Zalai Hírlap, 1993. március (49. évfolyam, 50-74. szám)

1993-03-01 / 50. szám

1993. március 1., HÉTFŐ Krónika ZALAI HÍRLAP 3 Via érvénybe lépett a társadalombiztosítási törvény változásai Március 1-jén lép hatályba a­sadalombiztosításról szóló 75. évi II. törvény módosít,­­amely — egyebek között a tásítási szabályokat, a táp­­ízre vételt, illetve a nyugdíja­­t érintően — több lényeges hozást hoz. Kiss Sándor, Or­szágos Társadalombiztosító­ Főigazgatóság Jogi és Szak­­zgatási Főosztályának ke­­ttes vezetője — az MTI ér­­ződésére válaszolva—a biz­­atási szabályok két fontos horására hívta fel a figyel­­t. Az első szerint, mivel a sze­­rves közreműködés nem kö­­­ző a szövetkezetekben, a tár­­alombiztosítás csak azokra ed ki, akik munkaviszony­i vagy vállalkozási jellegű viszonyban dolgoznak a sze­­kezetekben. A másik, a szer­­ű szabadfoglalkozásúakat E­yis az egyes tudományos és részeti, illetve egyéb a szer­ű­ tevékenységet folytatókat érinti. Őket ezen a jogcímen e­ddigiektől eltérően nem ille­­teg a biztosítás. Amennyiben a állnak kötelező biztosítás elő jogviszonyban, március­tól csak a biztosítóval kötött án megállapodás alapján ve­­ri igénybe a tb szolgáltató­­, illetve ellátásait. Igény mint megállapodás köthető v­alamennyi, illetve külön-ki­­vagy egymással kombinálva mely ellátására, vagy szol­­atására. A fizetendő összeg részetesen aszerint változik,­­ a szerződő fél mely juttatá­­st kívánja igénybe venni. Az­tás alapja a minimálbértől iimum 75 ezer forintig teh­net. (Ilyen jellegű megáll­­­ást kell kötnie kérés esetén a adalombiztosításnak azok­­a személyekkel is, akik esté­­ikből ugyan, de szintén „ki­­ék” a biztosítotti körből, nem például a hazánkban tar­­codó külföldi állampolgá­­r vagy a munkáltató házas­­a, élettársa, ha nem család­ként foglalkoztatják.) /­árcius 1-jétől kedvezően lasul a táppénzre vonatkozó pályozás — mondta Kiss dór. Keresőképtelenség ese­­egy évig, illetve legfeljebb m­ntettek folyamatos biztosa­­inak időtartamára jár a táp­­z. Ezt követően azonban — ennyiben valaki továbbra is okaképtelen — a keresőkép­­nséget elbíráló orvos a főor­­i bizottság jóváhagyásával ál, majd pedig az Országos ■osszakértői Intézet újabb ki­­s hónappal meghosszabbít­ja a táppénzfizetés időtarta­­m, így tehát, tartós megkere­­lés esetén összesen két évig ját a táppénz. Szintén a táppénzzel össze­­gő, ám az előbbinél kedve­­lenebb változás, hogy a jövő­ben a keresőképtelenség 31., il­letve 91. napjától nem emelke­dik a táppénz mértéke. A továbbiakban a táppénz mértéke egységesen 65, illetve 75 száza­lék lesz, attól függően, hogy passzív vagy biztosítotti jogon jár az ellátás. A terhességi gyermekágyi se­gélyre, vagy a gyedre való jogo­sultság elbírálásában is megvál­toznak a szabályok. Eszerint, ha a szülő nő nem rendelkezik leg­alább 180 naptári napnak meg­felelő keresettel, akkor a mini­málbér kétszeresének har­mincad része alapján kell meg­állapítani az anyasági ellátások összegét. A tb-törvény módosulásának következtében némiképp kiszé­lesedik a társadalombiztosítási járulékalapok köre, így ezután a munkáltatónak a munkavállalók részére nyújtott természetbeni juttatások, illetve azok pénzbeni megváltása után is meg kell fi­zetniük a 44 százalékos tb-járu­­lékot. Szintén járulékalapot ké­pez március 1-jétől a szabadság megváltása címén adott átlag­­kereset, és a biztosított, kedvez­ményezett javára kötött biztosí­tás díja is. A társadalombiztosítási tör­vény módosításával megválto­zik egy sor, nyugdíjjal, nyugdí­jazással kapcsolatos szabályo­zás is — mondta az MTI-nek dr. Tamási Judit főosztályvezető­helyettes. A nyugdíjas özve­gyek számára pozitív változást jelent, hogy őket egy éven át mind a saját jogú, mind pedig a házastársuk után járó özvegyi nyugdíj megilleti. Ez a kedvez­mény azonban már csak azokra vonatkozik, akik 1992. decem­ber 31 -ét követően veszítették el házas­társukat. Elsősorban a csekély szolgá­lati idővel, vagy alacsony kere­settel nyugdíjba vonultakat érinti