Zalai Hírlap, 2011. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-30 / 125. szám

4­ ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Gondban az autistaotthon Boncod­földe (mti)­­ Jú­nius végéig tudják csak fedezni a helyi autista­otthon fenntartási költ­ségeit Boncodföldén, bizonytalan, hogy mi­ből tudják finanszírozni az intézmény további működtetését - közölte a fenntartó Autista Sé­rültekért Zalában Ala­pítvány kuratóriumi el­nöke az MTI-vel. Jakab Károlyné tájékoztatása szerint az elmúlt évek­ben a normatív támoga­tást pályázati forrásból egészítették ki, de az idén erre nem volt lehe­tőség, így a bentlakásos otthon működési hiánya elérte a 12-14 millió fo­rintot. A védőotthonban kilenc autistát gondoz­nak, egy beteg ellátása havonta 280-300 ezer forintba kerül. A szülők havi 85 ezer forintot fi­zetnek, az állami nor­matíva havi 60 ezer fo­rint, a fennmaradó ösz­­szeget az alapítványnak kell hozzátennie. Kiállítások színészet, zene Balatonfüred (mti)­­ A múlt év május végén Balatonfüreden felava­tott és kulturális célokat szolgáló Vaszary-villá­­ban az egy évvel ezelőtti átadásra és a névadóra emlékezve Vaszary-na­­pokat tartanak. A szom­bati megnyitón Dalos Krisztina, a ház igazga­tója emlékezett az épít­­tetőre, Vaszary Kolos egykori esztergomi her­cegprímásra. Vaszary Kolos a bencés rend tag­ja volt, tanított Győr­ben, Esztergomban, Pannonhalmán, utóbbi helyen főapát lett 1885- ben, majd 1892-től esz­tergomi hercegprímás. Ekkor építtette prímási nyaralónak a balatonfü­redi palotát. Halászléfőző világrekord Balatonlelle (mti) - Hi­telesített, 4251 literes rekorder bográcsban fognak világrekord-kí­sérletként egyszerre 7500 adag halászlét főz­ni 20 mesterszakács közreműködésével júli­us 23-án Balatonlellén, az 50. Balatoni Folklór­találkozón, ami a „bala­toni” halászlé debütálá­sa is lesz egyben. Az egyenes közvetítés vége Szombathely (mti)­­ Megszűnhet a városi közgyűlés üléseinek egyenes közvetítése a Szombathelyi Városi Televízióban, az élő adással kapcsolatos ön­­kormányzati rendeletet legutóbbi ülésén módo­sította a testület. A mó­dosítástól azt várják, hogy rövidebbek és ha­tékonyabbak lesznek az önkormányzati ülések. A NAP TÉMÁJA így látják olvasóink Takács Alexandra - Szerintem, Zalaegerszeg marketingje nem az igazi. Rengeteg a látnivaló, ám fiatalként úgy látom, a szó­rakozóhelyeket lehetne bő­víteni. A fesztivál is nagyon jól sikerült idén, hasonló rendezvényekkel vonzóbbá tehetnénk a várost. Oláh Zsuzsa - Marketing nélkül nincs jó üzlet, kereskedelem és tu­rizmus sincs. Keszthelynek markáns helyet kell elfoglal­ni a balatoni kínálatban - az értékeket pontosan megfo­galmazva, és az arculatnak megfelelő vendégkört meg­célozva. Miskovics Roland - Kanizsaiként érzem, hogy az imázs javítására költeni kell, de persze nem tudom megítélni, hogy a 40 millió forint sok-e vagy kevés. Az Erzsébet tér rekonstrukció­jának örülök, bár a parkoló­helyek kialakításáról azt hi­szem, megfeledkeztek. --­ 2011. MÁJUS 30., HÉTFŐ ELSZÁNTSÁG Nagykanizsa imázsának ártottak az elmúlt négy év közgyűlési veszekedései, ezért idén minden korábbinál több pénzt költenek marketingre Vészhelyzeteket is kezelnek (Folytatás az 1. oldalról) Zalaegerszegen az idegen­­forgalmi marketing alapvető­en a Tourinform-iroda asztala (ezt Pereszteginé