Zalai Hírlap, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
1997. március 1., SZOMBAT KRÓNIKA Nem segített a nátha sem (Folytatás az 1. oldalról.) Ezek szerint, a mosdó ajtajának külső felületén rögzített tenyérnyom alkalmas volt az azonosításra. Az összehasonlítás során a rögzített és G. Gyula tenyérnyoma között mintegy félszáz azonossági pontot találtak — a nemzetközi gyakorlatban már tizenkettő egybeesését elegendőnek tartják. Ezután a tanúk következtek sorra, akik közül az egyik elmondta, hogy a lánya, aki G. Gyulával szorosabb kapcsolatot tartott, a rablás körüli napokban elment otthonról, s hiába kereste, nem lelt rá. Igyekezett nyomára jutni, és érdeklődései során tudta meg, hogy a munkanélküli s általában pénztelen fiatalember nagyobb összeghez jutott. A két eset között csak akkor vélt összefüggést lelni, amikor nem sokkal később a rendőrök már nála keresték a lánya barátját. A védelem több tanú meghallgatását is kérte, akik azt voltak hivatottak bizonyítani, hogy a rablás idején G. Gyula náluk tartózkodott. Vélhetőleg az eltelt idő is közrejátszott abban, hogy bár határozottan állították: azon a délutánon, hozzávetőleg fél három, háromig a Delta presszóban múlatta az időt, majd negyed négy tájékán már az ettől a helytől légvonalban mintegy 150 méterre található Zrínyi úti Gondolába tért be. Mindezt kétséget kizáróan nem sikerült alátámasztaniuk. —Beszélgettünk róla, hogy a Gyula nem lehetett a rabló — mondta az egyik tanú, ám teljesen nem sikerült tisztázni, hogy már másnap reggel az újságcikk alapján, vagy csak később a rendőrök érdeklődését követően jutott eszükbe G. Gyula személyét összekapcsolni a rablással. Vádbeszédében az ügyész fenntartotta álláspontját, bizonyítottnak látta, hogy a vádlott elkövette a terhére rótt cselekményt, a fegyveres rablást. A védő vitatta ezt. Fenntartásait fogalmazta meg a postai dolgozó által elmondottakkal szemben, és hozzátette: nincs olyan tanúvallomás, amely alátámasztaná a vád álláspontját. Kifogásként említette, hogy mindkét szakértő a rendőrség állományába tartozik, valamint azt, hogy nem azonosították az elkövetéshez használt eszközt. Az eset kapcsán lefoglalt gázpisztoly viszont nem számít fegyvernek, így vitatható a vád minősítése. Mindezek mérlegelését követően a városi bíróság G. Gyulát rablásban találta bűnösnek és ezért őt 4 év 2 hónap, börtönben letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta. Az indoklásban elhangzott, hogy a postai dolgozó vallomása és a szakértők által azonosított nyomok megfelelő módon támasztották alá a bűnösséget, ám az elkövetéshez használt pisztolyhoz hasonló tárgyat nem sikerült azonosítani, így csak a rablás alapesetében lehetett elmarasztalni G. Gyulát. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, míg a vádlott és védője felmentésért, illetve a tényállás téves megállapítása miatt nyújtott be fellebbezést ezért az ítélet nem jogerős. Mivel G. Gyula egy másik bűncselekménye miatti szabadságvesztését tölti, a bíróság úgy döntött, hogy annak letöltését követően — május 26-ától — elrendeli előzetes fogvatartását. Harmadik parasztparlament (Folytatás az 1. oldalról.) Az elnök napjaink agrárdemonstrációjáról úgy fogalmazott, hogy annak központi kérdése a termelés és a megélhetés, az ágazatot mind erőteljesebben sújtó „inflációs szmog” következménye, ami alatt maga a hatalom is beteg. Az agárfinanszírozás változásairól Torma Gyula, a zalai agrárkamara ügyvezető alelnöke adott információkat. Mint elmondta: az alapok megyei szintre kerültek, a pályázatok elbírálásában helyi képviseletek vesznek részt, így a kamara, a területfejlesztési tanács, az FM hivatal és az érdekképviseleti küldöttek. Szólt az előadó a lehetséges pályázati célokról, kiemelve, hogy az integráció minden tekintetben preferált. Az előadás feletti vitában elhangzott, hogy a pályázati rendszerek struktúrájának legalább ötéves távlatban stabilnak kellene