kedvezően, hogy a tör­vény alapján március 1-jétől az öregségi nyugdíj összege nem lehet kevesebb, mint a rendsze­res szociális járadék összege. / Göncz Árpád levele Valkonyára A hét végén több mint meg­duplázódott a kis falu, Valkonya lakossága, hiszen vagy száz ter­mészetbarát turista érkezett a községbe, hogy tanúja legyen a turistaház avatásának. A túrá­zók pihenőhelyéül szolgáló lé­tesítményt a helyi önkormány­zat és a Kanizsa Természetbarát Sportegyesület a falu volt isko­lájából alakította ki. A népes érdeklődők körében ott volt Rudics Róbert és Tar­­nóczky Attila országgyűlési képviselő is. Lóránth József, a megyei közgyűlés alelnöke kö­szöntötte a résztvevőket, majd felolvasta Göncz Árpádnak a le­velét, amit a turistaház avatása alkalmából írt a létesítmény ala­pítóinak, a valkonyaiaknak. Ezután dr.Varga Tibor, a köztársasági megbízott területi hivatalának helyettes vezetője mondott avatóbeszédet, majd leleplezték a turistaház névadó­jának, Rockenbauer Pálnak a ház falába épített portréját, s azt megkoszorúzták. A ház három szobájában és társalgójában harminc személy­nek van fekhely, valamint saját felszereléssel—hálózsák — to­vábbi tíz fő pihenhet, míg az ud­varban, ugyancsak saját felsze­reléssel van lehetőség a sátoro­zásra. A felszerelt konyhában főzésre is van alkalom, tehát lé­nyegében minden együtt áll a szerény, de szíves és kényelmes, kellemes vendéglátásra. Minden, párosulva a csodála­tos természeti környezettel, s a kis település lakóinak nyíltszívű barátságával, remélhetően sok vendéget, s ezzel új szint hoz Valkonya életébe, s az egykori riport címe — Valkonya alko­nya? — időszerűtlenné válik... A kis település Új büszkesége, a turistaház. (Pezzetta Umberto felvétele) Kedves Barátaim! Nagy örömömre szolgál, hogy ma itt üdvözölhetem Önöket, ha nem is személyesen, de legalább lélekben. Régen a tűznek őrzői voltak, akik féltő figyelemmel táplál­ták, hogy ki ne aludjék. A lángoknak éjjel-nappal lobogniuk kellett. Az egykori tűzönökhöz hasonlíthatók azok a közössé­gek, amelyek őrzik —féltve és büszke szeretettel — azokat a tárgyi maradványokat, amelyek környezetében éltek, s élik mindennapjaikat. Ez a kis közösség — a Valkonyán élők, s e kis falut szerető környékbeliek—, amely nem hagyta volt falusi iskoláját funk­ció nélkül tönkremenni, bizonyítja jól, hogy a magyar társada­lom önerejéből, öntevékenyen is képes a maga életének alakí­tására. A léleknek milyen jelre volt szüksége, hogy legyűrje a rest­ség könnyű béklyóját? Mi mozdította meg a kezeket, hogy az álló idő óramutatóját előbbre lökje itt, az ország délnyugati csücskében? A választ Önök tudják. Különös örömet jelent számomra, hogy ismét olyan példá­val találkozhatom, amely a civil társadalom születését igazol­ja. Csak így, egyes emberek, társaságok elhatározásából szö­vődhet a társadalomnak az a gazdag szövete, amely megelége­dettséget, nyugalmat és biztonságot adhat a mindennapi élet­hez. Őszintén kívánom, hogy a pihenés óráiban örömüket leljék ebben a turistaházban, amelybe ha időm engedi, vala­mikor én is szívesen eljövök. Göncz Árpád A Magyar Köztársaság elnöke Budapest, 1993. február 24. Van egy Hely... Végre van egy Hely Nagyka­nizsán. Egy hely, amely a szó legjobb értelmében vett szóra­kozóhelyet takar. Péntektől a nagyközönség előtt is nyitva áll a Helyi Pinceklub és Art mozi. Szép számmal gyűltek össze az érdeklődők a kanizsai Zsig­­mondy-Winkler Műszaki Kö­zépiskola alagsori helyiségé­ben, hogy részt vegyenek a meg­nyitón. A rendkívül ízlésesen megalkotott klub egy barlang­rajzokkal díszített színház­teremtéséből áll — itt kerül sor a vetítésekre, koncertekre, mivel a variálható széksoroknak köszönhetően kényelmesen he­lyet foglalhat a néző,­­ míg a másik terem a kulturált, szesz- és füstmentes büfének ad he­lyet. Az ünnepélyes megnyitón Varga Zsófia, az intézmény igazgatója elmondta, a klub sa­játos légkörével az ember és a természet egységét kívánták ér­zékeltetni. Helyéből és jellegé­ből adódóan az oktatás segítője