Zalai Hírlap, 2006. május (62. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-16 / 113. szám

6 • ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Árfolyamok az értéktőzsdén Budapest (mti)­­ A Bu­dapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 742,29 pontos csökke­néssel, 23.862,14 pon­ton zárt hétfőn, ez a pén­teki záró értékhez képest 3,02 százalékos gyengü­lés. A részvénypiac for­galma csaknem 33,44 milliárd forint volt. Szakmai nap a kamaránál Zalaegerszeg (bp)­­ A Zala Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara, valamint az OTP holnap 14 órától a Kamarák Házában szakmai napot szervez vállalkozók szá­mára, melyen többek kö­zött a Széchenyi-kártya változásairól is szó lesz. Ötletbörze az Interregről Zalaegerszeg (is) - Az Ausztria-Magyar­­ország Interreg III A program: „A szociális információs segítő háló­zatok fejlesztése az in­tegrált nappali szolgál­tatások kiegészítésére” című projekt keretében május 18-án, csütörtö­kön 10 órai, kezdettel tartják a TESZ-székház­­ban az első workshopot, az ötletbörzét. GAZDASÁG ------------------------------------------------------­____________________________________________________________________________________________________ Évente duplázódó forgalom Kőszegtől Hajdúszoboszlóig: a vakációzok szívesen élnek az üdülési csekkel Tódor Tamás Zalaegerszeg - Egyre többen élnek az üdülési csekkek használatával belföldi utazásaik során. Az elmúlt években a fel­használók és az elfogadó­­helyek száma is bővült. Az üdülési csekkrendszer célja a belföldi turizmus ösz­tönzése, s egyre nagyobb teret hódít az ágazatban - mutatják ezt a Magyar Nemzeti Üdülé­si Alapítvány honlapján fel­lelt adatok is. Idén, január 1. és április 30. között az üdülésicsekk-forga­­lom az országban meghaladta a 8,6 milliárd forintot, ebből a cégek 5,5 milliárd forintnyi összegben vásároltak. A tava­lyi év azonos időszakában a szóban forgó fizetőeszköz­forgalom csupán megközelí­tette a 3,7 milliárd forintos ér­tékhatárt, ennek több mint 90 százalékát a céges üdülési csekkek tették ki. A növekedést az éves ada­tok is mutatják: az üdülési do­kumentumok tavalyelőtti tel­jes forgalmi értéke 7,5 mil­liárd forint volt, 2005-ben túlhaladta a 11,8 milliárd fo­rintot, idén ezt az összeget 20 milliárd forintra becsülik.­­ Sokan térnek be hozzánk, katalógusokat és információ­kat kérve, hogy hol költhetik el a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány fizetőeszközét - tájékoztatott bennünket Lu­kács Gabriella, a megyeszék­helyi Tourinform iroda mun­katársa. - Az alapítványnak korábban volt zalaegerszegi - Évről évre egyre többen Tours utazási iroda vezetője, irodája, de megszűnt, így ki­­használják az üdülési csekket. - Ez a fajta fizetőeszköz b­i­zonyos feladatokat átvettünk elsősorban szállásra, amely földön érvényes, s a turisták tőlük. Az üdülési csekk elfogadóhelyek behozhatják az elszá­molásaikat a Tourin­form irodába és mi to­vábbítjuk azokat az MNÜA-nak. Ha egy cég üdülési csekket rendelt az alkalmazott idén az üdülésicsekk­­forgalom meghaladhatja a 20 milliárd forintot is az ország teljes terü­letére kiterjesztik uta­zásaikat, Kőszegtől Hajdúszoboszlóig. - Nagyon pozití­vak a visszajelzések az üdülési csekkel kapcsolatban - árulta el Verger Renáta, a tainak, kérheti az alapítvány­ valamilyen ellátást - általa- Hotel Balaton marketing- és tal, hogy a Tourinform irodá­­ban teljes vagy félpanziót - értékesítési vezetője.