Zalai Hírlap, 1998. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-20 / 16. szám
1998. január 20., KEDD „Kanizsa a régiók kapuja” készülőben a dél-zalai város mind vonzóbb képet kínáló arculatterve A nagykanizsai polgármesteri hivatal Főépítészi Irodája tavaly novemberben írt ki pályázatot a város arculattervének kidolgozására és bevezetésére a köztudatba. A szakemberek értékelése alapján a legjobbnak a helyi Mátrix Marketing Műhely Kft. — Gerencsér László szitanyomó, Kotnyek István fotóművész, Ludvig Zoltán festőművész, Németh Gábor multimédia, Rákhely Zsófia iparművész, Ryno Kulturális Menedzseriroda, Sónicz István építész, Szigetvári Péter grafikus — által benyújtott munka bizonyult, melynek megvalósulásáról a közeljövőben dönt a városi közgyűlés. A meglévő arculati elemek — állapítja meg a dolgozat — a város címerére épülnek, mely tökéletesen megfelel az ezzel szemben támasztott heraldikai követelményeknek, de nem felel meg az egyszerű, könnyű és gyors felismerhetőség szabályainak. Ezért javasolják, hogy a készülő arculat tartalmazzon két vizuális elemet — címert és emblémát —, kiegészítő szimbólumot — a már elfogadott nyári füzértekercs, mely a RynoLander-díj jelképe is —, nemkülönben szlogent: Nagykanizsa a régiók kapuja. Ez utóbbiról úgy vélik a szerzők, hogy elsősorban a külföldi és a regionális kapcsolattartásban lehet fontos, s bizalomnövelő szerepet tölthet be a befektetői körökben, az önkormányzat elképzeléseit és a város menedzselése érdekében kidolgozott koncepcióját, valamint a város arculatát. Tény, hogy a napi hivatali ügyintézés során közvetített információk „célba juttatása” esetleges, az önkormányzatnak elébe kell mennie az őt körülvevő piaci, politikai eseményeknek, neki kell felkeresnie és a szükséges hírekkel ellátnia az információra szomjazó „fogyasztókat”. Ennek érdekében —javasolja a Mátrix Marketing Műhely — létre kell hozni egy önálló PR-osztályt, melynek szakértői részt vesznek a városi közgyűléseken, továbbá a bizottságok ülésein, s így mintegy összekötők lehetnek az önkormányzat és a lakosság között, azaz tájékoztat a Városházán folyó munkáról, s folyamatosan gyűjti, rendszerezi és értékeli az öszszegyűjtött információkat. A hivatalban dolgozók megjelenése is fontos, melynek egyik eleme (lenne) az egységes formaruha, ám költségkímélő, ha például a hölgyek kiegészítőként egyensálat, az urak egyen-díszzsebkendőt viselnek, de gondoskodni kell arról is, hogy a munkatársakat folyamatosan képezzék: hol, milyen szituációban miként képviseljék az önkormányzatot? Az arculatterv figyelembe veszi Nagykanizsa történelmi — Thúry György, lerombolt végvár —, építészeti — múzeum, Vasemberház, vasútállomás, várkapu —, hangulati — Megy a gőzös..., zöld növények —, gazdasági — kereskedelem, bevásárló turizmus —, ipari — olajipari gépgyártás, fényforrásgyártás, kárpitosbútor-gyártás, vízkezelés —, földrajzi — közlekedési csomópont, a régiók találkozási pontja —, kulturális — Alpok-Adria jazzfesztivál, zene, néptánc, népzene —jellegzetességeit. A pályázat szerzőinek figyelmét a várkapu ragadta meg leginkább, mely nem zárja be kapuit, történelmileg valós tényen alapul, földrajzilag alátámasztott, színvilágában pedig utal arra az évtizedes munkára, amelynek köszönhetően feltűnik a Nagykanizsára látogató idegennek a sok zöld növény, ami arról tanúskodik, hogy itt nemcsak divat a környezetvédelem. A várkapu egyben a „Nagykanizsa a régiók kapuja” szlogen grafikai alapja is leNapjainkban a várost és az általa nyújtott szolgáltatásokat is olyan piaci környezet veszi körül, melyben a várost, mint terméket kell tekinteni, s kedvező pozícióba juttatását egy marketing-stratégián alapuló tervezésnek kell irányítania. Ebben az összefüggésben különösen fontos, hogy a polgármesteri hivatal munkatársai — akik személyesen találkoznak az ügyfelekkel, mint „fogyasztókkal” — a leghatékonyabban közvetítsék