lenni ahhoz, hogy megfelelő termelési irányok alakulhassanak ki. Kérdésre válaszolva Torma Gyula elmondta: amennyiben jogszabályi változás történik az őstermelői igazolványok körül, az eddig kiadottakat kicserélik. Előadás hangzott továbbá el az áru- és a pénzpiac szereplői körében egyaránt előnyös közraktározási lehetőségekről, ami reneszánszát kezdi élni. A „bizalmi kézként” emlegetett közraktározás módot ad a tőkeszegény termelő hitelhez jutására, a bankoknak pedig garanciát a hitelezéshez. Megismerkedhettek a résztvevők a közraktározási intézményrendszer működésével és tarifáival is. A továbbiakban két osztrák vendég tartott ismertetőt a burgenlandi tartományi gépkörök működéséről. H. Á. Empátiával kell közelíteni Az „Előttem az utódom” szlogen ugyan már egy kicsit poros, tegnap kora délután mégis elővettük a tollseprűt a zalaegerszegi városi rendőrkapitányságon. Varjasi Gábor alezredes, a megyei főkapitány közbiztonsági helyettese, mintegy két héttel ezelőtt még a megyei jogú város kapitányaként ténykedett. Pénteken bemutatta utódját, Kámán János alezredest. Kibővített parancsnoki munkaértekezletet tartottak tegnap délelőtt a zalaegerszegi városi rendőrkapitányságon, ahol dr. Hantos Ferenc dandártábornok megyei főkapitány, valamint a vezető beosztású rendőrtisztek értékelték az elmúlt év munkáját. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón először Varjasi Gábor vitte a prímet. — Örömmel nyugtáztuk — így Varjasi alezredes —, hogy a város vezetése pozitívan értékelte tevékenységünket. Hétköznapira fordítva: Egerszeg ma is olyan város, ahol éjjel nyugodtan lehet sétálni az utcákon. Mindkét rendőrtiszt hangsúlyozta, hogy bármennyire centralizált fegyveres testület a rendőrség, a lakossággal való együttműködésre nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Empátiával kell közelíteni a polgárokhoz. — Ezt kértük ma külön is a kollégáktól — említette az alezredes „duó”. No, azért természetesen Kámán kapitány is felvázolta elképzeléseit. —Tökéletesen azonosulni tudok az ORFK új vezetői által deklarált irányvonallal. Tehát: a köznyugalmat zavaró bűncselekményeket a minimálisra kell szűkíteni (hangsúly a prevención, azaz a megelőzésen). És — bár ez szinte természetes —fegyelmezett munkát várok el a kollégáimtól. A lakosságot pedig arra kérem, hogy bizalommal forduljon hozzánk. A beszélgetésen túlléptünk a városhatáron is. Szóba került, hogy bővíteni kell az őrsrendszert. A Zalalövőn lévő — remekül bevált — „automata állomás” után, Pacsán is kiépül egy hasonló rendszer. A. L. Vízdíj-térítésekről (Folytatás az 1. oldalról.) E feltételek alapján az említett határidőig az országban öszszesen 109 szolgáltató területéről, 1500 település kérte a lakossági díjkompenzációt. Azonban mint kiderült, a ráfordítási küszöbértékek feletti rész teljes körű kompenzálásához idén már 4,3 milliárd forintra lenne szükség, ezért felülvizsgálták és korrigálták a támogatási rendszert. A tárcaközi bizottság az 500 forint köbméterenkénti ivóvíz és a 400 forint köbméterenkénti csatorna-ráfordítás esetén a támogatási igények 80 százalékát fogadta el. Idén csak a 130 forint feletti ivóvíz- és a 95 forint feletti csatorna-ráfordítást ellentételezi a támogatás. Azon települések esetében, ahol az ivóvíz- és csatornaszolgáltatást ugyanaz a szolgáltató végzi, az összevont ráfordításból a köbméterenkénti 225 forint feletti rész a támogatás alapja. A zalai településeken három szolgáltató végzi a víz- és csatornaszolgáltatást. Az észak-zalai területen 157 településsel kapcsolatban levő Zalavíz Rt., mint Kovács Iván szolgáltatási igazgatóhelyettes elmondta, a korábbi feltételek alapján 78 település támogatási igényét továbbította. Az új feltételek szerint azonban — a Zalavíz 18,1 millió forintot kap a kompenzációs célokra — e területen csak 39 település „fért bele” a támogatottak körébe. Jellemzően kis lélekszámú, kis fogyasztású községekről van szó. Az említett 39 településen tehát márciustól a január-februárban alkalmazott 117 forint helyett 130 forint lesz a vízdíj. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a támogatásban részesülő településeken a márciusi vízdíjszámlán jelölik majd az előző két hónap, köbméterenkénti 13 forintos különbözetét. Ez évtől egyébként a Zalavíz Rt. takarékossági okokból negyedévenként olvastatja le az egyéni családi házas, valamint a maximum négy lakásos társasházak vízóráit. A DRV Rt. zalai működési területén egyetlen település, Zalavár kivételével mindenütt állami támogatással kiegészített az ivóvíz és a szennyvízelvezetési szolgáltatási díj, mivel a termelési költségek meghaladják a megállapított, egységenként kiszámlázható lakossági fogyasztói árat. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók Keszthelyen és környékén a maximált árat fizetik, azaz köbméterenként az ivóvízért 130, a csatornahasználatért 95 forintot. Mint Palánki János, a DRV Nyugat-Balatoni Üzemigazgatóságának igazgatója elmondta, a szolgáltatás közületi tarifája — ami államilag nem támogatott — ivóvíz köbméterenként náluk 142, szennyvíz köbméterenként pedig 233 forint. E díjak, s az említett maximált lakossági árak közti különbözetet egyenlíti ki a támogatás térségre jutó része, ám erről egyelőre hivatalos értesítést még nem kapott az igazgatóság. Zalaváron önkormányzati tulajdonú kút és hálózatrendszer működik, ott a víz jelentősen olcsóbb ,köbméterenként 70 forint, a településen csatornaszolgáltatás nincs. A legnagyobb összegű hozzájárulást a területen Sármellék kapja a saját működtetésű szennyvíztisztítás hozzájárulásaként, a mű üzemeltetési költsége egyébként 607 forint köbméterenként. Tóth Ágoston, a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke érdeklődésünkre elmondta: ők is éltek a pályázati lehetőséggel, hiszen a murai és zalakarosi rendszeren kívül valamennyi településen magas az ivóvíz fajlagos ráfordítási költsége. A murai rendszeren belül azoknak a településeknek a listáját is tartalmazta a pályázatuk, ahol új szennyvízcsatorna-művek és -tisztítók vannak, mivel ezeken a helyeken a több száz forintot is eléri a fajlagos költség, ami a rendszer magas beruházási összegéből adódik, valamint abból, hogy a lakosság egy része még nem vette igénybe ezt a szolgáltatást. A nagykanizsai árak (lakossági: ivóvíz 88,50, csatornadíj 49,60 (+12 százalék ÁFA), ipari fogyasztók ivóvíz 107,40, csatornadíj 67,30 (+12 százalék ÁFA) nem tették lehetővé, hogy erre is pályázatot nyújtsanak be. Arról a főmérnöknek még nincs információja, hogy konkrétan mekkora összeget kaptak. ZALAI HÍRLAP . Arany fokozat Szép zalai eredmény született a II. Vass Lajos népzenei versenyen. Az országos megmérettetésen Farkas Szilvia, a nagykutasi népdalkor szólistája arany fokozatú minősítésben részesült. Egészségünkért Tegnap egészségnevelési programon vettek részt a lenti Gönczi Ferenc Gimnázium tanulói. A szakmai napon két előadás hangzott el: Siklósi Ernő, a lenti rendőrkapitányság munkatársa a DADA- programról, dr. Fekete Zoltán szülész-nőgyógyász pedig az AIDS-ről adott tájékoztatást. Születésnap Keszthely 101 éves polgárát, Vigh Jánosné Szabó Katalint köszöntötték tegnap lakásán születésnapja alkalmából. A jókívánságokat és a város ajándékait dr. Schmindt János alpolgármester adta át az idős asszonynak, aki lányával él. Vetőmagbörze Tegnap a keszthelyi Helyőrségi Klubban rendezett vetőmagbörzét a PATE Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai Központja a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közreműködésével. Iskolabemutató A keszthelyi Szendrey iskola március 4-én délelőtt nyílt tanítási napot tart leendő elsőosztályosok szülei részére. A zenei tagozat 10 órakor kezdődő bemutatójára az óvodásokat is várják. Pontosítás Tegnap a Nyugdíjasok fórumán című tudósításunkban téves rövidítésként az MSZP megyei és városi szervezeteit jelöltük