Zalai Hírlap, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-01 / 51. szám
2000. március 1SZERDA MEGYE - REGIO Kompromisszum Lenti: bizottsági nem, ám testületi igen Elfogadta a 2000. évi költségvetési tervezetet Lenti város önkormányzata tegnapi ülésén. A bizottságok által korábban elvetett változat átdolgozott formában került a testület elé, s Egyhangú támogatást kapott a büdzsé mint azt a képviselők és Kollár Gyula polgármester többször is hangoztatták a vita során, végül kompromisszum alapján az előterjesztés egyhangú támogatásra lelt. Az elfogadott büdzsé bevételi és kiadási főösszege mintegy 1 milliárd 330 millió forinttal számol, ebből közel 64 millió a forráshiány. A polgármester szerint ez kezelhető mértékű, ám arra hívta fel a figyelmet, hogy lehetőleg el kell kerülni az újabb hitelfelvételt, azaz a képviselő-testület feladata lesz ennek az összegnek a kigazdálkodása. Ebből következik, hogy a rendeletet az év során több alkalommal is módosítani kell majd. A heti vásárról szóló rendelet áttekintése során a piaci helyfoglalási díjak emeléséről is döntöttek. A továbbiakban a polgármesteri hivatal átvilágításából adódó feladatok ütemezése került napirendre. Mától minden bíró talárbanA vizsgálat (részben) lezárult A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium —jelesül a tárca vezetője, dr. Torgyán József — a múlt év decemberében utasította a megyei földhivatalokat, hogy vizsgálják meg, jogszerűek-e azok a szerződések (ingatlancserék), melyeket nemzeti parkok és szövetkezetek kötöttek egymással. A Hortobágyon történtekkel nem foglalkozunk, mert bár valóban az alföldi história katalizálta a felülvizsgálati folyamatot, de hát a megyénkbeli kontraktusoknak semmi köze Püspökladányhoz, Fekete Istvánnal, a Zala Megyei Földhivatal vezetőjével váltottunk pár szót arról, hogy milyen eredménnyel zárult a zalai vizsgálat. — Miután megérkezett a miniszteri utasítás, kollégáim munkához láttak — így a hivatal vezetője. —A jelentés 2000. február 28-ra összeállt, s azt elküldtük a minisztériumba. A természetvédelmi területek visszavásárlásánál megyénkben három nemzeti park kötött szerződéseket. Jelesül a Fertőhansági (Szentgyörgyvölgy környékén), a Duna—Dráva Nyolc szerződést az ügyészség vizsgál (Letenye térségében), valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Utóbbi zömmel a Kis-Balaton környékén vásárolt földterületeket. Mint Fekete Istvántól megtudtuk, 136 helyrajzi számot érintett a visszavásárlás, a föld összterülete 1.836 hektár, aranykorona értéke 16.392.A vételár összesen 76 millió forint volt — közölte a szakember. Majd így folytatta: —Az elmúlt egy évben jogügylet (értsd: szerződés,vásárlás) nem történt. Csak ezen esetekben lett volna jogosultsága hivatalunknak a további vizsgálatokra. Viszont a megelőző 36 hónap során több adásvételt is „jegyeztek” , nyolc szerződést a megyei főügyészségre küldtünk. Szakmai véleményt kérve nem történt-e jogsértés. Fekete István elmondta, az FM megyei hivatala, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park, valamint a földhivatal — talán lehetne ez minta máshol is — a Kis- Balaton környékén úgy vásárol vissza területeket, hogy közvetlenül a részarány tulajdonosával köt szerződést, s csak neki fizet. — a — Kanyargó határ menti folyónk, a Mura mellett is vásároltak (Melles Ferenc felvétele) (Folytatás az 1. oldalról.) Polgári ügyszakban a helyi bíróságok terhelése csökkent a közigazgatási perek megyei szintre kerülése miatt. E körben az ügyek 41 százaléka fejeződött be 3 hónap alatt, s egy évnél tovább alig 11,8 százalékuk tartott. A munkaügyi bíróságon, miközben az előző évhez képest 6,6 százalékkal több ügy érkezett, 13, 8 százalékkal nőtt a befejezett ügyek száma. Itt az esetek több mint felében 3 hónap alatt született ítélet. A fellebbviteli ügyszakot is hasonlóan kedvező adatok jellemzik: 