Zalai Hírlap, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-02 / 256. szám

4 ZALAI HÍRLAP Fiktív cégekkel... Hétszázmilliós csalással vádolt ügyvéd pere Kedden kezdődik a Fővárosi Bíróságon az a büntetőper, amelynek tíz vádlottja — köz­tük egy ügyvéd és az APEH egyik volt osztályvezetője — a vádirat szerint több száz milliós kárt okozott, amikor fiktív cé­gek és valótlan tartalmú szerző­dések segítségével jogosulatlan exporttámogatásokat vett fel. Az elsőrendű vádlott, az 1997 szeptembere óta előzetes letar­tóztatásban lévő Andráskó Jó­zsef e cselekmények elkövetése előtt — 1990-től 1994-ig — az APEH Pest Megyei Igazgatósá­gán, majd 1994. július 1-jétől ügyvédként dolgozott. András­kó József a sajtóban úgy is is­mert, mint aki az 1994-es parla­menti választásokon a kam­pányfőnöke volt Nikolits István­nak, a Horn-kormány későbbi titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterének. A vádirat szerint Andráskó 1994 végén és 1995-ben több­ször is hamis adatokkal műkö­dő, illetve tényleges külkereske­delmi tevékenységet nem foly­tató cégek részére igényelt több mint hétszázmillió forint össze­gű exporttámogatást az APEH Fővárosi Igazgatóság Adóigaz­gatási Osztályát vezető Mészá­­rosné Horváth Zsuzsanna tized­­rendű vádlott segítségével. A jogszabályok szerint a támoga­tási kérelmet a területileg illeté­kes adóhatósághoz kellett be­nyújtani, a kifizetés pedig az Adóelszámolási Iroda számlájá­ról történt. A törvénybe ütköző manővereket Andráskó közösen tervelte ki a cégek ugyancsak vádlottként szereplő tulajdono­saival, akiktől másfél millió forintot kért az APEH-kapcso­­latok működtetéséért. A kérel­meket a központi iktatás megke­rülésével személyesen a tized­­rendű vádlottnak adta át, aki azok soron kívüli elfogadására utasította ügyintézőjét. Az ügyészség több vádlottat is különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével vádol. Ez a bűncselekmény kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az ügy feltárása so­rán lopott útlevelet, hamisított és ugyancsak lopott személyi igazolványokat is találtak, a ha­todrendű vádlottnál folytatott házkutatás során pedig fegyver­­tartási engedély nélküli puskára és lézeres célzókészülékkel el­látott pisztolyra bukkantak. Tinédzserek öltek Egerben A Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság emberölés alapos gyanúja miatt eljárást kezdemé­nyezett két tinédzser fiú ellen, akik szombatra virradóan agyonvertek egy ismeretlen fér­fit. A két egri fiatalkorú —16 és 17 éves fiú — szóváltást követő­en két idősebb férfira támadt Egerben, a Sas út és az Ady End­re utca kereszteződésében. Az egyik férfi el tudott menekülni, ám a másikat olyannyira meg­verték, hogy belehalt sérülései­be. A rendőrség az elkövetőket őrizetbe vette, s egyben kéri a la­kosság segítségét az áldozat sze­mélyazonosságának megállapí­tásához. Az ismeretlen áldozat 167 centiméter magas, közepes testalkatú 50-55 éves, sötét hajú, barna szemű férfi. Megtalálása­kor fekete dzsekit, feketés-szür­­ke kötött pulóvert, kék hosszú ujjú pólót és farmert, fehér zok­nit és fehér sportcipőt viselt. KORKÉP EmlékkiállításMagyar Balettdíj Győrött Végh Krisztina, a Magyar Állami Operaház magántáncosa és Ströck Barbara, a Győri Balett tagja kapta az ez évi Philip Mor­ris Magyar Balettdíjat — közölte Seregi László Kossuth-díjas koreográfus, a díjat odaítélő kuratórium elnöke Győrött. Az ünnepélyes díjkiosztásra a Győri Balett szombat esti pre­mierjén került sor a Győri Nem­zeti Színházban. A sajtótájékoz­tatón a kuratórium elnöke el­mondta: a fődíjat elnyerő Végh Krisztina a klasszikus balettiro­dalom számos főszerepében bi­zonyította egyedülálló tehetsé­gét, légies, szinte ezoterikus ki­fejezőképességét. A junior díj boldog tulajdonosa Ströck Bar­bara. Ő bizonyult az év legna­gyobb balett-táncos ígéretének a kuratórium döntése szerint. Leg­nagyobb kihívást eddigi pályá­ján Christina szerepének eltán­­colása jelentette Vaculik: Az operaház fantomja című