-A ven­ba küldjék, ahol az alkalma­ tartalmaz ~~ közölte dagdn. OO 05 C£i és zottak átvehetik azokat. József, a Nyakas és Társai ezzel a lehetőséggel. Legin­kább egy wellness hétvégére fordítják: 2-3 napos turisztikai csomagot vásárolnak meg. A jelenleg hatályos tör­vényi rendelkezések alapján az MNÜA által kibocsátott üdülési dokumentum mind a gazdálkodó szervezet, mind a belföldi magánszemély szá­mára a minimálbér értékéig - jelenleg 62 ezer 500 forintig - adómentes. A csekk további forgalom­­növekedését eredményezi, adón '$*---—-*-t felhasználható lesz. Szabó Gábor recepciós (jobboldalt) átveszi az üdülési csekket a Hotel Balatonban. A fizetőeszköz évről évre egyre népszerűbb Szemléletet váltva Vélemények egy meghiúsult égetőmű-építés kapcsán (3.) Varga Andor Murakeresztúr - A dél-za­lai faluban néhány éve majdnem létesült ége­tőmű, veszélyes hulla­dék megsemmisítésére. A lakosság ellenállá­sa miatt fel nem épült létesítménybe a nagy­­kanizsai kórház is szállíthatta volna ilyen „típusú" végtermékét. Az intézmény gazdasági igazgatója, Papp Péter azt mondja: a kórházban napi át­lagban egy köbméter veszé­lyesnek minősülő hulladék képződik - különféle emberi testnedvekkel szennyezett kötszerek, pólyák, lepedők, radiológiai vegyszerek, vala­mint fecskendők, tűk és egyéb vegyszerek formájában. Ezek felhasználása és megsemmi­sítése szigorúan ellenőrzött dolog: feljegyzik a vásárolt mennyiséget, s ennek az ártal­matlanításáról is rendelkezni kell bizonylattal. A feladatra annak idején pályázatot írtak ki, ezt egy szombathelyi cég nyerte el, mely jelenleg havi 2,5 millió forintért dolgozik.­­ Néhány évvel ezelőtt a veszélyes hulladékunk elége­tése nálunk, az udvar egyik sarkában álló speciális kazán­ban zajlott, ám szigorodtak a szabályok, a feladatot már csak szakcég végezheti - mondta Papp Péter. - Ezzel nem is lenne probléma, en­gem csak az zavar egy kicsit, hogy az új költséghez anyagi forrást nem rendeltek, az árát nekünk kell kigazdálkod­nunk. Persze olcsóbb és egy­szerűbb lenne, ha közelebb, például Murakeresztúron mű­ködne megfelelő égető, de a teljességhez tartozik: a me­gyében szerintem nem képző­dik annyi kórházi veszélyes hulladék, mely egy ilyen léte­sítményt folyamatosan el tud­na látni munkával. Márpedig ezt a hulladékot tárolni is ri­zikós (nálunk felnyithatatlan műanyag edényekben, illetve hűtött konténerben gyűlik az anyag, melyet 48 óránként elszállít a cég), az égetőmű pedig csak akkor lehet gazda­ságos, ha állandóan ég benne a tűz. A murakeresztúriak annak idején nem ilyen szempontok szerint álltak ellen: a környe­zetüket, saját egészségüket féltették. A falu polgármeste­rét, Pávlicz Lajost a dologban „visszamenőleg” is az keseríti el leginkább, hogy a merev elutasítást semmilyen észérv­vel nem lehetett feloldani, a „szükség van ilyenre, csak ne nálunk legyen” álláspont megingathatatlan maradt.­­ A kihasználtság ügyében nem tudok mit mondani, a cég, amely hozta volna az üze­met, mindenesetre látott fan­táziát a dologban - fogalma­zott. - S az égetőmű nem is csak a kórházi hulladék meg­semmisítésére szakosodott volna: háztartási vegyszerek, elemek, akkumulátorok, műanyagok, autógumik, s ki tudja, mi minden éghetett vol­na még el benne. Csak ki kell menni bármelyik erdőszélre, s láthatjuk, mekkora szükség lenne ilyen lehetőségre, nem beszélve arról a környezet­szennyezésről, amikor az em­berek ezeket a dolgokat maguk égetik el. A tervezett létesít­mény a faluban munkahelye­ket, iparűzési adóbevételt is je­lentett volna- nagy kár, hogy a többség kíváncsi sem volt az érveinkre: hasonlóan működő osztrák égetőműbe buszos üzemlátogatást is szerveztünk, de még a képviselő-testületből sem jött el mindenki. www.kvvm.hu/szelektiv Kovácsné Sohár Krisztina főnővér a veszélyes hulladékot meg­felelően zárt tárolóba gyűjti, ahonnét elszállítják az égetőbe 2006. MÁJUS 16., KEDD A feldolgozó megkapja a részvényeket (Folytatás az 1. oldalról) A Zalabaromfi részvények 50,6 százaléka a Monopolis Kft. tulajdonában vannak, de a Camex csoport által felvett hitelek biztosítékaként banki óvadékba kerültek. A Raiffei­sen Bank javaslatában tudo­másul vette, hogy a termelők meg akarják venni az 50 szá­zalékot meghaladó részvény­­csomagot, aminek jelenlegi tulajdonosa a Monopolis Kft. A részvényátruházáshoz és a Camex-tartozásokból történő készfizető kezességből való feloldához feltételeket tá­masztva járul hozzá a bank. Az egyik ilyen feltétel, hogy a Zalabaromfi Rt. 2006. július 10-ig egy elfogadható pénz­ügyi, kibontakozási tervet ké­szít a bank számára. Ebben biztosítani kell a Raiffeisen felé fennálló hitelek és kama­taik - több százmillió