Zalai Hírlap, 1999. március (55. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-18 / 64. szám

4 ZALAI HÍRLAP Tizedük engedetlen Zalában is kedden indult, s egy hónapig tart a sorozás A Zala Megyei Hadkiegészí­tő Parancsnokságot tegnap zsúfolásig megtöltötték a sor­kötelesek, a bizottságok dolgoz­tak reggeltől délutánig. Pedig — mint a kiegészítési osztályt ve­zető Horváth Károly alezredes­től megtudtuk — a nagy tömeg ellenére minden évben tíz száza­lék körül van a sorozáson meg nem jelenők részesedése. — Általában nyomós indok­kal maradnak távol, de minden évben akad, aki igazolatlanul hiányzik — mondta Horváth alezredes. — Ezért most is sze­retném felhívni az érintettek fi­gyelmét, vegyék komolyan a hí­vásunkat, mert, aki távol marad, szabálysértést követ el, s ennek következménye a figyelmezte­téstől, akár rendőri elővezetésig is terjedhet. Jobb túllenni rajta. A sorkötelesek (zömük most találkozik először a katonaság­gal, de vannak olyanok is, akik korábban „ideiglenesen alkal­matlan­ státuszt” kaptak, s már felülvizsgálatra érkeznek) Zalá­ban három bizottság elé járul­hatnak. Zalaegerszegen folya­matosan működik a szakértői csoport, míg Nagykanizsán és Keszthelyen egy-egy héten át fogadják a katonajelölteket. S hogy milyen végeredmény­re számítanak? — Tavaly 450-en folyamod­tak a polgári szolgálat lehetősé­géért, ez 25 százalékos emelke­dés 1997-hez képest. E tenden­cia az évtized elejétől érvényes, gondolom, tapasztalható lesz az idén is. Vélhetően a végleges, il­letve ideiglenes alkalmatlanság 30 százalékos aránya sem válto­zik nagyon. Ami örömteli: a szolgálatra alkalmas fiatalok döntő része bármilyen katonai feladat ellátására képes, korlá­tozások nélkül sorozható. Remé­lem, ez az érték sem romlik — mondta az alezredes. Az elengedhetetlen orvosi vizsgálat (Pezzetta Umberto felvétele) KÖRKÉP 1999. március 18., CSÜTÖRTÖK —­va . Zalai elnökkel indulnak el (Folytatás az 1. oldalról.) A többek között Szekszárd­­ról, Kecskemétről, Békéscsabá­ról, Veszprémből, Székesfehér­várról, Győrből, Szombathely­ről, Szolnokról érkező, a kultúra támogatása területén dolgozó szakemberek a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma politikai ál­lamtitkára, dr. Várhegyi Attila elő­adását meg­hallgatva, nem rejtették véka alá ab­béli vélemé­nyüket és kérésüket, hogy a ma­gyar vidék hagyomány­­őrzéséhez, kulturális ér­tékeinek vé­delméhez több pénzt szeretnének látni a mel­lettük amúgy tét­tevő jelenlegi kormánytól. A városok nevében felszólalók közös jellemzője a kötelező sze­rénység, de az emellett hang­súlyosan értendő vészjelzések leadása volt. Elmondhatjuk, hogy a kultu­rális intézményeket fenntartó városok mindennemű felveté­seire nyitottnak mutatkozott Várhegyi Attila, legyen szó báb­színházi támogatásról, natúra avagy vadasparkok kialakításá­ról, egyházi ingatlanok felújítá­sáról, hatósági jogkörrel bíró szervezetek, mint például a műemlékvédelemért felelős hi­vatal, átalakításáról. Az állam­titkár hangsúlyozta, a millenni­um méltó megünneplésére szóló pályázatokon való részvétel is megalapozhatja egy-egy város, térség kitörési pontjait, amit az erre az ünnepre kitalált kulturá­lis attrakciókkal is elérhet. Mint elmondta, a február 28-án meg­jelent pályázati kiírás segítségé­vel első körben mintegy 3,2 mil­liárd forintnyi összeget kíván ilyen célokra fordítani a kor­mány, s ezeket továbbiak köve­tik. Fontosnak tartják ezen belül az épített környezet védelmét, amely munkához erőteljesen számítanak a megyei jogú váro­sokra, s a megyei önkormányza­tokra. Ebből következik, hogy a tárca együttműködést kínál és kér ezektől a szervezetektől, a kulturális javak minél szélesebb körben való eljuttatásához — mondta az államtitkár, hiszen szeretnék elkerülni, hogy a ha­zai társadalom látható egzisz­tenciális, anyagi kettészakadá­sát ezután kulturális kettészaka­dás is kövesse. Az államtitkár itteni program­jában a zalaegerszegi Ady Endre Iskola művészeti gimnazistáinak munkáiból nyílt kiállítás meg­nyitója szerepelt a nap végén. A délután öt órakor megnyílt kiállí­tás március 25-ig látogatható. — adzs — általában hi- Rendezik az egerszegi Ady-iskola gimnazistáinak kiállítását (Melles Ferenc felvételei) UssBmm­laufffT. NYÍLT NAPOT TARTUNK 1999. március 20-án. Érdeklődjön az építőanyag kereskedőnknél. Építőanyag Szaktelep Kft. 