táncjá­tékában. A Philip Morris Magyar Balettdíjat a 6. alkalommal osz­tották ki, majd az együttes három egyfelvonásost mutatott be. Somogyi József szobrászmű­vész emlékkiállítását nyitották meg szombaton a Pápai Refor­mátus Kollégium galériájában, és itt leleplezték a művészről ké­szült bronz portrét is. A Pápai Református Kollégium ezzel tiszteleg egykori diákja előtt, akinek később sokat köszönhe­tett. Somogyi József vetette fel először a nyilvánosság előtt, hogy vissza kellene adni az egy­háznak a pápai gimnáziumot. Az ötödik Páholy-évadnyitó A Zalai Páholy ötödik évadjának nyitányaként Bereményi Géza Az arany ára című piaci játékát mutatták be szombaton este a megyeszékhelyi Hevesi Sándor Színházban. S minthogy a ha­gyományokhoz híven a páholy-partyk programja az éppen be­mutatott darab köré szerveződik, a szombat este további részé­nek fő témája is Bereményi műve, illetve az arany maradt. Az est új házigazdája, az ön­magát immáron zalaegerszegi­nek valló Verebes István első­ként a piaci játék szerzőjét és rendezőjét, Bereményi Gézát, illetve a két főszereplőt, Kubik Annát és Farkas Ignácot szólí­totta a pódiumra. Bereményi egyebek között azt is elárulta, hogy a valóságban mi lett a sorsa annak az aranynak, melyet a da­rab végén az őt megszemélyesí­tő unoka kap a nagyapától. — A nagymamámnak adtam, ő pedig odaadta a papoknak... Verebes István kíváncsi volt arra is, mit válaszol majd Farkas Ignác, ha a Bereményi-darab mai, budapesti bemutatója után esetleg ajánlatot kap egy főváro­si színháztól. —Ezt nagyon át kellene gon­dolnom — mondta a Jászai-díjas színművész.—­Én hiszek a csa­patmunkában, és a Hevesi csa­pata jó csapat. Az ugyancsak Jászai-díjas Kubik Anna azonnal azt taná­csolta neki, hogy maradjon:­­ Budapesten telített a piac. Ott nem olyan fontos a színház, itt viszont szeretik. Az est házigazdájának követ­kező vendége, Nagy Péter, a Postabank Értékpapír Rt. bróke­re úgy vélte, van némi hasonló­ság a darabban felidézett máso­dik világháború utáni zűrzava­ros idők és a jelenkor kiforrott szabályokkal még nem rendel­kező hazai tőzsde világa között. 200—500 ezer forinttal, mint mondta, lehet már mit kezdeni a tőzsdén, bár sok függ például Bill Clinton „befektetési” el­képzeléseitől. A Lewinsky-ügy hatását ugyanis így fordította le a közgazdaságtan nyelvére: „Ez volt a világ legdrágább „pontpontpontja”. Két aranyérmessel is beszélgetett Vere­bes István. Mint ki­derült, a világbajnok kajakos, Vereckei Ákos akkor sem jön zavarba, ha végleg le kell tennie az evezőt. Egy Ausztráliában vásárolt, kimondha­tatlan nevű hangszer­rel ugyanis vélhetően sikerrel kalapozna majd a budapesti Vá­ci utcában. Ifjabb Táncsics Lászlónak, az ifjúsági Európa­­bajnok súlyemelőnek pedig egyetlen nagy ellensége a saját élete most napi 6-8 tonna emel­­getésével és koplalással telik, mindent megenne, ami egyálta­lán ehető. A partyn bemutatkozott az idei Zala Szépe, Cserfő Berna­dett is, akit valószínűleg csak barátja akadályozhat meg ab­ban, hogy elinduljon a Miss Hungary versenyen, méghozzá úgy, hogy feleségül veszi. Mint­hogy Verebes István kicsalt egy megelőlegezett „igen”-t a szin­tén jelen lévő fiatalembertől, mindjárt egy esküvői meghívót is igényelt. A páholytagok egyébként az est folyamán megtekinthették Böjte Katalin ötvösmester ék­szerkollekcióját és Rózsa Zsu­zsa fotókiállítását, láthatták­­hallhatták a színház új tagjait, Keller Jánost, Szegezdi Róber­tet, Vankó Dánielt és Varga Zsoltot, valamint a Black & Proud Singhrls énektriót. — vézsé — Vankó Dániel és Varga Zsolt. Cserfő Bernadett a kifutó után a kártyaasztalnál próbált szerencsét, súlya. S minthogy (Pezzetta Umberto felvételei) Az érdekvédelem gondjai Izraelben Kollégák szakszervezeti tapasztalatcserén a zalai kereskedőknél A Kereskedelmi Alkalma­zottak Szakszervezete meg­hívására négy fős izraeli dele­gáció járt Magyarországon, s három napot Zalában töltöt­tek. Elutazásuk előtt sikerült szót váltanunk az egyik leg­nagyobb, a tisztviselőket