2-3 hónap alatt ítéletet hirdetnek. Elhangzott: Zalában két éven túl mindössze 92 ügy húzódott, míg az országban összesen 5000 ilyet tartanak nyilván. A tárgyi feltételekről szólva dr. Magyar Károly elmondta, az informatikai fejlesztés keretében a megyeszékhelyen 14 számítógépes munkahelyet telepítettek, s túljutottak Nagykanizsán is a korszerűsítés zömén. A jelentősebb felújítások sorából kiemelte a keszthelyi bíróságot érintő rekonstrukciót, melynek tervei elkészültek, s várhatóan ez év második felében az építkezés is elkezdődhet. S szólt arról, az egerszegi városi bíróság kinőtte házat, hamarosan e gond orvoslásán is gondolkodni kell. Az új szabálysértési törvényből következően több feladat hárul a bíróságokra. Ennek személyi feltételéül négy bírói státuszt kaptak, melyek pályáztatása folyamatban van. Tegnap részletesen szóltak az ítélkezés majd' minden területét érintő főbb jogszabályváltozásokról is, melyek alapvetően a bírósági eljárások gyorsítását, valamint az uniós jogharmonizációt szolgálják. Ezek ismertetésére lapunkban visszatérünk. Közösen az orvadászok ellen Kölcsönösen eredményesnek nevezték együttműködésüket azon a sajtótájékoztatón, melyet dr. Berke Jenő, a rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályvezetője és Varga Ernő, a megyei vadászkamara titkára tartott tegnap Egerszegen. A két szervezet évek óta élő kapcsolatának köszönhetően az orvadászok nem veszélyeztetik komolyan a vadállományt Zalában. Varga Ernő arról számolt be, hogy megyénkben több mint 300 ezer hektár a vadgazdálkodásra alkalmas terület, melynek állatállományát 220 hivatásos vadász-erdész mellett kétezer nimród vigyázza, gondozza. Ebből 700 millió forint bevételre tesznek szert évente, ám ennek nagy részét felemésztik a költségek, s bizony a kiadás rovatban ott van a rabsicok által okozott kár is, melyet a szakemberek 30 millió forint körülire taksálnak. Az orvvadászat és a vadászati joggal való visszaélés visszaszorítására tavaly több akciót is szerveztek. Az egerszegi kapitányság területén 12 alkalommal tartottak ellenőrzést 20-30 fő bevonásával. Tetten értek egy illegális vadászt, aki ellen lőfegyverrel való visszaélés miatt indult eljárás. Kanizsa térségéből hét ízben érkezett bejelentés orvvadászatról. Sajnos többnyire felderítetlenek maradtak a tettesek. Keszthely vidékén, ahol dívik a lesipuskázás, többször találkoztak vadlopással, két esetben sikerült a tettesre is rálelni. Az illegális vadászat által legjobban sújtott területeken (Nagykanizsa, Letenye környéke és a Keszthelyi-hegység) elejtett portéka éttermekben köt ki vagy, mert van rá példa, batyuexportban külföldre vándorol. Szóba került: az új vadászati törvény óta kevesebb vadgázolásról értesülnek. Mivel az autós nem számíthat kártérítésre a vadásztársaságtól, ezért inkább elteszi (ellopja) az elütött állatot. Dr. Berke Jenő arról számolt be, hogy megjelentek Zalában a „húsvadászok” is, akik megrendelésre szállítanak. Szervezetten dolgoznak ezek a többnyire az Alföldről érkező csapatok. Terepjáróikkal portyáznak, s megosztják a feladatot egymás között: az első felderíti, a másikból kilövik a vadat, a harmadik pedig „megtalálja”, így nehéz rájuk bizonyítani bármit is. Kétezer-kétszáz vadász vigyázza-gondozza a vadállományt, s bizony elkél a hatóság segítsége is ZALAI HÍRLAP . Átlagosan zajos Körmend a közepesen zajos városok közé tartozik — derül ki a Közlekedéstudományi Intézet felméréséből. E zajfelmérés azokat a magyar városokat érintette, amelyek elsőrendű főút mellett fekszenek, és a lakosság száma meghaladja az ötezer főt. Dr. Bite Pálné, az intézet munkatársa elmondta, Körmend az átlagosan zajos települések közé sorolható, s nem tartozik a veszélyes kategóriába. A felmérés értékelése után kiderült: a Dunántúl legzajosabb városa Pécs, de nem sokkal marad le mögötte Székesfehérvár és Győr. Az