Szabó Júlia vezeti), de sokat tesz az Aqua­­city (ennek sajtósa Pál Petra), valamint a hivatalban a pol­gármesteri kabinet, ahol Bo­gár Beáta mellett a kommuni­kációs referens, Szényi Krisz­tina is dolgozik. Négyük éves anyagi kerete nagyjából 20 millió forintos, de meggyőző­désük: ennél jóval többet költ a város hírverésre. Mert a városmarke­ting körébe sorolható nemcsak az idegen­­forgalmi kiállításokon való részvétel, a sajtó­­hirdetések (turisztikai szakportálokat és ma­gazinokat részesíte­nek e téren előnyben), de a helyi nagyrendezvények, a testvérvárosi kapcsolatok ápolása, a különféle magyar­­országi külképviseletek veze­tőinek vendégül látása, vagy az üzletember-találkozók, melyektől külföldi befektetők érkezését remélik. A munka­társak pedig elárulták: terüle­tükön sok eredményt lehet elérni pénzmozgás nélkül, szakmai kapcsolatok felhasz­nálásával is: például a Tourin­­form-irodák országos hálóza­tán belül sok program zajlik a kölcsönös segítség alapján. Egerszegen sok éve arcula­ti kézikönyv kidolgozásával egységesítették a megjele­nést, a kommunikációra pedig koncepció van, ám a papírfor­ma ebben a „sportágban” sem érvényesül mindig. Vannak vészhelyzetek, például ami­kor pár hete az országos sajtó várható tömeges kilakoltatá­sok miatt „vette szájára” a vá­rost. A hasonló nehéz pillana­tok kezelésében is a csapat­munka a legfőbb érték - mondták a városházai nők. Nagykanizsa idén minden korábbinál több pénzt, 40 mil­lió forintot fordít városmarke­tingre. Az ok: az elmúlt négy év közgyűlési veszekedései nem tettek jót az imázsnak... - Alapvető, hogy a város jó képet fessen magáról - mond­ta Cseresnyés Péter polgár­­mester. - Hírét kell vinni a he­lyi turisztikai és kulturális kí­nálatnak, és az sem mellékes, a cégek és vállalkozások mi­ként vélekednek rólunk. Szá­munkra kiemelten fontos a munkahelyteremtés, ezért tu­datnunk kell minden befekte­tővel, hogy itt kiszámítható, nyugodt és vállalkozóbarát környezetre talál. Az önkormányzat a közel­múltban pályázat útján kivá­lasztott egy kommunikációs csapatot, s rövidesen a város­marketinggel foglalkozó cso­port is dolgozni kezd.­­ A város imázsának erősí­tésére középtávú terv készül, a tartalomért a kommuniká­ciósok, a formáért pedig a marketingesek felelnek - folytatta a polgármester, hoz­zátéve: az elvárások közt sze­repel gazdasági szereplőknek bemutatkozó anyag készítése, illetve a városi honlap fejlesz­tése. - Szeretnénk pozitív hí­rekkel bekerülni a sajtóba, ilyen kezdeményezés a városi szintre emelt „Szedj fel pár ki­lót!” hulladékgyűjtési akció, melynek egyébként tényleg szép médiavisszhangja van. Keszthely - idegenforga­lomból élő város lévén - ki­emelt figyelmet szentel a bél­és külföldi marketingnek.­­ Turisztikai városmarke­tinggel a Keszthelyi Turiszti­kai Egyesület, valamint térsé­gi szinten a Nyugat-balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. foglalkozik, szoros együttműködésben a hivata­lunkkal - mondta Ruzsics Fe­renc polgármester, kiemelve: az önkormányzattól idén több mint 18 millió forintot kapott az egyesület.