Nem zárulhat be a „kapu”. A nemzetközi jazzfesztivál és Nagykanizsa ma már elválaszthatatlan. (Szakony Attila felvételei) Emelkedik a kenyér ára A sütőipari termékek drágulása folyamat, nem lehet az év elejéhez kötni — közölte hétfőn Budapesten az MTI érdeklődésére Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója. Elmondta azt is: „a fehér kenyér ára 100 forint felett lesz az áremelés után, ám azt pontosan nem lehet megmondani, hogy melyik üzlet mennyiért árusítja majd”. Éves átlagban a kenyérféleségek 14-15 százalékkal drágulnak, míg a péksütemények ennél is mintegy 3 százalékkal nagyobb mértékben. Werli József véleménye szerint az ez év eleji áremelkedés 10-12 százalék körül várható. Az indokai között a szakember első helyre az energiaköltségek múlt évi drágulását sorolta. Ez, mint mondta, mintegy 41 százalékot tett ki, s már ebben az esztendőben is további 5 százalékkal növekedett az energiaköltség. A sütőipar 1997-ben csak 8-12 százalékkal emelte termékeinek árát, messze elmaradva az inflációtól. A Sütőipari Egyesülés igazgatója úgy véli: szakmájában a feketegazdaság aránya 20-30 százalék közöttire tehető. Ez az egyik oka annak, hogy több bolt is 100 forint alatti kenyeret tud kínálni a vásárlóknak. Befektetők figyelmébe A befektetni szándékozók tervezését és döntésmeghozatalát segítő információs kiadványt jelentetett meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Tanács. A kötet a régió gazdasági-társadalmi adatait tartalmazza, bemutatva a tíz fejlesztési körzetet, s az elkészült 11 kistérségi beruházási programot, így Baktalórántháza, Csenger, Fehérgyarmat, Kisvárda-Záhony, Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor, Nyíregyháza-Újfehértó, Tiszavasvári és Vásárosnamény adatairól kapnak információt. FÓKUSZ ZALAI HÍRLAP . Ártatlanok kora Palotás János tehát ártatlan. Az ítélet jogerős, ráadásul rögtön az elsőfokon lett az, tekintve, hogy az ügyész sem látta értelmét a fellebbezésnek, ami majdhogynem példátlan vagy legalábbis ritka az ilyen horderejű ügyekben. Akkor most mit gondoljunk? Hiszen emlékszünk még Pitti Zoltán Apeh-főnök '95 nyarán tett magabiztos kijelentésére: ha Palotás bebizonyítja ártatlanságát, ő lemond. Milyen kár, hogy nem tudta kivárni, míg az igazságszolgáltatás lassan őrlő malmai elválasztják az ocsút búzától, most tanúi lehetnénk egy látványos lemondásnak. Ha ugyan... Mert hát azért, noha most született egy jogerős ítélet egy hét leforgása alatt, azért el ne felejtsük, hogy Magyarországon vagyunk. Tény viszont, hogy Pitti úr már rég nem Apeh-vezér, egy neves könyvvizsgáló cégnél keresi meg a mindennapi betevőt, s most bolond lenne kommentálni a történteket. Szóval Palotás ártatlan. Legalábbis nem adócsaló, miként az immáron több mint három esztendeje módszeresen csepegtetett információ-morzsák sugallták. Az ítélet szerint a számos közéleti tisztséget is betöltő, közismert vállalkozó befizette, amit kellett, amit viszont nem fizetett be, azt nem is kellett, ha tévedett is, amikor tévedett, azt jóhiszeműen tette, nem az adócsalás szándékával. Örülhetünk, mert ez az ítélet azt bizonyítja, hogy hiába vádaskodik az Apeh, s hiába teszi ugyanezt az ügyészség, az igazság, hála a független bíróságnak, kiderül. A jogállam működik, az ártatlanság vélelme nem jogelméleti hókusz-pókusz, ellenkezőleg. Palotás János visszatérhet a közéletbe. Ha Palotás nem adócsaló, akkor mi?