Zalai Hírlap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-20 / 93. szám
1988. április 20., szerda Napirenden: A pártértekezleti állásfoglalás-tervezet pártszervezeti vitáinak összegzése Városi pártbizottsági ülésekről jelentjük Megyeszerte lezajlottak azok a városi pártbizottsági ülések, amelyeken az országos pártértekezlet állásfoglalástervezetét, illetve az arról szóló alapszervezeti eszmecseréket vitatták meg. A reformok melletti kiállást és cselekvési eltökéltséget tükröző testületi vitákat mindenütt alkotó, kritikai légkör, s a javaslatok egész sorát felszínre hozó aktivitás jellemezte. Az alábbiakban három pártbizottsági fórumról adunk áttekintést, alapszervezetekben a legöszszetettebbek a feladatok, s itt a legnehezebb a munka. Ennek okát abban látta, hogy az alapszervezeteket nem vonják be eléggé a döntésekbe. — A mai felállásban végrehajtók vagyunk, s nem a politikai hatalom gyakorlói — mondotta. Az ideológiáról, s ehhez kapcsolhatóan a tájékoztatásról szólt Suhai Sándor iskolaigazgató. Megjegyezte, hogy az elmúlt 20 évben — leszámítva a közelmúltat — keveset foglalkozott a párt ideológiai kérdésekkel, s ez elbizonytalanodáshoz vezetett. A tagság pedig szellemi utánpótlás nélkü nem tud érvelni, meggyőző munkát végezni. Sőt, a mára kialakult helyzetben nem tudják elhelyezni a változásokat saját értékrendjükben. Dr. Karvalits Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára elsőként ugyancsak az állásfoglalástervezet egyes kitételeire reagált, majd többek között az elmúlt három évtized hazai történetében a folytonosság és a változás arányát boncolgatta. — 1957 óta a folytonosság volt a fő jellemző — mondta. — Meg kellene vizsgálni, hogy ez ma elég-e, s nem a változásra kellene a hangsúlyt tenni? Egy másik kitétel kapcsán úgy vélte: valóban létjogosultsága van a vezetők megítélésében a szakmai tudás mellett a közéleti tevékenységnek is, ám figyelemmel annak eredményességére. A pártértekezlethez kapcsolódó nagy várakozásra reflektálva megjegyezte, hogy e fórum valószínűleg több indokolt kérdésre még nem fog választ adni Az első titkár a pártértekezlet feladatát abban látja — többek között —, hogy erjesztője legyen annak a folyamatnak, ami a gazdaságban már megindult és elindítója legyen a politikai irányító munka fejlesztésének is. R. F. Zalaegerszeg: Határozottabb programot és jövőképet — Világos, gyakorlati tettekre mozgósító állásfoglalásra van szükség — fűzte hozzá a több mint 300 alapszervezet eszmecseréjének összegzéséhez dr. Lendvai Miklós, a városi pártbizottság első titkára. Többek között hangsúlyozta: a tagság zömének véleménye, hangulata a tenniakarást tükrözi, ugyanakkor a majdani végleges tervezettől erőteljesebb programadó tartalmat, a politikai vezetés minden szintjéről pedig nagyobb határozottságot várnak. A városi pártbizottság vélemény-összegzése és az ülés 14 felszólalójának többsége is megállapította: társadalmi valóságunkból kiinduló, dicséretesen önkritikus és a reformfolyamatok továbbvitele mellett elkötelezett a dokumentum-tervezet. Ám a tagság jelentős része — így sok fiatal is — hiányolja belőle a társadalompolitikai stratégia, s a mozgósító jövőkép felvázolását. Miként azokat az elemeket is, amelyek az irányítás, működés gyakorlatában nem bizonyultak időtállónak vagy éppen minden tekintetben szilárdak. Kulcskérdésnek ítélik meg az egész reform végrehajtása szempontjából az elvszerű, következetes kádermunkát, a vezetők személyét. Ez utóbbiakkal kapcsolatban valóban legyen fő mérce az eredményesség, de pontosan meg kell követelni az idevágó kritériumok együttes érvényesülését. Zalaegerszeg és körzete párttagjai hiányolják a tervezetből többek között a Szervezeti Szabályzat