­­ Újságírói uta­kat szerveznek, kiadványokat készítenek, hirdetnek, vala­mint bel- és külföldi turiszti­kai vásárokon vesznek részt. Az on­line megjelenésen, a városi honlap gondozásán is nagy hangsúly van. Pozitív visszajelzés, hogy a média­megjelenéseit tekintve Keszt­hely folyamatosan halad előre a ranglétrán. Ruzsics Ferenc hozzátette: a belváros, majd később a Ba­­laton-part nagyszabású meg­újítása után jelentős marke­tingkampányt terveznek. Bár Hévíz nevét világszer­te ismerik, a fürdővárosi mar­keting is folyamatos. Könnyid László turisztikáért felelős al­polgármester azt mondja: bél­és külföldön is fenn kell tarta­ni az ismertséget. - Fontos, hogy pozitív kép legyen a városról az emberek­ben, s a városvezetés által végzett feladat keretében nemrég arculati kézikönyv is megjelent. A marketingre pedig azért van szükség, hogy a turisták számára vonzó legyen Hévíz. Ennek haté­konysága elsősorban a ven­dégéjszakák számával mér­hető. Az alpolgármester hozzátette: az elmúlt években nagyot vál­tozott az idegenfor­galom - régebben szinte­­ kizárólag az idősebb korosztály látogatta Hévízt, ma viszont már fiatalok is szép számban érkeznek. Ennek megfelelően meg kell újítani a kínálatot és a megis­mertetése érdekében végzett reklámtevékenységet is. Az erre szánt pénzeket pedig nem szabad alultervezni, mert a spórolás könnyen visszaüthet. A város polgármestere, Papp Gábor ennek kapcsán elmondta: a programszerve­zés költségeivel együtt idén 200 millió forintot szánnak városmarketingre. további képek, információk zalai hírlap . Hévízre már nem csak idősek jönnek, ennek megfelelően kell átalakítani a kínálatot is Múltidéző séta Hévízen, az idei fesztivál keretében. Kétszázmillió forintot szánnak idén a célra Egyed Anett, a zalaegerszegi Tourinform-iroda munkatársa a városról szóló kiadványokkal. A papíralapú hírverés mellett rövidesen „nyílik" a megyeszékhely új turisztikai honlapja is Megyei jogú városok - városimázs toplista 201 1. Debrecen 2. Szeged 3. Miskolc *2 4. Győr § 5. Hódmezővásárhely J 6. Kecskemét .§ 7. Szolnok 5 8. Szombathely Ű 9. Sopron § 10. Kaposvár cg 11. Eger £ 12. Nyíregyháza gy 13. Székesfehérvár S 14. Pécs 3, 15. Békéscsaba 1 16. Szekszárd OS 2 17. Veszprém 18. Dunaújváros­­ 20. Tatabánya * 21. Érd I 22. Sateipiigsin­­­iP 23. Salgótarján A tavalyi imázslistán a két zalai nagyváros nem állt valami fényesen, de már csak ez is magában hordozza számukra az előrelépés lehetőségét Hírek, honlapok, önálló ötletek Az Image Factory és az Obszerver Budapest Médiafigyelő már nem először állította össze a városok imázs-rang­­sorát (lásd grafikán­kat). A kutatást végzők több szempontot mér­legelnek, így figyelik az országos médiában megjelent híreket, és vizsgálják a települé­sek honlapjait is. A vá­rosokról kialakított ké­pet az is befolyásolja, hogy hány önálló kez­deményezéssel, krea­tív ötlettel hívja fel ma­gára a figyelmet az adott közösség. Szerintem Büszke vagyok magamra, hisz évek óta részt veszek a város imázsépítésében. So­káig nem is tudtam, hogy ilyen fontos munkát végzek, és nem is tettem semmi kü­lönöset, csak bemutattam a más városokból érkező ba­rátaimnak Nagykanizsát. Tetszett nekik minden, él­vezték a belvárosi sétát, az ízletes dödöllét és az éjsza­kába nyúló bulikat. Nemrég felhívott egyikük, s nekem szegezte a kérdést: valóban megújul az Erzsébet tér? De hát olyan karakteres volt ed­dig is. Fene az ízlésedet! - mondtam, majd hozzátet­tem: fogalmad sincs, jövőre milyen szép lesz. Pásztor András pasztor.andras@zalaihirlap.hu

Next