illetékestől megtudtuk, jelenleg azokat a városokat vizsgálják, amelyek másodrendű főutak mellett találhatók, így a vasi megyeszékhely zajszintjéről is pontos adatok állnak majd rendelkezésre. Körmenden lakossági bejelentés miatt az elmúlt tíz évben mindössze kétszer mértek zajszintet. Egy gyárra és egy zajos vendéglőre panaszkodtak a körmendiek. Eisenstadt |\ |(^vj Győr^-| Szombathely Zalaegerszeg S. Nagykanizsa Zalaegerszeg Nagykanizsa Zala megye NYUGAT-PANNON EURÉGIÓ A támogatás egyre kevesebb Zánkán tanácskoztak a honi ifjúsági turizmus szakemberei A közelmúltban Zánkán került sor a táboroztatók országos konferenciájára. A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban közel kétszázötven utazási szakember, pedagógus, állami és önkormányzati tisztségviselő vitatta meg a gyerekek és fiatalok üdültetésével kapcsolatos problémákat. Magyarországon összesen 166 ezer a száma az ifjúsági szálláshelyeknek. Ide értendők a szállodák, üdülőtáborok, kempingek és a nyári vendégfogadásra átalakított kollégiumi férőhelyek is. A statisztikai kimutatások szerint az elmúlt évben 391 ezer fiatal kereste fel ezeket a szálláshelyeket. Ez a szám az előző évekhez képest nőtt, ami a szakemberek szerint az üdülési csekkek bevezetésének volt köszönhető. Úgy tűnik, minden adott és rendjén való a fiatalok és a diákok nyári táboroztatásainál. Szálláshely legalábbis adott, és mint az a konferencián is kitűnt, azzal is sincs gond, hogy ki szervezze meg ezt az üdülési programot. A gond az sokkal inkább a szálláshelyek minőségében van. Hiszen ezek a tábori, kollégiumi ingatlanok zömében 20-30 évvel ezelőtt épültek. Az üzemel-Jövőkép ■■■■■■ Nem csak szervezni, támogatni is kelletőknek pedig arra futotta, hogy táborokat szervezzenek, de arra már nem, hogy a felújítással is foglalkozhassanak. Az állami támogatás a gyerekek táboroztatására megszűnt. A korábbi országos pályázatok is elsorvadtak, vagy éppen a pályázatot kiíró, egyébként átalakulás alatt lévő alapítvánnyal nem mernek szerződést kötni a helyi szervezők. Okuk, tán éppen az előző évi rossz tapasztalatok miatt, megvan rá. Az üdültetés is piaci termék lett. A tulajdonos alapítványok, egyesületek, önkormányzatok több helyen—így Zalában is — úgy próbálják meg ezeket a gondokat áthidalni, hogy a tábori időszak egy részét az úgynevezett piaci áron adják el, hogy az így befolyt összegekből aztán a hátrányosabb helyzetű gyerekeket lehessen nyaraltatni. Zánkán például 300 milliós állami támogatásból és ugyanennyi saját bevételből gazdálkodnak. Az ifjúsági turizmussal ma négy minisztérium — az ifjúsági, a gazdasági, az oktatási és a szociális — foglalkozik. A GM és az ISM az idén tárcaközi bizottságot hoz létre az ifjúsági turizmus támogatására. A szakemberek szerint el kell dönteni, a szolgáltatók, a szervezők vagy a szolgáltatást igénybe vevők kapják a támogatást. — németh — Ismét vádemelést javasolnak A Veszprémi Városi Rendőrkapitányság egy nappal a megadott határidő előtt ismét vádemelési javaslattal adta át dr. Szabó Gábor közokirathamisítási ügyét a Veszprémi Városi Ügyészségnek. Iszak Imre vezető ügyész elmondta: reményei szerint — a pótnyomozás során — a veszprémi rendőrök elvégezték az előírt feladatokat. Az ügyészségnek 15 nap alatt kell döntenie a vádemelésről. Mint arról már többször beszámoltunk, Szombathely polgármestere ellen névtelen feljelentés nyomán indult vizsgálat. A feljelentő szerint dr. Szabó Gábor annak idején hamis nyelvvizsga-bizonyítványt használt fel doktori disszertációja megszerzésekor. Szombathely polgármestere a sajtóérdeklődésre egyebek között elmondta: bízik az ügyészség jogi bölcsességében, és várja a számára pozitív végső döntést. Információink szerint a pótnyomozás során az ELTE és a szombathelyi tanárképző főiskola munkatársait hallgatták meg, s az ügyben már mintegy ezer oldalnyi irat készült.