szükségszerű módosítására vonatkozó — például a választással—szavazással összefüggő — utalást, a tagfelvétel felmerült problémáira való reagálást, a tömegszervezetek, mozgalmak reform-feladatainak egyértelműbb megjelölését és a kétfrontos harc hangsúlyozását. A vitákból kicsendült, hogy a mai társadalmi gyakorlat nem kedvez a tervezet bevezető részében megfogalmazott célok elérésének. Elveinkkel összeegyeztethetetlen, de átmenetileg aligha elkerülhető a munkanélküliség, ám sokan úgy vélik: e gond levezetésére a gazdaság, a gazdaságirányítás nincs kellően felkészülve. Felvetették, hogy a dokumentumban foglalt széles körű célrendszer egyidejűleg tartható-e, nem volna-e reálisabb a tennivalók rangsorolása? Többször is hangsúlyt kapott, hogy szükséges markánsabban megfogalmazni a fiatal nemzedékekért való tevés, az ifjúsági törvény módosításának fontosságát, s a felső- és középfokú képzésben — a létszám mellett — a színvonalnövelés jelentőségét. A terület párttagsága vitatja, hogy a műszaki-technológiai lemaradás rövid távon csökkenthető, miként azt is: miért szükséges kiemelni a főváros lakásgondjait, amikor az országos ügy. A felszólalásokban elhangzott és a vélemény-összegzésben foglalt számos tartalmi, illetve szövegrész-módosítást ajánlott a testület. Többek között a „dolgozó osztályok és rétegek” formula alkalmazását, s „az árrendszer változásait kövesse átfogó bérreform” feladatmegjelölést. Pontosan kell meghatározni a Központi Bizottság szerepét, a többes jelölés általánossá tételét vagy a kisebbségi vélemények továbbításának módját is. Az egész pártbizottsági vita végkicsengése, a társadalom előtt álló megújulási feladatok csak a párt és állami élet igazi demokratizmusa, a nem monolitikusan értelmezett pártegység és a cselekvési fordulatot előmozdító célmegjelölések révén valósíthatók meg. L. J. Nagykanizsa: Kapjanak nagyobb szerepet az alapszervezetek Nagykanizsán a pártbizottsági ülés munkájában részt vett és felszólalt dr. Karvalits Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is. — A tapasztalatok szerint — mondta a helyi dokumentumtervezethez fűzött szóbeli kiegészítésében Gál Róbert, a városi pártbizottság első titkára — a vitákban a tagság figyelme a párt vezető szerepének növelésére, a pártegység megteremtésére, a politiai intézményrendszer működésének fejlesztésére és a gazdasággal foglalkozó fejezetekre irányult. Megújulását halaszthatatlannak, működési rendjének korszerűsítését meghatározónak tartják. A gazdaság kérdéseiről szólva általános a vélemény a reform fontosságáról. Javasolják olyan törvények alkotását, amik lehetővé tennék egy célirányos stratégia kidolgozását, s rögzítenék a döntési kereteket, az önállóságot. Az előterjesztést követő vitában dr. Havasi Ilona, a Kögáz pártbizottságának titkára a pártdemokráciáról szólva azt kérdezte: miért kell ebben az alapdokumentumban ismét deklarálni olyan dolgokat, amiknek régen automatizmusokként kellene működniük? — Azért, mert a végrehajtásnak nem voltak meg a feltételei. Pedig erre is figyelni kell, ugyanis magától semmi sem fejlődik, szélesedik, folytatódik — utalt tervezet nyelvezetére. Egy másik témával kapcsolatban örömét fejezte ki, hogy a városi szintű álláspontok között megfogalmazást nyert, miszerint a politika első vonalában, azaz az Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Keszthely: Önkritikus, konkrét valóságfeltárásra van szükség A városi pártbizottsági ülés Keszthelyen hű tükre volt az alapszervezetnél korábban zajlott párbeszédek hangulatának. A kiadott írásos öszszegzés és Szíjártó Endréné első titkár szóbeli kiegészítése már azt a szintézist fogalmazta meg, amit az alsóbb szintű fórumok sugalltak, mégis megnyilatkozásra