Zalai Hírlap, 2010. március (66. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-27 / 72. szám
14 -ZALAI HÍRLAP Horváth-Balogh Attila horvathbalogh.attila@zalaihirlap.hu Pár nap híján éppen öt ével ezelőtt hunyt el II. János Pál pápa. A „szabadság pápájának" is hívott egyházfőt rendkívüli eljárás keretében, várhatóan még az idén boldoggá avatják. Veres András szombathelyi megyés püspök közelebbről is ismerte a szentatyát, nem egy személyes és tárgyi emléket őriz tőle. A püspök kedden a Nagykanizsai Polgári Egyesület meghívásának eleget téve a Jézus Szíve Templomban tartott misét és előadást, melynek során több, II. János Pál pápával kapcsolatos élményét is megosztotta a hívekkel. - 2005. április 2-án, 21 óra 30 perckor kürtölték világgá a médiumok a hírt, hogy szeretett pápánk visszatért az atyai házba - idézte fel Veres András. - Sokan tisztelték őt, nem keresztény emberek is. Nem véletlen, hogy hat nappal későbbi temetése során a római Szent Péter téren összegyűlt hívek tömegéből szakadt fel a kiáltás: santo subito! Azaz: szentnek kiáltjuk! Felvetődhet a kérdés, lehetséges-e ez? Hiszen a szentté, illetve a boldoggá avatásnak megvan az egyház által előírt menete, amely szerint a halált követő 5 éven belül nem lehet az ezzel kapcsolatos eljárást megindítani. XVI. Benedek pápa azonban elődje (és hosszú éveken át közvetlen felettese) esetében hatályon kívül helyezte a szabályt. Ennek köszönhető, hogy várhatóan idén egyedülálló módon, rendkívüli eljárás keretében avatják boldoggá II. János Pál pápát. S hogy mivel érdemelte ezt ki az 5 éve elhunyt szentatya? Veres András úgy véli, a pápa hősies fokon gyakorolta az erényt, életével mintát adott, eggyé vált Krisztussal, s nem utolsósorban, ami a boldoggá avatáshoz feltétlen szükséges: több csodás gyógyulás is fűződik a nevéhez. Mind közül azonban csak egyet lehet figyelembe venni: a fáma szerint közbenjárásának köszönhetően gyógyult fel az orvosi leletekkel igazolt Parkinson-kórból egy franciaországi apáca. II. János Pál, azaz Karol Wojtyla 1920-ban született a lengyelországi Wadowicében. Fiatalon ,rendszeresen sportolt, színjátszó körben is részt vett. 1978. október 16- án került a pápai trónra a krakkói érseki székből. A 264. volt az egyházfők sorában, az első nem olasz, s a legismertebb lengyel. A harmadik legtöbb időt hivatalában töltő, illetve a legtöbbet utazó pápaként tartották számon már életében, tevékenységét a nemzetek és vallások közötti egyetértés elősegítése vezérelte és sokat tett a világbékéért is. Ha kellett, kemény vitákba bocsátkozott diktátorokkal, politikusokkal, köztük Fidel Castro kubai, Bill Clinton amerikai és Pinochet Chile-i elnökkel. Veres András római éveiből emlékszik arra, hogy az olasz sajtó Castro esetében például szóvá is tette: vajon miért áll le a pápa a kubai diktátorral? Kis idő elteltével azonban már ők is meglátták a prófétai szerepet a szentatya lépésében. - Sokakat, mint mondtam, még az egyház ellenségeit, illetve a politikusokat is lenyűgözte a belőle áradó erő és szeretet - magyarázta dr. Veres András. - Embertelen bátorság és kitartás, határtalan alázat jellemezte a pápát. Dr. Veres Andrásnak személyes emlékei is vannak II. János Pálról, ugyanis 2000- ben ő szentelte püspökké, s római tanulmányai idején, illetve a Pápai Magyar Intézet rektoraként többször is kapcsolatba került vele. Tőle kapta püspöki gyűrűjét és mellkeresztjét. Azért is tekintek nagy tisztelettel II. János Pálra, mert papi életem legnagyobb része teljesen az ő pápaságához kötődik. 1978-ban lettem az egri egyházmegye kispapja, akkor, amikor Karol Wojtylát októberben pápává választották. 