tö­mörítő izraeli szakszervezeti egyesülés főtitkárával, Leon Marozowsky-val. — Milyen a helyzet most odahaza? — Nem könnyű. A szak­­szervezeti mozgalom gya­korlatilag az 1920-as megala­kulástól kezdve mindig a Munkapárt vezette baloldal mellett állt. Fordulat történt 1971-ben, amikor a Munka­párt elveszítette a hatalmat, s előtérbe került a jobboldal: ekkor kezdődtek a konfliktu­saink. Idén aztán olyan vá­lasztási szövetséget kötöt­tünk, hogy a kormány ne tudja fejünkre olvasni: a szakszerve­zetek keményen politizálnak. Ráadásul most volt egy sikeres sztrájk, amiben a köztisztvise­lők is részt vettek, mert a kor­mány a kedvezőtlen döntéseit nem tudta érdemben megindo­kolni. — Ilyen körülmények között milyen a hatalom és a szociális partnerek viszonya? — Amikor nem kellett har­colni a kormánnyal, akkor „cso­magegyezséget” könnyen köt­hettünk. Amikor nagy volt az infláció, a munkaadók bele­egyeztek abba, hogy áremelés nem lesz, a munkavállalók pe­dig abba, hogy nem követelnek béremelést, az állam meg azt ígérte, hogy nem emeli meg az adó mértékét. Az utóbbi időben nem volt lehetőségünk ilyen csomagegyezség aláírására. Nincs általános megállapodás, minden oldal azt csinál, amit akar, amit tud. Ez az oka az utóbbi időszak gyakori sztrájk­jainak. — Mekkora erőt képvisel a szakszervezet? —A bérmunkások száma 1,2 millió, közülük 600 ezer a szak­­szervezeti tag, és további 100 ezren kisebb érdekképviseleti csoportokba tömörülve igye­keznek valamit kiharcolni ön­maguk számára. A mi szakszer­vezeti szövetségünk 270 ezer taggal erősnek mondható. Ná­lunk tagok a tisztviselők, az ön­kormányzatok alkalmazottai, a bankok mintegy 50 ezernyi tisztviselője, az egészségügyi és kereskedelmi alkalmazottak, a felsőoktatási dolgozók. — Hogyan képviselik ezt a sokfajta érdeket? — Nem egyszerű a tisztség­viselőink dolga. Ráadásul most, hogy házon belül ko­moly létszámleépítésre kény­szerülünk, új munkamód­szert kell majd választani. — A munkaadók hogyan viszonyulnak a szakszerveze­tekhez? — Vegyes a kép. A köz­­igazgatásban, a köztisztvise­lőknél ez a probléma nem léte­zik. A bajok azonban most jönnek elő: a biztosítóknál például — „kifelejtve” a kol­lektív szerződést — sorra kö­tik az egyéni munkaszerződé­seket. A kereskedelmi alkal­mazottak tekintetében nagyon nehéz az új vállalkozásoknál közreműködőket az érdekvé­delmi hálóba bevonni. Ha a munkavállaló kikerüli a teljes körű védelmet biztosító mun­kaközvetítő irodákat, mi már nem tudunk segíteni.­­ts 1998. november 2., HÉTFŐ Védettséget kezdeményeztek a keszthelyi láp megóvásáért A szakemberek a hazai lé­to­­gatásilag határos területre. A te­­rületek leginkább épségben laton-felvidéki Nemzeti Park két maradt részeként tartják szá­ nagy egységét köti össze—így a­zon a Keszthely és Hévíz köz- Kis-balatoni és a Keszthelyi Tár­nyéki, helyi védettségre szerű­ védelmi körzetet. Fő természeti ló láptalajt, értéke az egységes tájképi meg- A terület élővilága még nem degradálódott végzetesen. Meg­őrizte természetközeli jellegét, értékes fajok, életközösségek menedékhelyeként, „ökológiai zöldfolyosóként” szolgál — ál­lapítja meg az a szakvélemény, amit a keszthelyi Pannon Agrár­­tudományi Egyetem két vezető munkatársa készített el a kö­zelmúltban a város önkormány­zatának felkérésére. A vizsgált lápterület két fő részre tagozódik: a Keszthely— Hévíz közötti északi részre, va­lamint az Alsópáhokkal, Sár­mellékkel és Zalavárral közigaz­jelenésben, sajátos élőhelyként való funkciójában és tőzegva­­gyonában van. A további szakmai megállapí­tások szerint a terület környezet­védő szerepe mind a Balaton, mind a Hévízi tó vízminőségé­nek védelmében meghatározó jelentőségű. Fontos, hogy ne ér­hessék újabb negatív hatások, amelyek felgyorsíthatnák a láp degradációját. További tönkre­menetelének megakadályozása érdekében Keszthely önkor­mányzata szeptemberben a terü­let helyi védettség alá vonására tett kezdeményezést. H. A. Ne érjék újabb negatív hatások a lápvilágot.

Next