késztette a bizottsági tagokat. A kialakult élénk vitában felszólalt dr. Kőmíves Miklós, a megyei pártbizottság titkára. A tervezet tételes elemzése, a pontokba foglalt javaslatok, vélemények csoportosítása az alaposságra enged következtetni. A bizottsági tagok erre támaszkodva már „lépéselőnyből” érvelhettek, amikor a személyes meggyőződésre, tapasztalatokra hivatkozva fejtették ki mondandójukat — újabb, megfontolásra érdemes javaslatokat is adva a készülő testületi anyaghoz. Dr. Búzás Gyula, a helyi agráregyetem rektorhelyettese a felsőoktatásban kialakult kritikus helyzetet vázolva szólt arról, hogy az egyetemi ifjúság csalódott, többet várt a tervezettől. Keveset foglalkozik az értelmiség helyzetével és ez vonatkozik a mi tervezetünkre is — mondta többek közt. — Az a megfogalmazás, hogy a tudományos kutatás eredményeire jobban kell támaszkodni a gazdasági, társadalmi döntésekben, nem oldja fel az aggodalmunkat, hiszen évek óta szerepelt a tézisek között és nem történt semmi. Emellett több konkrétumot, a megvalósításra pedig alternatívákat vártunk. Az érzelmekre, a konfliktusok, ellentmondások miatt vívódó ember kétségeire apellált Molnár Ferencné, a helyi szolgáltató szövetkezet dolgozója, amikor Grósz Károly miniszterelnök televíziós nyilatkozatára hivatkozott: miért nem egyértelmű megfogalmazású a tervezet, miért kell ,,szótár” az egységes értelmezéséhez ? — Eddig dicsértük magunkat, itt az ideje a tényszerű önkritikának. Lemaradás ván az ideológiában, útmutatás helyett kullogunk az események után, utólag próbáljuk megmagyarázni a kialakult helyzetet — hangoztatta. Szilágyi Béla nyugdíjas a vezetők és a tagság közti elmaradt párbeszédek miatt — 40 éves párttagságára hivatkozva — a szavak és a tettek, az elmélet és a gyakorlat egységének a szükségességére hívta fel a figyelmet, a párttal szembeni bizalom csökkenését elemezve. Horváth Béla, a fegyelmi bizottság elnöke e gondolatot így folytatta: " Túlságosan is általános a tervezet, s mintha úgy fogalmazták volna, hogy a nemteljesítést ne lehessen számonkérni. Új programot, új vezetőket várunk, a káderpolitika felsőbb szinten való betartását is, s a hibákat őszintén feltáró, konkrét helyzetelemzést — a 70-es évektől máig. A pártbizottság tíz oldalas összefoglalójára, illetve a javaslatokra végül — az alternatív kérdésekben nyílt szavazással döntve — közel négyórás párbeszéd után igent mondott a testület. Hiszen, mint elhangzott, jól foglalja össze a 107 alapszervezet 2724 kommunistájának a véleményét, javaslatait, ugyanakkor a valós életet tükröző elemzéseivel segítheti az országos pártértekezlet munkáját. K. L. e Érezték a segítséget Pályakezdők a Nagykanizsai Üveggyárban A pályakezdők „csak” egy kis csavart jelentenek a gyár, a vállalat gépezetében, de a kitartók, a rátermettebbek néhány év múlva akár a kollektíva felelős vezetői is lehetnek. A Nagykanizsai Üveggyárban a pályakezdőktől arról érdeklődtünk: hogyan képzelik jövőjüket, az idősebbektől milyen támogatást kapnak? Két éve végzett a kanizsai szakmunkásképző iskolában Szénás Gizella. A fiatal munkáslány az üvegtechnikai részlegben kapott munkát. — Laboratóriumi hőmérők készítése a feladatom — mondta Gizella. — A műszernél csak egytized fokos „eltérés” lehet, alapvető tehát a pontosság. A munkaasztalok kelléke a gázégő, a végleges alakítást ezzel végzik. — Az üvegfúvók által készített cső- vagy gömbalakból mi alakítjuk ki a legváltozatosabb laboreszközöket — jegyezte meg beszélgetőtársunk. — A hőmérókészítés annyival bonyolultabb — részben veszélyesebb —, hogy higannyal is dolgozunk. Az üvegtechnikán nemcsak a már említett laboratóriumi eszközöket gyártják az itt dolgozók, hanem háztartás, és díszüvegáruk