szervezőként, holott a délutáni program rendezője a MSZDP volt. Gázvezetéket épít a MólA polgárőrség együtt a lakossággal... Tegnap ünnepi állománygyűlést tartottak Zalaegerszegen a polgári védelem napja alkalmából. Kemény József pv. alezredes, megyei parancsnok ünnepi beszédében a szervezet nemzetközi és hazai kapcsolatairól, elismertségének fontosságáról szólt. Elsősorban mint a környezetvédelmi feladatokért felelős szervezetről, másrészt az emberiséget veszélyeztető nukleáris balesetek elhárításában nélkülözhetetlen szakértői stábról. Az ENSZ keretében a katasztrófa-elhárításoknál van szükség különlegesen kiképzett szakértőkre, mint amilyen munkában részt vettünk mi, magyarok is a kairói épületomlás áldozatainak felkutatásakor. Hazai vonatkozásban fordulatot jelentett a polgári védelmi törvénytervezet kidolgozása, amit a parlament el is fogadott. Az állampolgárok biztonsághoz való jogát rögzíti ez a törvény, s ennek szellemében ró egy sor feladatot az önkormányzatokra, a megyei vezetőkre, polgármesterekre. Az ünnepség alkalmából is hangsúlyt kapott, hogy a lakossági és önkormányzati javak megóvásával összefüggő polgári védelmi munka békében is csak a lakosság teljes bevonásával lehetséges. Nem véletlenül indított a szervezet idén egy akciót, amelynek jelmondata: „Lakossággal a lakosságért" . A megyei törzs a veszélyhelyzetet méri fel, intézkedési tervet dolgoz ki a biztonságos munkára, segít a felkészítésben. Tegnap az ünnepélyes parancsismertetést követően talán ennek jegyében adtak át „civileknek” — dr. Gyimesi Endre zalaegerszegi, Jandó László pusztaszentlászlói polgármestereknek, dr Jagasics József egerszegi áruházigazgatónak, a Zala Volán főmérnökének Horváth Tibornak és csoportvezetőjének, Gaál Tibornak— a polgári védelem terén huzamos ideje végzett önzetlen munkáért emlékérmet. —is Hamarosan gázvezeték építésébe kezd megyénkben a Mól Rt. — hangzott el csütörtökön este azon a lenti fórumon, amelyet Váci László birtokügyi részlegvezető tartott a lakosság tájékoztatása érdekében. Mivel a vezeték tervezett nyomvonala többhelyütt magánterületen halad keresztül, a Mal Rt. kezdeményezte az érintetteknél a hozzájárulási engedélyek megkötését. A fórumon a részlegvezető arról is tájékoztatást adott, hogy a vezeték kiépítésével várhatóan kétféle kár jelentkezik. Az úgynevezett zöldkár, tehát a gerincvezeték lefektetésekor jelentkező terményveszteség, amit a mindenkori piaci értéknek megfelelően térítenek meg a lakosságnak, ezen felül szorgalmi kártalanítással is élnek, ez a magánbirtokban keletkezett forgalmi értékveszteségen alapul, valamint a talajban keletkezett károk teljes visszaállítására törekszenek. Ha a lakosság nem fogadja el a Mól kártalanítási ajánlatát, kezdeményezik a bányaszorgalmi bejegyzés megkötését, ami kötelező érvényű. Gál Zoltán Tunéziában jár Autóbuszgyártás, vasúti járművek szállítása, olajkutatás Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, aki parlamenti küldöttség élén tartózkodik Tuniszban, csütörtökön találkozott Hamed Karai tunéziai kormányfővel. Áttekintették a két ország és az Európai Unió kapcsolatait, az Unióval folytatott együttműködéssel összefüggő feladatokat. Karai miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország integrációs törekvései kedvező hatást gyakorolnak a kétoldalú kapcsolatokra, és segíthetik Tunézia közép-kelet-európai jelenlétének erősítését is. A magyar delegáció, amelynek Gál Zoltán mellett Hajdú Zoltán (SZDSZ) és Mészáros Gyula (KDNP) képviselő a tagja, megbeszélést folytatott Szlaheddin Bugerra ipari, Mohamed Gannusi külgazdasági és Monder Zenaidi kereskedelmi miniszterrel. Velük a kétoldalú gazdasági kapsolatokról volt szó. A felek úgy ítélték meg, hogy az autóbuszgyártás, a vasúti járművek szállítása, az olajkutatás, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, a gyógyszeripar és a szakképzés jelentheti az együttműködés főbb területeit.