forint nagyságrendről van szó - ki­fizetését. Ennek ismeretében és elfogadásával a Raiffeisen moratóriumot ad a Zalaba­­romfival szemben fennálló követelésének teljesítésére. A visszafizetés határideje 2007. május 10-e. Ezenkívül a bank egy to­vábbi döntésével próbálja se­gíteni a Zalabaromfi kibon­takozását. Mégpedig azzal, hogy a Camex csoport egyéb tagjainak a pénzügyi köte­lezettségeiért vállalt kezessé­get a hiteltörlesztésig, 2007. május 10-ig felfüggeszti. Amennyiben ez határidőre megtörténik, akkor a kezes­­őiői mentesítik is a Zala­­baromfit. Mától: az Ipar Napjai Industria kétévente, a Chemexpóval és a Securexszel együtt Budapest (os)­­ Az Ipar Napjai (Industry Days) nevet viseli az a kiállí­táscsokor, amely két­évenként a Hungexpo Zrt. várakozásai sze­rint az év legjelentősebb üzleti és társadalmi ese­ménye lesz az iparban. Új tematikus és időbeli ren­det követve szervezi az ipari kiállításait a tavaly francia be­fektetői csoport tulajdonába került Hungexpo Zrt. Az In­­dustriát ezentúl csak minden második évben rende­zik meg, a Chemexpó­val és a Securexszel együtt. A Hungexpo vezetőségének kon­cepciója szerint az ipari szakvásárok minden évben egy központi rendezvény köré csoportosulnak, amely páros években az Industria, a páratlanokban pedig az utóbbi években megerősödött Mach- Tech gépipari szakvásár lesz. Az ipari „kiállításcsokor” új, összefoglaló címe az Ipar Napjai (Industry Days). A koncepcióváltás hátteré­ben az egész Európára jellem­ző gazdasági recesszió áll: az utóbbi néhány évben Magyar­­országon is lelassult az ipar növekedése. Az Industriát érintő változások közül csu­pán az egyik az éves perió­dusról a kétévesre történő át­térés. A jövőben az egyes ágazatok is önálló nevet és lo­gót kapnak: az elektronikai ipar ElectroSalon, a logiszti­ka Logexpo, a beszállítóipar és fémfeldolgozás együtte­sen Subcon+, a fluidtechni­ka Fluidtech, az energetika Energexpo, a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások pe­dig Economic Forum néven jelennek meg. Az elektronika-elektro­technika, a magyar ipar egyik húzóágazata eddig a Hungex­po kiállítási palettáján az In­dustria része volt, ám a jö­vőben önálló rendezvénnyel képviselteti magát. Az új, éves kiállítást három év alatt vezetik be: idén még az In­dustria egyik szekciója­ként, de már önálló névvel (ElectroSalon) és logóval szervezik. 2007-ben már kü­lön kiállítás, a kibővült tema­tikájú Mach-Techhel együtt, a 2008-as esztendőtől pedig - a Hannover Messe és az Inter­­kama-i­ fúziójának mintájára - saját arculatát megtartva az új Industriához kapcsolódik. A Chemexpo is lépést vált (a vegyipari kiállítást eddig a páratlan években rendezték meg), de megtartja kétéves gyakoriságát, és a jövőben az Industriával és a Securex munkavédelmi és biztonság­technikai kiállítással együtt, a páros években várja az érdek­lődőket. Az idén az Industria csak­nem 12 ezer négyzetméteres kiállítási területén 508 válla­lat és szervezet vonultatja fel újdonságait. A kiállítók 33 százaléka külföldről (össze­sen 22 országból) érkezik, szemben a tavalyi 23 száza­lékkal. A legnagyobb kiállítói érdeklődés az ipari elektroni­ka, elektrotechnika, valamint gyártás- és szereléstechnoló­gia szakterületeket felölelő ElectroSalon árucso­portot övezi (169 ki­állító). A Securex nemzetközi munka-, tűz- és biztonságvé­delmi szakkiállítás 1660 négyzetméteren száz kiállítóval várja a látogatókat. A kiál­lítók több mint 70 százaléka a munkavédelem területén te­vékenykedik. A Chemexpo nemzetközi vegyipari és műanyagipari szakkiállításnak nyolcadik al­kalommal ad otthont a Buda­pesti Vásárközpont. A mint­egy 2200 négyzetméternyi ki­állítói területen 110 vállalat, gyártó és szolgáltató mutatko­zik be. A 72 hazai résztvevő mellett idén 12 külföldi or­szágból érkeznek kiállítók, legtöbben Németországból. A ma nyíló Industrián egyébként, mint azt a Hung­expo Zrt. sajtóosztályától megtudtuk, négy zalai vállal­kozás mutatja be termékeit. Mától péntekig az Ipar Napjai 2006 néven három szakkiállítás a vásárvárosban

Next