is, de ugyanakkor városi és re­gionális rendezvények szerve­zésére szintén alkalmas. A Hely nem csak az iskola, hanem az e célból létrehozott alapítvány támogatásával is mű­ködik — mondta el kérdésemre Horváth Zoltán, aki az alapít­vány kuratóriumának elnöki tisztét látja el. — Több, mint egy évvel ez­előtt kezdtük el a szervezést, s a véletlen hozta úgy, hogy talál­koztunk Tibor­cz Ivánnal, aki­nek éppen az volt a feladata, hozzon létre egy klubot itt, az is­kola pincéjében. Mivel az el­képzelés közös volt, így együtt vágtunk neki a munkának. Az iskola biztosította a helyet és a legnagyobb anyagi támogatást, amely mellé a város számtalan cége, vállalkozója is felsorako­zott. Az igazi nagy munka Balogh József, Kursner Csaba, Metrkus István és Nagy Zoltán, valamint a később hozzájuk csatlakozott Horváth Gábor vállán nyugo­dott. A büfé nappal az iskoláé, a helyiségben az otthont adó in­tézmény diákjainak szervezhet­nek programokat, esténként, il­letve hétvégeken pedig bárki előtt nyitva áll az ajtó. Minden napra tartogatnak valamilyen programot a művészfilm-vetíté­sektől egészen a koncertekig, bálokig bezárólag. A Hely Pinceklub és Art mozi sajátos hangulatú terme Egy hír helyére Diadalittas című hírügynökségi beszámoló: „Várakozó kocsisorok Péten — ismét keresett a nűtrágya”. Reménykedve böngészem a folytatást, hátha némi zokszó is keveredik majd a várako­zás méltatásába, de nem. A további sorok is olyanok, mint amilyeneket első örömében csakis a magyar műtrágyagyártók lobbyja fogalmazhatott: „A kelet-európai dömpingáru behozatalának szigorítása, vagyis a kontingensek meghatározása meghozta az eredményt, ismét a hazai ipar felé fordult a magyar mezőgazdaság.” Hát nem csodálatos? A piacgazdaság szent nevében oda járulhat a portékáért a mezőgazdaság, ahová mások megmondják, annyiért kapja meg, amennyiért az előállítók átadják, amennyiért ők jónak látják. Hogy aztán az agrárszféra mit kezd a költségekkel, az az ő gondja. És mindez nem elég, még sorba is állítják, fene a pimasz disznaját, képes lett volna máshonnan, olcsóbban műtrá­gyát venni! De most aztán megkapja, álljon csak szépen sorba. Igaz, hogy a fejtrágya kiszórásával k­ssé máris megkésett, persze hogy idegesen toporog a gyárkapuban, hihihi... Legalább menne oda gyönyörködni benne, aki ezt kifundálta és hagyja! Mától új KRESZ Március elsejétől módosul­nak a KRESZ egyes előírásai. A leglényegesebbek: A gépjármű­vek számára lakott területen megengedett legnagyobb sebes­ség 50 kilométer/óra. Lakott te­rületen kívül kötelező lesz a hát­só biztonsági öv használata azokban a gépkocsikban, me­lyekbe az övét gyárilag besze­relték. Szintén lakott területen kívül, a jelzett fő- és autóutakon nappal is használni kell a tompí­tott fényszórót. Párhuzamos közlekedés esetén mindegyik sávon haladhatnak a teherjár­művek. Koncert Forró hangulatú lemezbemu­tató koncertet tartott pénteken a Lenti Sólyom László Művelő­dési Központban a Los Andinos együttes. Ecuador, Peru és Bolí­via népeinek muzsikáját szólal­tatták meg a nagysikerű hang­versenyen. Nehézvíz Ötven ével ezelőtt hajtották végre norvég hazafiak a máso­dik világháború egyik legjelen­tősebb partizánakcióját. A cso­dával határos módon, sikerrel végződött támadás súlyos csa­pást mért a náci Németország katonai célú nukleáris program­jára: kilenc vakmerő norvég fel­robbantotta a megszállt ország déli részén működő német ne­hézvízüzemet. Népfőiskola A Lakiteleki Népfőiskola fel­nőttek részére 1993 májusától kétéves Kölcsey-tagozatot in­dít. A hallgatók negyedévente egy alkalommal 3 napos, hét vé­gi bentlakásos foglalkozásokon vesznek részt. Témakörök: ma­gyar mítoszvilág, népköltészet, népművészet, néprajz, táj- és honismeret, irodalom, közmű­velődés, egyházi és világi intéz­mények, társadalmi és szociális kérdések, szervezéselmélet, alapfokú nyelv- és számítógé­pes ismeretek. Bélyeg Kerek másfél évszázada, 1843. március 1-jén vezette be a zürichi kanton az első bélyeget az európai kontinensen.

Next