1983-ban elöljáróim Rómába küldtek, hogy ott folytassam tanulmányaimat, ekkor egészen közelről is megismerkedhettem a szentatyával. Ünnepi szentmiséin, magánkihallgatásain is részt vehettem. Amikor pedig a 90-es években újra Rómába kerültem, hivatalosan is a közelében dolgozhattam. A szombathelyi püspök részt vett a temetésen is, melyen utolsó útjára kísérték a szentatyát. Mint mesélte, itt valami egészen különleges Isten-közeliséget lehetett érezni - ugyanolyat, amilyet még II. János Pál életében, az általa celebrált miséken tapasztalt. Dr. Veres András úgy vélekedik, a szent életű pápa emléke, személyiségének kisugárzása vélhetően még hosszú időn át meghatározza nemcsak a római katolikus egyház, hanem az egész keresztény világ életét. „II. János Pál halálával elkezdődött következő pápasága”- fogalmazott dr. Veres András. Az utolsó képek egyike II. János Pál pápáról. Dr. Veres András (jobbra) a keddi kanizsai szentmise keretében előadásban emlékezett meg a volt egyházfőről Fotó: Szakony Attila Évszázadok múltja, hívők igyekezete Hajdú Péter hajdu.peter@zalaihirlap.hu Csesztreg plébániájához tizenhat település tartozik. Középkorban épült templomát Szent Mórról nevezték el. A falu templomával és a hitélet helyi jellemzőivel legutóbbi falujárásunk alkalmával ismerkedtünk, Páli Zoltán plébános kalauzolásával, aki elmondta, az írásos emlékek szerint 1323-ban volt már Csesztregen templom, amit kezdettől Szent Mór tiszteletére szenteltek fel. A jelenlegi templomépület középkori elődje helyén az 1570-es években épült. A templomot a Bánffyak építtették, de mai formájára az Esterházy-család alakíttatta át, az 1700-as évek végétől kezdve, s az 1830-as években befejeződött felújítás során nyerte el mai formáját. Ekkor festette freskóit ifjabb Dorffmeister István. A falképeket aztán 1904- ben a soproni Storno Ferenc újította meg. A templom érdekessége, hogy különböző korok stílusjegyeit hordozza. A tömzsi harangtorony a román kor építészeti stílusát idézi, s noha az eredeti mérete kisebb volt, ugyanazon a helyen áll. A középkor templomépítészeti emléke a kapubélés, belül a kő szenteltvíztartó, s a szentélyben egy falba vájt szentségház is található. Az egykori lőrésszerű román kori ablakokat kibontotta a gótika. Bent már a barokk jegyei fogadják a betérőt. Egykor oratórium szolgált a kegyurak helyéül, de egy tűzvész elpusztította a sekrestyével együtt. A mai sekrestye ajtaja felett falfestmény jelöli a volt oratórium helyét. A barokk belső fontos részei a képek, melyek közül a fő helyen a névadó Szent Mórt láthatják a látogatók. A római katona, keresztény hitre tért légiós parancsnok vértanúságára emlékeztet az oltárkép. Áldozatot kellett volna a császár-istenségnek bemutatni, amit viszszautasított, s ezért halálra ítélték. A templom védőszentjének névnapjához, a szeptember 22-i Móric-naphoz kötődik a csesztregi búcsú. Páli Zoltán tavaly augusztusban került a csesztregi plébánia élére. Mint elmondta, eddigi tapasztalatai szerint a vallás gyakorlása, a templomba járás gyakoribb az országos átlagnál, a környékbeliek mintegy 20-30 százaléka rendszeresen gyakorolja a vallást. Hagyományos vallásosságé a többség, vasárnapról vasárnapra megtelik a templom, de a vallásosságot nemcsak a szentmisén gyakorolják az itteni emberek, hanem más szertartások alkalmával is, a vallás része az életüknek. A maga módján minden korosztály igyekszik kivenni részét a feladatokból. A gyermekek rendszeresen ministrálnak, a fiatalok nyaranta a Kalot-tábor programjaiban vesznek részt, amiben mindig van kirándulás is. Nem régóta látom el itt a szolgálatot, most még az ismerkedés, a feladatok megtalálása az elsődleges számomra, ez utóbbiakból a közösségépítés további erősítését tartom fontosnak - mondta többek között Páli Zoltán plébános. A