseinekelkarolását várják. Mivel időben sokhelyütt egybeesett a pártnapok időpontja a településfejlesztési hozzájárulás szervezésének „hajrájával", ezért a „teho" is jelentős arányt képviseltaz eszmecserékben. A községekben, s különösen a kistelepüléseken méltatták az új településfejlesztési koncepciót, a falvak népességmegtartó szerepének növelésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor hangsúlyozták a helyi kezdeményezések, a saját erő szerepét, s ennek kapcsán meglehetősen bíráló hangsúllyal vélekedtek a hozzájárulást nem vállaló települések lakóinak álláspontjáról. A tapasztalatok szerint a kisebb létszámú rétegtalálkozók biztosították a legjobb lehetőséget az eszmecserére, ezeken tudtak a legtöbben bekapcsolódni az érdemi vitába, tisztázni a felvetődött kérdéseket. Nyilvánvalóan ezt az előnyt a hasonló rendezvényeknél figyelembe kell venni, továbbá azt az észrevételtis, hogy az előző esztendei értékelés és az új évi feladatok ismertetése, elemzése céljára február második felénél célszerűbb időpontnak látszik január vége, február eleje. Korszerű húsüzem létesül Kilimánban A baki tangazdaság alsórajki kerületében, Kilimánban a húsüzem udvara építkezés színhelye. Megásták már az alapokat, s tavasszal a gazdaság saját építőbrigádja hozzálát a falak felhúzásához. A közelben lévő, korábbi munkásszállás pedig átalakulóban van: ez lesz a szociális épület. S mivel itt kezdődött az építkezés, itt a legelőrehaladottabb a munka. Ez pedig azt jelenti, olyan beruházás lesz, ahol az általában szokásos sorrend megfordul, nem utolsónak, hanem elsőként készül el a dolgozók ellátásához szükséges szociális létesítmény. Kovács Gábor üzemvezető elmondta, hogy a gazdaság hozzáfogott a húsüzem rekonstrukciójához. Szükségszerű lépés volt ez, mert az üzemben a feldolgozás körülményei nem felelnek meg a mai követelményeknek. A valamikori uradalmi istállóból kialakított feldolgozó eleinte csak a gazdaság üzemi, konyháit látta el, később árutermelésbe kezdett, s mivel a házias, jóízű készítményeknek sikerük lett, egyre többet gyártottak. Az igényekkel azonban nem győztek lépést tartani. Heti harminc- negyven sertés levágásával kezdtek, jelenleg 140-et, és 45 szarvasmarhát dolgoznak fel. Tőkehússal, töltelék és füstölt áruval öt üzemi konyhát látnak el, vásárolnak a gazdaság dolgozói, s a különböző készítményeiket viszik a környező áfészek is. Tavaly 38 millió forint termelési értéket produkált a feldolgozó, ami a hasznot hozó ágazatok közé tartozott. A rekonstrukció mérföldkövet jelent az üzem életében. A jövő évben befejeződő építkezés a tervek szerint 40 millió forintba kerül, s ezzel olyan húsüzem alakul ki Kilimánban, amely hosszútávon megfelel az igényeknek. A körülmények igazodnak a higéniai kívánalmakhoz, a technológia korszerű gépek, hűtők segítségével valósul meg és megkönnyíti a munkát. Hasznosítani tervezik a melléktermékeket is. Megduplázódik a termelés, de még ezzel nem használják ki teljesen a kapacitást. Bővül a termékskála: részt vesz az üzem a tőkehúsellátásban, a megszokott töltelék, füstölt és főtt termékek mellett gyártanak majd parizert és virslit is. Arra azonban ügyelnek, hogy készítményeik jellege továbbra is házias legyen, vagyis a pácolást, a füstölést nem gyorsított, hanem hagyományos eljárással végzik, kellően érlelve a készítményeket. A húsüzem a húsvét előtti időszakban nagyott hajrázott, az átlagnál nagyobb mennyiségű füstölt árut adott a szövetkezeteknek. Parasztsonkából 6, kötözött és darabolt sonkából 2—2 tonnát, füstölt csülökből pedig 1 tonnát szállított. A zsírértékesítést háziasan szervezik meg: a gazdák gondőit a helyszínen töltötték meg. Szapurán dolgoznak a csontozó szakmunkások: Molnár Gyula, Rodek Ferenc, Darvas Rudolf, Papp József, Horváth János, Bognár Rudolf. Jó árukínálat A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első két hónapjában a lakosság 76,9 milliárd forint értékű árut vásárolt, amely folyó áron számolva 8,6 százalékkal, összehasonlítható áron pedig 1,9 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Legnagyobb mértékben a ruházati termékek, továbbá a vegyes iparcikkek és az élelmiszerek forgalma növekedett. Az alapvető élelmiszerekkel való februári áruellátást jónak minősíti a jelentés. A gyümölcskonzervek kínálata a tavalyihoz képest számottevően bővült, de néhány termékből, például olcsóbb húsfélékből, diabetikus készítményekből változatlanul előfordulnak hiányok. Burgonyából, vöröshagymából, almából változatlanul bőséges a kínálat, s a korábbihoz képest javult a választék zöldség- és főzelékfélékből is.