Zalai Hírlap, 1995. szeptember (51. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-01 / 205. szám
2 ZALAI HÍRLAP Búcsú a nulla adókulcstól (Folytatás az 1. oldalról.) Az év végén a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan 3 milliárd dollár körül alakul, ami azt jelenti, hogy a múlt esztendőhöz képest közel egymilliárd dollárral csökken a deficit. Hasonlóan biztató a költségvetés helyzete is. Augusztus végéig 206 milliárd forintos hiány jött létre úgy, hogy az első negyedév végén a deficit már 146 milliárd forintot tett ki. A pénzügyminiszter szerint a pótköltségvetés által meghatározott keretek tarthatók. Mérséklődőben van az infláció is. Az év első hónapjaiban a fogyasztói áremelkedés havi mértéke 4 százalék körül alakult, júliusban pedig az inflációs ráta már egy százalék alá került, így az idén összességében 28-29 százalékos infláció várható. Biztató, hogy a megszorító intézkedések ellenére a gazdasági növekedés nem torpant meg, a gazdaság teljesítménye idén is mintegy 2 százalékkal bővül. Mindezek alapján jövőre is szigorú költségvetési politikára van szükség. A kormány úgy döntött, hogy az államháztartás összevont hiánya nem haladhatja meg a GDP 3,9 százalékát, ami 258 milliárd forintot jelent, így a költségvetési deficit 220 milliárd forint, a tb-alapok hiánya 17 milliárd forint, a decentralizált pénzügyi alapoké 13 milliárd forint, az önkormányzatok költségvetéséé 7 milliárd forint lehet. A pénzügyminiszter szerint a költségvetésbe több, a gazdaság számára kitörési pontot jelentő elemet is beépítettek, így prioritást élvez az export- és beruházásösztönzés. Ennek érdekében duplájára emelték a gazdaságfejlesztési alapban lévő összeget. Jövőre előnyt élvez az infrastruktúra fejlesztése, elsősorban az útépítés. Az M5-ös autópályát nem Kecskemétig, hanem Kiskunfélegyházáig építik meg és előkészítik az M3-as autópálya továbbépítését is. A prioritási listán helyet kapott a közoktatás fejlesztése is. A kormány a Pénzügyminisztérium által javasolt személyi jövedelemadó-táblát fogadta el. A legfontosabb változás, hogy megszűnik a nullakulcsos sáv és 150 ezer forintos éves jövedelemig 20 százalékos adót kell fizetni. Ezen felül a tábla változatlan marad. A bérből és fizetésből élők számára a megnövekedett terheket adójóváírással ellentételezik. A kompenzáció elsősorban az alacsony jövedelműek számára előnyös, a magasabb jövedelműeknél csak részben fedezi a többletadó-kiadást. A számítások szerint évi 350-380 ezer forint feletti jövedelem esetén állhat elő ez a helyzet. Kettő százalékkal emelkedik jövőre a kormány javaslata alapján a munkavállalók által fizetendő társadalombiztosítási járulék, s annak mértéke így a jelenlegi 10 százalékról 12 százalékra változik, amennyiben ezt az Országgyűlés is jóváhagyja. A kormány viszont azt tervezi, hogy januártól 2 százalékkal, majd júliustól újabb 2 százalékkal csökken a munkaadók által fizetett tb-járulék. Az idén mintegy 8-9 százalékos mértékű reálbércsökkenés alakult ki, s ez a tendencia jövőre is folytatódik, bár a visszaesés mértéke nem lesz ilyen drasztikus. A kormány a Jegybank Tanács állásfoglalásának megfelelően meghatározta a januártól alkalmazandó havi csúszóleértékelés mértékét. Ez jövőre 1,2 százalék lesz, szemben az idei márciustól június végéig érvényesített 1,9, illetve a jelenlegi 1,3 százalékkal szemben. A kisebb leértékelésre annak eredményeként kerülhet sor, hogy az ez évi 28-29 százalékos inflációval szemben jövőre a fogyasztói árak 19-20 százalékkal emelkednek. A gazdaság növekedése várhatóan jövőre is 2 százalék körül alakul, és a folyó fizetési mérleg hiánya további egymilliárd dollárral csökken, 2 milliárd dollárt tesz majd ki. Ezt a deficitet már finanszírozni fogja a beáramló működőtőke, ami azt jelenti, hogy 1996-ban megállhat az ország külső eladósodása. Foglalkozott a kormány a hároméves gazdasági stratégiával. Ennek alapelve, hogy a gazdaság számára a fenntartható növekedés feltételeit kell biztosítani. A gazdaság teljesítménye exportvezérelt módon bővülhet. A program szerint tovább csökken 1997-ben a fizetésimérleghiány 1,5 milliárdra, és 1998- ban is hasonló mértékű deficit lesz. Az export viszont