—teheti fel a kérdést a hírekből tájékozódó kívülálló, aki most nem tudja, hogy mihez kezdjen ezzel a felmentéssel. Annál is inkább, mert éppen a bírósági ítélet indoklása tudatja immáron — remélhetőleg — pontosan, hogy mi is történt tulajdonképpen anno. Palotás János, miként rajta kívül még sokan, beszállt a privatizáció néven emlegetett kiscsoportos játékba, s—miként rajta kívül még sokan — nyert. Egészen pontosan 679 millió forintot. A dolog úgy történt, hogy a Postabank által nyújtott E-hitelből megvette a Pharmatrade Kft. Állami Vagyonügynökség által birtokolt üzletrészét, amelyben benne volt egy József nádor téri ingatlan is. Ez 1992-ben történt. Rá két évre, ugyanaz a Postabank, amely az E-hitelt nyújtotta Palotás privatizációs tranzakciójához, ezt az ingatlant vette meg a neves vállalkozótól, néhány száz millióval többért, mint amennyibe két évvel korábban az egész került, így tett szert Palotás 679 millió forint árfolyamnyereségre. Viszont az adót—miként a bíróság most megállapította—befizette rendesen. Vagyis Palotás ártatlan. A privatizáción nagyot kaszálni, azt nem tiltja a törvény. Csak az adócsalást. Azt meg Palotás nem követett el. Márpedig most Palotás János állt a bíróság előtt. Nem mondom, meg lehetne kérdezni azt is, hogy a Postabank vajon kellő körültekintéssel járt-e el ebben az ügyben, s azt is hogy az ÁVÜ gondos gazda volt-e, amikor 500 millióért odaadta azt, amiről 2 év múlva kiderült, hogy 1,2 milliárdot ért, de valószínűleg nem kérdezi meg senki. De ha megkérdeznék is! Az derülne ki, hogy mindenki jogszerűen járt el. A privatizációs szervezeteknél lefolytatott vizsgálatok ezzel az eredménnyel szoktak zárulni. Palotás egyébként nem is szakított túl nagyot. Az invesztált összeg másfélszerese?! Itt Zalaegerszegen is tudunk hússzoros megtérülésről, mennyit nyerhettek az igazi nagymenők? Palotás tehát ártatlan. Még nem döntötte el, hogy visszatére a politika színterére. Előbb megtesztelné, hogy hogyan viszonyul felmentéséhez a közvélemény. Magyarországon az adócsalókat sem kövezik meg, mitől kellene tartaniuk az ártatlanoknak? Kérdés, hogyan viszonyulnak a privatizáció bűntelen haszonélvezőihez. Ha Palotás megpróbálja, kiderülhet ez is. Szente Ottó Vízbe ér az erdőbirtokosság Marócnál A tulajdonosok bérletet, az önkormányzatok csereföldet kínálnak a területért Mint a közelmúltban hírt adtunk róla, öt önkormányzat jóléti víztározót építtet Maróc határában. Az építkezés a tél beálltáig jó ütemben haladt, már állnak a gátak és a zsilip. A napokban azonban szerkesztőségünk levelet kapott a Vargavölgyi Erdőbirtokossági Társulattól, amelynek elnöke, Czigány Tibor arról értesítette lapunkat, hogy az építkezés során a tó déli gátjának egy részét az erdőbirtokosság területére építették, ami nyilvánvalóan sérti anyagi érdekeiket. Körülbelül tíz méterre nyúlik be területünkre a gát, ezen a részen nyilván nem tudunk erdőművelést végezni. Mivel erdőművelésre van bejelentve ez a terület, az erdőfelügyelőség akár felelősségre is vonhat bennünket. Másrészt ezen a részen nyilván megváltozik a terület vadászati értéke is — említette a tíz tagot tömörítő, s 130 hektár területtel rendelkező erdőbirtokosság elnöke. —Milyen megoldás képzelhető el, egyáltalán tárgyaltak erről? — Az elfoglalt részért területcserét ajánlottak fel számunkra. Idén januárban ült össze az erdőbirtokosság közgyűlése, ott azonban nem fogadtuk el ezt a megoldást. A gát és majd a víz által elfoglalt területet más művelési ágba soroltatjuk, és az önkormányzatoktól bérleti díjat kérünk érte. Az észrevétellel kapcsolatban megkerestük Szép Ferenc bázakerettyei polgármestert, a tóépítés egyik fő mozgatóját. — Sajnos tény, hogy a töltés és a leendő tó területe mintegy 100 négyzetmétert elfoglal az erdőbirtokossági földből. Ezt a problémát természetesen rendezni szeretnénk mi is. Tavaly már tartottunk egy bejárást, kimérettük a területek határát. Jegyzőkönyvben rögzítettük a követendőnek tartott magatartásformát, és egyúttal területet ajánlottunk fel cserébe. Amikor megemlítettük, hogy a cserét nem tartja elfogadhatónak az erdőbirtokosság, hanem hosszú távú bérleti díjban gondolkodik, a polgármester enyhén szólva furcsállotta a megoldást. Mint elmondta, a korábbi egyeztetésen erről nem volt szó. Anynyit közölt, hogy további megbeszélést kell folytatniuk az ügyben. H. P: Vajon mivel kompenzálják majd a tómeder egyik csücskét?