hitélet aktív alakítója a 14 tagú egyházközség is. Fentős István önkormányzati képviselő, az egyházközség elnöke így szólt erről: - A hitéletben való példamutatás mellett az egyházközség fejlesztéséből is szeretnénk kivenni a részünket. Megnyertünk egy vidékfejlesztési pályázatot, amelynek a segítségével több mint 16 millió forint értékű felújítás kezdődik a templom szomszédságában. A plébániahivatalt fogjuk felújítani belőle. Új tető kerül az épületre, amelynek a falait kívülről hőszigeteljük, kicseréltetjük a nyílászárókat is, valamint felújításra kerül a kerítés, a bevezető járda. Tavasszal kezdődik a munka, és a Móric-napi búcsúra szeretnénk átadni a beruházást - említette az idei fő feladatukról az egyházközség elnöke. Páli Zoltán plébános a csesztregi templom történetéről, az épület változatos stílusjegyeiről és a helyi hitéletről tartott tájékoztatást 2010.03.27. SZOMBAT Előttünk a nagyhét Gyuricza Ferenc gyuriaa.ferenc@zalaihirlap.hu egyesen megadod hívő népednek, hogy évről évre a megtisztult lélek örömével várja húsvét szent titkának ünnepét: most többet imádkozzanak, buzgóbban gyakorolják az irgalmasság tetteit, s az újjászületés szentségei által az istengyermekség teljességére jussanak. A fenti idézet a nagyböjti prefációk, vagyis a szentmise kánonját bevezető, kötött formájú hálaadó imádságok között olvasható. A prefáció Krisztus híveit az önfegyelmezés gyakorlására szólítja fel, ami egyrészt vonatkozik a testi fegyelemre, a böjtre, ugyanakkor a szellemi táplálék gazdagabb igénybevételére is. Minderről Kondákor Gyula lenti esperes-plébános beszélt a közeledő ünnep kapcsán. Elmondta, hogy nagyböjt idején az oltárokat dísztelenül hagyják, ezzel is emlékezve Jézus szenvedésére, ruháitól való megfosztottságára. Nagyböjt ötödik vasárnapján letakarják a templomi feszületeket, hogy Jézus szenvedésének, halálának közelgő napjára emlékezzünk. A nagyböjt ideje hamvazószerdától virágvasárnapig tart, majd utóbbi nappal kezdetét veszi a nagyhét. A nagyböjt idején az egyház bűnbánatra szólít fel. Péntekenként bűnbánati napot tartanak, míg a nagypéntek szigorú böjti napnak számít, ilyenkor a 18 és 60 év közötti egészséges hívők háromszor étkeznek, de csupán egyszer laknak jól. A hústilalom 14 éves kortól hatvanévesig rendeltetett el. A böjti időszakban az önfegyelmezés mellett nagyon fontos szerepet kap a lelki táplálék magunkhoz vétele. A nagyböjt irodalma igen gazdag, keresztút- és rózsafüzér-imádságok, ájtatosságok, litániák tanulmányozását javasolja az egyház. A lelki ráhangolódásnak eszköze lehet még a Szentírás, Jézus szenvedéstörténetének olvasása. Az előttünk álló nagyhét a virágvasárnappal, Krisztus szenvedésének vasárnapjával kezdődik. A szentmiséken barka- és olajfaágakat szentelnek, illetve Jézus szenvedésének történetét mutatják be a templomokban. Nagycsütörtökön az egyházmegye székesegyházában a megyés püspök megáldja a keresztelendők olaját, a krizmát, s a betegek kenetét, amit a szentségek kiszolgáltatásakor használnak. Az első szentmise, az utolsó vacsora emlékére a templomokban ilyenkor szentmisét tartanak. Nagypéntek az Úr Jézus szenvedésének és halálának napja. Ekkor mutatják be a passiót, Krisztus szenvedéstörténetét. Szombaton az anyaszentegyház Jézus sírjánál időzik, imádkozik, a Boldogságos Szűz Mária példájára figyelve csendben várja a feltámadást, hiszen annak idején ő volt az égő mécses a kereszt tövén, aki nem a halálon gondolkodott, hanem a feltámadást várta. Vasárnap a feltámadás ünnepe van, nemcsak Jézus feltámadásának örvendezünk, hanem a sajátunknak is, hiszen a Szentírás szerint Jézus meghív bennünket az örök életre. Letakarják a feszületeket, hogy Jézus halálának közelgő napjára emlékezzenek