gyorsul, mégpedig úgy, hogy a gazdaságirányítás nem korlátozza az importot. A GDP jövőre 2 százalékkal, 1997-ben 2-3 százalékkal, 1998-ban 4-5 százalékkal növekedhet. Az államháztartás hiánya — privatizációs bevételek nélkül — 1997-től már nem haladhatja meg a 3 százalékot. Bokros Lajos szerint ez az a program, amely alapján a nemzetközi pénzügyi intézményekkel megállapodás köthető. Jelentősebb vita a csütörtöki ülésen az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban alakult ki. Végül is abban egyetértettek a kormánytagok, hogy az önkormányzatok a költségvetésből 414,5 milliárd forintot kaphatnak. Ennek az összegnek az elosztására mást javasolt a Pénzügyminisztérium és mást a Belügyminisztérium. Mindkét tárca egyetért abban, hogy a személyijövedelemadó-bevételek 36 százalékát kell visszajuttatni az önkormányzatoknak. A BM szerint az arányosan visszaosztott rész ebből 28 százalék, a PM szerint 25 százalék lehet. Végül is az utóbbi változatot fogadta el a kormány, azzal, hogy — mint Bokros Lajos fogalmazott — e döntés még megváltoztatható, nem ezen múlik a koalíció sorsa. Lakos László földművelésügyi miniszter több olyan törvényjavaslatot ismertetett, amelyet a kormány az őszi ülésszakon terjeszt a parlament elé. Ezek mind az agrárgazdaságot érintik. A mezőgazdasági termelők hitelhez jutását segíti a közraktározásról szóló törvényjavaslat. A jogszabály biztosítja olyan közraktárak létrejöttét, ahol a termelők elhelyezhetik árujukat és az igazolásként kapott közraktárjegyet értékesíthetik vagy kölcsön biztosítékaként használhatják. Ettől a rendszertől azt várják az ágazat irányítói, hogy megszűnjön az anyagi nehézségek miatti eladási kényszer. Módosul az agrárpiaci rendtartás szabályozása. Ez érinti a garantált árak, illetve az irányárak rendszerét. A terméktanácsok — ha a parlament is jóváhagyja a javaslatot —nagyobb hatáskört kapnak. Javaslat született a gazdasági kamarákról szóló törvénnyel kapcsolatban is. Eszerint a kistermelő is tagja lehet az agrárkamarának, bár esetében a kötelező tagságot nem alkalmazzák. Várhatóan akkor juthatnak a kistermelők központi támogatáshoz, ha tagjai az agrárkamarának. (MTI) Emelkedik a villany ára is (Folytatás az 1. oldalról.) ában 9 forint 20 fillért plusz áfát, vagyis 10 forint 30 fillért kell fizetni egy kilowattért. Efölött 11 forint 30 fillér plusz áfa, vagyis 12 forint 66 fillér az áram ára. Az éjszakai fogyasztás 2400 kilowattóráig 3 forint 80 fillér plusz áfa, 2400 és 12 ezer kilowatt között 4 forint 30 fillér plusz áfa, efelett pedig 4 forint 80 fillér plusz adó egy kilowattra számítva. A lakossági földgáz ára köbméterenként 16 forint 65 fillérre emelkedik szeptembertől. A kormánydöntés szerint a jövő év márciusában kerül sor a következő ármódosításra, akkor a tervek szerint a villanyáram 18 százalékkal, a gáz pedig 25 százalékkal emelkedik. Az árak korrekciójának utolsó lépcsőjére októberben kerül sor, ezzel az áraknak el kell érniük a költségarányos szintet. Addigra a közben meginduló privatizáció következtében minden bizonnyal új tulajdonosok is jelen lesznek a szolgáltató társaságokban. Ők 1997 után a piaci mozgások függvényében, évente egyszer módosíthatják majd az árakat. (MTI) II. világháborús lövedék Nagy rombolóerejű, mintegy száz kilogramm súlyú, 211 milliméteres repeszromboló lövedéket emelt ki a markológép a debreceni Kassai úti volt szovjet laktanya területén. A tűzszerészek megállapították: ez az egyik legveszélyesebb tüzérségi lőszer, csupán a robbanótöltete hetven kilogramm, s robbantásakor — ha két méter mélyre ássák — 500 méteres a biztonsági távolság. A lövedéket a tűzszerészek csütörtökön hajnalban a debreceni hajdúhadházi lőtérre szállították és ott megsemmisítették. (MTI) A Zalai Hírlap---------------------------------- A Zalai Hírlap Kft. lapja. Felelős kiadó: Győrffy István ügyvezető. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Főszerkesztő-helyettes: Arany Horváth Zsuzsa. Lapszerkesztők: Fincza Zsuzsa, Török András. Szekcióvezetők: Kovács Ferenc, Mihovics József, Szente Ottó, Tarsoly József. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Zalai Hírlap Kft. Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Takács Lajos (Magyar Médiaszerviz). Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: (92) 312-575. Fax: (92) 312-581. Titkárság: (92) 311-597, (92) 312-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 14.1. em. Telefon: (93) 310-814, (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: (92) 351-002. — 8790 Zalaszentgrót, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: (83) 360-013. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313-550. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügyvezető igazgató. Terjeszti: Magyar Médiaszerviz Kft. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel.: 310-813,310-814. Terjesztési vezető: Szalai Csaba. Előfizethető a Magyar Médiaszerviz Kft-nél és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 425 Ft, negyedévre 1275 Ft, fél évre 2550 Ft, egy évre 5%-os kedvezménnyel 4845 Ft. ISSN 0133-0500. Index: 25011. KRÓNIKA Húsz polgári halott Jelentések a NATO csütörtöki légitámadásairól A boszniai szerb légvédelem csütörtökön eltalált több NATO-gépet, ám a támadóknak sikerült elhagyniuk a boszniai szerb állam légterét—jelentette az SRNA boszniai szerb hírügynökség. Az észak-atlanti szövetség gépei csütörtökön is folytatták a boszniai szerb állások elleni támadásokat, de az akciók intenzitása jóval kisebb volt, mint egy nappal korábban. A NATO- gépek —jelentette az SRNA —csütörtök hajnalban, majd a délelőtti órákban is támadták a szerb állásokat. Szarajevó szerb negyedeiben délután légiriadót rendeltek el, ám a NATO harcigépei csak elrepültek Ilijas fölött. „A szerda hajnalban indított támadás során eddig mintegy 20 polgári személy vesztette életét” — közölte a boszniai szerb hadvezetés nyilatkozata. A boszniai hadvezetés arról is beszámolt, hogy a boszniai szerb hadsereg a nyugat-boszniai Glamoc térségében még inkább visszaszorította a horvát erőket, s megteremtette a további előrenyomuláshoz szükséges feltételeket. A szerbek a másik horvát kézre került nyugat-boszniai város, Bosansko Grahovo környékén is átvették a kezdeményezést. (MTI) 1995. szeptember 1., PÉNTEK Még nem fizetnek (Folytatás az 1. oldalról.) töredéke a tényleges költségeknek —jelentős teher a város számára. A hozzájárulás mértékét tanulónként 40 ezer forintban állapították meg, mondván ez méltányos összeg, hiszen a városban egyébként 55 000 és 82 000 forint között mozog a normatív támogatáson felüli költség. (A Békeligeti kisegítő iskola kivétel.) A határozatról levélben értesítették az illetékes önkormányzatokat, tőlük azonban a július 31-ben meghatározott határidőig mindössze 25 válasz érkezett, 11 önkormányzat nyilatkozott úgy, hogy elfogadja a feltételeket. Ezek után került sor a tegnapi találkozóra. Időközben persze sok minden kiderült. Az egyik legfontosabb, hogy a jogszabályok nem teszik lehetővé a folyamatos tanulói jogviszony megszüntetését, következésképpen, azokat a vidéki gyerekeket, akik már elkezdték tanulmányaikat, akkor sem lehet kirakni az egerszegi iskolákból, ha településük nem köti meg az együttműködési megállapodást, s nem fizet. Gyakorlatilag ugyanez vonatkozik az iskolát most szeptemberben kezdőkre is, a beiratkozások ugyanis már rég megtörténtek. Kárászné dr. Rácz Lídia alpolgármester a tegnapi találkozón már ezt a helyzetet figyelembe véve beszélt arról, hogy az, ami most körvonalazódik, valójában a '96-97-es tanévtől lép érvénybe, akkor már valóban nem fogadnak elsősöket azokról a településekről, amelyek önkormányzataival nem születik meg a megállapodás. Ő is, dr. Gyimesi Endre polgármester is azt hangsúlyozta: kényszerűségből kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel, a tét az intézményrendszer működőképességének a fenntartása. Ami a meghívott önkormányzati vezetőket illeti, nos közülük is elmondták többen is a magukét. Császár László, Zalaszentgyörgy polgármestere például nehezményezte, hogy a konzultációra csak most, s nem a levél kiküldése előtt került sor. S a számokat—amelyeket most ismertetett az alpolgármesterasszony — sem ártott volna korábban megismertetni velük. Furcsállotta azt is, hogy az egerszegi önkormányzat az egész évi hozzájárulást egyben, előre kérné, pedig ők is tudják, hogy