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 2. Tel: 92/326-6801 iBkHAIf TAKARÍTHAT MÍG jjT^jJlJ-bónusZ ha részt vesz aktiónkban! A juhtartás napjainkban (Folytatás az 1. oldalról.) Magyarország juhtenyészté­sének helyzete az ezredforduló küszöbén címmel tartott elő­adást dr. Mucsi Imre, a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtit­kára. Mint elmondta: az ágazat az 1980-as évek elején élte fényko­rát, majd a piaci kereslet hullámzásai miatt lecsök­kent az állo­mány. Külö­nösen jelent­kezett ez a Dunántúlon. Magyaror­szágon ma egymillió alatt van az anyajuhok száma. Az EU kvóta szerint kívá­natos, hogy rövid idő alatt az anya­juh állomány elérje az 1,4 milliót. Ez egy-két éven belül a szaporulat­tal nem biztosítható, így indo­kolt az import. A tárca képvise­lője vázolta a kormányzat támo­gatási rendszerét, miszerint a juhtartók anyaállatonként évi 1200 forintnyi támogatást kap­nak, ezen felül az állománynö­velést célzó fejlesztésekre fél­­milliárd forintnyi összegben megpályázható keret áll rendel­kezésre az idén. A hazai juhállomány mintegy nyolcvan százaléka az Alföldön található. A fejlesztés indokolt az ország dunántúli részén is, az ágazat megfelelő jövedelemnö­vekedést eredményezhet az ala­csony aranykorona értékű terü­letek juhlegelőként való hasz­nosításával. A szakmai napon végezetül fajtakérdés és a gazdaságos juh­tartás összefüggéseiről tartott előadást dr. Jávor András, a Debreceni Agrártudományi Egyetem docense. H. Á. A felvásárlóhelyen olasz exportra várják a tejes- és pecsenyebárány szállítmányt Kíváncsiak környékére is Keszthelyi eszmecsere Zala idegenforgalmáról Tegnap kihelyezett ülését tar­totta meg a keszthelyi városhá­zán a megyei közgyűlés idegen­­forgalmi bizottsága. A tanács­kozás témakörei közt szerepelt a város megyei idegenforgalom­ban betöltött szerepének, a Tourinform iroda működési kö­rének áttekintése, a kerékpáros turizmus helyzetének elemzése. Az ülésen részt vettek a keszthelyi önkormányzat ide­genforgalmi bizottságának tag­jai. A város turisztikai kínálatá­ról Vargáné Várkonyi Erzsébet bizottsági elnök tájékoztatta a megyei képviselőtársakat, majd kérdésekre válaszolva elmond­ta: az önkormányzat anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kívánt ütemben történjen meg mindazon építészeti reha­bilitáció, ami a városban szük­séges volna. A szakbizottság a prioritási javaslatokkal együtt számba vette e tennivalókat, az intézkedésekről a képviselő-tes­tület fog dönteni. A rehabilitáci­ók gyorsítása érdekében pályá­zatok is folyamatban vannak. A város turisztikai propagan­dájával kapcsolatosan elhang­zott: sajnálatos módon nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű prospektus. Szirtes Lajos, a me­gyei idegenforgalmi bizottság elnöke kiemelte: Keszthely ve­zető szerepet tölt be a zalai turiz­musban. Mint mondta, ez első­sorban abból adódik, hogy a nyári vendégek zömének turisz­tikai célállomása a megyében a Balaton. Ám, a tóparti települé­sekre érkezők kíváncsiak a kör­nyékre is, s ez teszi szükségessé a turizmus szereplőinek együtt­működését a megyében. Ennek kapcsán jut igen fontos szerep­hez a Tourinform iroda, amely megyei szintű idegenforgalmi feladatokat lát el Keszthelyen. Ugyancsak a térség turisztikai termékbővítése kapcsán tekin­tették át a kerékpáros turizmus helyzetét. Megállapították: a ke­rékpárutak mentén célszerű a legkülönfélébb tájékoztatási le­hetőségek megteremtése. A ter­mészeti értékek varázserővel bírnak a kerékpáros turizmusba való bekapcsolódáshoz, ez ked­vező feltételeket teremt a kistele­pülések vendégforgalma száma- Kedden este nagy sikerű koncertet adott a kanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központban — az itt zajló Tavaszi Zenei Fesztivál keretében — a Magyar Virtuózok Kamarazenekara. Műsoruk­ban többek között Liszt és Bartók műveket adtak elő. A fesztivál ma Miklósa Erika, a világhírű koloratúrszoprán-énekesnő estjével folytatódik. (Szakony Attila felvétele)

Next