előállítása is feladatuk. — A szívemhez legközelebb a dísztárgyak állnak — mondta Szénás Gizella. — Ezekhez ugyanis némiképpen az alkotó is hozzátehet egyéniségéből. A fiatal leány üvegművesként végzett a szakmunkásképzőben, speciális ismereteket igénylő, betanított tevékenységet végez. Bármelyik szakmában dolgozónak előbb-utóbb fel kell mérnie, hogy az elméletben tanultakat mennyire hasznosíthatja munkahelyén. Erről a fiatal munkásnő így beszélt: — Elméleti ismereteket kaptunk, de a termelésben való helytállást már a gyárban kellett elsajátítanunk. Hamarosan megéreztük, hogy időre kell dolgozni. Ehhez szerencsére kaptunk megfelelő tanácsokat az idősebb társaktól, amire bizony nagy szüksége van minden újonnan munkába álló fiatalnak. Ahol külpiacra is termelnek, szükségesek a külkereskedelmi ismeretekkel rendelkező szakemberek. Az üveggyár termelési és kereskedelmi osztályán dolgozik Parti János. — Három éve végeztem a Külkereskedelmi Főiskola áruforgalmi szakán — mondta a fiatal kereskedelmi ügyintéző. — A felsőfokú tanulmányaimat megelőzően itt, Nagylizsán, a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskolába jártam. A főiskolán az utolsó félév végén, amikor már a végzősök munkahelyek után érdeklődnek, nekem a fő szempont az volt, hogy lehetőleg itthon találjak állást. Jóllehet, aki külkeres karrierre pályázik, annak elsősorban a fővárosban célszerű munkát keresnie. A gyárban régi bevált rendszer, hogy a pályakezdő fiatal szakembereket valamennyi üzemrészhez egy-egy időre beosztják, így kivétel nélkül minden teendővel megismerkedhetnek. — Rendkívül sokat megtudtam a munkahelyemről az így eltelt hónapok alatt, olyanokat is, amiket a szűkebb beosztásomban nem ismertem volna meg. Ám ezek az ismeretek pótolhatatlanok hoszszabb távon — mondta a fiatalember, aki gyakorlatilag egy éve dolgozik csak, mivel közben katona volt. A külkereskedelmi munkában a nélkülözhetetlen szakmai ismeretek mellett szükségesek azok a képességek is, amelyek a partnerrel kialakítandó kapcsolatfelvevést is szolgálják. Ezek egyike a megbízható nyelvismeret. — Francia nyelvből felsőfokú, angolból középfokú képesítésem van, ám ez utóbbiból szeretném a legmagasabb fokozatot elérni — szólt tervéről Parti János. A kezdési időszak természetesen nála sem ment zökkenőmentesen, de számíthatott a régebbi munkatársaikra. — Több fiatal kezdett velem együtt, s amikor szükség volt rá, éreztük a segítséget — mondta Parti János. Háry László Szénás Gizella hőmérőkészítés közben. Parti János a gyár külföldi partnereit sorolja. (ZH fotó : Kiss Ferenc felvételei) Több a bogyósgyümölcs A Zalaegerszegi Áfémsz idei tervében 23 millió forint felvásárlásból származó árbevétel szerepel. Ennek teljesítése érdekében már a múlt évben megkezdődtek az előkészületek, elsősorban a bogyósgyümölcsűek termeltetésének szervezésével. Ősszel az új vállalkozóknak négyezer málnatövet adtak kedvezményes áron, így idén 1,5 hektáron integrálják a városkörnyéki málnatermesztést. A tavaszi telepítési szezonban is jelentkeztek igények, ezt azonban a szaporítóanyag hiánya miatt már nem tudták teljesíteni. Így a további vállalkozók ősszel telepíthetnek majd új ültetvényt. Növekedett a házikertben az árutermelés a tüske nélküli szederből is, hiszen tavaly ősszel 1500 tövet igényeltek a háztájiban gazdálkodók. Tart még a szamócatermesztésre vállalkozók szaporítóanyaggal való kiszolgálása, a tavaszi telepítésre jelentkezők ezekben a napokban veszik át a töveket. Idén a tavalyinál 1300 négyzetméterrel nagyobb, több mint fél hektárnyi szamóca termésére szerződtek. Az áfémsz összesen 17 tonnányi bogyósgyümölcs átvételével számol, amit a Zalaegerszegi Hűtőipari Vállalat részére adnak el. 3