az állami támogatást havonta utalják az önkormányzatokhoz. Erre reagálva Kárászné elmondta: semmi akadálya annak, hogy a hozzájárulást havonta fizessék a települések. Volt aki, kerekperec kijelentette, nem kötnek megállapodást. Dr. Doba György pakodi körjegyző azt mondta: a kisegítő iskola működtetése nem az ő feladatuk. Ugyanakkor előállt egy ajánlattal: ha Egerszegen olyan nagy gond az oktatás, a pakodi iskola szívesen fogad 80-100 gyereket és nem kérnek mást, csak az állami normatívát. (A többiek a kisegítő iskola működéséhez való hozzájárulás igényét jogosnak ismerték el, annál is inkább, mert speciális oktatásra, nevelésre helyben nincs lehetőség.) Többen — például Baumgartner József Nagykutas, illetve Németh Károly Kemendollár polgármestere — megfogalmazták azt is, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek rendelkeznek iskolával, nem érdekük, hogy a gyerekek máshova járjanak. Ha a szülők mégis ezt szeretnék, ám legyen, de akkor fizessék ki ők azt a hozzájárulást, amit az egerszegi önkormányzat kér. Bödör József, Zalaszentiván polgármestere viszont arról számolt be, hogy az érintett szülők máris megtalálták a megoldást, a gyerekeket a zalaegerszegi rokonokhoz jelentik be állandó lakosnak. Sz. O. Fiskális tandíj A Független Kisgazdapárt és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége csütörtökön közleményt juttatott el az MTI- hez arról, hogy ismételten megbeszélést folytattak, értékelték a felsőoktatásban kialakult feszült helyzetet, és arról közös álláspontot alakítottak ki. Ebben leszögezik, hogy a tandíjrendszer nem kellően átgondolt, rendszeridegen, fiskális szemléletet takar, ami társadalmilag és politikailag elfogadhatatlan. A HÖKOSZ ismételten megerősítette, hogy szakmailag megalapozott javaslatokkal igyekszik megállapodásra jutni a kormánnyal, de annak presztízsféltő és görcsös magatartása mind ez ideig nem tette lehetővé a megegyezést. A Kisgazdapárt a diákdemonstrációk elkerülésére felkéri Horn Gyulát: vesse latba politikai tekintélyét, és segítse elő a mielőbbi megállapodást a HÖKOSZ és az illetékes minisztériumok között. Biztonságot a semlegesség jelenthet Thürmer Gyula szerint a NATO csupán hadszíntérként számol Magyarországgal Októberre várhatóan véget ér a Munkáspárt augusztus 20-án indított aláírásgyűjtési akciója, s a remények szerint 1996 elején az állampolgárok népszavazáson dönthetnek majd arról, akarják-e, hogy Magyarország a NATO tagjává váljon. Egyebek között erről is beszélt Thürmer Gyula pártelnök a zalaegerszegi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tegnap rendezett Munkáspárt-nagygyűlésen. Úgy vélte, ez lesz az utolsó lehetőség arra, hogy a lakosság valóban véleményt nyilváníthasson erről a kérdésről. Egyrészt azért, mert a kormány máris tárgyal a NATO-csatlakozásról, de a társadalom felhatalmazása nélkül. Másrészt azért, mert az alkotmányozásban szerepet játszó parlamenti pártok — a kötelező referendum kiírásának feltételeit jelentősen megszigorítva — a későbbiekben eleve kudarcra ítélik a polgári kezdeményezéseket. Mint mondta, a Munkáspárt határozottan ellenzi Magyarország csatlakozását az Északatlanti Szövetséghez. A tagság ugyanis évi 2-3 milliárd dolláros többletterhet jelentene, ráadásul valószínűleg újra idegen csapatok és atomfegyverek jelennének meg hazánkban. A NATO pedig, tette hozzá, az ország területével amúgy is csupán hadszíntérként számol, hiszen utat talál így Oroszország és a Balkán felé. A politikus hamisnak tartja azt az érvet, mely szerint éppena délszláv háború miatt van szükségünk a katonai szövetségre. Márcsak azért is, mert a NATO eddig a harcoló felek egyikét sem védte a másikkal szemben. Ezért a magyar kormány, amely — segítve a NATO akcióit — már amúgy is belesodródott a konfliktusba, akkor jár el helyesen, ha megtiltja katonai alakulatok átvonulását az ország területén. Ugyanakkor a Horn-kabinetnek semlegességi szerződést kellene aláírnia a szerbekkel és a horvátokkal egyaránt. Magyarország számára egyébként is csak a semlegesség jelentheti az igazi biztonságot, így szomszédaink sem haragudnának ránk, s visszaszerezhetnék az elvesztett keleti piacokat is — mondta Thürmer Gyula. — vétség.